Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-09-07 / 36. szám
Szeptember 21. 1882. VADÁSZ- ЙЗ VERSENY-LAP. 327 kanczáknál, melyek közül a tenyésztő a leg- ' inkább kicsapni valót keresi ki eladásra; nekem pedig az az előnyöin van, hogy a fiatal kancza, ha már négy éves lesz, hozzá szokott a vizhez, levegőhöz, talajhoz, sőt bizonyos mértékben már ama rög produktumává vált, a melyen ivadékot kell létrehoznia. A gonddal és szakértelemmel történt kiválasztás nyomán körülbelől el lehet mondani, hogy a vásárolt csikók 50 perczentje, külsejére nézve, négyéves korában anyakanczává qualifikálódik, mig én a többi be nem váló négyévesek eladásánál előreláthatólag kevés vagy épen semmi kárt sem vallok. A ménesbe sorozott kanczáknak alkalmasint fele szintén nem lesz tenyésztésre alkalmas, mert sajátságos szeszélye a sorsnak, hogy igen gyakran egy-egy évjárat legkitűnőbb szépségei valamely okból nem használhatók a tenyésztésre; különösen tapasztalható ez gyakran a legerősebbeknél és legnagyobbaknál. Azonban még az ily kimustrálandóknál sem kell kárt szenvednem, ha eladásukra idejében eltökélem magamat, mig azok javaévökben vannak. Ép oly nagy, mint gyakori hiba, kanczákat, szép alakjuk végett még akkor is folyvást megtartani, ha a ménesbe nem válnak be. Éfféle kedvtelések csak hiába drágítják a tenyésztési üzletet. Sokkal gyakorlatiasb dolognak tartom, inkább kevésbbé mutatós kanczákat sorozni be (ha különösen termékeny és egészséges családból származnak), ellenben mindeu oly kanczát eladni, mely egymás után két rossz vagy egészségtelen csikót hoz világra, nehezen nevel, elvetél sat. Térjük vi-sza most fentebbi fölvetésünkhöz s vegyük, hogy én évenkint 10 oly jó kancza csikót vásárlók, ha valahol kaphatok ; (mentül nagyob a szám, annál csekélyebb lesz, előreláthatólag, a besorozandó száztóli, mivelhogy az esetben nagyobb menyiségű kétséges sikerű állatot kell átvennünk) és számithatok arra, hogy egy közülök ki fog múlni,4-et újra el kell adni s 5-öt sorozhatok be. E számból 2—3 nem fog sikeresnek bizonyulni a tenyésztésben. Én tehát évenkint 2—3 jó anyakanczát kapok, melyekhez viszonylag jutányosán jutottam, mert átlag véve a kimustrált 4—8 egyéves eladási ára körülbelől fedezi vételi árukat s a tartási költséget. Nehogy hurutban sok csikót veszítsünk, még azt a tanácsot merném adni, hogy a szopós csikókat, illetőleg elválasztandókat, ha lehet, vénebb korbeliekkel ne hozzuk együvé, még pedig a következő okokból. Mentül fiatalabb korukban kapják meg az elválasztott csikók a náthát, a tapasztalás szerint, annál nagyobb a száztóli veszteség. Leggyakrabban mutatkozik e betegség télen, mikor az elválasztott csikók egyévesek lesznek. Ha ily korü csikók az épen most ellett csikókkal együvé kerülnek, a ragály kétségkívül elkerülhetetlen s a veszteség utóbbinál igen nagy, főleg ha a kór hevesen jelenkezik, mert a kis csikóknak a tüdejét támadja meg. A szopás idejében mutatkozó könnyű nátha, nyáron nagyon kivánatos, mert ez megóvja a csikót a későbbi e nemű baj veszélye ellen. De mivel, tapasztalásom szerint, átalában az már magában nagy nyeremény, ba a csikók második télig — a mikor már több ellenállási erővel birnak — a náthát nem kapják meg. Erre nézve én legczélszerűbbnek tartom, a ragályt az által lehetőleg ártalmatlanná tenni, hogy a csikókat, mindjárt az elválasztás után s a közelebbi egész télre, a többi más korbelitől elkülönözzük. Önként érthető, hogy az istállók a melyekben a náthás csikók voltak, nyár idején gondosan desinficiálandók carbolsavval s lehető sok ideig szellőztetendők, hogy ekkép a ragályos csikóbetegségek lehetőleg eltávolíttassanak. Gr. Lehndorf után. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Az első Field-Trial (vizsla-mezőny-verseny) Magyarországon. Az, a minek szükségességét eme lapokban. de különösen a „Vadászlap u-ban 3 év óta emlegettük, s melyet báró Podmaniczky Géza, Hanvay Zoltán, Bá.czy István, Szalatsy Sándor urak stb. oly sokszor sürgettek, végre a Sportegylet elnökének és Bárczy István uraknak erélyes munkálkodása folytán csakugyan létrejött, s az első „Field-Trial" a mult vasárnap megtartatott, s elmondhatjuk hogy várakozáson felül sikerült. Mind a telivér (pedigrees) ebekből, mind a nem tiszta származású vadászebekből bemutattatott egy-egy mezőny, (az előbbiből 4, az utóbbiból 5) s bár individuális tehetségeikre nézve igen tetemes különbségüek voltak — s többen nem nyertek elég gyakorlatot, hogy versenyzésben lépjenek fel : még is mind keresési módjuk és engedelmességük, mind orrukra nézve — egynek kivételével — elég tisztességesen megállhattak. Egy közvetlen kísérlet a telivérek és пипкпою а-nok közt nem volt ugyan, — de látható volt, hogy amazok mind keresési modor, mind gyorsaság és engedelmességre nézve fölényben vannak. Különösen ki kell emelnünk Bárezy István ur hires Llewellyn setterjeit, melyek egyik képviselője (DashingRuthwen) csakugyan oly kitűnő anyagnak lüntette fel itt is a Llewellyneket — mint a hogy Angliában azok. A próbák a monostor-szigeti kir. vadászterületen tartattak ; a terep kevés kivétellel elég kedvező volt az áttekintésre ; a Duna mentén húzódó rész dombos és völgyes ugyan, de csak magas száraz fűvel és itt-ott apró cserjével benőve, mi a kilátást nem akadályozta; a sziget belseje felé homok buczkás dombok közt mivelt földek és tarlók váltakoztak burgonya, répa s itt-ott kukoricza táblákkal, mik azonban csak keskeny szalagok lévén, könnyen átláthatók voltak. — Szárnyas vad (foglyok, itt-ott fáczányok, nyul) elégséges ; az idő reggel igen szép, délfelé és délután forró, s igy a talaj igen száraz és rosz szimat tartó volt; mi különösen délután több eb — orrán feltűnt. Működő és néző közönség nem sok volt ugyan (30—35), de mind vadász és vizslatartó, s nemcsak a főváros vidékéről, hanem Gömörből, és a Dunántulról is. A versenyek vezényletét (alkalmas terep és irány kijelölése stb.) br. Podmaniczky Géza vitte; a biráló bizottság 3 tagból állt, Pohl György, a németországi vizsla-versenyek egyik rendes birája, Keleti Károly min. tanácsos és Hanvay Zoltán. Pótbirák : Aebly Adolf és Tankó János. A két versenyre neveztetett mintegy 18— 19 eb, megjelent 11, de csak 9 indult. * * * A telivér vizslák versenyére nevezett 6 pointer és setter közül megjelent 4 ; u. m. Fred, angol setter, kan (V. e. t. k. 14*) nevezte és vezette tulajdonosa Tömöry Gy. ur (Pestről). Dashing-Ruthwen, Llewellyn angol setter, kan (V. e. t. k. 52) nevezte tulajdonosa és tenyésztője Bárczy István ur, vezette Kazy Lázár ur. Fütty, irlandi, veres szőrű setter, kan (V. e. t. k. 15) nevezte és vezette tulajdonosa Bárczy István ur. Match, fehér-barna foltos angol pointer, kan ; nevezte és vezette tulajdonosa Kazy Lázár ur. Nem jelentek meg: Ivánka Oszkár ur *) A V. e. t. k. betűk és számuk a Vizsla-egyleti törzskönyv ama számait jelentik, melyek alatt azok a sportegyleti vizsla-szakosztály előtt igazol vák, j s a Vadászlapban közzététettek. Szerk. Ranissja (irlandi setter) és Szalatsy Sándor ur Dickje (Gordon setter.) Az I-ső versenyre az összevetés következő volt : Első pár: Fred 1 nyertes Dashing Ruthwen j Rutbwen. Mind a két eb az angol vizslák nagyszerű modorában revierezett, mint egy 100 lépésnyire előre és oldalt, egymás pályáját gyakran keresztezve. — Frednek kedvezőbb levén a terep vadban — mindjárt sok jó point csinált szép húzás és állással ; később azonban elrontotta, midőn a jól huzó Ruthwen elől egy folt foglyot — szeleskedésével felvert; — Ruthwen kevés jó pointet csinálhatott, mert nem volt alkalma, de nem rontott s igy csak 3 jóval maradt fel az első keresésből, melynek végén azonban majd elrontotta ezt is, midőn a Fred által messziről — fél szél alatt szépen megállt fogoly folt és Fred közt elnyargalt. Mind két eb gyorsan és jól engedelmeskedett, de Ruthwen határozottan gyakoroltabb volt. Második pár : Match) „ Füty j ny erte s Füty. Mateh, egy hatalmas szép pointer, gazdája és egyúttal idomitója által vezettetve — ez nap roszul viselte magát, mindjárt kezdetben elrontotta a dolgot szeleskedése által, roppant vehementiával kerülvén meg és vervén fel egy folt foglyot, 3 tetézvén ezt azáltal, hogy a repülő szárnyasok után futott ; nemsokára reá egyes foglyot pillanatig megállt ugyan de parancs nélkül felvert. — Fütty — e genialis eb — minden fürjet, nyulat megállt ugyan, de a foglyot is szépen húzta, s végül 4 jó pointtal felmaradt. Döntő-verseny az l-sö díjért Dashing Ruthwen) nyertes Füty jD. Ruthwen Bárczy ur két ebének a döntő versenyre — kevés vadja volt, és sokáig kellett revirezniök, mert a foglyok kimentek a Dunára, a nyulak meg az erdőbe . . . Rutbwen ezek egyikén szépen documentálá bölcseségét ; megállá ugyan nyul komát és jelzé, — de midőn az be nem várva az ő gazdáját — elszaladt, — hagyta menekülni ; Füty is eleresztett egy pár ily nyulat melyeket jelzett. — Végre akadt Ruthwennek is egy pár fáczány, melyeken nagy bravourral végzé be a döntő küzdelmet. A szél kelet felül fujt, és ő északról állva, mintegy 20—25 lépésről szimatot vett, s jelzés után gyönyörűen húzott rájok és 4—5 lépésre megállt, várva vezetőjét, midőn pedig e közben a fáczányok a bozótban elinalni akartak volna, hirtelen megkerülte azt — s elejbök állt ; mihelyt a fáczányok megálltak — parancsra ő is lefeküdt, s ezt három izben ismétlé, miközben vezetője kétszer lőtt. Összesen 24 jó pointet szerzett magának; Füty 6-tot. —Ruthwen tulajdonosának, és idomárjának Kazy Lázár urnák, mindenki sietett gratulálni. * # * A 2-dijérti concurentiából Match visszahúzatván, indultak Fred) nyertes Füty/ Füty Füty egymásután háromszori jó állással (fáczányra és nyulakra) jó pointokat szerzett, mialatt Fred egy fáczányt kieresztett és a nyulat figyelembe sem vette ; s igy a győzelmet Füttynek engedé át. S igy Bárczy Istváu ur — ki a legjobb angol setter vér tenyésztése körül oly sok áldozatot hozott — amaz elégtételt nyeré, hogy a telivérek versenyben ebei elsők lettek. A tiszteletdíj egy ízléses ezüst serleg a Sportegylettől s benne 100 frk arany Hanvay Zoltán úrtól. — Az első verseny reggeli 9 l/a órától déli ll 1/* óráig tartott.
