Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-01-18 / 3. szám

20 Vadász- és Verseny-Lap. Február 15. 1883. jiink állításunknál s azt mondjuk, hogy valamely ló még kevéssel előkészítésének bevégzése előtt is, minden még ledolgozott font után javul, abban a nézetben vagyunk, bogy körülbelől ugy áll a dolog, mert az bizonyos, miszerint itt a szünetelés, a megállapodás egy a hanyatlással. Sokan azt fogják mondani, hogy a szigorú előkészítés okozza a lovak letörését; ezt nem lehet elvitatni, habár föltétlen nem ismerjük is el. Historian, például, folytonos erős munka mellett, futott tizedik éves koráig s ezzel ellentétben, mai napság, enyhébb idomitási rendszer mellett, elég fiatal lovat látunk letörni. De tegyük föl, hogy lovak az erős munkánál letörnek, mégis jobb, kétes esetekben, ha otthon törnek le, mig fogadások nem történtek rájok, mintsem a versenyben, a midőn kettős csalódást kell szenvedni, a verseny és a fogadások elveszítése miatt. Nem hiányzanak azonban az oly esetek sem, midőn a lovak, erős idomítás mellett sok éven át futnak s lábaik egészségesek maradnak, igy a már emiitett Historian, Oxonian, mely tizenkétéves koráig futott, Vex és számos más ló. Ebből azonban nem szabad azt következtetni, hogy a lovat nem lehet tulidomitani. Ellenkezőleg; gyakran fordul elő, hogy a már kész lovak oly gyakran vannak a trialnek alávetve, saját és istállótársai formájának kipróbálása végett, hogy merevek lesznek, akár egy-egy postai ló. sLz azonban mit8em bizonyit a rendszer ellen, mert ez csak a rendszerrel való visszaéléstől ered s mindenesetre kivánatos, a lovakat a gyakori futtatástól és folytonos trialektől megkimélni. (Folyt, köv.) MENES- ES GYEPUJDONSÁGOK. Idomítás alatti lovak. Gróf Esterházy Móricz versenyistállója. Theorist 5é p m ap Palmerston a Theobalds, Stockwelltől. Horace Vemet 4é sa m ap Cambuscan a Honesta, Voltigeurtől. Borealis 2é sg k. ap Cambuscan a Boadicea, Marsyastól. Cabale ap Ustreger a Caprice de Lissa, Starketől. Ellesek. Br. Wesselényi Béla Bonilla (0. G. B. Vol. II. pag. 95. Suppl. I. pag. 6.) jan. sötét pej kancza csikót ellett, csillaggal, jobb hátulsó lába csülökben kese, Prince Paris után. Én kérdőleg tekinték Johnsonra, ki beszélgetésünket hallá. — Mit gondolsz te?. ." Hm, . . próbáld meg, tudsz-e nyerni ha akarsz, vagy csak a véletlen játéka volt . . mondá ő kissé maliciózusan, s felelete feltüzelt. „No jó, . . lássuk azokat a „breeehess"eket, s beléptem vele sátrukba, melynek bejáratát egy bukott lókupecz-forma ember őrizé, s hol a reményteljes Bilit találtuk felöltözve szép piros ujjasba, de oly halvány pofákkal, melyek nyilvánosan mutaták, hogy a mulatságban, mely reá vár, nem nagy kedvét találja. „Vesd le magadról ezt a dresst" — mondá neki apja; mire a nagy Vilmos még nagyobb készséggel engedelmeskedett, s mint később kitűnt, nem ok nélkül volt ellenszenve a Tánczosnő-vel közelebbi ösmeretségbe jönni. Tiz perez múlva egy pár rosszul varrt csizmában és nadrágban nyujtózkadtam s felöltém a szép kezek által varrt selyem ujjast (piros derék, fehér ujjak) melyeket az isteni Bili jövendőbelije készített. Saját ültöznyeimet a bukott kinézésű embernek átadva, megindultunk a paddock felé, hol a „Tánezosnő-t" sétáltatták ezalatt, teljesen felnyergelve s kantározva. A kancza mintegy 15.3 markos, jól termett és SZÍVÓS állatnak látszott, de előlábai igen kéteseknek mutatkoztak, vérmérsékletének ellenben igen is kétségtelen Elnevezések. Br. Bethmann Sándor p m ell. 1882. ap Falkland a Esther, Lanerettől (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 22) „

Gaston" nevet nyert. Ugyanannak sg k ell. 1882. ap Wild Oats a Blanchette, Moscovitetől (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 8.) „Espérance" nevet. Schosberger Nándor urnák p m ell. 1882. ap Bajnok a Medea, Ostregertől (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 43.) „Mehet" nevet. Mr. T. Osborne p k ell. 1881. ap Buccaneer a Anonyma, Thunderbolttól (0. G. B. Vol. II. pag. 9.) „

Isabel" nevet kapott. Kimúltak. Or. Forgách Sándor és István Cyras-p m ell 1882. ap Kettledrum a Cymba. Voltigeurtől (0. G B. Vol. II. Sunpl. I. pag. 16). Gr. Schlik Ervin p k ell. 1882. ap Przedswit a Sprühfeuer, Carnivaltól (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 57). Birtokváltozás. Schawel J. ur megvette Freestone p m. ell. 1879. ap Palmerston a Fidget, Ostregertől (0 G. B. Vol. II. pag 61) gr. Forgách Istvántól. Br. Sennyei István hadnagy (9. huszárezred) megvette Brunhilde p k ell. 1873. ap Buccanecr a Margareth, Nuthwithtől, (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 10) ugyanattól. Ibrányi László ur megvette Giroflé sg k ell. 1878. ap Bois Roussel a Abbess, Robert de Gorhamtől, (0. G. B. Vol. II. pag. 1) gr. Forgách Sándortól. Hubertus előtt vadásztak szarvasra „ „ „ rókára v n n nyúlra Hub. után veres kabátban szarvasra „ „ „ rókára „ „ „ nyúlra Összes vadászat és pedig: rókavadászat volt „ „ szarvasra „ „ a harrierekkel Összes vadászat 1-szer, 16-szer, 10-szer. 3-szor, 19-szer, 15-szer. 64 35-szer, 4-szer, 25-szer, 64 31. Budapest Magyar lovaregylet titkársága. Nemzeti Casino II. em. Budapesten. Nevezési zárnapok 1883-ben. 1883. Január. Csikóverseny 1884. 5000 frt. Nevezés. (Versenyföltétel e lap l-ső számában). AGARÁSZAT ÉS KOPÁSZAT, Gr. Esterházy Miklós ő méltósága, méltányolva ama felhivást, mely e lapokban a falkavadászat terjesztésére volt irányozva, 3'/a pár rókakopót ajánlott föl oly uj társaság számára, mely a falkavadászatot kezdeményezni akarja. Az erre reflectálók leveleit kérjük e lapok szerkesztőjéhez czimezni. * • * * A megyeri harrierfalka mult szombaton haza utazott Tatába. Ugyanakkor a master is elutazóit. — A többi róka-kopó január 23-ig itt marad; aztán Gödingre mennek. A megyeri szarvas-, róka- és barrier-falkák működése a következő volt az 1882/83-dik idényben: = VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Jegyzéke a gróf Hunyady Imre ő méltósga ürményi és tornóczi uradalmaiban 1882-ben elejtett hasznos és káros s faikával fogott vadaknak a különböző területeken. Hasznos vadak: CO -OS -o -O ZZZ SS OS 08 03 O -o . 08 l-í l-l > -03 ÖD ® N 88 80 u eS a 3 01 iÖ Ol M "Ö3 ÖD ® N 88 80 N CO E-i < £ o Nyul Túzok Fáczány Fogoly Fürj Tőkekacsa Erdei szalonka 842 658 293 293 162 56 2304 723 — - 36 1419 1751 401 388 503 344 — 3387 126 157 52 11 9 — 355 9 — — 105 114 Összesen 7581 vadak : Kártékony Ebek 11 17 17 7 7 — 59 Vidra — 1 v .— 1 Róka 6 1 1 4 12 Nyest 1 — — — 1 Görény 74 21 16 34 8 — 153 Menyét 207 47 25 70 12 — 361 Süldisznó 39 22 12 29 102 Vadmacska 2 1 — — 3 Házi macska 29 20 15 13 4 — 81 Héjjá 39 23 10 •21 • 2"—" 95 Keselyű 10 4 3 2 2 — 21 Karvaly 80 20 7 1 108 Bagoly 54 20 — 7 81 Szarka 74 44 14 33 6 — 171 Varjú 59 78 17 12 15 — 181 Ürményi erdészeti Összesen 1430 hivatal 1883. jan. 1. Pausar J., főerdész. ljeleit mutatá a nyugtalan kapálás, és egyeten szeme fehérének nagyon kimutatásával; egy szóval és istálló-nyelven mondva, kilátszott belőle a beste-lélek. — „Hanem, ha már elkezdted, hát végezd is" — gondolám magamban, s felkapva a nyeregbe, jövő pillanatban már az állvány előtt cantereztem vele ; úgy ment, mintha az Oaksban indulnánk. Az oszlopnál még 8 vetélytársára akadtam s aztán elindultunk egy raiserabilis starttal, melynél kettő már legalább 10 lóhosszal előre volt, a másik kettő éppen megfordult, az én sárgám pedig ragadt, mintha ez a tréfa már bevett szokása volna. . . Igy rohant, farkát csóválva az első sövényig, ott egyszerre meghőkölt s aztán hogy megnézte a sövényt, egész kedélyesen, állóhelyből átdobta magát, s ismét kefélt tovább a többi után a következő árokig. . . A mint ezt azonban a csalfa szeme meglátta, érzém hogy azon mesterkedik, merre törjön ki. . . Ellenkező kantár és sarkantyú-szúrások közt azonban mégis neki ment, de a bestelélek nem az árkon át, hanem beleugrott, miközben a viz szemeim közé fecskendett, egyik kengyelszijam pedig abban a pillanatban szakadt el, — midőn ostorommal egy pár jót húzva a csalfa állatra, az elejével kikapaszkodott, s engem kizökkentve a nyeregből — a vizbe dobott, maga pedig mint a ki dolgát legjobban végezte — nagy bakugrásokkal futkosott ide-oda apályában. — Kieviczkélve a sárból és vizből s látva, hogy a mezőny messzebbre haladt már, mintsem be? érhetném, szinte örültem, hogy a bestiától még ily jó módon megszabadultam, mihez nem kis mértékben járult a boszuság a ravasz farmer ellen, ki ily dögre ültetett. Bőrig átázva, s a röhögő publicum nem éppen hízelgő megjegyzéseitől kísérve, viszszasiettem öltözősátorunk felé, hogy ruhát cseréljek. Egy makacs constabler azonban, ignorálva szerencsétlenségemet, nem eresztett át a pályán mig csak a versenynek vége nem lett. Ennek pedig az lett a következése, hogy mire a sátorhoz juthattam, az én bukott kinézésű ruhagarderobomnak hült helyét találtam. Pedig köztük volt egy selyemhimzetű mellény nagynénémtől, mely után jövő vasárnap bizonyosan tudakozódni fog . . . Hiába volt minden keresés és csendes szitkozódás. . . Ruháim Aem kerültek elő. Pedig már hűvös idők jártak s a vizes selyemruha mint jégkéreg tapadt reám. . .Végre itt jön a farmer és a nagy Bili, kiknek egy szakajtó zab ajánlatára és sok jó szó után sikerült a Tánczosnőt elfogni, de ruhámról ők nem tudtak semmit . . . Nagynehezen tudott Johnson ezalatt a vendéglősnél egy ócska uiakintocht kikölcsönözni (a gazember mikor látta, hogy muszáj megfizetnünk, egy guineát kért), s ebbe burkolva indultam vissza a városba. Malheurömnelc azonban még nem volt vége, mert derekasan meghűtve magamat, más-