Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-04-12 / 15. szám

124 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 2

9. 1883. lófajnak talán valamivel több husanyagot kölcsönöz, de minden ruganyosságot és ellenállási képességet attól megrabol. Nem a terjedelem, tömeg és alak, hanem emiitett jó tulajdonságok — a minőség — képezik a használati- és igy egyszersmind a katonalovak tulajdonképi értékét. Lovasságunk valódi harczrakész állománya oly feltünőleg csekély, hogy annak osztályaiban a terhet a nagyobb mennyiségben levő fiatal pótlovak egyátalában nem birják; pedig mindamellett is, jobb lovak nyerhetése végett, ép oly szükséges lesz negyedfél éves állatok beszerzése is, mint a perhorreskált közvetlen bevásárlás a tenyésztőktől a lótenyésztésre való tekintetekből s a pótlovazási ügy mielébbi emelése czéljából. Midőn Poroszországban ez ügy szőnyegre került, valamennyi lósorozási bizottság vezetője kivihetetlennek nyilvánította a dolgot s ily esetben állomásuktól való fölmentetésüket kérték; három év múlva ez eljárási mód tökéletesen meghonosult, a nyerészkedés utja elzáratott, úgyhogy nem az eladást közvetítő, hanem maga a tenyésztő szedi immár fáradságának jutalmát. Galicziát kivéve, mai napság az egész lajtháninneni terület gyümölcstelen a hadsereg pótlovazására és ez napról-napra szembeszökőbb, mennél inkább támogattaiik valamely egyoldalú tenyésztési irányzat pillanatnyi mániája. Harmincz évvel ezelőtt Csehország, valamennyi vértes ezrednek derék, nagy, erős lovakat szállított, melyek, igaz, hogy a lovasság mai kívánalmainak többé nem felelnének meg, de a melyek a tenyésztési képesség mellett bizonykodnak, most pedig mezőgazdasági czélból nagyon kívánatosak volnának s hadseregünk szekerészöténél szégyent épen nem vallanának. Többnyire csak a laikus reméli azt, hogy a hidegvérű, nehéz, terjedelmes fedező mén után derék, erős igáslovat nyerhet s ritkán gondolja meg, hogy ez a — kanczáinkra nézve gyakran heterogen tenyészanyag az ivadéknak ritkán örökít át erélyt és szívósságot. „ Time is money

u épugy alkalmazható a mezőgazdaságnál, mint az iparnál s ez okból szerzett a gyakorlatias angol, jóvérű erős fajokat, melyeknek ivadékai tizenkét óra alatt földolgozzák azt, a minek földolgozására a közönséges gebe napokat igényel. A mi mezőgazdaságunknak erős, széles félvérlóra van szüksége, mely szükség esetén a hadsereg szükségletének is megfeleljen; de hogy ezt elérhessük, mulhatlanul szükséges a konstansan tenyésztett félvér mének szaporítása. Mi elismeréssel vagyunk földmivelési minisztériumunk törekvése iránt annyiban, a mennyiben méncsikó-telepek állítása által (melyekbői tenyésztményeket a rotundában láttunk) az importtól 'ehetőleg szabadulni igyekszik s a külföld kérdéses félvérlovai helyett, honosított, kemény tápszeren nevelt s köztudomás szerint derék szülőktől származott méneket ad az országnak. E tenyészintézetek számát azonban okvetlen szaporítani kellene, mert a birodalomban az erős fedező mének hiánya nagyon jelentékeny s mi sem csigázza föl a tenyésztő érdekeltségét aDnyira, mint sikerült tenyésztményeinek az állam által való megvásárlása; ez a leghatalmasabb emeltyűje valamely vidék lótenyésztésének s csak ahol a jó igás- és fényűzési lovak jó áron elkelnek, csak ott lehet találni oly anyagot, mely az illető ország védelmi czéljainak teljesen megfelel. Klazánból (Zemplénmegye) Vladár Emil úrtól egy levelet vettünk, melyet érdekességénél fogva egész terjedelmében közlünk. E levél lapunk 12-dik számában közölt amaz a „Field"-ből átvett hírünkre vonatkozik, mely Mr. Forbes Morgannalc Pauból Biaritzig terjedő távkocsizását ismerteti, s melynél csak annyit kivánunk még megemlíteni, miszerint eme távkocsizás azért volt érdekes, mert az egy nehéz családi hintóval (Stag-Coache) történt, s a fogat az ottani apró lovakból állt. Édes barátom Aurél! 1878-ban a bártfai Anna-bálra menvén dr. Hodoly — jelenleg pozsonyi honvéd-ezerd. orvos akkori varannai járásorvos — barátommal, Varannóról 5 óra 40 perczkor indulva, 11 óra 30 perczkor a bártfai kerek kútnál oltottuk égető szomjunkat. Ez — mint jól tudod — 11 mértföld, tehát körülbelől 85 km. Mentem pedig e távolságot egy rendbeli négy lovon, minden előzetes gyakorlat, fogadás és a mi nézetem szerint legtöbb : ostor-bocsátás nélkül a következő beosztással. 3 mértföld 75 perez pihenés 20 „ 3 mértföld 75 „ pihenés 30 „ 3 mértföld 75 „ pihenés 15 „ 2 mértföld 60 „ Az utolsó két mértföldet szándékosan lassabban hajtva. Ennek folytán indíttatva érzem magamat, három mezőhegyesi ló biographiáját közölni veled, mi bizonyára tanúságot teend lovaink elpusztithatlanságáról. 1872-ben vettem a mezőhegyesi árverésen négy apró lovat (2 db Shagyát, I Castor Shagyát és 1 Castori), melyek közül egy — a Castor — rugós lévén, mint kocsiló be nem vált, s helyébe folyton más-más lovat kellett pótlólag szereznem, úgyhogy ma már a negyedik ily pótlovat gyilkolják magok között. — 11-dik esztendőre járván őket, minden nagyítás n< lkűl mondhatom, miszerint mai napig: otthont, ostort, keréknyomot nem ismernek , útszéli állásban kifogva soha sem voltak (minden járt distanceot egyhajtásra tevén meg, p. o. Eperjes 6% mértföld, Kassa 9 mértföld, Ungvár 9 mértföld. Csertészről, Kandó K. bátyám nyaralójától Vásáros-Naményba 11 mfd stb.) s mai és pár év előtti menetelök között csak az a különbség, hogy ma már az első egy-két mértföld után keserednek neki a menésnek ; ha azonban két-három nap nagyobb munkát nem végeznek, ma is erős dolgot ad a gyeplő kezelése. — Ily erős, hogy ne mondjam kíméletlen kezelés daczára — apróbb hibákat leszámítva — még ma is teljesen menetképesek. — Érdekesnek tartom megemliteni, hogy a négy mezőhegyesi csikóért annak idejében 1700 frtot adtam, a pótlólag közibök vásárolt 4 ló pedig átlag 300 írtjával számitva 1200 frtba került, nem is emiitvén ama körülményt, hogy competens pár csak az utolsó — jelenleg is köztük járó — szintén Shagya-ivadék volt; mert a többi, ha eleinte jól ment is, de a 6—7-ik mértföldön túl soha sem húzta be a kisefát. Tartósságukra — saját érdememűi legyen mondva — csak annyiban voltam befolyással, hogy 11 év alatt folyton gyógykovácscsal vasaltatván, soha őket rosz csizmában nem járattam. Nagy kár, hogy álladalmi ménesekben eme páratlan jueker-faj tenyésztése a köztök gyakori „Melanose" miatt szűkebb körre szoríttatott, mert szebb, nagyobb lovakat talán igen, de szívósabbakat azok a ménesek sem képesek felmutatni. Vladár Emil. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. II. nap. Május 9. Egyleti nagy dij, 800 forint értékben és pedig 500 írt értékű tiszteletdij és 300 frt készpénz az egylettől. Handicap, 12 galamb, 4 hiba kimaraszt. Tét 25 frt. A tételek öszszegén az első és második osztoznak, levonatván előbb a 3-dik részére tételének kétszerese. III. nap. Május 11. Hölgyek dija. Tbzteletdij. 7 galamb, 2 hiba kimaraszt. TávoLág 27 meter. Tét 20 frt. A tételek összegén az első és második osztoznak, levonatván előbb a 3-dik részére ennek tétele. IV. nap. Május 12. Vigasz-dij. Tiszteletdíj kb. 400 frt értékben, az egylettől. Handicap. 9 galamb, 3 hiba kimaraszt. Tét 20 írt. A tételek összegén az első és második osztoznak, levonatván előbb a 3-dik részére ennek tétele. Budapest, 1883. ápril 8-kán. Gr. Esterházy Mihály s. k. elnök. Tudnivalók: A lövészetek az uj lóversenytérnek e czélra berendezett helyén tartatnak s mindig d. u. 1 órakor veszik kezdetüket. Belépti dij nem-tagok részére 1 frt. A tagok szabadjegyei: a nemzeti Casino IT. emeletén, az egylet titkárságánál vehetők át. Nem-tagok, két egyleti tag ajánlatára szintén részt vehetnek a lövészeten és pedig: közönséges lőnnpokon 10 frtos napi jegygyei; ha a lövészet magasabb és pedig 100 frt — bezárólag 400 forintos dijakért történik : 20 frtos, még magasabb dijakért 50 frtos napi jegy gyei. Ezer: kivül a nem tagok mindenkor kettős tételt fizetnek. * * * A „Budapesti galamb-lövész-egylet" tagjai tisztelettel felkéretuek, miszerint f. évreesedékes 50 frt tagdijukat, az egyleti titkársághoz (Budapest, hatvani utcza, nemzeti Casino, II. emelet) beküldeni szíveskedjenek, Budapest, 1883. ápril 8-kán. A titkárság. A „Budapesti galamb-lövész-egylet" f. évi tavaszi lövészeteinek programm ja. I. nap. Május 7. Megnyitó-verseny. Tiszteletdíj kb. 200 frt értékben, az egylettől. 7 galamb, 2 hiba kimaraszt. Távolság 26 meter. Tét 15 frt. A tételek összegén az első és második osztoznak, levonatván előbb a 3-dik részére ennek tétele. V I Z I-S F0 RT. A hazai evező és csónakázó Egyletek tekintetes Elnökségeihez, A győri csónakázó egylet által a magyarországi csónakázó egyletekhez intézett — egy országos evező-szövetkezet létrehozatalára irányzott felhivás több hazai evező-egylet részéről kedvező fogadtatásban részesülvén, s különösen; a budapesti nemzeti hajós-egylet és a pozsonyi hajósegylet képviselők küldése által való részvételét, — a szegedi csónakázó-egylet és a keszthelyi csónakázó-egylet pedig, — bár a képviseltetéshen akadályozva vannak, — elvben való hozzájárulásukat megigérvén, — a győri csónakázó-egylel választmánya tudatja a Tekintetes Elnökséggekkel, hogy az ez évi april hó 29-ik napján Visegrádra tervezett összejövetelt tényleg megtartani elhatározta s felkéri ennélfogva a tisztelt egyletet, hogy képviselőjét ez értekezletre azzal kiküldeni szíveskedjék, hogy a fenn kitett napon és helyen a találkozás d. e. 9 órakor a vendéglői helyiségben lesz. Helyesli az egylet t. Fülepp Kálmán urnák, a nemzeti hajós-egylet igazgatójának ama nézetét, melyet a „Vadász- és Versenylap" egyik legutóbbi számában közzé is tett, hogy eme kérdéses értekezlet programmjának megállapítását, illetve előleges előterjesztését az indítványozó egylettől várja. — E kötelességét a győri csónakázó-egylet már a felhivás közzétételekor meggyőződésében birta, csakhogy addig mig a részvétel illetve az eszme mikénti fogadtatása iránt tájékozva nem volt, — részletes programmot adni időelőttinek tartotta. Most, hogy az eszmének elvi pártolása az eddig beküldött négy egylet nyilatkozaté-