Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-11-09 / 45. szám
VADÁSZ- ÉS VEKSEXY-LAP. 411 tettel viseltessenek ; de nem ismerem el azt, hoey ez irányban Erdély alapos sérelmet formálbatott volna. A mit a kormány méltányosság és az osztó igazság szemmeltartása mellett tehetett, azt eddig is megtette ; arról azonban, a mit az illető tenyésztők saját jól felfogott érdekükben teDni elmulasztottak, — felelős nem lehet. Hogy a kormány, intézkedéseinél, a Magyar lovar-egylet tanácsát, mint az országban legjelentékenyebb s oly egyletét, melynek sorában az erdélyi tenyésztőket is beleszámíthatni szerencsések vagyunk — igénybe szokta venni, az természetes, s tántorithatlan meggyőződéssel állithatom Méltóságod előtt, hogy az illetékes körök meghallgatása nélkül nem lehet s nem is lenne áldás az ügyön még akkor sem, lia tízszerte szakavatottabb, vagy százszorta ügyesebb fő és kéz vezetné is a kormány kebelében az ügyek folyamát. Sem a kormány, sem a Magyar lovaregylet eljárása ellen nem lehet panasza, néze tem szerint, az erdélyi tenyésztőknek, még akkor sem, ha az ausztriai kormánynak Galliczia iránt tanúsított kedvezmény-példáját tsrtják szemök előtt, mert ennél még ama kérdés is előtérbe tódul, bogy mennyire lehet ama kedvezményt általános szempontból helyesnek tekinteni. Itteni illetékes körökben a létező körülmények között alig volt lehető egyébb kedvezményt nyújtani Kolozsvárnak az 500 arany kizárólagossá tételén felül. A méltányosság, melyet ez eljárás védelmére kikerestünk, csakis annyiban volt fellelhető, a mennyiben az erdélyi versenyzőknek a tavaszi versenyekből történhető kikéshetését el kellett ismernünk ; habár senki nem tagadhatja, mikép ugyanez oknál fogva a nyári és őszi versenyekre az erdélyi lovak esélyei csak javulhattak, teljes erőben léphetvén a sorompóba akkor, mikor a magyarországi telivérek eme versenyekre már a tavaszi futamok gyakran előállt jajait is viselni kényszerültek. Méltóságod amaz óhaja tehát, hogy a kolozsvári gyepen eddig a nem erdélyi lovak száraára nyitva is volt 400 arany ezektől teljesen elvonassék, megsértése nélkül az ügyért oly sok áldozatot hozott itteni tenyésztők jogainak, kivihető nem lehet. De bocsásson meg Méltóságod, ba kimondom, hogy eme 400 arany Erdélynek történő végleges átengedése egymagában ugyan még, ha ötszörözve lenne is, a telivér tenyésztést felvirágzóvá nem teszi, s nem lehet önálló tényezője az ügy felvirágzásának, ha segélyére egyébb tényezők nem sietnek. Én reménylem, sőt hiszem, hogy Erdély telivér tenyésztése fog haladást előmutatni, de e haladást bizonyára nem egy dij átengedése, hanem ama törekvés fogná előidézni, melyet az erdélyi tenyésztők , Méltóságod szakértő és ügy buzgó tanácsára és vezetése mellett, a telivér tenyésztés érdekének szentelni készek lesznek. Ezt a várt mozgalmat, melyet tisztelt báró ur jelenben lett felszólalása bizonyára életre fog serkenteni, kívánja a kormány minden telhető móddal még inkább ébreszteni, s e mozgalomnak megindulásától várja mindenek felett és mindenek előtt az eredményt. Tagadhatlao, hogy egy ily mozgalomnak, ha nem is mindenek felett, de minden esetre jelentékeny mérvben a versenyek fognak tápot nyújtani, s ez irányban a kormány saját részéről mindama segédkezést hajlandó felajánlani, a melyet felajánlhat a nélkül, hogy ez által támogatását más vidékek érdekeitől megvonni lenne kénytelen. Az erdélyi telivér tenyésztés jobb jövőjének reményében, a földmivelési ministerium az áldozathozatalnak legszélsőbb határáig kíván eljutni akkor, midőn kijelenti, mikép a kolozsvári gyepen eddig a nem erdélyi lovak számára is nyitva állt 400 aranyból 200 darabot oly engedmény nyel hagy meg az erdélyi lovaregylet rendelkezése alatt, miszerint e dijra is csupán erdélyi lovak versenyezzenek; a fennmaradt 200 aranyat pedig a Királyhágón inneni versenypályák számára tartja viszsza, miután a méltányosság érzete nem engedheti, hogy egyik fél előnyét a másik, még pedig nagyon érdemes fél szembeszökő hátrányával mozdítsa elő. Miután a földmivelési minisztérium költségvetésében csakis 28,000 forint van versenyekre előirányozva, mely összegből hazánk legjelentékenyebb telivér-istállói most már csupán 25,500 forintot érő dijra versenyezhetnek, e hitelből kizárólagosan a Királyhágón tuli versenygyepre, bün elkövetése nélkül, többet átengedni nem is merészelhet ; de minthogy a kormány ama kéte'ye mellett is, melyet e dijak kizárólagossága folytán előidézendő si ker iránt táplálni kénytelen, minden lehető eszközzel gyámolitani kivánja a kezdetlegességből mozdulni nem birt erdélyi tenyésztést ; s továbbá, hogy meg legyen a kolozsvári gyepnek amaz állami dij összege, melynek birása mellett Méltóságod szavában a telivér tenyésztés melegebb felkarolása iránt most már Erdély telivér tenyésztőinek igéretét birja az ország : a földmivelési minisztérium három egymás után következő évre évenkinti 200 aranyat ajánl fel a kolozsvári gyepnek „fogarasi ménesdij" czim alatt, méueskezelési javadalmazásából. De hajlandó e mellett a kormány még ugy is intézkedni, hogy az 1884-ik fedeztetést idénytől kezdve Kolozsvárit, Deésên, Tordán a Marosvásárhelyt egyegy oly telivér mén állíttassék fel a fedeztetési állomásra, mely ugy származás, mint verseny-múltjára nézve megfelelőnek ismertetik arra, hogy sarjai mél tóbb alapját képezhessék egyes telivér-tenyészdéknek. Méltóságos uram! van baja az erdélyi teli vér-tenyésztés ügyének, ez kétségbevon hatlan; de midőn e bajok szóba hozatnak, nem lehet a pangás okát sem a kormány szükkeblüségében, sem a Magyar lovar-egylet idegenkedésében keresni, mert ha azt e helyeken keresnénk is, az okokat megtdálni csakis maguknál az erdélyi tenyésztő uraknál bírhatnánk. Nem feszegetem tovább e kérdést, s kijelentem Méltóságod előtt, hogy felszólalása a legparányibb tövist sem hagyta szivemben ; sőt biztosítom arról, mikép azért — habár sérelmei felhozott okainak igazoltságát einem ismerhetem, — hálás köszönettel tartozom, mert alkalmat nyújtott arra, hogy az ügyet és kérdést tisztázva, végre megértsük egymást tul és innen a Királyhágón, s egyszer valahára egyetértve haladjunk közügyeink minden mozzanatánál, meggondolván, hogy reánk nézve ez egyetértés az egyetlen paizs, melynek védelme alatt minden zivatarral daczolhatunk. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletemet. Kozma Ferencz. Igazítás. А „V. V. lap" utolsó számában br. Wesselényi Béla úrtól megjelent czikkben, a 399. lap első szakasz 9-ik kikezdés 2-ik sor 3-ik szó hibásan van olvasson elvonusson helyett, és a 2-ik szakasz 3-ik kikezdés 15-ik sorba 4000 frt 400 frt helyett. Körültekintés. Az ország minden részéből felhangzó „Tally ho!" riadás, — rókát és szarvast űző kopók falkája, és az agárversenyeken felhangzó ős-magyaros „Haj rá!" cseng fülünkben. Lovas csapatok vágtatnak az őszi színben pompázó fenyéreken. Vége a versenyeknek, itt a vadászat, s pedig a vadászat ama legnemesb, igazán lovagias neme : a vadnak lóháton üzése, mint azt már a honfoglaló ősök is gyakorolták — mint hiszszük. ... — S lehet-e valami szivet, lelket emelőbb tudat, — mintha a falka-nagy s az őt környező bajtársak ama még tán „ Terra prima occupa- tions u földeken vadásznak, hol már őseik is gyakoriak azt. Hubertus napja volt a találkozó minden felé, s a Rákoson ép oly számos, mint nemes és fényes társaság lovagolt a bájos királynő után, mint hajdan II. Lajos királyunk nővére után, ki állítólag első hozatott kopókat Francziaországból. — Hátrább részletesebb közlemények vannak e vadászatokról, s most csak annyit, hogy az idén Nagy-Miliály, Mándok, Gyéres, Ürínény és Kis-Kartal környékén vadásznak csak kopekkal ; mig az agarászat számosabb helyen épen versenyeit kezdi meg, miknek kimutatását (köztük egy rögtönzött nemzetközi agárverseuy programmját — mely nov. 14-én a főváros közelében tartatnék) szintén lapunk mai számában adjuk. * * * November 1-éu záródtak el az 1884 dik évi korterhü nagyversenyekre a nevezések a budapesti, bécsi és németországi gyepeken. A hazai classicus versenyekre történt nevezéseket már mult számukban közöltük, s mai számunk hozza a bécsi Derbyre s egyéb nagy dijakra történt előjegyzéseket. Mig nálunk a St. Leger az, melyre a concurrensek száma felszaporodott, addig odaát я bécsi Derby 20,000 frtja még eddig el nem ért magas számra, 110 nevezésre emelkedett, ebből 30 németországi tenyésztők által tétetett. — Még magasabbra emelkedett az Észak Németországi Derby, t. i. 117-re, de ebből ötven a magyar és ausztriai sportmanekre, és nyolez Dániára esik, tehát 58, ugy hogy Németország csak 1 számmal (összesen 59) múlja felül a külföldiek eDgagemeutjait. * * * A mi már a bécsi Derbyre nevezett csikók leszármazását illeti (mely versenyben mindaz előfordul, mi lèves telivéreink közül в verseny-pályára szánatott) — úgy ezek apjai közt az öreg Buccaneer 14 csikóval még mindigaz első helyen áll, Cambuscan és Kett- ledrum 10—10 ivadékkal, Verneuil és Przedswit 8—8-al, a Németországban álló Savernake, Monseigneur, Chamant és The Palmer 4—4 csikóval vannak képviselve. A többi kettesével, hármasával megoszlik a hazai, németországi sőt angliai apalovak közt, ez utóbbiak közül a legjobbak azok, (Dutch Skater, Scottish-Chief, Pero Gomez stb.) melyek a Kisbérre hozott anyakanczák után eredtek. * Az apalovakról áttérhetünk a magyar állam-méneseknek lapunk hát részében olvasható hirdetményére, melyben a különböző mének fedezési árai s az ezeknél a tenyésztők régi sürgetésére — engedélyezett könynyebbitések részletesen olvashatók ; ez különösen a meddőn maradó kanczák után megtérítendő fele fedezési pénzből áll. Jeleztük már ezt egyszer röviden, csak azt akarjuk még felemlíteni, hogy a meddőn maradó kanczák bejelentési ideje nem deczember 10-ére, hanem a fedezési évet követő február 1-ére határoztatott. * * A pardubitzi versenyekkel — melyek mult vasárnap folytak le, — s melyek eredményét alább közöljük : bezáródtak volna tehát a monarchiában a versenyek. Ha már most egy visszapillantást ve tünk ez év eredményére, (azaz egyelőre csak a szerepelt lovak közül a legkitűnőbbekre) úgy találjuk, hogy a győztesek közt a nyereméEy nagyságára nézve legelső helyen áll Baltazzi Ar. és Mayer urak 3éTaurus-sa, (a bécsi Trial Stakes, a Derby és a berlini Union nyertese) mely 17280 frtot hozott; ezt követi gr. Esterházy M. 3é Lehetetlenje 16625 frttal, továbbá gr. Sztáray 4é Balatonja 12155 frt, gr. Esterházy M. 3é Aneroidja 12785 frt, Blaskovics •