Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-01-19 / 3. szám

Január 12. 1S82. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 23 tátott fölényt nagy részben ama körülménynek tulajdoníthatja, hogy ő már a tavasz elején egészen titen volt kihozható, mig többi hároméveseink azt csak nagyobb munka és hosszabb idő folytán voltak képesek elérni. Lehet mondani, hogy e vékony s nem a legjobb derékkal megáldott kancza a tavasz lova volt. Mint kétéves kétszer jelenvén meg a pályán nyilvánosan, Bécsben egyszer májusban egy eladó versenyben, melybeD az indulástól egészen megkésett, úgyhogy a mezőny nélküle indíttatott el, egyszer meg Hannoverben л Bult-dijban, hol azonban a Stella-kancza után csak mint közepes második érkezett be a nyerőponthoz s valószínűleg istállójában sem igen tartottak sokat róla, mert az ősz folytán olesó árért volt eladó, anélkül hogy vevőre akadt volna. Tavaly mint hároméves először Prágában az asszonyságok-dijáért indult, e versenyben azonban az utolsó saroknál kitörvén, egészen kiesett abból. A másnapi vigaszverseDyt aztán a legkönnyebben nyeré meg Flo rian, melytől az évért csak 8, és ha a nemet is beleszámítjuk, akkor csak б

1^ kilót kapott, és Brautnacht ellenében. Harmadik futása april 24-én a Krieaui-dijban volt, mely versenyt szintén canterben nyerte meg, de a verseny Ordealnak el nem indítása miatt semmisnek nyilváníttatván, másodizben már nem indult benne. April 24-én megnyeré a 3000 trtos államdijat, a Prágából dicsőséggel hazaérkezett Csapodár, No Surprise, Bayou ne és Ordeal ellenében. Első megveretését Pozsonyban a 2000 frcos államdijban kellett szenvednie, melyben a gróf Esterházy Miklós Apajuneja által egy hoszszal megveretett. Lehet, hogy e versenyt is megnyerte volna a kancza, ha lovasa Smith őt jobban kézben tartja ; igy az utolsó fordulót a kitörésre hajlandósággal biró kancza nagyon erősen vette s ez által tért vesztett. Pesten a Nemzeti és Hazati-dijban való szereplése mindenki előtt eléggé ismeretes, hogy mily könnyűséggel veré meg az abban vele futott lovakat; nálunk Dombrowa tavaly utoljára a harmadosztályú államdijban indíttatott, melyben azonban Donna Christine által, melynek 4 kilót adott, erős küzdés után egy hoszszal veretett meg. Németországban csak egyszer futott és a Dianna-dijat Dyerémeg, szintén nagyon коиу- nyen, Hatzfeldt herczeg Stewjét, Ulrich ur Frühlichtjét és Schinckel ur Lunar Eclipsjét vervén meg abban. Dombrowa többé aztán dig a reggeli órákban utaztunk, itt-ott kilővén fegyverünket, a nélkül hogy komoly vadászásba merültünk volna ; csak is annyi vadat ejténk el, a mennyi az ebédhez és vacsorához szükséges volt. Végre közeledtünk az utolsó állomásunkhoz. Mielőtt azonban odaérkeztünk volna, egy félig kiapadt patakot kelle érnünk, melynek vize mindamellett, a nagy fák által árnyalva, üde és kellemes izű volt. Még három mértföldet kellett tennünk, midőn én egyszerre olyasmit hallottam, mint a távoli mennydörgés. Ráismerni véltem e tompa és folytonos zajra: azt hittem, hogy azt egy csorda bölény okozza 1 De nem ! E vidéken efféle vad nem volt található. Rátekintettem Bilire; nagyon komolynak látszott, mit ritkán lehetett nála tapasztalni. — Terringettét ! — kiálta föl, midőn előbb figyelmesen hallgatózott ; nem oly vad közeleg, a minőt mi várunk ! Ezek mustangok ! Lovaink szintén érezni kezdték szabadon élő testvéreik közeledtét; nyeritni és kapálni kezdtek s füleiket folyvást hegyezgeték, daczára a napi fáradalmaknak s az öszvér is ugyancsak nyugtalankodott, egyre rángatván a Bili nyeregkápjához erősített kötőféket. Mi egy kis völgyben voltunk, következésképen még mit sem láthattunk. nem jelent meg nyilvánosan, ő is megkapván az istállójában uralkodó betegséget. Ez év tavaszának különöseD elején azonban legkevésbbé sem lennénk meglepetve fiatalabb édes testvérjével együtt őt versenypályáinkon nagyobb szerepet játszani látni. (Folytatása következik.) Gyepérdeküek. Lapuok zártáig még semmi féle hir nem érkezett az e hó 16-án tartott nizzai első napi versenyek eredményéről pedig e napon futtatott a nagy akadályverseny, melyben Cobwebnek is részt kellett volna vennie, indult e a kancza, s ha igen mily eredménynyel azt csak valószínűleg a mai nap folytán tudandjuk meg, s vidéki olvasóinkat sajnosan csak a legközelebbi számban értesíthetjük eme érdekes versenyről. * A pesti Lovaregylet választmánya megtartá a január 15-ére hirdetet gyűlést, melynek főtárgyát a verseny-szabályokban proponált változtatások képezék. — Lapunk 1-ső és 2 dik számában a javaslóit változtatások közölve levén, most csak röviden hivatkozunk e §§ usok számaira, s az eredményt röviden „elfogadtatott" vagy „nem fogadtatott el" szókkal jelezzük. §. 1. Nem fogadtatott el. §. 2. Elfogadtatott és proponáltatik hogy május 1-je helyett junius 1-je tétessék. §. 5. Nem fogadtatik el! (azaz a- pesti Lovaregylet választmánya versenyügyekben sem fogadja el hivatalos közlönyül az „Oesterr. Ungr. Wocnen-Rennkalendert.") A 17 és 23-ik §-okban több helyütt a szöveg csak egy lovaregyleti titkárságról szól ; javasoltatik, hogy mindenütt az „illető titkárság" kifejezés használtassék. A 37. §. két utolsó sora nem fogadtatik el. 38. §.-ban javasolt közbeszurás elfogatatik. A 41. §-ban közbeszúrt javas'at nem fogadtatik el. A 61. §-ban javasolt passus, mely igy hangzik: (és a Wocben-Rennkalenderben közzétett értékek irányadók mind a viendő túlterhek, mind a leengedésekre mindaddig, mig csak a hivatalos helyreigazítás meg nem történt) összefüggésben levén az 5-dik §-sal (mely nem fogadtatott el), de másrészről a 65-ik §. utolsó pontjával is ; — öszhangba hozatal vé • gett a Directoriumhoz mint albizottsághoz té tetik át. A 65. czikk elfogadtatik, kivéve a fiiggő— Meglehet, tova vonulnak, a nélkül hogy minket észrevennének, monda Bili; — csak legalább egy csoport élőfa lenne közelünkben, hogy a mögé elrejtőzhetnénk ; de hát semmi! Nincs egyéb teendőnk, mint bevárni itt a mustangokat. Nincs más hátra, mint istennek ajánlanunk lelkünket ! A földrengető dobogás egyre hallható volt. Olykor ugy tetszett, mintha egy pillanatra távolodnának a mustangok. Egyszerre azonban a mi öszvérünk föltátva torkát, szörnyen kezdett ordítani, daczára amaz ütéseknek, melyeket Bill a fejére mért. Egy pillanat múlva aztán láttuk a mustangokat, legalább hatszázat egy csapatban, egyenesen felénk jőni. Pillanatra megálltak a balom tetején, mintegy tájékozni akarván magokat. Ugy tűntek föl, mintegy összeütközni készülő ellenség. — Lőjjön gyorsan ; no lőjjön hát ! — kiáltott rám Bili, ki egészen el volt foglalva öszvérének fékezésével, s amellett saját lovát is, mely ágaskodni kezdett, erősen kellett tartania. — Ejnye, lőjjön már 1 — Lőjjön ön maga ! Az én kis ponym kapált, hányta-vetette magát, ledobni iparkodva engem a hátáról ; az eb borzasztó üvöltésbe tört ki; de a vad ménes közeledett. ben hagyandó utolsó pontozatot, mely a bécsi német szövegű javaslatban ugyan kinyomatott, de nem fogadtatott el, s a magyar fordításból hiányzott, s mely következőleg hangzik : „Minden versenyigazgatóság köteles valamely versenyben győztesnek s a többi nyerőknek is bizonyítványt kiállítani. E bizonyítványban — a pontosan megnevezett versenyen kivül — kiírandó annak pénzbeli értéke is, mely a jelen §-iora előirt szabály szerint számítandó ; az igy kiállított bizonyítvány az egyleti titkár aláírásával s egy igazgatósági tag ellenjegyzésével hitelesítendő". A 69. §. utolsó 3 javasolt sora elfogadtatik. Szintúgy a a 71-dik pont alatt a biró tisztjére vonatkozó fontos javaslatok is egész terjedelmükben elfogadtatnak. 72. §. Elfogadtatik. 75. §. „Minden pénzbeli büntetés az ausztriai Jockey-club „lovar-nyugdij-alapja javá ra adandó", helyett „minden pénzbeli büntetés „a lovar-nyugdij-alap" javára adandó. 76. §. Elfogadtatik. A szám nélküli §. mint nem nem versenyszabályokba tartozó — kihagyatik. Az akadályverseny rovatban az 5. § us (mint a sikversenynél) szintén el nem fogadhatónak nyilvánittatik. A Függelékben a második kikezdés végén e helyett: „az osztr. magy. méneskönyvek vagy más rendesen vezetettek" helyett javasoltatik : „az osztr.-magy. ménes-könyvek alapján kimutatható, vagy ezek valamelyikére visszavezethető." A 2-dik §-ra nézve, mely a be nem jelentett csikók időközi tulajdonosaira tetemes büntetést szab — a pesti Lovaregylet javasolja a bécsinek, hogy az egészen töröltessék el. A változások (mihelyt a Versenyigazgatóság a 6l és 65 §-sok felett a választmánynak referált) elküldetnek a bécsi Jockey-clubnak hozzájárulás végett. * « * Gr. Batthyány Elemér csakugyan hoszszabb időre Angliába készül verseny-lovai megtekintésére, melyek a márcziusi bandicapekre készülnek, s ezért lemondását — a versenybírói tisztségről — nem is vonta vissza. * * * A „Reiter-Club" pár nappal ezelőtt tartott gyűlésén is fontos határozatok hozattak, melyek az akadályversenyekre, illetőleg a Mintegy busz méternyi távolságra lehetett már az eltiprással fenyegető ellenség, midőn egyszerre megállott, mint lia valamely felsőbb parancsnak engedelmeskedett volna. Talán visszavonulnak! — gondolám. De Whiskey nem volt egy értelemben velem ; egyszerre előre rohant, gazdája min den tiltakozása daczára; a vadlovak 'eléje vágtattak s a kutya jobbnak látta visszatérni és lovaink mellé.húzódni. A veszély tetőpontját érte. A vadménes már csaknem közvetlen közelünkben volt, midőn újra megállt, de Wliys • key kirohanására visszahúzódott ; azonban csak azért, hogy szétoszoljék s minket körülvegyen. Pillanatra viszonylagos csönd állt be. A mustangok bizonyos távolságban folytonos mozgásban voltak, de a nélkül, hogy az egész tömeg egyszerre'müködnék. Kettő három kivált közülök, tombolt, kapált, fölveté a farkát s aztán visszavonulva, másoknak adott helyet. Lovaink izgatottsága kissé csilapodott ; csak az öszvér adott még mindig dolgot barátomnak. Kiáltásaink, melyekhez a Whyskey ugatása is járult, még mindig visszatartották az ellenséget, mely meg-megujtani látszott támadását. A mustangok közt különösen egy sárga mén ötlött szemünkbe, a sereg vezére, melynek sörénye, farka a légben úszván, büszke