Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-07-19 / 29. szám

253 Jegyzet. 1. Valamennyi nevezés, minden szükséges adat­ta), úgyszintén a lovas szinének és terhének megje­lölésével, az osztrák Jockey-Club főtitkárságához (Bécs, I., Maximilianstrasse 12.) bérmentve intézendő. 2 Valamennyi nevezés, bánatjelentés, teherközlé­sek esti io óráig történnek, ha azok a versenytöltéte­lekben máskép nincsenek megállapítva. 3. Minden lóért, mely a handicapet elfogadja, 5 forint fizetendő, melyet a téttel együtt kell befizetni. 4. Minden sik-handicapban, melyben a kisbánat­jelentés megengedtetik, a legnagyobb teher 65 kilo, a kéiévesek hándicapjében 60 kilóra emeltetik s min­den más teher hasonló viszonyban, ha az állva maradt terhek legmagasbika 65 kilóra illetőleg 60 kilóra nem rug. Ha azonban a handicapper 65 kilónál illetőleg 60 kilónál csekélyebb terhet vett föl legmagasabb teher gyanánt, a teheremelés csak eddig mehet. 5. Minden nyereményből 5 száztóli levonatik, ép ugy minden lóért, a hányszor indul, 5 frt fizetendő. 6. Valamenny i tét- és bánatpénz, a mázsálás előtt a főtitkárságnál befizetendő ; ellenesetben oly lovak, melyekért a tételek a megbatározott időben be nem fizettetnek, versenyre nem bocsáttatnak. 7. Hogy a teherpönalitásokat egyazon scala szerint lehessen megállapítani, a cs. arany éltéke 5 írtjával, 10 Irankos (magyar) arany 4 írtjával, 100 német birod. márka 50 írtjával, 100 frank 40 írtjával s az angol sovereign 10 írtjával számíttatik. 8. Magán- és aláirási dijaknál csak a befolyt ősz­szegekért felelős a Club Bécsi versenyek 1885. (Tavaszi versenyek,) II-od osrtályu államdij. 3000 frt. (Engedély bevá­rásával.) 3é belf. és német mének és kanczák. Táv 1600 meter. Teher 56 kilo. KanczákDál l'/ 2 kilo leeng Tét 10) frt, bánat 30 frt, kisbánat 15 irt, ha 1885 márcz. 31-ig jelentetik. A második ló a tét- és bánat­összegből 1000 frtot kap, a harmadik tétételét menti. Nevezhetni mint egy évest 1883 nov. 1-én az osztrák Joekey Club főtitkárságánál, Bécs I. Maximilianstr. 12. (Nyári versenyek.) Jockey-CInb dija. (Osztrák Derby.) 20,000 frt s egy 2000 frt értékű tiszteletdíj, a győztest ezüstben mintázva, a győztes ló tenyésztője számára. Continen­talis 3é mének és kanczák, tranczia lovak kizárásával. Teher ménekre 56 kilo, kanczákra 54'/ 2 kilo. Táv 2400 meter Tét 200 frt, bánat 50 frt, de csak 25 frt, ha 1885. márcz. 31-ig jelentetik. A második lóé a tét­és bánatösszegből 2500 frtig ; a harmadik ló tételét menti. A tiszteletdíjra csak continentalis tenyésztők tarthatnak igényt, a francziák s az államménesek ki­vételével. Nevezhetni mint egyévest, 1883. nov. 1-én az Osztrák Joekey-Clnb főtitkárságánál, Bécs I, Ma­ximilianstrasse 12. III-od osztályú államdij. 20 0 frt. (Engedély bevá­rásával.) 3é beit. és német mének és kanczák. Táv 2001 meter. Teher 53 kilo. Iíanczáknál 1'/» kilo leeng. Tét 100 frt, bánat 25 frt, kisbánat 10 frt, ha 1885 május l-ig jelentetik. Másodosztályú államdij vagy a Nemzeti dij nyertese 3 kilo, az osztrák Derby nyer­tese 6 kilo, egy 2000 frtos vagy a fölötti verseny nyertese 2 kilo több. A második ló 1000 Irtot kap a dáshoz érnek, moly széles mint egy patak, meglehetősen mély, partjai süppedősek s tele vannak kőgörgeteggel, röviden mondva a leg­gyalázatoab ugrás, a mi csak lehet, úgyhogy ilyes elől még a legjobb lovon ülő lovas is megfordul, hogy alkalmasb átmenetet keressen. Irlandink azonban az ő kopott kalapjá­ban tudja módját hogyan kell, s kissé kur­tább galoppban megy neki, mint legtöbb an­gol tenné, a kantárt könnyen ereszti, de tér­dei irányban tartják a guhanezost, s ha en­nek tán eszébe jutni akarna, hogy meghő­köljön, vagy plane, hogy kitörni akarjon — (oly gyalázat, melyre különben az irlandi ló nagyon ritkán vetemedik) — akkor már el­lenkező csánkján tánczol a kőrisfa-bot, me­lyet az irlandi mindig csizmaszárában hord, s mely ritkán téveszti el hatását. — „Kellett e hegedülni?"... kérdi az irlandi, ha pajtása, a vadászatról hazajőve, lovának valamely ir­tózatos nagy ugrását festi; — mire többnyire „nem volt rá szükség" a felelet . . . De térjünk vissza fiatalabb lovunkhoz, s látni fogjuk, hogy a nagy árkon mint a szellő suhan át, minden megerőltetés nélkül, miért gazdájának nem igen fehérre mosott keze meg­veregeti gőzölgő nyakát, mely most még ösztö­vér, de majd ha egy angol ur bő-zabos istál­lójába kerül, bizonyára jó vastag fog lenni. IIa tehát az olvasó egy egy ir lovon ül, úgy mindent a szerint tegyen, amint az éppen raj­zolt pártól látta, — különben baj lehet. tét- és bánatpénzekből; a harmadik ló tételét menti. Nevezés egy éves korban i883. nov. 1 az osztrák Jockey-Club főtitkárságánál, Bécs I, Maximilianstr. 12. Vándorló-verseny. 3000 frt. Futtatik 1883-tól föl­váltva Bécsben vagy Budapesten a májusi versenyek alatt. Adva felerészben az osztrák, felerészben a ma­gyar import-egylet által. Belf. 3é ivadékoknak, melyek belföldön nevelt mének és kanczáktól származtak, vagy oly belföldi lovaknak, melyek a két egylet va­lamelyike által importált kancza ivadékai. Táv 2400 meter. Teher 57'/ a kilo. Kanczák l>/ 2 kilo leeng. Belt, mén ivadéka 3'/ 2 kilo leeng. Tét 100 frt, bánat 50 frt, de csak 20 frt, ha a versenyév május 1-én jelente­tik. A második ló 500 frtot kap a tétek és bánatok­ból ; a harmadik ló tételét menti Nevezhetni egy éves korban 1883. nov. l-ig az osztrák Jockey-Club főtit­kárságánál, Bécs I, Maximilianstrasse 12. (Őszi versenyek.) l-sö osztályú államdij. 5( 00 frt. (Engedély bevá­rásával.) 3, 4 és 5é belf. és német mének és kanczák. Táv 3200 meter. Teher 3é 52 kilo, 4é 58'/ 2 kilo, 5é 59 kilo. Kanezáknál 1'/» kilo leeng. Tét 150 frt, bá­nat 50 frt, kisbánat 4 és öéveseknél 30 frt, 3é. 15 frt, ha 1885 aug. l-ig jelentetik. Egy 4000 frtos verseny nyertese 2'/, kilo, két ily vagy egy 10,000 frt ver­seny nyertese 6 kilo több. Nem-nyertes lovak, 2 1/., kilo leeng. A második ló a tétek és bánatokból 2000 frtot kap; a harmadik ló tételét menti. Neveznetni lé, illetőleg 2 vagy 3é. 1883. nov. l-ig az osztr. Jockey­Club főtitkárságánál, Bécs I, Maximilianstrasse 12. Programm, Bécsi őszi ügető versenyek 1883. Első nap. Vasárnap, szeptember 23-án. I Nemzetközi megnyitó-kocsizás. Egyfogatú. 1000 frank ar. Minden országbeli lónak. Táv 2400 meter. Teher-kiegyenlités nélkül. 700 frank az elsőnek, 300 frank a másodiknak. Tét 35 frank, egész bánat. II. Belföldi tenyész-kocsizás. Egyfogatú. Dij 500 frt. 1878, 1879 vagy 188o-ban Ausztriai-Magyarország­ban elletett mének és kanczáknak, melyek még ily tenyészversenyt (első dijat) nem nyertek. Teher, (ko­csis és kocsi) 3é 85 kilo. 4ó 10U kilo, 5é 109 kilo, ménekre 2 kilo több. A bécsi pálya tenyészversenyéből a vidéki tenyészversenyek nyertesei nem zárvák ki, azonban ezek, ha 3ó 2, ha, 4é 3 ha 5é 4 kiloval töb­bet visznek. Táv 2400 meter. 250 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak, 70 frt a harmadiknak, 50 frt a ne­gyediknek, 30 frt az ötödiknek. Tét 15 frt, egész bánat. III. Nemzetközi bécsi nagy őszi kocsizás. Egyfo­gatú. 3000 frank aranyban. Minden országbeli lónak. Táv 3600 meter. Teherkiegyenlités nélkül.2000 frank az elsőnek, 7000 frank a másodiknak, 300 frank a harmadiknak. Tét 100 frank, egész bánat. IV. Belföldi kocsizás. Egyfogatú. Dij 500 frt. Ausztria Magyarországban vagy Németországban el­letett és nevelt lovaknak. Táv 2400 meter. Teherki­egyenlités nélkül. 300 Irt az elsőnek, 150 frt a má­sodiknak, 50 frt a harmadiknak. Tét 15 frt, egész bánat. Hanem már most fiatal paripánk érdeké­ben kivánnók, hogy a kopók vagy fogják el hamarjában rókájukat, vagy zavarják buvójába, vagy veszítsék el szimatját — hogy legalább néhány perczig fujtathasson, mert még nincs oly conditióban, hogy ily nagy hajtást tovább bírjon. „Ördöngös vidék ez !" — jegyzi meg az öreg lovashoz egy collegája, amint a gőzölgő fiatal lóra tekint. — „Ugy-e ez az a Chit­chat csikó a Donovan kanczából ? . . . és jól ugrik már ? . . . „Olyan jól, mint ritkán láttam egy mást, — mondja az öreg, s mi kik láttuk a csikó dolgait, igazat adunk neki. Elképzelhetni, hogy az ily helyen taní­tott és belovagolt vadászló — hol minden ugráshoz erőt, bátorságot és kiváló ügyessé­get kell adni — az angliai mezőkön már ke­vés nehézséget talál; az ilyennek csak gyer­mekjáték még a leicestershirei kemény aka­dályokat is ugrani, mert ilyenek gyakorlásá­ban nőtt fel a meathi és kildarei meredek fa­lak és feneketlen árkok közt. Ha Leicester­shireben a talaj keményebb és nem hepe-hu­pás volüa, úgy az irlandi ló sebességre is ki­tartaná az angolokkal, mert mialatt a falak és árkok ugrásánál amazok sokszor oldalt kerülnek, behúzná őket. Amazok minden ismeretlen sövény előtt gondolkodnak — nincs-e háta mögött s milyen széles árok? . . . mig Paddy-nak a esikaja már gyerekkorában V. Nemzetközi koc.izás. Kétfogatú. Dij 1000 frk aranyban. Minden országbeli lónak. Táv 3' 00 meter. Teherkiegyenlités nélkül. 700 frank az elsőnek, 300 frank a másodiknak. Tét 35 frank, egész bánat. VI. Nem-nyertes lovak kocsizása. Egyfogatú. 810 frank aranyban. Minden országbeli iónak, mely szep­tember 23-án indult, de első dijat nem nyert. Táv 2400 meter. Teherkiegyeniités nélkül. 500 frank az elsőnek, 300 frank a másodiknak. Tét 25 frank, egész bánat. Nevezési zárlat és kisorsolás az I, 3, 4, 5, 6. sz. versenyekre hétfő szept. 17. d. u. 1 órakor, a 2. számra nézve pedig vasárnap, szept. 9-dike déli 12 órakor. Valamennyi versenynél, a programm 2-ik számáét kivéve, utónevezések kettős téttel fél órával az illető verseny előtt megengedtetnek. Második nap. Csütörtök, szept. 27. I. Belföldi tenyészkocsizás. Egyfogatú. Dij 600 frt. 1877, 1878, 1879 vagy 1880-ban Osztrák-Magyar­ország vagy Németországban elletett mének és kan­czáknak. Teher (kocsis és kocsi) 3ó 8i kilo, 4é 100 kilo, 5é 109 kilo, Cé 115 kilo. Ménekre 2 kiloval több. Táv 2400 meter. 300 frt az elsőnek, 120 frt a másodiknak, 80 frt a harmadiknak, 60 frt a negye­diknek, 40 Irt az ötödiknek. Tét 15 frt, egész bánat. II. Nemzetközi (heat) kocsizás. Egyfogatú. Dij 2000 frank arauyban. Minden országbeli lónak. Táv 1 ang. mértföld, negyedórai időközökben ügetendő. A győztesnek kétszer kell mint első beérkeznie; ha a harmadik heatnél még nincs határozott győztes, akkor ama lovak, melyek a három beatben elsőkül érkez­tek be, még negyedszer is mérkőznek s ez a heat aztán döntő az első és második dijra nézve. 1200 frk a nyertesnek s 500 frank külön, ha 2 p 24 3/ 4 mpercz­nél jobb recordot mutathat föl; 300 frank a győztes után legjobban helyezett lónak. Teherkiegyenlités nél­kül. Tét 60 frank, egész bánat. III. Eladó verseny. Egyfogatú. Dij 401 frt. Min­den országbeli lónak. Táv 3600 meter. Teher kiegyen­lítés nélkül. 250 frt az elsőnek, 100 frt a második­nak, 50 (rt a harmadiknak. A győztes 1000 forinton eladó, minden 100 írttal kevesebbért 25 meter térelőny, minden 100 írttal többért 25 meter pótlék. Tét 15 frt, egész bánat. IV. Nemzetközi kocsizás Egyfogatú. Dij 1000 frank aranyban. Minden országbeli lónak. 2400 meter. Teherkiegyenlités nélkül. 700 frank az elsőnek, 300 a másodiknak. Az első nap harmadik versenyének győz­tese 50 meter térelőnyt ad. Tét 35 frank egész bánat. V. Nagy bécsi urkocsizás. Kétfogatú. Két tiszte­letdíj 500 frt értékben és 200 frt. Bécsi iigetőverseny­egylet tagjai birtokában levé lovaknak, ezek által hajtva. Táv 3000 meter. Teherkiegyenlités nélkül. Az első nap ötödik versenyének győztese (kétfogatú nem­zetközi kocsizás) 150 meter térelőnyt ad, ha a nyer­tes lovaknak csak egyike indul is. Tét 25 frt, egész bánat. Nevezési zárlat és kisorsolás a 2, 3, 4 és 5-ik számú versenyekre hétfő, szept. 17-én déli 12 órakor, az 1-ső számú versenyre csütörtök, szept. 13-kán déli 12 órakor. Valamennyi versenynél, az 1-ső számu kivételével, utónevezések kettős téttel, félórával az illető verseny előtt megengedtetnek. hozzászokott „a túloldalon is valamit várni!" s még hallja anyja intését, amint előtte re­pülte át az árkot: „leányom, ne mozgasd a füledet, — hanem csak bátran neki." — Sok ló megszökik, s fülei ide-oda táviratoz­nak egy egy ismeretlen akadály előtt, de az ir-kanczát nem lepi meg ez : „Aha, szép meg­lepetés, no de semmi, „csak a füleidet he­gyezd keményre" — mondá már az anyám Connemora mezein — s eközben ugrik fel és le — könnyen mint egy barázda billegető. Kár, hogy Angliában a legjobb fű régiók tiz esztendőben 9-szer igen mélyek, úgyhogy az irlandi ló, maly hazulról kemény, agyagos talajhoz van szokva, azonkivül többnyire rosz eoriditióban van, ezt a talajt eleinte igen megézri, s mig Irland mezein 14 stonet köny­nyen visz, Angliában 13-mal megelégszik, mit a vevőnek számításba kell venni. Ha tehát valakit egy nap a vadászaton az a meglepetés érné, hogy lova, melyet ta­lán a dublini kiállításon díjaztak, vagy me­lyet a bennszülöttek, „mint a világ virágját" vagy a „tenger gyöngyét" magasztalták fel előtte — a mély szántásban akadoznék vagy itt-ott fujtatni megállna: azért ne csüggedjen, hanem gondolja meg, hogy azzal a lóval még is a „legegyenesebb uton lehet menni" (azaz: nem kell akadályt kerülni). Ha még oly csúnya is az ugrás, azért ne lovagold neki sebesebben, mert ezek a lovak szokva vannak, hogy hátizmaikból ugorjanak, és a leg­*

Next

/
Thumbnails
Contents