Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-02-09 / 6. szám

46 gen felül hozott, Mr. Wigginton által 9200 frkért vétetett meg; Rositáért 6100 frankot adtak. Mint mondjuk ezek voltak a legnagyobb árak; a legtöbb lovat a Saumuri katonai equitatio vette meg. » * « A katonai intézetről jut eszünkbe, hogy utóbbi időben a bécsi Sport is több izben szellőzteti a pótlovazási kérdés megoldását, azon értelemben mint azt Magyarországon is már régóta sürgetjük, s mit ujabban a „Magyar gazda club" vett pártfogás alá ; tudniillik figyelmeztetni a kormányt, miszerint a hadsereg directe a tenyésztőtől vásárolja a lovakat, mert ha még az amúgy is kevés remontaárból legalább egy harmada a közvetítőnél marad el, ugy maholnap felhagynak oly lovak tenyésztésével, melyek földmivelésre és katonai szolgálatra egyaránt alkalmasak, s átmennek egészen (ez különösen Ausztriára vonatkozólag mondatik) a nehéz igás, katonai szolgálatra alkalmatlan ló-törzsek tenyésztésére. Már pedig a hadügyminiszternek legfőbb érdekében áll, honvédelem tekintetéből segitni, nehogy a lótenyésztés ily irányba tévedjen. — Mostanában folytatja tovább a Sport, a hadsereg összes lószükségletét legnagyobb részt Magyarországból fedezi, kivévé azt a kevés köDnyűt, mit Galicziából nyer, s azt a keveset, mit Ausztria és Csehországból a szekerészet-számára vásárolhat. * * * Ez alkalomból egyúttal a Sport megemlékszik hadseregünk, illetőleg lovasságuu król is, s azt mondja, hogy ez tán soha sem birt oly jó anyaggal, mint jelenleg . . . Egyedül a porosz-, illetőleg német lovasság múlja azt tán felül ; — de a mennyivel ott az anyag jobb (s ez leginkább keleti Poroszország tartományaiból való) — azt nálunk a ló jobb gondozása, felszerelése és a legénység begyakorlása kiegyenlíti ; — különösen kiemeli e részben a bécsi Reitlehrer-Institut (hajdani Armee-Equitation) befolyását, mint a melyben kiképzett tisztek által a lovassághoz a legjobb tan-rendszer és igazi vitézi szellem vitetik át. Ez intézet tisztjei a magasb iskola- és ló idomítás mellett, a rendelkezésükre álló holitsi falkavadászatok által „a szabad mezőn át" lovaglásból származó nagyobb mozgékonyságod is átviszik a hadseregbe. — Örülünk ilyest hallani, mit az utóbbi években tartott nagy lovassági hadgyakorlatok megerősitni látszanak, — miután lovasságunk e tökéletességére talán maholnap szükségünk lesz. « Ji Amerikában - melyet iíy kételyek nem háborgatnak — ujabb időben a nehéz igásló tenyésztése (Draft horses) mind nagyobb tért foglal. Már a .Magyar Föld"-ben is jelezte ezt valaki nem régiben, s most halljuk Amerikában járt hoDÍiaink egyikétől (gr. Andrássy Géza), hogy több helyen, de különösen Chicagóban vannak lokereskedők, kik különösen csak Percheron és Clydesdale csődörök importálásával foglalkoznak. — Az amerikaiak azonban jobb szeretik a franczia percheronokat s boulonnaiseketmint az angol clydesdaleket vagy a suffolkí punchokat, melyek felhizlalásával a britt farmerek egy idő óta nagyban foglalkoznak. Gr. Andrássy elbeszélése szerint az amerikaiak azt tartják, hogy a normandiai perehennok felnevelése — szabad mezőn és 2éves korában mérsékletes munkához szoktatva, sokkal szilárdabb csontú és munkaképesebb lovakat állit elő, mint a yorkshirei istállózási nevelés, mely csak húst ad, de nem növeszt csontot és izmot. Előttünk fekszik a chicagói „Farmers Rewiewnek" egy erre vonatkozó czikke, melyre legközelebb visszatérünk. * * # A „Sport" egyik mult számában — két felé ágazó érdekes összeállítás, helyesebben mondva: párhuzam jelent meg; az egyik szól azon arányról, melyben a versenydijak a lovalc korára és képességére vonatkozó tekintettel felosztatnak nálunk és Angliában ; a másik rész a dijak elosztásának arányát mutatja ki a távolságokra való tekintettel. — E kimutatások valószínű czélja, hogy Anglia példájára (melyet megszoktak nálunk századot átélt tapasztalatai után a legczélszerübb berendezésnek venni) a rövidebb távolságok és az eladó versenyek szaporittassanak. Ez nincs ugyan kimondva, de miután 'az összehasonlítás az angol gyeppel tétetik — erre következtethetni. — A „Sport" által összeállított adatok — a következők : A magyar-osztr. pályákon a mult évben adatott versenydijakra (bele nem értve a téteket és bánatokat) circa 236000 frt Ebből adatott 2évesek versenyeire 36000 frt Eladó versenyekre 13100 frt Handicapekre 73000 frt Korteherre maradt circa 124000 frt Ellenben Angliában, bol a dijak összege kb. 10-szer annyi, azaz 249937 £ = 2500000 frt adatott 2é versenyére 720000 frt Eladó versenyekre 184000 frt Handicapekre 1216000 frt s maradt korterliekre csupán 380000 trt Mi könnyebb áttekinthetés végett egyenlően forintokban adjuk a Sport tételeit, — s igy láthatjuk legjobban, hogy mig nálunk a korteher alatti dijak egymagukban annyit tesznek, mint a 2évesek, eladók és handieapek összesen ; — addig Angliában a korteher ellenében egymaga a handicapekre adott pénz körülbelül 4-szer annyi. — Hogy azonban ez arány helyes-e — tenyésztés szempontjából? az más kérdés. * * * A másik összeállításhoz, mit alább adunk, a Sport következő elősorokat ad : Versenyünk fejlődése érdekében nem látszik érdektelennek egy összehasonlitó tabellát nyújtani, egyfelől az osztrák-magyar pályákon az utóbbi években folyamatban volt versanydijak, másfelől az angol pályákon érvényesült dijak felől, mit is azonnal ide csatolunk. Jegyzéke az 1878 — 81. évelchen Osztrák-Magyarországban érvényre jutott verseny dijaiénak, (téteket és bánatokat kivéve) távok szerint rendezve. Távok 1878 1879 1880 1881 1200 meteren alul 15200 17700 18900 23000 Eladó verseny 2400 600 1700 4300 1200 m. 2400 m.-nél alább 12400 12250 13550 17950 Eladó verseny — 500 — 700 1600 m.2400m.-né! alább 56730 54675 35725 44200 Eladó verseny 4030 4400 2300 2200 2400 m.3200 m. alábbig 53075 38375 53650 75355 Eladó verseny 200 200 200 200 3200 m. és azon felül 69625 570Ï5 61805 62655 Eladó verseny 6300 6450 300 5700 Összesen 199960 192225 188130 236260 Jegyzéke az 18á8—81. években az angol pályákon stakesben adott dijaknak font sterlingekben (a téteket és bánatokat kivéve) távok szerint rendezve. Távok 1878 1879 1880 1881 6 furlongon alól 62412 66131 67292 65966 Eladó versenyek 38417 42061 45109 45788 6 furlong és 1 mfdalul 26766 26078 28672 30987 Eladó versenyek 8483 9007 10498 8525 1 mfd és lV

2mfd 37735 30588 49412 34413 Eladó versenyek 5355 4674 5933 6667 l»/

2 mtd és 2 mfd alatt 21125 39712 23937 41999 Eladó versenyek 150 485 205 405 2 mfd ás azon felül 15950 14757 15602 15397 Eladó verseny 100 205 205 140 összesen 225493 233699 246866 249987 T Á R С Z A. A wapiti. Idegen vadnemek között a „cervus canadensis," nálunk „wapiti" név alatt ismert szarvas, oly vad, mely bennünket kiválólag érdekel, mivel a wapiti, azonkívül bogy a rőtvad között legnagyobb, a mi szarvasunkhoz mindenben a leghasonlóbb is. Es epen ezért nálunk a vadászvilág nagy érdekkel viseltetik iránta. — Minthogy mult őszszel alkalmam és szerencsém volt eme vaddal saját honában közelebbről megismerkedni, talán találkoznak e lap olvasói között, kik szívesen olvasnak róla egy pár szót, ha ily gyakorlatlan toll irta is, mint az enyim. — A wapiti, cervus canadensis, ÉszakAmerikát lakja. — Még egy pár évtizedelőtt, mikor a vadnak a fehérek háboritásától nem volt mit félnie, a wapiti Észak-Amerika majdnem minden részében előfordult. Hanem a fehérek oly csodálatos gyorsan gyarapodó és előrenyomuló telepitvényei a wapiti-t csakhamar aránylag nagyon szűk határok közé nyomták vissza. Az Egyesült-Államokban mostanában többé-kevésbbé már csak a Rocky- Mountain hegység és annak előhegyeégeiben található, a honnét a fehérek telepitvényeinek közeledése még nem zavarta el. Aránylag legszámosabban található még Wyoming és Montana territóriumokban, utóbbinak déli részén, a Big Horn és Black Hill hegységek körül ; Idaho, Oregon és Washington territóriumban is fordulnak még elő, és ,nagy ritkán még Utah és Coloradóban is. Ámbár az én rövid és szerény tapasztalatom csak Montana territórium déli részére, a Big Horn előhegységére, ott ugy nevezett „Prior Range "re vonatkozik, mégis meglehetős biztonsággal merném állitani, hogy ama vidék mostanában wapiti-vadászatra még a legjobb vagy bizony talán már csak az egyedüli jó. Eme „jó vidék"-hez számítom Montana territórium legdélibb részén kivül még Wyoming északi részét is, a hol a Big Horn hegység vonul keresztül. A mi Canadá-t illeti, ugy hallottam, hogy nyugati vadabb részében a wapiti még nem volna gyér. A mint látszik a „cervus canadensis"-nek „wapiti," nem a tulajdon elnevezése, mivel sioux-indiai nyelven wapiti annyit jelent, mint havasi bivaly. Egész Amerikában különben a wapiti nevet nem ismerik, és a cervus canadensis mindenütt csakis „Elk" név alatt ismeretes, de mivel „Elk" a jávor-gimnek a német elnevezése, ugy valószínű, hogy az amerikaiak ezt onnét vették át ; és igy a wapitinek ez sem lehet az igazi neve. — A jávor-gimet pedig, mely Amerikában is előfordul, ott „Moose" nak hivják. — Mindazonáltal legyen nekem megengedve a cervus canadensis t itt csak wapiti-nak bivni, mivel Európában az a neve. A wapiti jelenleg a begyeket lakja. Azt állitják ugyanis, hogy előbbi időben, mikor az általános üldözésnek nem volt kitéve, és háboritatlanul kereshetett fel minden tájat az egész éven át, lapos és fátlan prairiákon lett volna főleg található, de mostan mindig a hegyekben van, még pedig a hóhoz közel ; nyáron a legmagasabb hegycsúcsokon ; őszszel a hóval együtt jön lejebb, télen pedig a hó lehajtja őt a begyrészek körüli prairie-magaslatokra. A wapitinak testalkata a mi szarvasunktól főleg nagysága által különbözik ; egy erős wapiti-szarvas a 9, sőt a 10 mázsát is eléri. Ennek folytán mozgása is nehezebb a mi szarvasunkénál. — Nagyságához viszonyítva, agancsa nem oly nagy, mint a gím-szarvasunké. En például, lőttem egy 10-es wapiti t, melynek agancsa és testalkata között oly arány volt, mint egy villás gím-szarvasnál. Ezen 10-es agancs wapiti-agancsnak ugyan inkább gyönge volt, de mégis olyan, mint egy igen erős gím-szarvasé. — Egy oly wapiti-agaucs, mely nagyon erős munkácsi agancsokkal akar concurrálni, már nem tartozhatik a gyengébb osztályúak közé. — A wa- piti- és gím-szarvasok agancsainak különbözősége még a következő pontokban fekszik : 1. A wapiti agancsának egész formája, sokkal bosszukásabb lyra-alakot mutat; 2.