Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-11-02 / 44. szám

398 VADÁSZ- ES VZKRSKSY-LAÍ. W. i

v«

auaz i «^ж ш MMe'jung ар Millar a Rank. 41. 1'()»ш lé »ga о St. Georgs ap (feiríe Freilc- rik a KaTroaviiig, 42. «ir. .Sehlirk Er»in léag к ap Han an-r a Miueral 411 I gy anaz lé p k. ap i'stregrr а Ыаек Flag. 44. I'gyaaas lé p к. ap ( he Palmer a « aiiuta 45. I gyana* lé p ш Carthage ap Halting» a Carmika. 4», I giauaz lé <ga ш. ap Savernake a Su la. 47. I'gianaz lé p к Honorar ap Masting* a Money. J*. (ir Stuben berg J.íi-ef lé sga k. ap Kettledrum a I an/erin. 49. I gvana/ lé atp k. ap Palmerston a Impetuous Ilea». ftn. I»őry Jenő ur lé sga к. ap Strabaiuer a Olga. Л1. Hr. KotkacliiUl Nathan lé sga m Enzesfcld ap Ducti Seater a Tit Bit. 52. l'gtauaz lé vp к Jaurrhng ap Scottish Chiel u Miss Winckle. óit. Dumlia Mihály ur lé aga m. ap Vemeuil a Раису. M. Or Tarnowaxkjr János lé sga k. ap Queens Messenger a fjiurel Crown. 55. Itj. gr Kinsky Kiulolt' lé sga к Speranza ap Verneuil a Henriette. .'ai. lir. Bethmann Sándor lé stp m Rocco ap Falkland a Arrogante. 57. Ugyanaz lé p к Evergreen ap Cambuscan v. Buccaneer a Adelina. ŐS. Oraditzi porosz királyi ménes lé sga ш Bettelmann ap Chaînant a Miss Boswell. ô9. l'gyanuz lé sga m Gattfreund ap The Palmer a OIHKI for Nothing. till. Ugyanaz le p ni Muselmann ap Flibustier a Mlle de Mailloc. (il. Ugvansz lé sga in Weltmann ap Chamaut a Vergissmeinnicht. (К'. II]. gr. Kszterházy Móricz lé sga к Borealis ар Cambuscan a Boadicea. (19. Joe Arthur ur lé sga m Ali Baba ap Flibustier a Alicia. t>4. Ugyanaz lé sga m Weltumsegler ap Flibustier a Union. Import díj 11НЮ frt. 1. Ili. gr. Festetics Tasziló lé p m ap Vemeuil a Miss Ellis. 2. (ir. Batthyány Elemér nev. Blaskovics Miklós ur lé sg к Ready iMoney ap Cambuscan a Cashdown. :!. Ugyanaz ugyanannak lé stp к El or у ap Buccaneer a Lady Florence. 4. Blaskovics Ernő ur lé p m Búvár ap Buccaneer a Queen of the Isles. 5. Br. Üchtritz Zsigmond lé p m ap Buccaneer a Lisa. (i. Or. Sztáray János nev. Gr. Hunyady Imre lé p ni ap Verneitil a Métallique. 7. Ugyanaz ugyanannak lé sg к ap Buccaneer a Donna Julia M. Gr. Szapáry Iván lé sg к ap Buccaneer a Deerdale. '•>, Gr. Stuhenberg József lé stp к ap Palmerston a Impetuous Bess. Elzáratott 1882. november 1-én. A Magyar Lovaregylet titkársága. TELI VÉREK és VERSENYEK. A mi jó szomszédaink! Motto: .Bella gérant alii, Tu felix Austria- nube!" Midőn valamely jelesebb magyar versenyló külföldi győzelmeinek birét veszem, mindig a kíváncsiság egy különös nemével keresem fel az eme hírről szóló közleményeket a bécsi szaklapokban és napi sajtóban. 100: l-es fogadást mernék minden egyes esetben ajánlani arra : hogy a magyar ló győzelméről szóló bírt következő keretben találom meg : р. o. „Ein neuer Sieg der „österreichischen Pferdesucht

u vagy „Schon wieder pflückte auf einem ausländischen Turfe Kincsem ein glänzendes Blatt zum Lorbeerkranze der österreichischen Pferdezucht" vagy „Österreich kann sich gratuliren den Vater des Siegers in Kisbérer Gestüte sein Eigen nennen zu können," stb. Jóízű mosolylyal, s a szellemileg megnyert fogadás érzetével szoktam azután letenni az illető bécsi lapokat, s elgondolom magamban: „Ejnye! de hamar „

österreichisches Pferd--ként aunectálnak minden győztes magyar lovat ezek a mi jó szomszédaink!" Ha azonban a kisbéri ménesben valamely kitűnőbb telivér-mén р. o. Cambuscan kimúlik, vagy az első rendű telívér-kanczák j száma megfogy, akkor uni sono azt irják • „Ее ist nunmehr eine unausweichliche Pflicht der ungarischen Regierung

, mit welchen grossen Opfern immer, einen Hengsten ersten Ranges aus England für das ungarische Staatsgestüt Kisbér zu importiren" vagy „Wir machen die ungarische Gestüts-Verwaltung aillmerksam, dans der Stand der Vollblutstuten ersten Ranges in Kisbér einer Auffrischung durch neuen Import dringend benöthigt, so sehr, dass die Geldtrage nicht ins Gewicht lallen dart" stb. Ilyen közlemények azután már komolyabb elmeíuttatásokra szoktak engem indítani, és a reflexiók egész seregét keltik fel beDnem ; melyek mind ama kérdésben culminálnak : „Hol vau az megírva, — minő ujabb „pragmatiea sanctio" kötelezi Magyarországot arra: hogy Ausztria teli vér-tenyésztésének igényeiről is miudig kizárólag ő gondoskodjék ?" Tudom én azt igen jól, s a méltányosság szempontjából csak helyeselhetem, hogy a kisbéri magyar állami ménes korlátlan tulajdonát képező első rendű telivér-mének minden különbeég nélkül egyforma dij fizetése mellett rendelkezésére állanak úgy az osztrák mint a magyar telivér-tenyésztőknek, — mig a többi külföldi tenyésztők hiába fordulnak oda. Tudom azt is, hogy a Kisbéren nevelt egyéves telivér-csikók árverésén az osztrák vevők ép oly szabadon részt vehetnek mint a magyarországiak, inig a külföld reflectánsai, — kik nagyobb árakat is sokszor megadnának — ki vannak zárva. Tudom tehát azt, hogy Ausztria telivértenyésztői és versenyzői egyforma arányban vehetik és vették is tényleg hasznát Cambuscan, V rneuil s más első rangú teli vér-méneknek, melyeket a magyar állam egyenkint egészen 100000 forint árig hozatott meg Angliából vagy Francziaországból. Nincs is ez ellen — mint mondám — semmi kifogásom, mert méltányosnak és hasznosnak tartom, ha a telivér-tenyésztés és versenyzés terén a monarchiát képező két állam támogatja egymást. Igen ám, de épen itt a bökkenő ! ! Mert fent emiitett tudományom kiegészítéseként, azt nem tudtam még eddig kifundálni, miben áll Ausztria részéről a viszonzás, miben nyújtja ő részéről a kölcsönös méltányosság kiegészítését? Azt még legmerészebb álmaimban sem merném követelni, hogy az osztrák lótenyészintézetek is szaporittassanak egy angol telivér kancza-törzezsel, melynek versenyképes ivadékait magyar versenyző is épen ugy megvehesse, mint Kisbéren teheti ezt bármely osztrák versenyző. Ily követelő nem is akarok lenni, s megnyugszom abban, hogy a kisbéri telivér-ménes, melyben ma már egy sincsen meg a közös kormányzat alatt beszerzett kétes értékű kanczák közül, minden viszonzás nélkül, egyoldalú méltányosság alapján bocsássa rendelkezésre. „yearling"-jeit, egyforma feltételek alatt a monarchia bármely versenyistállójának ! Azt sem kivánnám, hogy Kisbér részére az osztrák kormány hozzon áldozatot az által, hogy időnkint osztrák pénzen is szereztessék be oda egy-egy kiváló mén vagy kancza ! Isten ments ! Ily túrós hátú közös lovat nem szeretnék én Kisbér classikus paddokjaiban látni ! ! De már azt csakugyan meg lehetne követelni, hogy az osztrák lótenyész-intézetek , létszámába is szereznének be időnkint Angliából vagy Francziaországból egy-egy telivér és verseny-tenyésztésre alkalmas első rendű I mént! Ha a szegény Magyarország országos budgetje tudott egy Cambuscanért 70000 forintot, egy Verneuilért 100000 forintot nagy harcz és háborúval kiteremteni; ha a Magyar Lovaregylet alapja tudott egy Carnivalt, egy Cotswoldot, egy Waisenknabet behozni ; akkor csakugyan nem tartom a méltányosság határán túlmenő követelésnek, hogy az osztrák budget is izzadjon ki most már egyszer 100000 forintot vagy többet is egy Scottish- Chief, Kisbér, Rosicrucian vagy hasonló rangú más telivér-mén behozataláért; és az a gazdag bécsi Jockey-Club is bozatbatna időnkint egy Consul, Nougat vagy más legjobb vérből származó, habár nem is első classieú versenycarrierrel biró tuéut. Azért nem mondom ín azt, hogy a kisbéri ménes is ne hozasson egyidejűleg első rangú mént magáuak, de épen abban találnám a kölcsönösség és viszonzás első lépését, lia például most, midőn épen a bécsi szaklapok legélénkebben hangoztatják az apalóimport szükségét, — az osztrák kormány mutatna — először 15 év óta — jó példát, s hozatna a hobouaui telivér-állomás számára legalább egy vagy idővel két oly első rangú mént Angliából, mely a kisbéri első reudű apákkal értékre versenyezhetne. Akkor azután az osztrák tenyésztők egy része Hoheuauba küldené kanczáit, s Magyarországból is oda lehetne küldeni az oly kanczákat, melyek vérre nézve inkább a hohenaui „Sir"-hez kívánkoznának, s vége volna a nagy mén szükségnek ! Sőt lia a kisbéri első raugú mének száma is még egygyel szaporittatnék, akkor bőségesen lehet válogatni ! Igen ám! de mikor sokkal kényelmesebb a mi kedves jó szomszédjainkra nézve az : hogy Magyarország hadakozzék szegény bud getjével a főrangú vőlegények beszerzésére szükséges nagy összegekért, Ausztria meg majd csak küldi hozzá továbbra is a menyasszonyokat fedezésre. „Bella gérant alii, Tu felix Austria — nube!" De tréfa félre! Szükségesnek tartottam a magyarországi telivér-tenyésztés e sérelmét már egyszer nyiltan felemlíteni; s igen örvendenék, lia szerény szavam elhatna ama bécsi körökig, hol épen legutóbb oly élénken hangoztatják : „Wir brauchen dringend noch ein zwei Vollbluthengste erster Classe !" Igaz hogy kell, nagyon is kell ! de liât szerezzenek be ők is már egy „grand horset" osztrák pénzen, s állítsák fei a monarchia összes telivér-tenyésztői számára Hohenauban! E napokban kerülvén be vidékről, azt hallottam, hogy egy kicsiny kis lépést már tett az osztrák kormány a jelzett irányban. Bérbe vette némi áldozattal három évre Blaskovicséktól Bálványt, Buccaneerünknek eme felséges alkatú de nem épen szerencsés verseny-carriéreű ivadékát, s a hohenaui állomáson közrendelkezésre fogja állítani. Nos hát! e ménnel együtt Hohenau legfeljebb — de legfeljebb oly polezra vergődik Gamecockkal, Przedwittel és Bálványnyal, mint a melyen a kisbéri ménes Gunnersburyval Kisbér-öcscsével és Reménynyel állana. Hol marad a viszonosság egy Cambuscan egy Verneuillel szemben?! A jelen felszólalásom bekezdéséül felemlített kis kaczérkodást, melylyel jó szomszédaink minden nyertes lovunkat „

österreichisches P/W"-ként annektálnak, komolyan számba sem veszszük; s igazán csak tréfaként emiitettem fel; de hogy már a divatos annexióval végezzem igénytelen figyelmeztetésemet, arra kérem a mi jó szomszédainkat: annektáljanak már egyszer más irányban is ; annektálják Hohenauba Rosicruciant, Cremornet vagy épen Hermitet ; s akkor aztán nem bánom ba még Bujdosra vagy Szent-Mártonra is reá fogják, hogy „österreichisches Pferd" ; vagy akár az alföldi csikós „Szélvész" paripájáról is azt állítják, hogy a „Lisi" ellette egy bécsi sörös kocsi előtt ! ***