Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-07-20 / 29. szám

V ADÁSZ- fie VEHSEXÏ-LAF. hosszától függ. Az erő rendesen csak ol­dalról becsültetik meg, vagy a szalagmérték­kel méretik meg s könnyen belátható, bogy mindkét mérték tényleg első sorban a szár­caont és a koronacaonthajlás közti távolság­tól befolyásoltatik ; e távolság azonban nem magától "a szárcsont erejétől, hanem a térd és csűd erejétől és alkatától föltételeztetik. (Folyt, köv.) VADÁSZA T ée LÖVÉSZET. Gr. Festetics Tasziló ő méltóságánál az idén april 1-től julius 7-ig 123 db őz-bak lövetett cser készeim az б herzenczei uradalmában. Felváltva a házi ur és 11 vendég voltak időközönként. A vadászat tulajdonosa maga 57 drbot lőtt. Legnagyobb súly 51 font volt. Átlagos suly 37. Részletes kimutatást közlünk a legköze­olbbi számunkban. # » Újhelyi Attila turócz-megyei turáni föld­birtokos f. hó 16-án a turáni erdőségekben medvehajtást rendezett, mely vadászaton a házi uron kivtil Beniczky Kálmán főjegyző és Leliotzky Vilmos szolgabiró részt vettek, s Beniczky Kálmán egy szépen kifejlettéves medvebocsot lőtt. — A hajtásban még egy másik medve is volt, de ez sebesülten bár, elmenekült, s eddig feltalálásáról bir nem ér­kezett. — A medve megyénkben nagyon el­szaporodott, s majdnem naponkint tesz káro­kat a havason legelő marhák között. Turócz-Szt-Márton, 1882. julius 18. Lehotzky V. * * * Mult vasárnap Szeniczey Ödön országgy. képviselőnél gyűlt össze egy kis, de jó pus­kásokból álló vadásztársaság, a taksonyi ha­tárban kiterjedő vizeken gyönyörű vadászatot tartva. Lövetett rövid 4 óra alatt közel 200 darab kacsa, szárcsa, búvár és néhány ibis. A legszebb és roppant magasságra vitt lövé­sek váltották egymást; különösen H. J. altáb. ur, K. K. m. t. és a vadász ur tűntek ki. Vadászati viszonyaink rendezéséről s azon tevékenységről, melyet e czél elérése végett az „Orsz. m. vadászati védegylet" maga elé tűzött, már többször megemlékeztünk lapunk­ban. Ezúttal érdekesnek tartjak azt felemlí­teni, hogy ezen egylet, a vadászati-jegyadó és fegyveradó törvényről úgyszintén a vadásztörvényröl, legutóbb két nagy szabású javaslatot dolgo­zott ki s terjesztett az illető minisztériumok elé. Mindezekről a „ Vadászlap" utóbbi számai kimerítő értesítéseket tartalmaztak, miért is, ezúttal csak az egylet május 12-dikén tartott köz­gyűlésének elnöki beszámolóját ismertetjük t. olva­sóinkkal, mint a mely beszéd az egylet törté­netének s egy teljes évi működésének hü ké­pét tükrözi vissza. Az elnöki beszámoló beszéd a következő volt: Az „Országos magyar vadászati védegylet" mult 1881. évi május 20-án történt megalakulása után, ugyanazon év és hó 24-én tartott első rendes közgyűlésén, az alapszabályok kidolgozására ki­küldött bizottság e munkálatait bemutatván, az alapszabályok elfogadtattak, sa 18 tagból álló igazgatóság megválasztatott, miként mindez azok előtt tudva van, kik ezen első r. köz­gyűlésen jelen voltak. A megválasztott igazgatóság a lefolyt egy év alatti működéséről a tisztelt közgyűlésnek számot adni kívánván, a főbb mozzanatokat a követ­kezőkben van szerencsém előterjeszteni. Első és legsürgősebb teendőnek mutatkozott, az egylet czéljával a közönséget megismertet­ni, és az eszmét népszerűvé tenni, s ezzel kapcsolatban a tagok gyűjtését a lehető leg­tágabb körben eszközölni, mi czélbél az igaz­gatóság felszólitván a megyék alispánjait és a városok polgármestereit a vadászjegyekkel biró közönség névsorának beküldésére, ez alapon több mint 5000 drb felhívás és gyüjtő-iv lett szét­küldve, s az igazgatóság örömmel constatál­batja, hogy különösen több vidéki tag lelkes buzgalma folytán 1881. deczember 30-ig a tagok száma 677-re, a mai napig pedig 855 számra emelkedett. Örömmel jelenti egyszers­mind az igazgatóság, hogy Rudolf trónörökös 6 fönségét az egylet fővédnökéül és József főherczeg ö fönségét az egylet tiszteletbeli elnökeül meg­nyernie sikerült. Az egyesület czéljainak valósithatása szempont­jából az igazgatóság egyik legsürgősebb teen­dőjének tekintette továbbá ügyrendjének megal­kotását, ebben egyszersmind a vidéki osztályok alakulása és teendőire nézve is kiterjesztvén figyelmét. Az igazgatóság ügyrendje az 1881. aug. 21-én tartott igazgatósági ülésen állapíttatott meg véglegesen. Az ügyrendnek némely szakaszait az igazgató­ság az alapszabályok keretébe óhajtván felvétetni: ja­vaslatát a módosítások (illetve az alapszabá­lyok) kiegészítésére vonatkozólag, e gyűlés fo­lyamán terjesztendi elő. Ez alkalommal egy­szersmind (miként a mai napirendből lát­ható), az alapszabályok kiegészítését, különösen az alapítványok telcintetében javaslatba bozandja. Az orvvadászat és tilalmi időbeni vadászat meg­gátlása, Ugy a vadászjegyek nyilvántartása czéljából a vadászati védegylet igazgatósága a nmél­tóságű belügy- és pénzügyminisztériumokhoz kérvényt s egyszersmind javaslatot is terjesz­tett be, mely a nmélt. belügyminisztérium ál­tal kellő méltány latban is részesittetett, a nmélt. pénzügyminisztérium által azonban még ez ideig elintézve nem lőn. Eljárásának eredmé­nyeül bizton reméli az igazgatóság, hogy ad­dig is, mig az ujabban hozandó törvények e tekintetben gyökeresen intézkedni fognak, az érdekelt belügyminiszteri intézkedés által sok visszaélésnek fog eleje vétetni. A vadászatra vonatkozó törvények küszöbön álló módositása tárgyában a v. v. egylet igaz­gatóságával, a pénzügyminiszter ur ő excel­leneziája közölte a vadászati jegy-adóra vo­natkozó törvényjavaslatot, és azt az igazgató­ság 1882. év márezius hó 23. napján tárgya­lás alá vévén, nem késett véleményét nem­csak a nmélt. pénzügyminisztérium, de az országgyűlés tagjaink is becses tudomására hozni, s az uj törényjavaslat több czikkelyei­nek módosítását, s ujabb czikkelyek felvételét is javasolván, (mindezek közöltettek az Egyl. hir. lapjában a Vadászlapban) véleménye fő­leg oda irányult, hogy a vadász-jegy adó-törvény érdemlegesen és helyesen csak a vadászati törvénynyel együttesen lenne tárgyalható, s csak e két tör­vénynek egyöntetű határozataik s az egy­szerű de szigorú ellenőrzés volnának képesek a vadászati ügyet nemzetgazdasági fontosságra emelni. A vadászali törvény tárgyában közölve lett az igazgatósággal a „Sport-egyesületnek" az 1872. évi vadászati törvény módositására vo­natkozó javaslata, vélemény adás végett. E javaslat az 1872. törvénynyel együtt a f. évi május 8-ki, 9 és 11-ki folytatólagos igazgatósági gyűlésen vétetett tárgyalás alá, s ez irányban hozott megállapodását az igazgató­ság a magas kormánynyal legközelebb köz­lendi. Javaslatában különösen oda hatni igye­kezend, hogy az annyi panaszra és visszaé­lésre alkalmat adott községi vadászterületek, jövőben árverésen adassanak ki, s ily árveré­sek megtartására a községek, a közigazga­tási hatóság közbejöttével köteleztessenek. örömmel jelentheti az igazgatóság, miszerint a vidéki osztályok megalakítása tárgyában, az ország több megyéihez intézett felhvása iránt, már is nagy érdeklődés mutatkozik; Mosony, Árva, Turócz-megyékben ily osztályok meg) lakultak, és alakulásukat bejelentették. Az orsz. magy. vadászati védegylet meg­alakultával az igazgatóság nem késett szellemi irányban is az egylet érdekeit előmozdítani, s ар. első félévben, illetve 7 hónapon át „Vadászati Erdekeink" czimű lapot adott az egylet tag­jainak ; átlátta azonban az igazgatóság, hogy egy ily külön lap kiadásának költségeit egye­lőre pénzerejével meg nem győzi, s ha to­vábbra is a külön lapnál marad, ugy a felme­rülhető segélyezésekre és jutalmazásokra fö­dözete nem leend. Igy tehát, főleg a takaré­kosság elvéből kiindulva, Sárkány János Fer. lapszerkesztő úrral oly megállapodásra jött, bogy a „ Vadász-lap"-ot az egylet közlönyéül választotta, s a minden hó 15 én megjelenő külön számot adja az egylet tagjainak. Az egylet működése óta az igazgatóságnak 7 ki­hágási eset jelentetett be, mely iránt az egy­let ügyésze fogja eljárásának eredményét a tisztelt közgyűlés tudomására hozni. A pénztárt illetőleg pedig az igazgató­ság kebeléből számvizsgáló bizottságot vá­lasztván, ez fogja bemutatni a zárszámadá­sokat. * * * A nagy tetszéssel fogadott előterjesztés után, felolvastatott a számvizsgáló bizottság kedvező jelentése a pénztár állapotáról ; majd az egyleti ügyész terjesztette elő indítványát alapítványok csináltathatja s erre vonatkozólag az alapszabályok megváltoztatása tárgyában, mit a közgyűlés elfogadván-, ez országos ügy barátainak immár mi sem áll útjában, hogy az egylet fenállásának biztosításához és czél­jai előmozdításához alapítványok tételével is hozzájáruljanak. Az alapítványi összeg minimuma: 50 frt az ön álló tagok, 40 frt az alkalmazottak (vadóvó személyzetj után ; ezen összeg azonban egyszer s mindenkorra fizetendő. — Az Egyleti élet tontosabb mozzanatai­ról majd alkalmilag ismét hozunk közlemé­nyeket. Lőjegyzékek az 1881-diki idényből. Szász-Coburg-Gothai herczeg' Fülöp Ő kir. fensége magyarországi uradalmaihoz tartozó vizesréti, murányi, sumjáczi, polomkai, ká­posztafalvi, cserépvári, edelényi, baloghvári, füleki, csábrághi, szittnyai és vacsi erdőhiva­talok területén lövetett a mult év folyamán ; Hasznos vad : Kártékony vad : Szarvasbika 12 Medve 2 Szarvastehén 20 Róka 162 Dámvad 18 Vidra 1 Őzvad 85 Vadmacska 12 Vadsertés 91 Borz 15 Nyul 299 Nyest 17 Siketfajd 1 Görény 31 Nyirfajd 1 Menyét 21 Fáczány 97 Kutya, macska 230 Császármadár 32 Rag. szárny, vad 607 Fogoly 22 Bagoly 126 Erdei szalonka 12 Varjú, szarka Vizi seregély 2169 Fürj 17 Varjú, szarka Vizi seregély 55 Összesen : 707 Összesen : 3448 * * Továbbá elszedetett 4827 drb. ragadozó madár-tojás. Jolsva, 1882 évi ápril 8. Beauregard L. erd. igazgató. * * Gr. Erdődy Ferencz galgóczi és pöstyéni uradalmaihoz tartozó decsi, pászthói, udvar­noki, jalsói, teréz-majori, maduniczi, pöstyéni drabóczi és bajnai vadászterületeken, a le­folyt idényben lövetett: Fővad 4 Erdei szalonka 35 Sertevad 1 Róka 75 Őzbak 30 Borz 2 Nyul 3283 Kóbor kuty.macs.177 Fáczány 1184 Sündisz., menyét 557 Fogoly 379 Ölyv, héja, karv. 460 Fürj 77 Varjú, szarka 1370 Összesen 7662 Pöstyén, 1881 évi decz. 31. Peschke főerdész.

Next

/
Thumbnails
Contents