Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-07-05 / 27. szám

238 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 2 9. 1883. gyönge vadásznak tartják, mert nyulászati kalandjaiknak nem részese, s nem lesz oda a kéjes örömtől, ha sikerült nekik pár tuczat szárcsát lepuskázhatni. Ezek nem tudnak kü­lönbséget a vadgondozó szakvadász műkö­dése és saját pecsenye-vadászatuk közt, mely utóbbiaknál — mint mondják — nemannyira a pecsenye a lényeges, mint inkább az, hogy a tulságig élvezett házinyugalom után jól esik a mozgás az olykor hiányzó étvágy kellemes telfrisitésére. De félre az ócsárlással, ezzel ugy sem érnénk czélt. Talán mégis akad egy-kettő ki szivére veszi a dolgot s belátja, hogy a vadá­szatnak elő-föltétele a vadnak kímélése és gondozása, és hogy csak akkor élvezhetjük igazi örömmel a vadászat gyönyöreit, ha a vadállomány gyarapítására magunk is közre­működtünk. És ők ebben közreműködhetnének. E lapok mult évi folyamának 23 dik szá­mában utalva volt arra, hogy tiszta képtelen­ség egy elhanyagolt vidéken a vadászat ér­dekében bármi figyelemreméltót tehetni,^ a hol az egész környéken a ragadozók irtása tekintetében mi sem történik ; a hol alig van valaki, a ki egy varjú vagy szarka elejtésé­ben nagyobb érdemet látna, mint egy nyul lepuskázásábau. Itt különösen a szarkák és varjúk fajzatára utalok, mint melyeknek a kisebb vad iránti kártékonysága, éppen ama körökben melyekre én ezélzok, talán egészen ismeretlen, s éppen ez okból nem is talál kellő méltánylásra. A Duna és Tisza közt szalagként elhú­zódó homokos táj, elég széles, de még in­kább elég hosszú arra, hogy rajta sok va­dász és még több szarka és varjú elférjen. Es ez utóbbiak ott millió szárara fordulnak elő. Ennek következménye, hogy midőn egy szarkának vagy varjúnak fiai vannak, sőt ha nincsenek is, a nyul­ivadéknak nyoma sem marad, mihelyest a nyul fiadzási helyét meglelték, A róka nagy károkat okoz a fia­tal nyulak közt és a fogoly-seregben, a keselyű és a többi szárnyas ragadozó nemkevésbbé, — ezekről azonban jelenleg nem szólok; túlzott kívánság is volna ezeknek irtását az általam vélt vadászoktól várni, legyenek ezek a szak­vadászok gondjaira bizva, a végeredmény te­kintetében azonban ezek csak kontárok a szar­kák és varjúkkal szemben. Csak figyeljétek meg ezeket, hogy ugrálják és szökdösik körül a sűrűbb fű-csomózatokat mily gonddal kutat­nak keresztül minden cserjét, s ott a hol megjelennek, nincs irgalom egy fiatal nyúl száuiára sem, óriási számuk miatt mindenütt ott vannak és lehetlenné teszik az állomány felvirágozását. Nálunk minden l 1/,, négyszög mértföld­nyi területen, kiirtatik évről évre körülbelől ötezer darab varjú és szarka; igy őszre meg­lehetősen megritkulnak, azonban télen, de kü­lönösen tavasz kinyiltával újra felszaporodik számuk, kiegészítve magát a környékből, a hol mindenütt zavartalan és nyugalmas életet élnek, a honnan megszámlálhatlan csapatokban jönnek, hogy az elmúlt év fáradalmait tönkre tegyék s a sisiphusi munkára anyagot szol­gáltassanak. A tavasz elérkezett, s vele a fiatal nyulak is itt vannak; azonban az ezernyi szarka és varjúsereget nem lehet pár nap alatt kiirtani; erre idő kell, s ez elhúzódik egész a nyár derekáig s ez alatt garázdál­kodnak — hogy az ember szive megesik — a mindig fenmaradók, folyton erősbülést nyerve a más vidékről oda húzódókkal, melyek rút gazdálkodásukkal, szülőhelyükön hamarább elkészültek. Az csak Toricelli féle űrhöz ha­sonlít, ba e fajzat csak egyes pontokon irta­tik. Ily viszonyok közt annál inkább tola­kodnak az egyes pontok felé, minél inkább szaporodik a vadállomány, úgy, hogy ennek bármi csekély gyarapodása nagyobb rabló-csa­patok bevonulását eredményezi. Mi, megkezd­tük a vadoltalmazását vidékünkön, csak hogy ezen oltalmazásnak tovább is kellene terjedni, ba czélt akarunk érni. És ez könnyen volna elérhető, különösen ha mindenki a ki csak jogosított fegyvert viselhetni, át volna hatva ama meggyőződéstől, hogy mint mindennél, Úgy a vadászatnál is a ki aratni akar, annak előbb vetni is kell; s különösen ebben az esetben bizton volna remélhető a bő aratás, ha a gazt előbb kigyomlálnék. A törvényszabta tilalmi idő nem vezethet eredményhez, mert ezt a szarkák és a varjúk be nem tartják, pedig ezek a vadászat felvi­rágozásának legnagyobb akadályai, mert pusz­tításaikkal nagyobb kárt okoznak a vadállo­mányban, mint ezt az összes quasi-vadászok puffogatásaikkal tenni képesek volnának. Ha mindazok, kiknek óhajuk később pár nyulat zsákmányul ejthetni, jelenleg— a tiltott időben is — a vadászat keliemeiben részesülni akarva, kirándulnának fegyvereikkel vadászte­rületeikre, ép ugy mint ezt tenni szokták, midőn a tapsi-füles az ember-ölő ólom veszé­lyeinek van kitéve s a szarkákat és varjukat nemkülönben fajzatukat irtani akarnák : akkor ez eltöltött idejük úgy volna felhasználva, mint a vetés ideje, és a talaj, melybe vetettek : gazdagon fizetné fáradozásukat, s ezzel oly lépést tennének előre, mely közelebb hozza őket a nemes vadászok csoportjához; de él­vezetet is találnának ott, a hol ezt legkevésbbé remélték volna, s ezenkivül hatalmasan begya­korolhatnák magukat a czéllövészetben a foly­tonos lövöldözéssel. Meggyőződésem, hogy a ki vadászaink köziil csak egy tavaszon keresz­tül is megkísérli e vadászatot, ezt többé el nem hagyja s ily módon teremthet magának mindenki egy uj és igen mulattató sportot. Ki még ennél is többet akarna tenni, mint például: dijakat tűzni a szarka és varjú fészkek és tojások gyűjtésére, vagy bagolylyal vadászni : az természetesen még nagyobb ered­ményre számithatna, csakhogy ez már pénzbe kerül s igy nincs mindenkinek módjában.|De az általam ajánlott mód nem ütközik ily aka­dályba, tehát követhető és követendőnek kel­lene lennie. Az egyesek java megkívánja ép ugy mint az általános érdek megköveteli, Hogy e sport-nem megalapittassék, de ezenkivül e vadászat, követőinek csak ugyanazon élveze­tet nyújtja, mint a hasznos vadra való va­dászat, s a biztos siker haszna reájuk háram­lik vissza.*) Kf/"' *) Kiváló figyelembe ajánljuk az itt elmondot­takat ujabban is mint azt (t. i. a ragadozó szárnyas és szőrmés vad pusztításának sporttá emelését) már e lapok keletkezte óta többször is tettük. Szerk irodalom. Eszmetöredékek a közegészség-ügyről. Irta: gr. Sz'chenyi Kálmán. — A magyar népfaj sajnálatos fogyatkozásának okairól és azok lehető elhárításának módjairól értekezik a nemes szerző; kimutatja, hogy népünk elég szapora, sőt szaporább, mint a nyugati szomszéd nemzetek, de a halandóság is nagy, kivált a gyermekek közt, s felülmúl minden más nemzet­belit. Ennek részint az egészségtelen lakás és táplál­kozás az okozója, főleg azonban betegségek idején az orvosok, beteg-ápoldák s gyógyszertárak hiánya. — Felhívja a kormány, a hatóságok és a tehetősbek figyelmét ilyenek létesítésére, szaporítására, hogy el­hárítani segítsenek a nemzetről e csapást, mely növe­kedését, gazdagodását és hatalmassá tételét hátráltatja, mert igen találóan mondja a szerző: miszerint a nem­zet szaporodása, egyúttal a munkaerő és igy a gaz­dagság gyarapodása is. — Vajha eredménye lenne a nemes gróf felszólamlásának; ezt azonban csak ugy remélhetnénk, ha a nemzet ama férfiai, kiket társa­dalmi állásuk, gazdagságuk, hivatalaik mintegy a nem­zet tömegében vezéreiként állított: átérezni tudnák a nemes feladatot, melyre őket gr. Széchenyi felhívja. hírharang. A császár és király Stájerországban időzése alatt Radkersburgban julius 9-én lókiállitás lesz. Valószínű hogy itt ez ország lótenyésztéséből a legjobbat együtt lehet majd látni. * * A hamburgi nagy nemzetközi lókiállitás julius hóban kezdődik. Magyarországból, miután egyidejűleg a versenyek is vannak, sokan kimennek. Tarifi Gusz­táv oszt. tanácsos a kisbéri igás-kanczák kiegészíté­sére 3—4 ardenni kanczát és egy csődört fog rolni. Orenburgban nem rég teve-versenyek voltak, s bár ez állatok egy pár gyakorlaton kivül semmiféle traininget nem teftek, mégis a 4 kilométernyi pályát 5 perez és néhány másodpercz alatt tették volna meg — egy orosz lap állítása szerint. * * * Trompetert (ap Kettledrum a Imperatrice) a derék versenylovat, mely sik- és akadály-pályákoD 7éves koráig futott (részint Captain Violet, részint Ellinger ur színeiben), a magyar kormány megvette az orsz. méntelepek számára. Kettledrum e fia, derék termetű, arányos, csontos és aczélos ló, kétéves korában nem futott, nehezebb levén mintsem ily versenyekre elké­szíthető lett volna; 3éves korában 13-szor indult s bár mindig hi ven futott, de csak egyszer nyert Deb­reczenben a Welter Stakest Altona ellenében; 4 és Séves korában 12-szer indult s egyszer sem tudott nyerni, a minek azonban neraannyira a ló, mint talán a helytelen rendelkezés volt oka, mert habár nem volt sebes ló, de nagy stridje volt és egész erejéből küz­dött s előnye csak a hosszú távolságokon tűnt ki. Leginkább bebizonyult ez, midőn Géves korában az akadálypályára került, hol 12 futás közül 7-et nyert mpg, s esztendejének legjobb akadályverseny-lovai közt (Chére Amie, Silly, Lnmpaci Vagabundus, Lau­renzia, Wiener Bitz) az első volt. — Az idén még tavaszszal trainingban volt ugyan, de a mult években többször letörvén, inai nem húzódtak össze többé, s lábai nem állották a gyors munkát. Majd ha egy fél­évig most a ménesben a fris gyeplegelőn gond nélkül élhet, egészen helyre vergődik, s azt hiszszük, hogy leendő gyermekeinek jó csontokat s aczélos­izmokat adand. * * * A hampton courti ménes (az angol királynőé) egy­évesei a mult héten árvereztettek. Huszonkilencz esi* kóért 6955áfc' jött be. — Tehát ezek átlagára is sok­kal gyengébb, mint a kisbérieké. Azután igen egye­netlen volt az anyag, 25 guineától kezdve több izbea 50, 60, 90, 100, 200 on át felment egész 500-ig; s­volt egy nagy ugrás is 1150 í-'-ig; ez egy pej mérv csikó, mely Springfieldtől és a Furiosa kanczától valA Orlando után, s melyet Duke of Portland vett meg. * * * A magyar athletikai club által julius 29 én rende­zendő bajnoki úszóverseny, mint a bajnoki czimért való második vetélkedés a tavaly közzétett propozi* cziók értelmében fog megtartatni. Pályául a káposz­tás-megyeri (palotai) sziget és Margit-sziget közötti Dunaszakasz szolgál; hossza körülbelől 4 kilométer. Védő: Magyary Ferencz, bajnokjelölt; kihívó lehet a magyar athletikai club bármely tagja. A nyilt ver­senyre, melynek 2 kilometer hosszít pályája ugyan­csak a fenti Dnnaszakaszban fog kijelöltetni, minden magyarországi műkedvelő (amateur) uszó versenyez­het. Tét 2 ezüst forint. Erre a versenyre két tisztelet­díj van kitűzve, az 1-ső és 2-dik beérkező részére. Ha 10-en elindulnak, a 3-ik beérkező is nyer tiszteletdijat. Nyertesek közül az 1-ső és 2-dik, amennyiben vala­mely magyarországi sportegyletnek tagjai, a tisztelet­diiakon felül érmeket is nyernek; még pedig az első­egyleti ezüst érmet, a második bronzérmet A neve­zések a club titkárságához (Deák-uteza 7. szám.) a tét csatolása mellett zárt borítékban 1883. julius 21-ik napjának esti 8 órájáig beküldendők. A nevezők, ver­senyszineiket (lobogójuk szinét) is tartoznak megje­lölni. A borítékon megjegyzendő, hogy az nevezést tartalmaz. A részletes verseny-propozicziók, kívánatra, a titkárság által posta utján megküldetnek. # Bécsben Wickede udvari nyereggyártónál ujtalál­mányú, lószörböl készült nyeregteritők Kaphatók, melyek­nek főelőnyük, hogy a lónak a háta nem izzad alat­tok. Egy fekete nyereg-teritőnek ára 12 frt, fehérnek 16 frt; női nyeregteritőé, ha fekete 10 frt, ha fehér 20 frt. * * * Bukarestben a lótenyésztés emelésére és javítására alakult társaság ez évre még két meetinget irt ki s erre október 14-dikét és 21-dikét választottak. Azt első nap 4, a második öt versenyből fog állani. A Grand prix, (70(0 frauk az elsőnek, 1000 frank a. másodiknak) 14-én futtatik le s ugy ez, mint a többi verseny — kivéve a második nap Prix la Societf d'Encouragemenl-yht — minden lónak nyitva áll. A Grand Prix-re a nevezési zárlat szeptember 14 ére van megállapítva, azonban utónevezések kettős téttel okt. 12-ig megengedtetnek. * * Hibaigazítás. A mult számunkban megjelent „ Put* saug" czimű közleményünkben töhb értelemszavarő sajtóhiba fordult elé, melyeket ezennel helyre javí­tunk. Igy a harmadik hasáb 28. sorában e h. cous­tansság „constansság", ugyanott a 40dik sorban, Is­moel helyett „Ismacl", az óO-dik sorban Stig h. „Sting , az 51-dik sorban pao helyett „par", olvasandó; ugyan­ott e sorban az ur szó, mint nem oda tartozó, kitör­lendő; az ó2-dik sorban Frnance h. „France", por h. „par", aut h. „aut ut", az 54-sorban por h. „por , a 67-ik sorban : ivadéka h. „ivadékai" olvasandók; to­vábbá az idomítás alatti lovak rovatában az 1 éves Palm származása következőleg olvasandó: ap. Prince (Newminstertől) a. Paulina,

Next

/
Thumbnails
Contents