Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-03-09 / 10. szám

Márczius 23. 1882. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 85 nek az idén nincs mentségük, hogy a gyö­nyörű idő mellett, csak kevés ideig is félbe­szakítni kellett volna gyakorlataikat. — Pi­reausról azt hiszik, hogy megnyerhette volna a versenyt, ha késedelmesen Dem ugrik; de első szereplése volt ez sövényeken át. Hamil­ton hg az első nap fődíját a „Prince of Wa­les Steepleechase-handicapet" is elnyerte a 6éves fek. herélt Valahaká-\a\ — Quibble, Hoya és Ignition ellen — könnyen, hat hosz­szal. — Hasonló szerencséje volt a hgnek a gyapot-bársonyt producáló Manchester város mee­tingjén is, pár Dappal később, hol Munster és Briallu nevű lovaival három versenyt nyert. A manchesteri legfőbb dijat, a „Manchester handicap Steepleechaset" elvesztette ugyan Valahakája — lord Rossmore pej kanezája Squaw ellen, de amaz elégtétel mellett, hogy az egyenlő korú lovak közt 16 font különb­ség volt Valahaka terhére. Az első napinagy gátversenyben Capt. Kirkwood Louis d'Or­ja győzött, de másnap ama szerencsétlenség érte, hogy ugyanabban a Stepleechaseben,— melyet mint az imént említettük, Squaw nyert, veszélye­sen letört, és vele Capt. Kirkwood egy igen használható lovat vesztett. * * A franczia gyepen az auteuili mult vasár­napi (febr. 26-ki) meeting volt a párisi fas­hion-világ főkirándulási helye; — gyönyörű idő s nagyobb látogatottság és mezőnyök mint magában Angliában, tünteték ki e helyet. A meeting főszámában a „Prix de la Butte"­félé Steplescbase-liaudicapben (érték 254 £) Mr. E. Child derék 6é. és jól ismert Basque nevű sárga ménje győzött — hat derék ve­télytárs ellen, a legnagyobb teher alatt (12 st. 5 font) könnyen két hoszszal. Második Mitchel Fort-en-Geule, mely csak 10 st. 6 fontot vitt, harmadfél mértföld hosszú pályán, és igy 15 hoszszal távoloza ' Premiumot, Ve­riset, Virágot, III-dik Charivarit és Destinyt, melyek a győztestől 14—28 fontot kaptak. * * * Spanyolországi gyepek. A Sportsman szerint madridi lapokban a lefolyt 1881-dik évi ver­senyekről következő adatok olvashatók. A különböző jockey-clubok által mintegy 8000 £ díj és 11 tiszteletdíj adatott; és 118 ló for­dult meg a pályákon. Főnyertesek : Mr. H. Davies 2070 líra és 3 tiszteletdíjjal ; Mr. G. Aladro 1030 lira ; Mr. William Garvey 950 lira és két tiszteletdíjjal; Villamayor mar­quis 920 lira, Mr. Th.' Heredia 845 lírával ; Fernan-Nunez hg is részt vett és 490 lírát és két tiszteletdijat nyert. * * * Márczius 3-kán kezdődött ugyanott a „The Annual Carnival of the „Soldiers" — mint a Bell's Life a katonai versenyeket nevezi. Jelen volt a walesi herczeg, s az aristoc­ratia nagy számmal. Ide már a farmerek nem férnek; félő azonban, hogy maholnap a ka­tonák — legalább az olyanok kiszorulnak, kik nem tudnak első classissú akad. verseny­lovakat tartani . . . E megjegyzés nem a Bell's Lifetól származik ugyan, de önként követke­zik, midőn az ember látja, hogy a Grand Military Gold Cup-öt olyan ló nyeri, mint Lord Chancellor, ki a liverpooli nagy nem­zetközi akadályversenybe való, és pedig an­nál inkább, mert az ottaDi terheket elfoga­dott 29 ló közt a 3-dik helyen áll terhével. Mint az igazi, uri teher alatt is sok ideig ki­tartó vadászlovakat nevelő farmereket kiszo­rították a gyepről az által, hogy az egyenet­len vadásztalajon futandó akadályversenye­ket áttették a sik pályára, s lettek a Hun­ter Steeple-chasekből „Hunterflatracek", csak­hogy a kimustrált sikversenylovakat kihasz­nálhassák : ugy járhatnak nemsokára a kato­nák ii ; — egy pár gazdagabb istálló mono­poliuma lesz a vesenytér, — mint az nálunk a Reiterelub akad. versenyeken volt. A ló megitélese a tenyésztes szempontjából. a) Telivér-anyag. (Folytatás.) A kanczák élemedettebb korig halasztott fedeztetésének káros következményeiről már behatóan értekeztem más helyen, azonban meg kell jegyeznem, hogy telivér-kanczáknál (kivéve tán olyanokat, melyeket igen erős nemi ösztön csiklándoz) a párositás elhalasz­tása (azért mert trainingben vannak) — nem tetszik oly veszélyesnek, mint félvér kanezák­nál. Igaz ugyan, hogy oly kanczák, melyek 8—9éves korukig futottak a versenypályán, és mégjs hires anyák lettek, mint p. Alice Hawthorn (Lord Fauconberg, Oulston, Thor­manby anyja) vagy Beeswing (Newminster és Nunny Kirk anyja) nem sokan voltak, babái­nem is egyedüliek. Ennek okát abban keresem egy részről, hogy a sikverseny-trainingben még sem igen maradnak tovább a kanczák 4-dik 5-dik évük betöltésénél, — másrészt mert a kemény munka, és boxokban elkülönített életmód mel­lett a fiatal lovak nemi ingere nem ébred fel oly könnyen. Legjobbak az oly kanczák, melyek addig mig idomítás alatt vannak, sohasem sár­lanak. Némelyek azt hiszik, hogy az ilyenek­nek nagyobb hajlandóságuk lenne a meddőn maradásra ; de az ellenkezőt tapasztaltam, s több esetnél az ily kanczák jókor feleresztet­ték a mént, egy pár ugrástól vemhesek let­tek, és később is megtarták e szokást. Hogy valamennyi ki nem próbált vagy egészségtelen kanczát kivétel nélkül kizárni — a gyakorlati éietben ép oly kivihetetlen, mint a látható külső hibákkal és tökéletlen­ségekkel birókat — azt jól tudom; — én csak megjegyezni kívántam, hogy a sok ki­próbálatlau és egészségtelen kancza felhasz­nálása ama legfőbb akadály, mi a telivérte­nyésztést hátráltatja abban, hogy legeszmé­nyibb magaslatát elérje. Telivér kanczákat — ménesek alapítá­sára vagy kiegészitéséhez vásárolni, nem is könnyű dolog, kivált szakértelemmel, és ha nem csak lehető, de valószinü eredményeket is akarunk vele elérni ; mert ha elhagyjuk mind­ama kanczáka f, melyek sem jól nem futottak, sem győzteseket nem ellettek ; akkor ezáltal az eladó kanczáknak alig 1/ 1 0 százaléka marad tel ; pedig még akkor sem vagyunk biztosak a sikeres választásról ; mert még ezek közt is különösen kell figyelni a következőkre. 1. Fiatal kanczáknál nem jó, akár igen roszul táplálkoznak, akár tulhíznak ; mindkét esetben csikaik hátrányban lesznek. 2. Ha a választandó kanczának anyja és nagyanyja nemcsak egy-egy csikót, de többet is hozott, s azok köziií némelyek a verseny­pályán is beváltak, ugy ez a választandó kan­czát igen ajánlja. Minél több jó, különösen egészséges nővére van — annál jobb. De ha több nővér közül csak egyedül kiváló pél­dány — ugy ne igen fáradozunk megvé­telén. 3. Szintúgy a családban mutatkozó kü­lönösségek, gyengeségek u. m. a vérmérsék­let, lélző-szervek, paták, szokások (ükölés, karórágás), gyomor és izom-működés is figye­lembe veendő ; valamint az egyes testrészek­ben mutatkozó gyengeségek vagy erősebbsé­gek, a mik némely famíliában átalánosak. 4. Kanczáknál, melyek már ellettek, meg kell győződni a megvásárlás előtt, vájjon nincs-o behasadt pérájok, vagy ügetés és vágtatás közben nem hallatnak-e hörpögést, mi belső­tágulásra enged sejteni. Ha ez eset mutat kőznék, ugy ilyen kanczát semmi áron sem kell megvenni — ha még oly csekély volna is — minek okát az „Ellési segélyezés" czimű fe­jezetben már előadtam. 5. Megvizsgálandó az emlő is, hogy jól kifejlett-e, és hogy mindkét csöve ad-e tejet. — Az utolsó csikó kinézéséből lehet követ­keztetni arra is, hogy az anyakancza egész­séges állat-e. Az egészséges anyatejtől függ gyakran, hogy a esikóból lesz-e versenyló, vagy csak gyenge nyápicz marad. Gyakran lehet jelentéktelen csikókat látni, melyek jó anyatej mellett hihetlen gyorsasággal fejlőd­nek fel; mig'másrészről némely kanczák majd minden évben pompás csikót ellenek, de me­lyek szoptatás közben lassan elmecsevészed­nek. Az ilyen kanczáktól legtanácsosb a csi­kót ellés után rögtön elvenni, s ha lehet daj­kálás alá adni.*) 6. Ne vegyünk oly kanczákat, melyek a méneskönyv tanúsága szerint egyszer vagy talán többször is elvetéltek, gyakran meddők vagy ikreket ellettek. 7. Rövid, magasan álló kanczák több­nyire kis csikót ellenek, miután kevés hely van bennük a magzat kifejtésére. 8. Igen gazdag sörényű kanczákat, oly farkkal, mely mindjárt tövétől kezdve széle­sen és csomósán nő ki — nem szeretem te­nyésztésre, mert ilyen kanczák vagy mének kevés nemességet és idegzetet szoktak adni csikaiknak. A patkányfark nagy szépségi hiba, de ilyenek közt ritkaság a rosz ló. De mind ama hibákat (elszámlálni, me­lyeket kanczaválasztásnál megfigyelni kellene — nehéz lesz előszámlálni ; ezt csak az igazi tenyésztő szeme láthatja meg, ki mind a na­gyobb mind a kisebb hibákat tapasztalásból ismeri. Csak azt az egyet még, hogy a mint megkívánom, miszerint már a félvérnél is egy pillanat alatt megkülönböztethető legyen a kancza külseje a méntől, — e nőiség kinyo­matát a telivérnel, melynek egész megjelenése nemesebb és jellegzőbb — még inkább kö­vetelem. * * * Mily idejében legerőteljesb a kancza az átörölclésre, oly kérdés, melyre még csak meg­közelítőleg sem merek felelni. E tekintetben épen a leghiresb anyakanczáknál látjuk aleg­nagyobb különbséget, de helyes, ha igen öreg kanczák szülötteitől nem sokat várunk, ám­bár itt is van elég kivétel, p. o. Araucaria (a Stephanotis, Wellingtonia, Catalpa, Came­lia, Chamant, Rayon d'Or anyja), mely Po­cahontastól ennek 25-dik évében elletett; — ellenben Pocahontas első szülötte volt anyjá­nak (Marpessa), és ez ismét elsőszülöttje Cla­re-nek. Másrészt feltűnő, hogy a négy classi­kus verseny nyertesei közt kevés első csikó van. Igy p. о. a Derbyt 100 év óta csak há­romszor nyerte el ilyen, és pedig 1795-ben Spread-Eagle, 1849-ben Wild Dayrell és 1852­ben Daniel O'Rourke; ellenben megemlítendő, hogy a 2000 guineát 1823 ban egy iker-csikó, a Nicolo-mén (Selimtől) nyerte me?. A hiressé lett anyakanczálc közül legfiata­labban lettek ilyenekké Queen Mary és anyja. — Az előbbinek anyja, az 1340-ben ellett Plenipotentiary-kancza (Myrrhából, — Wha­lebonetól) már 2éves korában fedeztetett, és 1843-ban ellette a hiressé lett Queen Maryt; — s miután ezt 2éves korában — egyszeri futás után, elesés következtében valami baj érte s többé nem futhatott, már 3éves korá­ban meghágattatott és mint4éves a Haricot-ot ellette, s mindkettő igen szapora-auva lett aztán. Ezeknél tehát a fiatalkori terhességbe ejtés csodálatos egyéni-képességet fejtett ki. Azonban átalánosságban még is azt ta­nácslom atelivértenyésztőnek, hogy nehigyje, miszerint a sok közül — több jó válik. A telivértenyésztés csak akkor jövedel­*) Igen érzékeny kaoczák ugyan nem könnyen engedik csikaikat elvétetni, de kellő elővigyázat és türelem mellett rendesen sikerül az. A kancza főkép szagáról ismer csikajára, mint azt oly helyen, hol töb­ben vannak együtt, könnyen észlelhetni. Meg kell te­hát a felcserélendő csikókat ánis olajjal kenni pár na­pig, mig anyáik ez illathoz szoknak; aztán vezettes senek ki a kanczák zárkáikból (Box) pár órára, az­az mindaddig, mig tölgyeikbeua tej alkalmatlankodni kezd, s mielőtt zárkáikba visszavezettetnének — cse­réltessenek fel a csikók. A czél többnyire sikerül.

Next

/
Thumbnails
Contents