Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-11-23 / 47. szám

Eusütu st MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADASZ- is VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYÉSZTES LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET «, A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYESZBIZOTTM

ANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 47. SZ. Budapest, 1882. november 23. XXVI. évfolyam. HIVATALOS. A „Magyar Lovaregylet" választmánya gyűlést tart f. évi decz hó 10-én d. u. 1 órakor. Tárgy: Uj tagok választása. Az 1882dik évi számadások előterjesztése. „A Magyar Lovaregylet" f. évi decz. hó 17-kén d. u. 1 órakor közgyűlést tart. — Főtárgy az 1882-ki év eredményének és az 1883-ki budget előterjesztése. Budapest, 1882. nov. 22. Elnök ő nméltsga megbízásából a titkárság. Sárkány J. í. TELIVEREK és VERSENYEK. Körültekintés. Kedden virradóra a havazás leszállt az ország hegyes vidékeiről az Alföldre is, és hó boritá Budapest körül az egész láthatárt. Miután már előttevaló két nap fagyott is, a falkavadászatok beszüntettek, reméljük még nem végképen itt alant ; ellenben a nagymihályi és parnói falkák masterei és vendégei már lejöttek a fővárosba; nincs reményük vadászhatni. Gróf Larisch falkája (Karwin körül Sziléziában), hol az utóbbi időben gróf Sztáray J. is vadászott, szintén abba hagyta működését. — A pesti rókafalkának a mult héten pár izben igen jó vadászata volt. különösen a november 10-ki, mely a Paskál-malomtól, Szent-Mihályon át a csömöri szőllőkig ment s killel végződött. A futam csak 23 perczig tartott ugyan, de legsebesebb volt az idén ; maga a huntsman is alig birta követni a kopókat. — Király ő felsége egy irlandi kanczán (Camiola) első volt a bilinél, utána mindjárt a királyné. — Egy másik még jobb vadászat volt a nov. 13-ki, mely a régi versenytértől (illetőleg az ahhoz közeli nádastól) sok cselvetéssel a róka részéről, s lóra 15 perczig tartó sebes run után, szintén killel a soroksári határban végződött. A run sebes volt és sok ló elmaradt. Elsők ismét ő felségeik. — Az utolsó vadászat, szombaton, nov. 18 án volt, eredmény nélkül, róka hiányában, melyek részint a nagy vizek miatt kivonultak a nádasokból, részint megunva az örökös zaklatást, a közeli hegységekbe húzódtak. A vadászatok rendes kísérői, ő felségeiken és a masteren kivül ; gr. Andrássy Gyula, gr. Károlyi Gyula ő exeiáik, néha gróf Andrássy Aladár, a mint ideje engedi, Tisza Lajosőexc., gr. Festetics Tasziló, gr. Csekonics Endre, Baltazzi Arisztid ur, gr. Festetics Pál, ki ezelőtt 14 nappal egy esés következtében fején megsérült, de már teljesen felépült; továbbá gr. Batthyány Elemér, br. Ücbritz Zsigmond, gr. Almásy Kálmán, br. Bánffy György, gr. Esterházy Mihály, Dre- her ur és asszony, Van Son ur neje és leánya, a németországi vendégek stb. közönségesen 25—30 lovas ; s ez utolsó vadászaton (először az idén) br. Edelsheim-Gyulayné. — Valószínű, hogy a hó pár nap alatt elmegy, s a héten ismét megkezdődhetik a vadászat. * * * Szent Hubert ünnepe Francziaországban. Ha valamely ország ugy Francziaország az, mely a történelmi emlékekben a Lajosok korából oly gazdag s a hagyományok által is szentesitett Hubert-ünnepélyt kiváló vadász-kegyelettel meg szokta tartani. Erdőt, völgyet, mezőt falkák csaholása s kürtök riadása eleveníti föl ilyenkor, s four és polgár, gazdag és szegény egyaránt teljes buzgalommal iparkodik a vadát-zat védszentjének meghozni az áldozatot, mennél impozansabb vad-teriték bemutatásával, beszéli a Le Sport, melyből e hireket átvettük. Önként érthető, hogy Aumale herczeg szarvaskopó falkája is — Mr. Quicklet falkanagy ügyes vezénylete mellett — ugyancsak kitett magáért, a fényes társaságnak másfél óráig tartott szerfölött élénk vadászatra adván alkalmat. * * * A cbitréi kastélyban is, mely kiváló Ízléssel és pompával restauráltatott s ugy tulajdonosának mint épitészének becsületére válik, szintén fényes társaság jelent meg ez ünnepélyre Mr. Treuillenél, nemcsak Poitou vidékéről, de Párisból is. A Treuille falkája egyesült De la Besge vicomte, a jelenkori vadászok egyik kitűnősége kitüaő falkájával s több mint két óráig tartó pompás vadászatot élvezett a társaság. Részt vett ez ünnepélyen Mr. de la Rue, e veteran vadász és jeles iró is, ki a társaság részéről kiváló kitüntetés és tiszteletben részesült. Mig a szarvasvadászatok számos területen folytak, a sörtevad-hajsza is élénk vadászképeket nyújtott. Francziaország egyik legjobb vadkankopó-falkája kétségkívül a Mr. Servanté, kinek ebeit az utóbbi kiállítás al kalmával méltán megbámulta minden szakértő; hát még ba a falkát actióban látta volna, a fényes társaság szent-hubertnapi vadászatán, az Ile-Adam erdőségében. Mr. Servant falkája deczember 30-áig minden harmad-negyed nap működni tog s csak január hóban tér vissza téli szállására Villers - Cotterétsbe, mely Mr. Servantnak szintén bérelt vadászterülete. Hogy a vasárnapi puskások, a pecsenyevadászok mennyi nyulat és — bakot lőttek Francziaország különböző vadászterületein is, aunak Szt. Hubert a megmondhatója ; de hogy aznap tömérdek lőpor és göbecs ment kárba s elvétve haszonba is, gyanitaoi lebet. A verseny-ló idomitása. (Ujabb tanulmányok e téren.) IV. Nyeregtörés és gyógyítása. — Paták megvizsgálása és gondozása. — A lovak figyelemmel tartása. — Bandage. — A pók és gyógyítása. - Kemény daganatok a bőr alatt. — Keli, influenza és mirigy. — E kóroknál való eljárás. Noha nincs szándékunkban a lóbetegségeket behatóan tárgyalni, miután ezekről különben is több rendbeli külön szakraunka áll rendelkezésre, mégis koczkáztatunk néhány szót bizonyos kóros állapotok felett, melyek gyakran csak hanyagság miatt keletkeznek s nagy istállókban gyakran előfordulnak. Ez állapotok okainak és kórjeleinek megbeszélése, mint szintén néhány egyszerű gyógyszernek fölemlitése sem lesz helyén kivül. Ott van először is a nyeregtörés, mely rendesen a legrosszabb időben jelenkezik s nagyon sok kellemetlenséget okoz. Ez, a legtöbb esetben, csak a hanyagság következménye s nagyon ritkáu fordul elő, ba a nyereg a ló hátához jól hozzá illik, a nveregpokrócz rendesen mindig kisimittatik s átalában a nyergelésnél a szükséges figyelem el nem mulasztatik. A lovak marját gyakran az istállópokróczok is felhorzsolják, ha ezek szügyellővel vannak ellátva s nagyon megszorittatnak. A szügyellőszij a vállapokon át fut s erős sérülést okoz, mi aztán a mar feltu rósodását idézi elő. Bármily okból származott légyen is egyéb iránta törés, annak gyógykezelése nagyon egyszerű. Borogatások, némi összhangzó folyadékkal, alkalmaztatnak a megsérült helyre, amikor is főleg arra kell ügyelni, hogy az ok, amely a törést előidézte, elhárittassék. Ha a baj nem valami jelentékeny, s a ló, munkáját végezheti, nagyon vigyázni kell arra, hogy a szenvedő rész újra tel ne horzsoltassék ; evégből vagy a nyereg párnázatát az illető helyen kiveszszük, úgyhogy ott ür támad, vagy, a mi még jobb, igen erős nyeregpokróezot alkalmazva, azon egy darabot a kellő helyen kivágunk s ezáltal szintén meg lesz kiméivé a sérült rósz a nyomástól és zsurlódástól. Az istállóban semmi esetben sem szabad a lóra szügyellővel ellátott pokróezot tenni, hanem csak egyszerű pokróezot, melyet hevederrel fzoritunk át. Mint már emiitettük, a paták kiváló gondozást igénye'nek. Azoknak elhanyagolásából könnyen nyir-rák származhatik. Noha ennek következtében a lovak néha sántítanak, e baj sem nem veszedelmes, sem nem makacs ; némi csepű, kátrányba mártva s hetenkiut háromszornégyszer alkalmazva, legtöbbet segít. Ep oly jó az illető helyet egyenlő rész timsóval és fehér gáliczczal behinteni. A carbol-vizzel való mosogatás is igen hathatós. A paták hőmérsékét is meg kell vizsgálni; egészséges állapotban a tapintásnál azok hidegek. Ha hőmérsékök fokozatos, akkor an