Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-02-16 / 7. szám

58 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Február 16. 1882. lek szeriDt nincs jogsultíiga, a versenybizottság nem elég­szik meg azzal, hogy az ily pályázót visszautasítja és disqnalitikálja, hanem a vétkest, a netaláni czinkos társsal együtt a törvényszéknél mint csalót rögtön be­panaszolja. Oly lovak, melyek öröklött hibában szevednek 8 nem szabatos alkatúak, minden tenyészversenyből kizáratnak. Az ujoncz- és tenyészverseny-kocsizásra bejelente­tett lovak egy külön e czélra választott bizottság elé — mel) ben a cs. kir. állatgyógyintézet egy tanára is részt vesz — a nevezés alkalmával megjelölendő na­pon és órában — elővezetendök. A bizottság aztán ítél a lovak qualifieatiójára nézve s a bizonyítványok helyessége fölölt, a fogak szerint constatálja a lovak korát s az ujoncz-kocsizásra bejelentett lovakat esetleg díjazza. F bizottság Ítélete nem felebbezhető. Oly lovak, melyek valamely versenyre neveztet­tek s ezeknek programmszámaik már a jelzőtáblára tölvonattak, az illető tulajdonosok vagy megbízottaik által többé vissza nem vonhatók. Ellenkezőleg cse­lekvők 30—100 forintnyi büntetéspénzt fizetnek s esetleg egy évig lovaik a versenytől kizáratnak. Óvások nem szabatos kocsizas vagy lovaglás el­len a verseny tartamában, mindjárt a beérkezés után megteendők a biró előtt, a pályán; későbbi óvástéte­lek nem vétetnek figyelembe. Óvások valamely lónak qualificatiója, vagy az illető kocsizó vagy lovagló ellen, minden esetre a verseny előtt fél órával intézendők, ellenesetben az ily panaszok szintén nem vétetnek figyelembe. Egyfogatú kocsizásnál és ügető lovaglásnál a ko­csisok illetőleg lovaglóknak szinben kell megjelenniük. Tiz forint betét és 2 forint kikölcsönzési dij mellett, minden versenyző kölcsönözhet ki costume-üt (szines zubbonyt és sapkát) a bizottságtól. Két- és négyfo­gatú kocsizásnál, mint a fiaker-koesizásnál is, a ver­senyzőknek legalább 25 centimeter széles szalaggal kell ellátva lenniük. Minden további határozatok megtalálhatók az osztr.-magyar ügető verseny-szövetség szabályaiban, melyek a bécsi ügető versenyegylet irodájában II. üderngasse 9. megtekinthetők. A katonai lóállitások szabályai, a honvédelmi mi­niszternek a fővároshoz intézett leirata szerint meg­változtattattak. Nevezetesen ezentúl a hegyi-hátaslo­vak 147 —153 cm. magasságig nem osztályoztatnak mint hátaslovak, hanem mint teherlovak. Az igáslo­vak minimális magassága 158 cm.-re szállíttatott le. Az osztályozásnál a kor nem vétetik figyelembe, s valamennyi alkalmas ló osztályozandó. Anyakanczákat nem szükséges elővezetni, mert ezekre nézve a köz­ségi elöljáróság igazolványának felmutatása is elégsé­ges; az ily kanczak az osztályozásnál mint jelenleg alkalmatlanok mutatandók ki. Kosz istállók káros következményéről. Hogy mily káros következménye van a rosz istállóknak a lo­vakra nézve, Francziaországban a lovasságnál sokszo­ros vizsgálat a következő eredményt mutatta: 1835— 45-ig 1000 ló közül évenkint 94 " betegedett meg, s ezek közt takonykórban 51. — 1841—46-ban az istállók újra építtettek vagy megváltoztattak s a következő 13 év alatt 1846—1858-ig már csak 48 ló betegedett meg, s ezek közt takony kórban 21. A megbetegedé­sek az átmeneti időszakban következő viszonyban csökkentek: 1846: 64. 1847: 53, 1857: 37, 1858: 28 ló betegedett meg 1000 ló közül; takony kórban pe­dig ugyanazon években : 35, 26, 16, 10. Lényeges változás a lovak etetésében nem fordult elő s igy az eredmény csakis a jobb istállónak tulajdonitható. Az istálló túlterheltetése alkalmával a betegedések sza­porodtak. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Gr. Schönborn — múltkor említett va­dászatainak folytatásaként írják Szentmiklós­ról, — hogy a vadászúr, gr. Hoyos, gr. Fünf­kirchen s gr. Trauttmansdorff pár napi va­dászat alatt 1 medvét, 19 szarvassutát, 4 hor­nyút, 1 őzbakot, 4 vadkant, 4 koczát, 1 sül­dőt, 11 rókát és 2 nyulat lőttek; két medve és néhány vadkan elmenekült. A vendégek jan. 24 -én indultak haza Bécsbe. * Mult évi deczember hóban gr. Széchenyi Sándor ur doroghi uradalmában megtartott vadászaton lövetett 350 db nyul. Részt vet­tek a házi uron kívül : gr. Esterházy Ernő gr. Apponyi Sándor és Géza, Bernrieder László' Szlankovánszky János, Dőry Lajos, Jenő és Pál, Perczel Dezső, Daróczy Tamás, báró Jeszenszkyek s több más urak. * * * F. évi január hó 9 és 10 én Dombová­ron Dőrv Jenő és Lajos urak vadászterüle­tén lövetett 274 nyul és 4 róka. Házi ura­kon kivü! resztvettek: gr. Nádasdy Ferencz, gr. Forgách Antal, gr. Szapáry Iván, gr. Fes­tlich Alfonz, Bernriederek, Sztankovanszky, Perczel, Márffy Béla, Jankovich Gyula és Elemér, Dőry Béla, br. Jeszenszky István. * # s Az ugyanezen urak által f. évi január 21 —21-iki napokon rendezett erdei bajtások alkalmával lövetett 1 vaddisznó, 2 őz, 13 róka és mintegy 35 nyúl. — A házi urakon kívül jelen voltak : gr. Széchenyi Nándor, gr. Festetich Alfons, báró Dőry Andor, Bernrie­der László, Sztankovanszky és br. Jeszenszky István. # # * Időközben sokkal értékesb vadakra kez­dődtek meg a vadászatok a boszniai és kri­voscsi kopár hegységekben. Napi lapjaink elég figyelemmel kisérik az ottani eseménye ket, mi csak azért említjük azt fel, liogy kap­csolatosan a szláv-törekvésekkel — az ismétlő­fegyverek nagy hivatásáról koczkáztassunk pár szót a magy. kir. honvédségi Ludovica aka­démia közlönye után, mely igen czélszerüen — minden a külföldi hadseregek körében elő­forduló újításokat figyelemmel kísér, s mely SzerÍDt : „ Az ismétlő puskák rendszeresítésének kér­dése ujabb időben igen nagy mérvben foglalkoztatja a katonai köröket, főleg Németországban; és ezen kérdésnek könyvekben, röpiratokban és katonai sajtóban való szakadatlan megvitatá­sából azt lehet következtetnünk, hogy az is­métlő puskák már a közel jövőben rendszeresittetni fognak az európai nagy államok hadseregeiben, " s hogy az ismétlő puskák, mint hadi fegyverek, ép azon arányban fogják felülmúlni a jelen­leg alkalmazásban levő hátultöltő puskákat, mint egykor a Dreyse-féle gyútűs-puska fö­lülmulta az akkori előtöltőket. — A ludovi­cai közlöny ezután hosszas számtani adatok­kal mutatja ki a Repetir-gewehrek elő­nyösségét, mely kiterjeszkedésében mi őt nem követhetjük; hisz mi vadászok régóta ismer­jük már a Winchester-fegyverek — az Úgy­nevezett tárna-puskák e nembeli előnyét — ha véletlen egy konda sörtevad vagy túzok közelébe visz a szerencse. . . . Mint vadász­fegyver nem bir ugyan elég ölő erővel, s golyójának hatása távolról sem hasonlítható az Express roppant erős vágásához s min­dent zúzó erejéhez, — de mint katonai fegyvert bizony jó lenne, ha hadseregünk előbb megkapatná, mint egy ujabb hadjáratot elveszít. . . Talán elég lenne már aleczke. Hadseregünk minden újí­tásával elkésik. A mult században NagyFrid­rik ellen elvesztette a sziléziai hadjáratot, és pedig csak ama csekély okból, — mert a katonaságnak az akkori előtöltő puskákhoz csak fa-töltővesszője volt, mely a csata hevé­ben eltörvén, pótolhatlan volt ; a poroszoknak vas-töltő vesszőjük volt. 1859-ben elvesztette a solferinoi csatát Ausztria elöltöltő ágyúi miatt a franczia há­tultöltők ellenében, melyek 4-szer oly gyor­san lőttek; — s 1866-ban a csehországi had­járatot — mert nem voltak hátultöltő puskái mint a poroszoknak, melyek 5-ször sebeseb­ben lőttek; — s ne adja az isten, de még elvesztjük egy oroszországgali conflietus ese­tére ezt a hadjáratot is, — mert majd még Oroszország is előbb felhasználja az uj talál­mányt — mint mi. — Bocsánat, hogy némi­leg a politika mezejére tévedtünk, — de ezt csak azért emiitjük. hogy ámbár nálunk is tudják a tárnapuskák előnyét (hisz Werndl ur Steyerben eleget gyártott már, s az erdé­lyi zsandárság bir is ilyennel), de csak most halljuk, hogy Francziaország roppant és sür­gős megrendelést tett nála ilyesekhen ; — pe­dig tudható, hogy a legtöbbet odahaza ké­szíti. Oroszország pedig — mint halljuk kéz alatt Angliában és Németországban gyártatja a Repetír-Rifleket. — Iljah, ők teljesen át­értik azt, hogy addig kell valami elodázhatlan kérdés megoldását kierőszakolni — mig az ily talál­mányt hozzá csak maguk használhatják fél. — Ca­veant Consules stb. s * Mig a „Vadászlapban" folyvást a fölött csatároznak : hogy mi lenne czélszerübb : 6 vagy 12 forint legyen-e a vadászati jegy ára ? . . . Mig a pénzügyminisztérium — minden jelek szerint a leszállítás felé hajlik : addig más oldalról (a Magyar Földbenj valaki puskaport hinteget az e tárgyban felhalmozott juridicus okoskodások csomagai közé, s csakugyan pus­kaporral akarja fellobbantani az egész jegy kérdést, azt tanácsolván, hogy a jegyadó he­lyett — emeltessék föl a lőpor ára. — „ Ily mó­don — okoskodik az indítványozó — nem kell a pénzügyminiszternek az ellenőrzésen törni a fejét, mert a lőpor gyártás és árulás ugy is monopolíum ; — 2-szor : igazságosabb lesz a megadóztatás, mert a ki többet vadász, recte többet élvez: az többet is fizet." — Ez az argumentatio, igy első pillanatra — wiire nichtohne . . . — minta bécsi ember mondja;—• de ha jobban nézzük a dolgot, ép annyi igaz­ságtalanságra találunk. — Először is meg­adóztatnék a czéllövészet nemes mulatsága, s ezzel a honvédelmi érdekek szenvednének ; —• már pedig inkább lemondhat az állam 50—• 60000 frt jövedelem szaporulatról, mintsem csak 2000—3000 polgárját veszitse a férfias mulatságtól, s űzze a kártya vagy domino­asztal tespedő és enerváló mulatságához. — Másodszor : ily megadóztatás által épen a vad­tenyésztést nehezitné, a vad megóvás drá­gítása által, mert a rendezett vadászterületek birtokosai, kik most lőpénzt fizetnok az erdé­szek és vadőröknek, hogy a ragadozókat pusz­títsák, nem viselhetnének el ily nagy adót minő a puskapor megadóztatása, s ezzel ugy is mindinkább gyérülő vadállományuk utolsó tenyészhelyei irtatnának ki. — Már pedig ha a vad kipusztulna, akkor a vadászat s vele a pénzügyminisztérium bevétele is meg­szűnne, s igy maga alatt vágná a fát. * * * Ugy tetszik belátják ezt a pénzügymi­nisztériumban is, és mint halljuk, ott egy uj eszme merült fel : t. i. a vadászatnak időtartam és területi kiterjedés szerint megadóztatása. — Az az: hogy a diákok és piofessorok is puskáz­hassanak a vacatio alatt, adatnának ki 2 hó­napra szóló jegyek; azután fél évre szólók, s végre egész évre érvényesek, természetesen fokozott árakkal ; — ezenkívül különbség lenne: a csak egy vadászterületre (egy hely­ség v. birtokra szólók), az egész megyére, és külön az egész országra érvényes vadász­jegyek árai közt. — Nem tudjuk mennyire van komoly szándéka a pénzügyminisztérium­nak ez inquisitio-korbeli spanyol-csavarhoz ha­sonlító rendszert alkalmazni illetőleg javasolni, — de annyit mondhatunk, hogy ha már a jelen egyszerű (azaz : már nem egyszerű, mert félévre is adnak engedélyt, s ily féléves kár­tyával sokan egész éven át vadásznak) meg­adóztatás mellett sem birják azt ellenőrizni organumai, — hogyan képzelhessük azt ily complicált megadóztatás mellett. Ritka vadjaink. Tisztelt Szerkesztő ur ! — Azt hiszem nem lesz érdektelen ugy a vadász urak, mint a természetbúvárokra nézve alábbi közlemé­nyem. Hátszeg vidékén, két klopotivai erdőcsősz, január havában felment a havasokra, hol is egy zerge és egy őznek hulláját találták fel, melyek eleje meg volt éve. Ezen helyen lest készítettek magoknak s estve lesre mentők; alig 10 perczi várako­zás után megjelent egy előttük ösmeretlen állat a hulláknál ; mindkettőjük fegyvere egy­szerre dördült el s a vad elterült. — Midőn

Next

/
Thumbnails
Contents