Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883
1883-06-28 / 26. szám
226 Vadász- és Verseny-Lap. Márczi us 2 9. 1883. legyőzve lenni látszott, egy reggeli galop alkal mával, alig 200 lépés canterozása után, orrában való árszakadás következtében, egyszerre harczképtelenné vált; úgyszintén Morteratsch, melyet már belföldi nevelésünknek nem tekinthetünk, de belföldi birtokosé lévén, féligmeddig magunkénak tarthattunk, szintén a nehéz idomítás áldozata lett. A versenyév kezdetén ily erős áldozatok valóban kétségbeejtők voltak; de német szomszédaink e téren is párhuzamot tartottak velünk, s az ő nagyobb reményű hároméveseik is egymásután váltak harczképtelenné. Igy tehát igaz, miszerint kétéves formájok után Ítélve, a legreményteljesebh hároméveseik nem mutathattak nyilvános formát s a közvéleményileg megállapitott ítélet őket nem érheti ; de ha az Angliából hazajött Frangepan ezévi futásait szem előtt tartjuk, s megfigyeljük, méltán ama feltevésre jöhetnénk, miszerint emezek is csak épen úgy nem állták volna meg helyöket korteher alatt a fentidézett idősb lovainkkal szemben mint nem tudtak megállani Cambrian, Kéthely és a többi. A tavaly nálunk verhetetlen La Roussotte, Angliában egy cseppet sem mutatott jobb formát Frangepan-nál, tehát ezzel egyenlő jónak kell őt tekintenünk, s Frangepant az ez évben mutatott formájánál sokkal jobbnak kell is tartanunk, még sem hiszszük, miszerint egy Pancake t, Brockent, Cambusiert, Parsifall, vagy Eco nomyt is meg tudna verni korteher alatt. A közép és gyengébb classist semmi sem jellemzi jobban, mint hogy egy nap az egyik, (feltéve mindig egyenlő teher alatt), másik nap a másik veri meg egymást, s folytatólagosan igy egy egész verseny-idény alatt határozott suprematiát pedig egyik a másik felett nem bir kivivni. Ezévi hároméveseink közül csak Tartar és Cambrian voltak azok, melyek egymáshoz következetesen szaladtak s többi kortársuk felett előbb mutatott felényöket mindig megtartották, és későbben Kéthely is oly formát vívott ki magának, mely őt jogosan az előbbiek mellé, ha nem felibe állitja, s e következtetést Cambusierrel való futása után a Oambuscan-dijban vonhatjuk le magunknak, miután a négyéves mén Kéthelyt csakis küzdés után sokkal nehezebben birta megverni, mint megverte a pesti elsőosztályú államdijban, és a bécsi Buccaneer-dijhan Cambriant; negyedikül hozzájok még a Lady Bertlia mén, Wahnfried, szegődnék ; de e mén csakis a többi hároméves ellen mutatóit jó, igen jó formát, mig a fentebb emiitett négyévesek egyikével sem versenyzett; az pedig igen könnyen meglehet, sőt valószinű is, miszerint a fárasztó verseny-campagne alatt ama háromévesek rosszabbak lettek az idény végével, mint voltak annak kezdetén, s Walinfried nagyszabású futása ezek ellenében e körülménynek tulajdonítható be. E mén jóságáról különben már pár nap múlva tisztább és biztosabb képet fogunk nyerhetni, miután Hamburgban az első nap futandó nagy handicapben reá nézve igen előnyös teher mellett az ottani idősb lovakkal fog találkozni, s hacsak némiképen is igazolni akarja a béesi harmadosztályú áltamdijban mutatott formáját a vele futott kortársak ellenében, feltéve, hogy ezek mégsem egészen rosszak, akkor nékie ama versenyt Hamburgban egészen nagy stílusban kell az abban állva maradt lovak bármelyike ellenében is megnyernie. Vederemo! Ha azonban ezévi hároméveseink szereplésével s ama classissal, melyet futásaik által ez évben mutattak, egyátalában nem is lehetünk megelégedvo: annál jobban kielégít ama forma és classis, melyet ez évben a mostanáig nyilvánosan szerepelt kétévesek nagy része mumutatott. Bátran és határozottan állithatjuk, miszerint Amarantlius évétől fogva, melybe egy Purdé és Bona is számíttattak, ily jó és szolid hasisokon alapuló évjáradékot nyilvánosan a pályán megjelenni nem volt alkalmunk. Örömmel töltheti el minden passionatus sportsman keblét teli vér-teyésztésünk előli sladásában eme valóban nagy ugrás, melynek nagyobb hordereje még ama szempontból is igen örvendetes reánk nézve, mert emez ivadékok némelyikének apja (mint Verneuil, Przedswit), fiatal teayészméneink közé való, s mert e két méntől, mi a te'ivér tenyésztés terén igen igen sokat várunk. Ready money, Sunrise (mely odaát Berlinben csak legközelébb is a Siestorpff memorialban az ottan vele futott kétéveseknek hét kilo tulterhet birt adni, s azokat megverni) Misa, Pásztor, Metallisi és Donna Elvira valóban oly sikerült hat kétéves , amilyent egy egy év alig képes felmutatni. S még az év közepén lévén, igen sok nagy reményre jogosított kétéves nyilvánosan nem is szerepelt, s már is igen sok szépet és jót hallottunk némelyike felől, mint például Kisbér testvére Miramara, a Bimbó mén, a Peffar mén és a Lenkeromévesek mennyire váltak be, s mennyire igazolták a hozzájok kötött Dagy reményeket, csak egy kis végigpillautás a száraz statistikán, s eloszlik a nagy reményekre jogosított ködfátyol s a nem kecsegtető, való ig-zság tárul elénk, melyszerint ezévi hároméves évjáratunk nem áll meg ama sziuvonalon, melyre a telivértenyésztés folytatólagos javulásának processzusánál fogva ál niok kellene. Tehát egy egész évjáradékunk nem válva be, lehet mondani kárba veszett, s e tekintetben csakis azzal az egy ténynyel vigasztalhatjuk magunkat, hogy ez nemcsak minálunk van igy, mert az ezévi felnevelés odaát német szomszédainknál éppen oly rossznak mutatkozott, mint minálunk, őt talán még rosszabbnak, miután minden vaiószinüség szerint az odaát még épen maradtak a mieinktől, (az Union kimeneteléből következtetve, s abban Incognito-nak a jó harmadik helyre való futását tekintetbe véve) ha egymással találkoznak, meg fognak veretni; tehát a fölényt megtartjuk ez évben is azok ellenében; de mily kis vigasztalás ez egy sikertelen évért! Határozottan legjobb hároméveseink Cambrian, Wahnfried és a Cataclysm-mén, most Kéthely-nelc keresztelve, valahányszor csak korteher alatt találkoztak idősb lovainkkal, mindig akadtak egyikre vagy másikra közülök, melyektől határozottan és erősen ineg lettek verve ; a mostanáig kortársai közt győzhetetlen Tartar pedig mindig kerülte azokat ; idomárjától jól ismertetve, nem lett soha a megveretés esélyeinek kitéve. Ha tekintetbe veszszük azt, miszerint Cambusier, Attila, Kaiser, Albion vagy egy Economy és Parsifal is tavaly hány fonttal volt rosszabbnak mondható egy Taurus, Trachenberg, Vienna és Brockennél is: akkor mutatkozik csak igazán ama nagy űr, a mi a tavalyi és az ezévi felnevelés közt létezik is. A lefolyt enyhe tél talán egy évben sem kedvezett az idomitásra oly nagyon, mint épen ez évben, de tavaly legjobbnak kipróbált kétévesünk La Roussotte nem szerepelhetett nyilvánosan, épen ugy egy másik nagy reményekre jogosított istállótársa Cashoo sem. Tatán az oly jónak kipróbált Milon istállójának szemefénye, a biztos Derby nyerő in spe, midőn már Bécsbe szállíttatott, s midőn tnár minden idomitási nehézség — mi egy ily nagyszabású lónál, mint ez is, előfordulni szokott — T Á R C Z A. Az öngyilkos stiglincz. Tisztelt Szerkesztő ur! — Képzelheti, hogy én, mint a madarak barátja s mintegy harmincz év óta figyelője, mily érdekkel olvastam el dr. Fekete Izidor ur közleményét arról az öngyilkos stiglincz hajadonról, mely azonban özvegyasszony is lehetett. Gonosz idők járnak ! Bajkay utánGyiirky, ez után a sárosdi stiglincz, közben még egy 14 éves gymnazista öngyilkossága! Rettenetes ! S hozzá még a felfordított világrend; mert hiszen az angolok — az emberek s valószínűleg stiglinczek is — a novemberi köd nyomása alatt akaszkodnak a Hydepark fáira! A mult évben dr. Tomcsányi, Nagy Kanizsán, egy fecske-statáriumot észlelt, hol a ferskék a szóbeli eljárás alkalmazása mellett egy verebet akasztottak föl egy lószSrrc ; én magam az Erzsébettéren láttam egy verebet egy kenderszálon függve, s most már a valóságos rzérna is szerepel, világos jeléül annak, hogy a madarak a tökéletes akasztás felé haladnak, mert hiszen az előbbi esetekben az akasztá primitiv anyagra és fészkekre történt, holott dr. Fekete Izidor ur már czérnát és ágat emlit, tehát valóságos ógravalóságot! Az nagy veszteség a tudományra nézve, hogy dr. Fekete Izidor úr némely körülményekről nem emlékezik meg, a melyek épen döntők. Nem irja, hogy az a stiglincz a lábával, a szárnyával vagy mivel kötötte a hurkot a nyakára, mert hogy a csőrével nem tehette, sőt sem a lábával, sem a szárnyával, ezt a csontváz ismerete bizonyítja, miről Fekete Izidor úrnak, a doktornak tudomásának kell lennie. Tehát mivel kötötte s vetette nyakára azt a hurkot ? that is the question! A lélektani oldal is homályos, mert a nőstény-világ természete kizárja azt, hogy egy nőstény azért, hogy több kérője van, öngyilkos ságra vetemedjék. Ei analógia az emberi nővilággal, ahol az a leány vagy özvegy, akinek a legtöbb a kérője, a legtöbb életkedvet mutatja s nagyon természetesen is. Az már inkább megesik, hogy a versenyző gavallérok közül s rendesen a szolidabb akasztja föl magát. Éz egy nevezetes pont s szeretném megnyerni a lélektani megfejtést. Azután a legfontosabb! Látszik, hogy dr. Fekete Izidor úr nem élvezi a jelesebb krimiualisták társaságát, a kiktől az öngyil kosok vizsgálatára nézve igen sokat lehet profitirozni. IIa ismerné dr. Rákóczy Jakab, vagy Hunyady Adolf, , vagy Teleki Lévi társaságát, ezek megmondták volna neki, hogy öugyilkosnál mind'g a hátrahagyott iratokat kell puhatolni s valószinű, hogy a stiglincz jobb szárnya alatt el volt.^rejtve egy stiglincznyelven irott levél, mely az okokat tartalmazta s czimezve lehetett: Dr. Fekete Izidor úrhoz. Biztosítom a t. doktor urat, hogy a mint a dr. Tomcsányi esetét ilyen hangon megbíráltam a Term. tud. Közlönyben: nem felebbezett senkisem! * * * Vegyük most már komolyan is. A házak táján fészkelő madarak a fészek építési anyagra nézve mindenfélét használnak. Az aranyhegy (Oriolus) még újság vagy egyéb papirost is alkalmaz, a tengelicz lószőr mellett czérnát is. S minthogy a felakasztott madarak valamennyi ismert esete azt tanúsítja, hogy a madarak fészekrakás, vagy igazítás közben belébonyolbdtak a szálas anyagba, s szabadulni akarva, kerültek a fatális helyzetbe: itt is csak ez történt. A tengelicz fészek-igazitáskor nyakával belébonyolódott a czérnába, száz kisérletet tett a szabadulásra, végre egy ágra szállott, még pedig fenyőágra, hol a czérna másik vége belebonyolódott a tűlevelekbe, s az akasztás megvolt— minden öngyilkossági szándék nélkül, a melyet már a tengelicz agyának mennyisége éz szervezete kizár. * Nincs szándékom a tisztelt doktor úrral vitatkozásba bocsátkozni; de ha ebben az Ítéletben meg nem nyugszik, a mi szabadsága, szivesen ajánlkozom a közbenjárásra például Brehmnél és Homeyernél, Cabanisnál s Dressernél is — ám Ítéljenek. S ha ez sem elég, kérjen kihallgatást Magyarország trónörökösénél, ki szintén ornithologus, minden bizonynyal kihallgatja, — de meg is mosolyogja! Herman Ottó.
