Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-12-28 / 52.szám

468 va.da»x- íb vïemkxt-lar. Deczember 28. 1882 ting végével (akkoriban a versenyidény hiva­talos zárlata) a lovak sok esetben egy keri­tett téren szabadon bocsáttattak s ott minden legkisebb gondozás nélkül — kivéve hogy­ha tápszert kaptak — magokra hagyattak. Igy maraduk ott január hóig ; ekkor phizic et kapuk s lassankint újra munkába vétettek. Mai nap, nagyon okosan, azt az eljárást sem követik többé* mert ugy tapasztalták, hogy a hirteleni átmenetek — a hőségtől a hideg­hez és megfordítva, ép ugy mint a kemény munkából a csaknem tökéletes tétlenségbe sat., melyek átalában az emiilett eljárással kapcsolatban voluk — a lovaknál különféle bajt idéztek elő s külöuösen gyakran váltak sipolókká is. Nagyon sok értékes ló lett ez eljárá* áldozatává. Mr. John Lawrence, föntebb emiitett könyvében, ínég több adatot nyújt a mun­káról, melyet az б korában (1809) föltétlenül szükségesnek tartottak arra nézve, hogy va­lamely lovat „fit" té tehessenek, vagyis, hogy képességét a lehető legnagyobb mérvben fo­kozhassák. О is megemlékezik a fentebb em­iitett hi-tenkinti hatmértföldes izzasztó galop­ról, — mely ha ma egészen el nem töröltetett is, legalább négymértföldesre szállíttatott alá]— s túlságos követelménynek tartja azt. Az ak­kori idomitási rendszerről elitélő kritikájában még ezt is mondja: „A lovak sok hashajtó­szert kapnak, elzáratnak a Daptó), mintba ez a szemök világát veszélyeztetné s az istálló­ban valóságos növényházi hőmérsékben tar­tarnak, akár csak Afrikában való tartózko­dásra vagy még melegebb világrészben való mi'ghonosulásra akarnák azokat előkészíteni." Jelenleg a lovak, az utóbbi pontra nézve jobban vannak ellátva; több világosságban és levegőben részesülnek, habár nem mindenütt annyiban, a mennyi szükségeltetnék. Minda­mellett is a különbség e tekintetben, a ko­rábbihoz viszonyítva, szembeszökő. Még a zablaszerszáraban is nagy a különbség azok közt, melyek jelenleg és egykor használtattak s ma már nem láthatni annyi komplikált ké­szüléket, iniut hajdanában, melyeket most már nevökről sem igen ismerünk. A rúd-zablákat, melyek hajdan mindig alkalmaztattak a mun­kánál s néha a versenynél is, most már csak ritkán láthatni, noha sok tekintetben a mar­tingaleoknál, melyeket mostanság oly nagyon használnak, előnyösebbek. (Folyt, köv.) Xevezesi zarnapok 1882-ben. Deczember. 31. Prag« Produce Stakes 1885. Kisbánatj. Jockey Cl. fötitk. Bécs Maximiiian­str. 18. 1883. Január. I Praga. Államdij 883-rm 2000 frt. Kisbánatj. Jockey-Club Kladrubi dij 1883. 2000 frt. Kisbánatj. főtitkárság I, Maximiiianstr 12 Bécs. 31. Budapest Csikóverseny 1883. 5000 frt. Nevezés. Magyar (Versenyföltétel e számban), lovaregylet titkársága. Nemzeti Ca- sino II. em. Budapesten.; Ménes- és gyepujdonságok. Elnevezés. Gr. Esterházy Miklós sga m (ell. 1880) ap Wai- senknabe a Pannónia, Valoistól (O. G. В Vol. II., pag. 148), „ Spiritist" nevet nyert. Ugyanannak sga h (ell. 1880) ap Waisenknabe a Galatbéc Palestrotól (0. G. B. Vol. П. pag 69) „Ga- lantine"- nek neveztetett el. Ugyanannak p m (ell. 1881) ap Przedswit a Ba carat, Buccaneertől (0. G. B. Vol. II. pag. 15) „ Attala« nevet nyert. Ugyanannak sga m (ell. 1881) ap Gamecock a Valeria, Lamerettől (0. G. B. Vol. II. pag. 184) „ Sa­lamith" nevet. Ugyanannak sga m (ell. 1881) ap Chamant a Miss Gratwicke Parmesantól (W. R K. f. Deutschland 1881. pag 632) „ Pessimist" nevet kapott. Ugyanannak sga k (ell. 1881) ap Roland Graeme a Weidlingau, Carnivaltól (0. G. В Vol. II. pag. 194) „ Greifenstein- nevet nyert. Gr. Zichy Nándor' sga k (ell. 1878) ap Indian Star a Aranyka (0. G. В. Suppl. I. pag. 4) Aranyka II. nevet nyert. Ugyanannak p к (ell. 1879) ap Przedswit a Aza- lea, Revolver II -tői (0. G. В. Vol. II. pag. 14.) „ Adony" nevet nyert. Kimúltak. Gr. Lónyay Menyhért „ Siringa" p к (ell. 1882) ар Ostreger a Soubrette, Cotswoldtól (W. R. К. f. Oe.-Ung. pag. 470, 471). Lehmauu К. H. ur IVau-Wau sga m (eil. 1880) ap Buccaneer a Wave, Stockwe'.ltől (0. G. В. Vol. П. pag 194). Gr. Zichy Nándor Tisel p к (ell. 1877) ap Ost­reger a Forelle (0. G. В. Vol. I. pag. 83). Ugyanannak Y. Ravens-wing f. к. (ell. 1861) ар Smaragd a Ravenswing, Bob Peeltől (0. G. В. Vol. II. pag. 197). Ugyanannak Lady Superior sga к (ell. 1866) ap Teddington a Peeress, Chanticleértől (A. Ö. U. G. B, pag. 142). hamis barátra többé nem gondolva, meg aka­r&m őket előzni. Kalapom maradványát mé­'yen fejembe nyomva, öreg kanezámat ugy szoritottam, mintba sik-versenyen pályáznék ; emberre, állatra nem ügyelve, tarlón, szántá­son, süppedős talajon s a közbe eső csekély akadályokon át vakon rohantam keresztül. Edithet, Knightont s a társaság nagyobb ré­szét már rég elkerülve, csak a „master" s ueliány lovas volt előttem. — Vissza ! vissza, Sir ! — kiálták már tá­volról'; — drót - kerités ! — De mit törődtem a drót-keritéssel s azzal, hogy lovamat elveszt­hetem ! nem vesztettem-e el Edithet, ki min­denem vala? — De ba mind ezzel törődtem volna is, az intés már elkésett. Lovam ugrott s bár a sodronyba akadt, átrepültünk és fel­buktunk ismét. Kantárszáraimat azonban nem eresztém el s gyorsan felugrottam, körülnézve lovamat ; mindkét lábát a drót oly élesen vágta fel, mintha késsel metszették volna; erősen vérzett ugyan, de baja különben nem látszott. Vérezzék! mondám, hisz szivem is vérzik. Mindent, vagy seramit ! — gondolám má­ban. Gyorsan nyeregbe kapva, örömmel ta­pasztaltam, hogy lovam nem sántít, és szíve­sen indul. A falka után egyedül vágtattam ; mig a többiek kerülőutra tértek. Alkonyodni kezde, minden oldalról setét telhők tornyosultak s nehéz esőcsöppök es­tek. A félhomályban még látom a tálkát, a mint a magas fűben rohan, s mintha a fá­radt róka már végét járná; még egy kis aka­Birtokvaltozas. Herczeg Esterházy Lajos őrnagy (5. huszár ezr.) megvette Tum-up sga h (ell. 1873) ap King of Trumps a Key of the Gate ttv) bg Croy Lipót vezérőmag) tói, À magyar kir. kormány megvette The Caliph sg m (ell. 1879) ap Kettledrum a I.a Calonne, Newmins­tertől (0. G. В., Vol. II. pag. 23) itj. gr. Esterházy Móricz tói. Gróf Esterházy Miklós megvette Vederemo pej mént, (ell. 1878) ap Buccaneer a Verbena, Compro­misetől (0. G. B. Vol. II., pag. 187) ugyanattól. Gróf Esterházy Pál megvette Cyclamen sga kan­czát (ell. 1878) ap Buccaneer a Bimbó, Ostregertől (0. G. B. Vol. II., pag. 20) ugyanattól. Ellések. Gr. Zichy Nándor Asany sga к (ell. 1864) ap Re­volver 11., a Laura, King Charlestól (0. G. B. Vol. I. pag. 13) sga m, csikót ellett Salvator után. Újra fe­deztetett Purdé által. ORSZÁGOS LOTENYESZTES Az állami mének szétosztása az egyes fedeztetési állomásokra a következő sorrendben fog az 1883-ik évi fedeztetési idényre megejtetni : Január hó 11-én Bajnán Horváth altbn. ur által „ 13-án Nagykőrösön Tanfi osztály­tanácsos ur által „ 17-én Baján „ 20-án Verseczen „ 26-án Ozorán „ 29-én Fehérváron 29-én Eperjesen Horváth altábor­nagy ur által „ 31-én Bábolnán Tanfi oszt. tan. által Február 1-én Turia Remetéu Horváth altá­bornagy ur által „ 4-én Debreczenben „ „ „ 6-án Mezőhegyesen Kozma minis. tan. ur által „ 10-én Szepsi-Szt.-Györgyön „ „ „ 12 én Homoródon „ „ „ 19-én Deésen „ „ A megyei lótenyészbizottmányok elnökei, tagjai s az egyes tenyésztők is tudják, hogy ez elosztás alkalmával érvényesíthetik a megjelenő miniszteri biztos utján kivánsá­gaikat a vidékükre kijelölendő mének iránt s igy talán már nem is kell a minél számo­sabb megjelenésre felhivnunk. dályon kelle áthatolnom. Ez alatt elsetétedett, de a falka mind gyorsabban halad ; a hulló záporon át ugy rémlik, hogy a róka egy ele­ven kerités mögött el akar szökni ; lovamat sarkantyú közé kapva, az ebekhez ugratok, hogy utána tereljem ; finom szimatjuk s éles szemük azonban már a vadra vezették őket s végre elfogták. Lovamról leugorva, szabályszerüleg fel­kaptam az állatot, s végnyöszörgése között, mint egy babukát, felfelé tartám. A mély homályból csengő kaczagás hal­latszik, s két hang mondja : „szegény babu­kám." Oda tekintek. Edith és Knighton köz­vetlen előttem állnak. Hogy juthattak ide ? Nem tudom. — Lovaik kinyújtott nyakkal figyelnek. Knighton Edith derekát öleli át; ez pedig kaczagva mutat reám. „Nézze csak, a boldogtalan, a Middleton úr macskáját fogatta el! szegény eziezus !" s gúnyosan kikaczagtak. Ijedten felpillantok. Borzasztó ! csakugyan macska van kezemben. Sárga bozontos szőre közül zöld szemei meredten állnak felém ! A winterdale-i házi macskát fogattam el. De hová lett a róka? hisz egy macska tiz mértföldet falka előtt nem futhat be. Mig e gondolat agyamban megvillant, Knighton Edith karcsú derekát elereszti, s mindkettő reám gúnyos tekintetet vetve, eltűnt. Felemelt karom leha­nyatlott, falkám a macskának esve rám ro­han, eldönt, és martalékán és a sárban fet­rengő uri magam fölött viaskodik. Váratlan n n 71 77 77 77 77 77 dörgés az ebeket szétriasztja, s utána még erősebb dörgés hallatszik. * * * Fél kilenez, uram ! gyönyörű reggel van! Mámorosan ültem fel ágyam­ban és szemeimet dörzsölve kérdém : hol a macska ? A macska? viszonzá legényem, itt a szobában nincs macska. . . . Lova s egyéb holmija rendben van, s Middleton úr azt izeni, hogy utolsónak ne maradjon, mert a falka féltizenegykor itt lesz. Mind ez tehát csak álom, — de pokoli álom, — és a dörgés legényem kopogatása vala ! Örömmel néztem a vadászat elé; hisz Knigh- ton Editheinet nem karolta át, s lovam lá­bait a drót-kerités sem vágta el. Öltözés közben azonban elhatároztam, hogy ily borzasztó álmoknak, lia lehet, örökre elejét veszem, s mire kabátomat felvevém, ma­gammal tisztában voltam, hogy Edithet meg­kérem. Mire kimentem, Edith már a lépcsőzeten várta a falkát; dús fürtéit a reggeli szellő lebegteté, 8 bájolóbb volt mint valaha. Nyi­latkozatomra nem a hideg „Gone away"-vel felelt, mely borzasztó álmomban annyira fájt, hanem mindketten a magánéletnek mondánk „Gone away"-t*) s a házasélet futama állt előttünk. *) Menjen odább.

Next

/
Thumbnails
Contents