Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-02-23 / 8. szám
Február 23. 18S2. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 65 savós izzadmányok valóban meglepően resolváltattak. A mindkét oldali raellhártya-loboknak egy része, a bol a nagymennyiségű savós izzadmány nem resolválódott, ba azok állományos tüdőlobbal nem voltak szövődve, szintén javultak, miután több esetnél jó sikerrel alkalmaztuk a mellkasnak szúrcsapolását. Nevezetes a II-ik alak kimenetelénél, hogy nagyobb része amaz állatoknak, melyek e járványos tüdőlobbon átestek, másodlagosan majd egy majd pedig több végtagon rnetastikus inlobot kaptak, melyek azonban bár lassan, de mégis tökéletesen meggyógyultak. Nemkevésbbé nevezetes a Il-ik alak lefolyásánál, ha az elvetélés megtörtént, ugy meglepő gyors kimenetelű volt a szenvedés és pedig vagy tökéletes felgyógyuláshoz, vagy pedig, ha már a genyes beszüremkedések jelen voltak ugy tüdőszöghöz, ép ugy a nagymennyiségű savós izzadmányoknála halálhoz. A III-ik alak lefolyása és kimenetele attól függött, hogy mely betegségek vannak társulva. Az agylobbal párosult szövődményes alaknál, ha a tüdőben az izzadmányok feloldásnak indultak, ugy maga az agylob csak ritkán vált halálos kimenetelűvé. Az orbánczczal szövődött alak, eltekintve hosszas és unalmas lefolyásától, nagyobb részt kétes kimenetelű volt, miután a genyes beszüremkedések a tüdőben nem ritkán voltak a halál okozói. Ha pedig emez alak a belső szemlobbal lépett fel és a tüdő vagy mellhártya bántalma lefolyásában nem vált végzetessé, ugy magában a szemben az izzadmányok felszívódtak és a legkisebb utóbaj nélkül felgyógyultak. Jóslati szempontból tekintve az influenzát, ugy azt az I-ső alakban mindig kedve zőre állithatjuk, miután a kimenetele csak akkor vált kedvezőtlenné, ha vagy átesése a II-ik alakba, vagy pedig, mi ritkábban történt, szövődményekkel párosult. A II-ik alakúak jóslata mindaddig kétes marad, mig a szenvedés tetőpontját el nem érve, a válság be nem állott ; mig végre a III-ik alak jóslata egész lefolyásában kétes maradt és a szövődmények minőségétől tüggött, azt módosítani. Az összes lóállományokban az egész 8havi invázió alatt nem fordult elő egyetlen eset sem, hogy a már egyszer a betegségen átesett állat újra megkapta volna azt. Vájjon kiterjed-e emez immunitás a további élet-tartamra is, az előttem eddig még ismeretlen. A mint már fennebb is emlitém, ugy halálos kimenetelű esetek csak a II-ik és III-ik alaknál fordultak elő. A II-ik alakban elbukott állatok kórbonczi változása hevenytüdőés mellhártyalobot, nagymérvű véres savós izzadmányt mutattak a mellkasban, e tüdő, ha a halál a betegség második stadiumábau következett be, vagy egyik mint két lebernyéjéu, majd a vörös, majd pedig a szürke májasodása volt jelen. — Ha a halál a betegség harmadik stadiumában állott be, akkor vagy a tüdőnek genyes beszüremkedése kisebb genygóczokkal, vagy pedig leggyakrabban a tüdő-üszög majd határolva kis részletekben, majd pedig nagy terjedelemben észleltetett, mely utóbbi esetnél az egész tüdőállomány eves, üszkös beszüremkedéstől egész porhanyóvá vált. A sziv és kamrái, valamint a közös életér nyílása rendszeresen szilárd vér- és rostonya-alvadékkal volt telve. A máj duz zadt, vérbő és törékeny, a lép szintén vérbő és nagyobbodott, a vesék nagy mértékben belövelve, medenczéjök hurutos állapotot mutatott, valamint nem ritkán heveny-gyomorée bélhurut is volt jelen. A III-ik vagyis szövődményes alakban elhullott állatok kórbonczi változása, a szövődmény nemétől fügött, a fent emiitett kórbonczi változások egy része többnyire, ép ugy a pókhálós kérnek vérbősége és az agykamrácskáknak savós tartalma volt jelen. A szivburok a nagykiterjedésű mellhártyaloboknál rendszeresen szenvedett, ritkábban azonban maga a sziv, melynek lobos állapota csak egy esetnél észleltetett. Itt a sziv izma vérbő belhártyája balöveit és tartalma sűrű alvatlan vér volt. Az influenza gyógykezelése a könnyebb eseteknél csak életrendileg történt és pedig az állatok kellő hévmérsékű és jól szellőztetett istállóba hozatva, bő alommal ellátott zárt állásra állíttattak, hol naponta gyakrabban leceutakoltatván, mérsékelt adagú, könnyen emészthető takarmánynyal láttattak el. Ha némelyeknél a bélsár szárazan és hosszabb időközökben ürittetett ki, ugy ez gyakrabban való csőrézés által reudeztetett. A hurutos alakú influenzának gyógykezelése kezdetben középsókkal, később szalamiával és nagyfokú láz ielenlétében pedig az előbbiekkel gyűszüuke-kivonattal történt. Kitűnő jó szolgálatot tett a láz és testhőfok csökkentésére a salicilsavas natron. Jó sikerrel használtuk a hány-borkövet, valamint nagymérvű bágyadtságnál és a szervezeti működések lankadtságánál a kámphort terpentin olajjal. Eme belső adagolást külsőleg is gyámolitottuk kamphor-szeszszel való bedörzsöléssel — gyakrabban csutakolással és csőrézéssel. A szem-köthártya együttes szenvedésénél kezdetben hideg mosogatások, később pedig horgany, gálicz és mákony-festvény alkalmaztatott. A tüdő és mellhártyalobos alaknál, eltekintve a már fent is emiitett életrendi eljáráson ki vül, belsőleg középsók, később liányborkő fűszeres porokkal és gyüszünke-kivonat vagy salicilsavas nátronnál alkalmaztattak. Hasonlólag a fentebbi alaknál, itt is mulékonyan izgató bedörzsöléseket, gyakori lecsutakolását és csőrezését az állatoknak vettük igéDybe. A harmadik alak gyógykezelése egészen symp tomatice történt ; agylob és szemlobnál hideg borogatásokat, orbáncznál kezdetben burkoló, később kámphorszeszes bedörzsöléseket vettük igénybe. Jó sikerrel alkalmaztuk az ivóvizben a carbolsavat, nemkülönben kitűnő szolgálatot tett a testnek hidegből nedves melegbe átmenő beburkolása, mit nedves lepedőkkel és meleg pokróczokkal eszközöltünk. Ha a lábadozó időszakban az általános lét megengedé, ugy az időviszonyokhoz képest a uetegek 1 — D/a óráig a szabadban sétáltattak. A másodlagosan fellépő metastaticus inloboknál jó hatását tapasztaltuk a szalamia oldatnak, nedves, meleg beburkolásokkal egybekötött használatának. A kórháznak amaz osztályaiban, a hol influenzás betegek állottak, naponta carbolsav-füstölések történtek, a betegek felüdülése után pedig mindama rendőri óvintézkedések és fertőztelenitések vétettek elő, melyeket az állatorvosi rendőri szabályok a ragályos és járványos betegségeknél előírnak. Jelenleg a járvány már megszűnt, s a folytonos gondozásnak s erős táplálásnak köszönhetjük azt, hogy most már a ménesbeli lovainkon e súlyos betegségnek nyomai is alig látszanak. Neumann Seb estyén, a mezőhegyesi ménes főállatorvosa. Változtatások a bécsi ügető-verseny föltételeiben. Lapuuk utóbbi számaiban közöltük a bécsi ügető versenyek föltételeinek elörajzát, mely átalánosságban föltételül megállapittatott s csupán a következő változások történtek abban : A második napi (május 11-iki) verseny programmjának V-dik száma igy módosíttatott : V. Egyfogatú nemzetközi kocsizás. 1500 frank aranyban. Minden országbeli lónak. Tav 1 ang. mfd (1609 meter, kb. 1 3/ 4 pályahossz.) Teherkiegyenlités nélkül. 1000 frank az elsőnek, 300 frank a másodiknak, 200 frank a harmadiknak. Tét 50 frank, egész bánat. A harmadik nap (május 14.) programmjának a „Jelentkezési zárlat és sorsolás valamennyi versenyre 3MI Är* (Az előraizba u Az általános határozatokban: „Oly lovak, melyek öröklött hibákban mint csira havj vaksag, fekete hájog, keh, kapta, szenvednek vagy nem szabatosan alkotvák, minden tenyészversenybol kizáratnak." „Minden óvástétek eldöntése a döntő birósáf által intéztetik az osztr.-magyar ügető versenyszövetsé» tenalló szabályai szerint." VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP előfizetési ára: Egész évre 12 frt. Fél évre 6 frt. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez (Nemzeti Casino, liatvani-utcza) intézendők. Mindenkit, ki lapunkban valamit közölni akar, tisztelettel kérünk, hogy küldeményét legkésőbb kedden délutánig beküldeni szíveskedjék. Távirati tudósítások szerdán délig még értékesíthetők. A Szerk. VADASZAT és LÖVÉSZET. A mult betekben Ungmegye felvidékén egy kisebb társaság vaddisznókra többször sikeresen vadászott; igy egy kirándulás alkalmával egy nagyon erős kan és egy emse jutott teritékre. A mult héten pedig Antalóczon Ibrányi László és Dráveczky Aurél urak vadásztak, a midőn is egy paraszt puskás egy roppant nagy medvét (kb. hét mázsás lehetett) lőtt, igaz hogy már előbb két nappal két lövést kapott; Ibrányi László ur pedig egy szép kant, mely a negyedik lövése után is még atakirozó hajlamot mutatott, mig azt Ibrányi ur szomszédja egy jól irányzott lövéssel agyon nem lőtte. Ugy látszik ez évben ott a vaddisznók nagyon mérgesek lehetnek, mert ez most a második eset, hogy a kan a puskással szembe szállott. Egész éves lőjegyzékek. Gróf Hunyady Imre héthelyi uradalmában 1881. január havától deczember végéig lőtt hasznos és káros vadak kimutatása. Hasznos vadak : Káros vadak : Dámvad 6 Róka 30 Uzbak 5 Vadmacska 1 Nyul 197 Kutya 17 Tengeri nyúl 5 Házi macska 11 Vadliba 7 Nyest 1 Fáczány 10 Görény 2 Erd. szalonka 14 Menyét 33 Tőke-kacsa 102 Magtörő 19 Búvár 10 8 Kánya 24 Összesen 959 Karvaly 60 Szarka 301_ Összesen 499 Kéthely, 1881. decz. 31. Rief ort, fővadász. * * * Szász Coburg Guthai herczeg szitnyai erdőhivatala területén 1881. vadászévben elejtett vadak kimutatása. őzbak 10 Görény 1 Nyúl 53 Menyét 14 Császármadár 15 Kutya 16 Fogoly 19 Házi macska 22 Fürj 17 Kánya 22 Fáczán 27 Sólyom 16 Vaddisznó 9 Vércse 17 Róka 51 Bagoly 16 Vadmacska 1 Varjú 34 Nyest 3 Borz 9 Szt.-Antal, 1882. jan. 28. Schmoer, erdőmester. *