Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-01-05 / 1. szám

Január 12. 1S82. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 5 V. Akadály verseny. 2000 frt. Kisbér-dij. 5200 m. Futhat minden centinentalis mén és kancza, franczia lovak kizárásával. Teh. 76 kilo, 4 éveseknek 3 V

a kilo és lovaknak, melyek akadály versenyben mégnem indultak 5 kilo engedélyezve. 1000 frt. ért. verseny nyerőjére 3'/

a kilo, két ily vagy egy 2000 frt. ért. nyertesére 5 kiloval több. Urlovaroknak 2«/., kilo engedélyezve. Tét 100 frt., fele bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. Legalább három különböző tulaj donos lovának kell indulni, vagyadij nem adatik ki. Október 19-é n. csütörtökön. I. Kladrubi dij. 2000 frt. 1200 meter. Futhatnak 2 és 3 éves a magy.-osztr. monarchiában ellett és nevelt, vagy ellési évükben behozott mének és kanczák. Teher 2 évesre 50 klgr., 3 évesre 62 klgr., kanczára 1 «/,, klgr.-mal kevesebb; oly lóra, mely kétezer forint értékti versenyt nyert 2 '/

2 klgrammal, két vagy több ily, vagy egy 4000 frt. értékű verseny nyerőjére 4 kilogrammal több. Tét 200 frt. bánat 100 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. II. Kancza-dij: 5000 frank aranyban, (melyből államdij : 4730 frank és 270 frank az egylettől) 2400 m. Futhat minden continentalis kancza, franczia lovak kivételével. Teh. 3é. 56«/, klgr. 4é. 60«/

a kii.; 5 év és id. 01 ki. Belföldi kancza ivadékára 2 kl. kevesebb. Belföldi mén és kancza ivadékára 4 kl. kevesebb. 5000 frt. ért. verseny nyertesére 2«/, kl., két vagy több ily verseny nyerőjére 4 kl. több. Tét 150 frt, fele bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. III. Importdij. 1000 frt. Futhat belföldi 3éves mén és kancza, mely a magyarországi lótenyésztési alap által behozott kancza ivadéka. Táv. 2400 m. Teher : ménre 54 klgr., kanczára 53 klgr. Tét 100 frt, bánat 40 frt, 1882. márczius 31-ig jelentve csak 20 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. (Elzáratott 1880. augusztus 1-én 8 nevezéssel.) IV. Jakabffy-dij. 1000 frt. Adja Jakabffylstv. ur ő nagysága. Handicap. 1200 m. Futhat minden ló. Tét 60 frt., bánat 30 frt. teher el nem fogadás esetében 10 frt. kisb. az egyl. péntár javára. A 2-ik ló a tét és bánatok 2/

3-át nyeri, levonva ebből a 3-ik ló részére ennek tételét. V. Reiter-club eladó akadály verseny. A propositi később fog közöltetni. О к t ó b er 22-é n vasárn ap. I. Nákó-dij. Kapcsolatban a báró Mesko-féle ostordijjal. 50 arany és az ostor. Futhat magyarhoni minden ló, mely ez alkalommal a pesti pályán nyertes nem volt. Távolság: egyszer körül, 37 méterrel a nyerpont előtt kezdve. Urlovarok. Teher : 3é 62 klgr. 4é. 70. 5é. 73 klgr. 6é. és id. 75«/, klgr. ménre 1 kilogrammal több. Ló, mely gyepen még nem jelent meg, 2«/, klgrmal kevesebbet visz. Tét 10 arany, fuss vagy fizess. A második ló kettős tételt kap. Nevezés a versenyt megelőző este éjfélig (október 21). II. ÁHam-dij. 3000 frank aranyban, 2400 méter. Futhat minden 3é. és idősb mén és kancza. Tét 100 frt., bánat 50 frt. Teb. 3é. 56«/, klgr., 4é. 60«/, klgr., 5é. és id. 60«/, klgr., kanczára 1«/, klg. kevesebb. Angol vagy franczia lóra 3«/

2 klg. külön ; 5000 frt. ért. verseny nyerőjére 2'/, klgr. "több. Lovaknak, melyek 2000 frt értékű versenyt még nem nyertek 3 klg., és olyanoknak, melyek 1000 frt. ért. versenyt még nem nyertek, 5 klgr. engedélyezve. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. III. Mezei gazdák versenye 150 frt. 2400 m. Futhatnak mezei gazdák tulajdonában levő mének és kanczák, melyek 3 évnél nem fiatalabbak és 7 évnél nem öregebbek ; hasonló korú és nemű telivér is futhat, ha mezei gazda saját nevelése. Oly lovak, melyek 1881-ben 2-szer futottak első helyre, csak a 2-dik dijat nyerhetik. Az elsőnek 90 frt, a 2-diknak 40 frt, a 3-diknak 20 frt. Nevezés a futtatás előtt egy órával. A nevezőnek arról, hogy a ló sajátja, községi bizonyítvánnyal kell birni. IV. Casino-dij. Handicap. 3000 frt, 3200 méter. Adja a pesti Nemzeti Casino. Futhat minden ló. Tét 150 frt., bánat 75 frt, teher el nem fogadás esetében 25 frt kisbánat az egyleti pénztár javára. A 2-dik ló a tét és bánatok két-harmadát nyeri, levonva ebből a 3-dik ló részére ennek tételét. V. Eladó verseny. 700 frt. 1200 m. Futhat minden ló. Teher: 2é 47«/, kilo, 3é. 58«/, kilo, 4é és id. 60 V, kilo. Kanczára l

1/, kilo kevesebb. Franczia és angol lovakra 3«/, klgr. több. Belföldi istállógyerekek által lovagolva .3«/, kilo leengedés. A nyertes nyilvános árverés utján 1500 frtért eladó ; minden 200 írtért, melylyel olcsóbban jelentetik be, 1 kilo teherleengedés. Az árverési többlet felerészben az egylet pénztárát, felerészben a 2-ik lovat illeti. Tét 50 frt. f. v. f. Nevezés a versenynapot megelőző éjfélig. A hol máskép kitéve nincs, Nevezési zárlat szeptember 25-én. 1 Teher közlés október 16-án. I éjfélig. Kisbánat jelentés október 18-án. J * * * Megjegyzések. 1. Az államdijak engedélyezése még bevárandó és propositioik a Vad. és Vers. lapban jelenvén meg hivatalosan, ezen szöveg a mérvadó; a Reiter-club akadályverseny engedélyezése is bevárandó. 2. Valamennyi nevezés (a lónak kora, neme, szine és származása, valamint az illető futamban azt meg- 1 illető teher, poenálitás vagy teher leengedés is beleértve), ugy szintén a versenyre vonatkozó minden kérdezősködés a Lovar-egylet titkárságához (Nemzeti casino II. emelet) bérmentesen intézendő. 3. Csak Írásban vagy táviratilag érkezett nevezések érvényesek. 4. Minden nyereményből a Pesti-Lovar-Egylet 1879. évi január 16-iki közgyűlésében hozott határozat folytán 7°/

0 vonatik le. 5. Ugyanazon közgyűlés határozata alapján a handicapeknél a kis bánatok az egylet pénztára javára tartatván vissza, csakis a tét és nagy bánat összegek fizettetnek ki az első és második lónak. 6. Minden aranyban kitett dij, tét és bánat a kiirt minőségű aranyokban fizetendő. 7. A Pesti Lovar-Egylet élet hossziglani tagja sem start sem gyeppénzt nem fizet; 10 éves tagja minden a versenypályán idomítás végett megjelenő lótól egy-egy meetingen 5 frt gyeppénzt s minden pályázó lótól annyiszor a hányszor indul 5 frt indulópénzt fizet; a kinem tagja az egyletnek 10 frt gyepés 10 frt induláspénzt fizet. 8. Minden ló után, mely a handicapet elfogadja, 5 frt fizetendő. 9. Hogy a teher egy és ugyanazon fokozat szerint legyen meghatározható, a magyar királyi 10 frankos arany 4 frt, az osztr. cs. arany 5 frt, 100 német német bir. márka 50 frt, 1< 0 frank 40 frt, az angol souvereign 10 írttal számíttatik. 10. Handicapper Draveczky Aurel ur. Budapesten, 1881. decz. 20. A verseny-igazgatóság. _TEL

1VÉREK és VERSENYEK. A „Függetlenség" s a magyar verseny-ügy. Három-négy évvel ezelőtt történt, hogy a Pressburger-Zeitungban a jól ismert regény -iró, Em. M. Vacano, elragadtatva Kisbér és Kincsem győzelmei által, hosszú fel- l lengező czikben azt a szemrehányást tette a , magyar sportvilágnak, miszerint csodálja, hogy a vezér-szerepet nem ragadja meg Európában, pedig most volna ideje, hogy az európai gyepeken a magyar nyelvet, a magyar versenytörvényeket és magyar lovászokat elfogadtassa, — mi, úgymond, nem is nagy megerőltetésbe kerülne, kivált Németországban, sőt Angliában sem, mert az angol az önérzetesen fellépő embert tiszteli és kívánságára hajol. — E szép álmokra persze mit tehetett az ember mást, mint egyet mosolygott. — Hanem midőn pár nap múlva egy fővárosi tekintélyes magyar lap — nem gondolkozva felette, utánnyomatta e fantasiákat — akkor érdemesnek tartottuk felszóllalni, s megmondani, hogy józan clvü lapnak nem illik bolonditni akarni a közönséget, s nem tudja mit beszél. — Ügyes magyar jockeykat, csak lennének, magunk is szívesen tartanánk, s ép oly jól fizetnének mint az angolokat, a minthogy tizetik is az erre beválókat (mint р. o. hg Esterházy Pál az itt jól ismert Hansit, a haraszti fiút, s gr. Esterházy Miklós Hanreichet, a bábolnai születésű, s általa a raagasb versenylovaglásban kiképzett magyar fiút) ; — a mi pedig azt illeti, hogy a verseny törvényeinket, nyelvünket, öltözetünket a külföldre rátukmálhatnánk — azt bajosan hiszi maga a ki irta is. A mi a jockey-öltözetet illeti — az nem nemzetiségi, hanem egy czélszerüségi öltöny, s általánosan elfogadta franczia, német, angol olasz; hogy miért nehezitnők meg a magyar nemzeti viselet által (р. o. az attila szárnyakkal, s a pörgekalappal) lovasainknak a versenyzést, midőn ezek a levegőt felfogva a ló minden galopp-ugrását pár fonttal nehezitnék —• — szintén nem látjuk át. — Mi a versenyek feladatát nem az ily külsőségekben keressük ; a verseny-egyletek czélja az, hogy a telivér ló nevelése által az országos félvér lótenyésztés emelésére oly reproduktorokat állítsanak elő, melyek által (mint a tapasztalat mutatja) országunkat, hadseregünket a külföldtől függetlenné tegyék, a mint ez tényleg sikerült is. Statiatikai adatok mutatják, hogy mig azelőtt a lovasság kénytelen volt remontáit Bessarabiából és Podoliából vásárolni, mióta a lóversenyele és vele a telivér lótenyésztés meghonosult progressive javult a félvér tenyésztés is, annyira, hogy már egy évtized óta tetemes feleslegünk is vaD, s hogy az idegen hadseregek innen egészítik ki caderjüket, s milliókat hoznak évenkint földmivelőinknek. Most a „Függetlenség" hallott valamit harangozni, s azt állítja, hogy a pesti Jockey club elárulja a hazát. Mi elmondjuk szárazon a tényt, amint áll. — A telivér-tenyésztés sokba kerül, az idomítás és versenyzés — mint annak fenntartója — még többe, s ámbár mágnás cealádaink nagy áldozatokat hoztak és hoznak máig is verseny-dijakra (évenkint mintegy 30000 frtot Magyarországon) ez mind igen-igen kevés volna, hogy vele a verseny-istállók költségeit csak némileg fedezhessük. — Ellenben az ausztriai Jockeyclub, e gazdag testület, mintegy 70000—80000 frtot ad évenkint e czélokra, s bár oda át kevés telivért nevelnek s hoznak versenyekre — összes dijaikat még is kinyitották a magyar lovaknak, daczára annak, hogy néhány nagy dijunk (mint a Nemzeti, Hazafi stb.) zárva van a nem magyar lovak előtt. — Mi a telivér-tenyésztés és versenyek dolgában ép ugy, mint állami létünk és védelmünk tekintetében utalva vagyunk egymásra, s azt hi8z8zük, hogy nekünk magyaroknak egyiket sincs okunk bánni. — De még mind a kettőnk áldozat készsége a versenyek iránt (mi nélkül a telivér faj degenerálna) sem volna elégséges annyi telivér anyagot felnevelni és kipróbálni, melyre orsz. lótenyésztésünk emelése végett szükségünk van, — ha Ausztria gazdag dijai iránti tekintetből — Németország ki nem nyitotta volna százezrekre menő dijait (kevés kivétellel) az ausztriai, és ezzel korábbi szövetségünk folytán a magyar lovaknak is. A három Jockey-club, t. i. a pesti a bécsi és a berlini, egymástól önálló és független ugyan, és mindegyik saját országa részére saját nyelvén publicálja belügyeit, — de a verseny internationalis terén — kell, hogy feltételeiket oly nyelven is közöljék, melyet mindenikük megért. — A három közül ketten a német nyelvet értik, a harmadik is érti, de ha nem értené is : hiszi-e valaki, hogy azt a két nagyobb gazdagabb testület tagjait kényszeritni lehetne — hogy magyarul tanuljanak meg ? . . Ezért kell a magyarországi versenyek propositióit — a mellett, hogy a Pesti Lovaregylet hivatalos közlönyében, a Vadász- és Versenylapban — megjelennek, a német Wochen-Rennkalenderben is közölni, s ezen közleményeket — előforduldulható protestatiók esetére hitelesnek, hivatalosnak nyilvánitni. Ily értelemben kereste meg az ausztriai Jockey-club directoriuma, a pesti Lovaregylet verseny-igazgatóságát, — a ki talán ugy gondolkozott, hogy ha nem hazaárulás, miszerint a birodalom különböző nemzetiségei egy vezényleti nyelv mellett — védik a birodalmat és vele együtt hazánkat ; a lótenyésztés érdeke is megengedi, hogy ne zárjuk el az utat azon száz-ezrekben participálatni — csak az által, hogy a Wochen-Rennkalenderben megjelenő magyarországi propositiók hitelesnek ne ismertessenek el. Ennyi az egész. — A javaslat különben még nincs eldöntve, miután azt a Pesti-Lovaregylet directoriuma — csak elhatározta mint ezélszerűt ajánlani, de a választmány fog a felett — kapcsolatban az előterjesztett versenyszabályokkal — véglegesen dönteni. S. J. F. Mindenkit, ki lapunkban valamit közölni akar, tisztelettel leérünk, hogy küldeményét legkésőbb kedden délutánig beküldeni szíveskedjék. Távirati tudósítások szerdán délig még értékesíthetők. A Szerk.