Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-09-28 / 39. szám
Szeptember 28. 1882. VADASZ- ÊS \ EKSEXY-LAP. 355 A nyul a vadaspiacz legkeresettebb áruja volt, в az, ma is ; daczára, hogy a hirek szerint ez évben igen jól tenyészett, a piaczon még nem vehető észre s a csekély behozatal mellett jó árakon kél. Az Szvadból, a mezei vadászat megnyílta óta, csak elvétve kerül egy-két bak a piaczra, — úgyszintén a szarvasból is ; minthogy azonban a cserkészetek részint már javában folynak, részint a legközelebbi napokban kezdetüket veendik : remélhető, hogy szarvasból a legközelebbi hét már meg fogja változtatni a vadaspiacz mai helyzetét ; gr. Károlyi stomfai, ifj. gr. Festetics Tasziló berzenczei, gr. Chotek R. futtaki, hg Metternich biai, gr. Forgách A. gácei, gr. Breuner pócsmegyeri stb. uradalmaiból, e hóban már nagyobb szállítmányokat várnak. Az árak tekintetében, közleményünk óta csaki annyiban van változás, hogy a fogoly ára, a nagy kinálat következtében, nagyon lement, s a helybeli vadkereskedők is, nem rit kán oly árakért voltak kénytelenek azon túladni, mint ahogy az uradalmaktól vették: 40—50 krért adva el darabját. Még csak arról akarunk megemlékezni, miszerint az elárusitás végett behozott vadhús, egészségügy rendőri szempontból szigorúbb ellenőrzést igényelne, mert a főleg kofák által eladott vad legtöbbje teljesen romlott állapotban kerül a piaczra. Már közegészségügyi tekintetből is, oly intézkedésre volna szükség, miáltal a romlott vad már a vámnál, vagy a pályaudvarban elkobozható volna, — bent a városban pedig, a kerületi orvosok és vásári biztosok volnának ily értelemben szigorúbb eljárásra utaeitandók. Golyó. A vadászati törvény módosításához. A vadászatról szóló 1872. Vl-ik és a hivatalból rendezendő hajtóvadászatokról szóló 1876. XLIV. t.-czikkek módosítása tárgyában összehívott tanácskozmány, — melyet lapunk egyik korábbi számában jeleztünk — mult hó 31-én tartotta első ülését a belügyminisztériumban Prónay József államtitkár elnöklete alatt. Részt vettek a tanácskozásban az elnökön kivül a belügyi-, pénzügyi-, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumok egy-egy kiküldötte s az előadó. Ez ülés csupán első megállapodásokkal foglalkozott, és pedig a törvény életbelépte óta tett tapasztalatok által szükségesnek bizonyult változtatásokra nézve. Az ez ülésen történt megállapodásokat a következő rövid kivonatban adjuk : A legkisebb vadászterület, melyen a birtokos a vadászati jogot önállóan gyakorolhatja, 100 holdról 200 holdra határoztatott emeltetni. (2. §.) Ugyané szakaszba méltányossági szempontokból felvétetni határoztatott ama rendelkezés, hogy kisebb birtokosok, kik legalább különkülön 50—50 hold egy tagban levő földbirtokkal birnak, egymással közvetlenül összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog együttes gyakorolhatására egyesülhetnek — ha az egyesitett terület nagysága legalább a 200 holdat megüti. Komoly megfontolás tárgyátképezte ama kérdés, hogy a községek mint ilyenek egyáltalában gyakorolhatják-e és ha igen, minő feltételek mellett vadászati jogukat, avagy köteleztessenek azt bérbe adni. E kérdésben az a megállapodás jött létre, hogy oly ingatlanokon, melyek kiterjedése a tulajdonosokat a vadászat önálló gyakorlására föl nem jogosítja, a község köteleztessék a vadászati jogot, vagy ahhoz értő szakértő által gyakoroltatni, vagy bérbe adni. A bérbeadásból befolyó jövedelem a birtokosok közt birtokaránylag fogván felosztatni. A jelenlegi vadászati törvény 8-ik §-a, mely szerint ama birtokos, vagy haszonbérlő, ki a szomszéd területén tenyésző fővad lelőheíési jogát magának fentartotta, kárpótlást nem követelhet, — kibagyatni határoztatott, . mert a törvény előző §-ában az ilyen vadak által okozott károk megtérítéséről kellően gondoskodva van. A tilalmakra kitűzött határidők némi változást szenvednek, és pedig — tilos a vadászat a szarvas, dámvad és őztehénre jan. 1-től okt. 15-ig; az őzgidára pedig minden időben; zergékre decz. 15-től aug l-ig; foglyokra jan. 1-tŐl augusztusig; minden más madárra február 1-től aug. 15-éig. A vadaknak tiltott időben elejtésére a különböző vadak értékéhez és minőségéhez mérten, különböző fokozatú birságok állapittatnak meg; igy szarvas elejtéseért nagyobb birság, nyul elejtéseért kisebb birság. Azonkívül fölvétetik a törvényjavaslatba, hogy oly vidékeken, hol az orvvadászatot nagyobb mérvben űzik, ennek meggátlása czéljából az eladásra szánt vadak csakis elfogadható igazolvány elcmutatása mellett kinálhatók megvételre. Az 1876 XLIV. t. cz. egészen hatályon kivül helyeztetvén, a könnyebb áttekintés végett egészen ujonan szövegezendő uj vadászati törvénybe a hivatalból való hajtó vadászatok engedélyezésére nézve az fog felvétetni, hogy azokat nem mint eddi g a belügyminiszter, hanem a törvényhatóság ok közigazgatási bizottságai, illetőleg sürgős esetekben eme bizottságok elnöke a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetén ennek helyettese lesz feljogosítva engedélyezni. A bizottság másnap azaz szept 1-én folytatta tanácskozásait, s minthogy a megelőző napon az 1872 évi VI. t. cz. egy pont kivételével teljesen letárgyaltatott : a második értekezletnek a községi területek kötelezett bérbeadásának eldöntetlenül maradt kérdése s a fegyver-adó törvény képezték tárgyát. Az előbbit illetőleg az értekezleten a bizottság egyik kiválóan szakképzett tagja oly inditványt tett, hogy a mennyiben a községi területek kötelezett bérbeadásának kérdése nehézségekbe ütköznék : a községek egymagukban vagy több községgel egyesülve feltarthassák maguk részére a vadászati jogot, köteleztessenek azonban a vadászterület szakszerű kezelésére. Az ily területek felügyeletével megbizott egyén szakképzettségéhez annak igazolása szükségeltetik, hogy az illető legalább is 5 évig már ily teendővel szakszerűleg foglalkozott, vagy okleveles erdőtiszt, vagy hatóságilag felesketett erdőőr, végül vagy a vadászati szakvizsgát letette. Ily vizsga a földm. minisztérium által fog szerveztetni, a mi vadászati ügyeink javulására már egymagában is lényeges biztosíték lesz, minthogy ez ideig épen a szakértők hiánya volt az a pótolhatlan baj, melyen a legnagyobb áldozatkészség és leggondosabb kimélés is kárba veszett, önkényt következik azonbau, hogy a községi, valamint a volt-urbéreseknek az erdőtörvény értelmében közösen kezelendő erdőbirtokai, ez esetben is a kötelezett bérbeadás kritériuma alá esnék. A mi a vadászati kihágásokra rótt pénzbírságoknak hovaforditását illeti, ezek felerészét az illető feljelentők fogják kapni, másik felerésze pedig eme törvény értelmében létesítendő országos erdészeti alap javára*) fordittatik. Az 1875. XXI. t.-czikknek ama részére nézve, mely a vadászati jegyadóról szól, aza módositás ajánltatik, hogy a vadászati jegy bélyeggel leendő ellátásánál azon terület terjedelme legyen az irányadó, a melyen az illető vadászati jegy-tulajdonos a vadászatot gyakorolni kivánja. Javaslatba hozatott három fokozat és pedig az első fokozat 6 frt bélyeg illetékkel, kik csak valamely a vadászati jegyen megnevezett község területén, a második fokozat 12 írttal, azok részére, a kik valamely megye és az ahhoz tartozó városok területén, — végül 24 frt bélyegilletékkel azok részére, kik az egész ország területén lesznek feljogosítva, — magától érthet'leg az illető vadászterületek tulajdonosai engedélyének kinyerése mellett — vadászni. E megállapodásokhoz képest most a törvényjavaslat szövegeztetik, s a szövegezés egy e czélból összehívandó ujabb ülés által fog birálat alá vétetni. *) Ezt ugyan nem helyeseljük; mire való akkor az „Orsz. m. vadászati-védegylet", mely eme birsághányadra egyedül illetékes? Ha intéző köreink ily alkalmakat sem használnak fel kellőkép arra, hogy ez egylet idővel egy fejlett intézménynyé váljék: akkor az egylet napjai megszámlálvák s rövid szereplésének indító oka igen kicsinyes szinben tiinnék f e] i _ a minek mi épp az ellenkezőjéről győződtünk meg s azt teszsziik fel az egylet nagybefolyású elnökéről és igazgatósági tagjairól, miszerint következetesen egy ez érdemben a pénzügyminiszterhez intézett kérvényükhöz : minden erővel oda fognak hatni, hogy a bírságok felerésze kiadassék, — de csakis az ehhez egyedül jogosított „Orsz, m. vadászati védegylet" alaptőkéjének gyarapítására. Szerk. Az „Orsz. Vadász-Védegylet" a budapesti vadfogyasztási adó tekintetében az alábbi feliratot terjeszté be a napokban a nagymélt. pénzügyminisztériumhoz. „Nagyméltóságú Miniszter ur! A hivatásunkkal járó kötelesség s a főváros közélelmezési viszonyai arra késztetnek bennünket, miszerint egy minduntalan megujuló jogosult panaszra Excellenciád nagybecsű figyelmét irányítani bátorkodjunk. E panasz, a fogyasztási adót tárgyaló 1875. évi XXVIII. t. ez.-nek a vadhúsra vonatkozó azon terhes intézkedésén alapul, mely az adó nem fokozott mérvénél fogva, közéielmezés tekintetében tovább fenn nem tartható. Budapest vadforgalma az utóbbi 5—6 év óta tetemesen csökkent, s e csökkenés egyik oka kétségkívül a hivatkozott törvény, mely a hozzá engedélyezett községi pótlékkal nemcsak Európa e nemű adótételei között a legmagasabb, de a megadóztatott tárgy, értékéhez arányosítva, nem ritkán mintegy az állam által eszközölt hivatalos elkobzás színét viseli. Ez állítás indokolásául legyen szabad az alábbi összeáliitást Excellenciád nagybecsű figyelmébe ajánlanunk, melyből a Budapest és más városok fogyasztási adója közötti nagy különbség szembeszökőleg fog kitűnni. A fogyasztási adó : frt kr Bécsben 3.04 \ Hamburgban 1.50 Drezdában ( 1 fnt) után —.01 Egy darab szarvasbika v. szarvastebén után Egy darab szarvasborju v. egy drb dámvadért Egy drb őzért Egy darab vadsüldőért Egy darab vadsertésért Egy db nyúlért Egy darab fáczányért Egy darab fogolyért Prágában /Gráczban 1 Budapesten Bécsben Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Hamburgban Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Hamburgban Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Hamburgban Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Drezdában Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Drezdában Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Drezdában Prágában Gráczban Budapesten 1.52 1.68 4,2.31 1.15 1.26 4.— -.76 V, —.20 -.26 —.43 2.50 -.76 »/, —.20 —.35 —.43 3.— 2.31 —.75 1.52 1.26 4.— —.16 —.15 —.08 • —.09 —.20 —.31 —.15 —.15 —.17 —.40 —.0 8 1/» —.02 1/, —.08 —.09 —.13
