Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-06-15 / 24. szám

Junius 15. 1882. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 217 is kiáll, mint azok, kik csupán a fogyasztásra tenyésztenek ; itt oly kisbirtokosokat értek, k'k néhány rosz kanczával birnak oly vidékeken, a bol a lótenyésztés gyönge lábon áll. Az államménesek és tenyésztőkkel ellentétbe jőnek ezek a fogysztókkal szemben, mert ezek a mások által nevelt méneket oly praetentióval fogyasztják, hogy az ő silány kanczáik után normális lovat nyerhetnek, holott az azokhoz illő méneket, természetesen, nem találhatják föl ; de azért a közönséggel és a kormánynyal szemben a tenyésztői tekintélyt igénylik s mindjárt készek eredménytelenségük miatt a szomszédok vagy államménesek rosz ménéit okozni. Valóban bámulatos, mily követelők olykor az eféle emberek, egy-egy ménnek erejét, járását és nemességét illetőleg, nem gondolva meg, hogy végre is, a világon mindennek megvan a maga határa s hogy az elefánt erejét, a gazella fürgeségével még a teremtés sem egyesité. 1. Tenyésztési elméletek. Két áramlat volt különösen, mely az utóbbi évtizedekben a tenyésztő köröket mozgásba hozta. A fajtisztaság és a konstansság tana, melyeknek legérdemesebb védelmezői Justinus

2), Metzel és Weckherlinf). Ezeknek ellenlábasa Nauthusius H., ki az ötvenes évek vége óta tanát, a tenyészállatok egyedi tulajdonságainak mérvadó jelentőségéről, a fajtisztaság és konstans származás ellenében sok szellemmel és ügyességgel oltalmazta. Kiváltképen érdekesek a Mentzellel és Weckherlinnel váltott vitairatok s a mindkét részről fölállított tenyésztési tbézisek ; mindazáltal is azt mondhatnám, hogy e vitában nem ritkán előforduló szőrszálhasogatások inkább érdekesek a természetbúvárra, semmint tanulságosak a tenyésztőkre nézve. Az például, hogy vájjon az angol telivér a tiszta tenyésztés zoologiai fogalmának megfelel-e, korunk gyakorlati tenyésztőire nézve meglehetős közömbös lehet, miután ránk nézve most tényleg mindkét faj a konstans tisztatenyésztés jelentőségével bir. Egyáltalában nem szándékozom itt a fajképződés és faj- konstánsság nagy zoologiai kérdéseibe, avagy a természetbúvárokra rendkívül érdekes definitiókba bocsátkozni s a faj, korcstenyésztés, tisztatenyésztés,beltenyésztés, rokonságból tenyésztés, családból tenyésztés, vérfertőzeti tenyésztés fogalmáról behatólag értekezni ; én azt csak más szerzők után Írhatnám le s ennek semmi czélja nem lenne, mivelhogy mindenki, a ki ez iránt különösen érdeklődik, ott több haszonnal olvashat utána. Én itt csak rövidlegesen emlitem föl, hogy Mentzel és Weckherlin, tanaik következessége által, a beltenyésztés proklamálásáig (egyértelmüleg fogva föl a közel rokonsági tenyésztéssel)

4) mint legbiztosabb tenyésztési elvig szoríttattak, mig például Settegast

5) (Natbusius buzgó követője s az annyira fölkapott „Individual-Potenz" szó föltalálója) értekezésében, a „vérminőség és öröklési tehetségé-VŐ\, e tenyésztési thézisbez jut: „Szabályul vehető, hogy minden termelés- és tenyésztésképes egyednél az átörökitési képesség hasonló mértékben föltalálható s származásuk e tulajdonság — az örökitési képesség — mértékére semmi befolyással sincs, oly felfogás, melynek érvénye, mint tenyésztési elv ellen Nathudius határozottan óvást tesz, melyet azonban, a többi közt Schwarznecker (müvének 441 lapján) pure elfogad. Nathusius H. oly terjedelmes ismerettel, alapossággal és tárgyilagossággal birt, oly nagy tapasztalással mint tenyésztő, s gya2) Justinns, Allgemeine Grundsätze zur Vervollkommung der Pferdezucht. Wien und Triest 1815. 3) Weckherlin, Landwirth schaftliche Thierproduction, Stuttgart und Tübingen 1846. 4) E kérdés a teli vértenyésztésről irt s lapunk idei január-februári számában megjelent értekezésben behatóan tárgyaltatik. '') Settegast, Die Thierzucht. Breslau 1868. korlati és pecuniális sikerei az általános háziállattenyésztésben olyanok,hogy őte szakban az irók nagyobb részének fölébe helyezem s a miket ő mond, a legnagyobb tisztelettel hallgatom meg ; de amúgy egészen föltétlenül csak oly dolgokban hajolnám meg tekintélye előtt, a melyek cen ő legnagyobb sikereit érte el, s a bippologia terén ezekhez csak a hidegvérű fajok tenyésztése tartozik. A nemes félvértenyésztésben legalább semmi kitünct nem mutatott föl s talán a telivértenyésziés az egyiili tenyésztési mező, a melyen neki, nagy szenvedélye, ismételt kísérletei s nem csekély tőke-behelyezései daczára. Fortuna teljességgel nem mosolygott. Én ezáltal ama logikai következtetésre jutok, hogy mégis csak veszedelmessé válhatnék, a többi háziállattenyésztés folytán nyert tapasztalatokból vont doktrínákat a nemes lovak tenyésztésére nézve is alkalmazni. A sertések, juhok és szarvasmarhák tenyésztésénél tenyésztőnek csak az alakulási kultusznak kell hódolnia, mert a tenyésztés létezélj a a nagy hús- és gyapjú-suly által tökéletesen el van érve ; erőfejlesztés nem kivántatik. A lónál ellenben a külalak úgyszólván csak közvetítő lánczszem s tulajdonképi létczélja egészen más téren nyugszik, mert csak erőtani és lelki tulajdonságai állapítják meg a becsét. Azért van aztán, hogy a lótenyésztés sokkal nehezebb, mint bármely más állattenyésztés. Ha amott a tenyésztőnek sikerült a külalakot a jelenkor követelményének megfelelőleg előállítani, nyughatik a babérjain ; a szegény lótenyésztő ellenben csak a második és nehezebb próbatétet kezdi, tenyésztményének képességére vonatkozólag, még pedig a nélkül, hogy neki, e második próbatétét méltatva, az elsőért valamely enyhébb föltételek engedtetnének ; ellenkezőleg a szépséget és az idomok öszbangját illető igények, az erőmüvi viszonyok helyessége és hibátlanság, a nemes lónál magasabbra fokozatnak, mint bármely más állatfájnál. De legyen bármikép, a jelenkor és jövő lótenyésztői is mindenesetre nagy bálára kötelezvék ugy Nathusius, mint ellenfelei iránt, ama beható, nagy szorgalommal és mély tanulmánynyal kidolgozott fejtegetéseikért, tenyésztési elveiknek pro et contra megvitatásaiban. Az alábbi elmélkedések után olvasóim is, valószínűleg — és pedig joggal — kérdezik álláspontomat, melyet elfoglalok a faji konstánsság tanában az egyedi képességet illetőleg. Ha én, az először Settegast által használt nlndividual-Potenz

u kifejezést itt elfogadom, akkor én ez alatt nem akarom érteni csupán egyedi tulajdonságoknak egész határozott átörökítő erejét, hanem ama képességet, mely a saját és az ősök tulajdonságait is, viszonylag magas, de változó száztóliban (habár talán a tenyészállat látszólag e tulajdonokkal nem bir) az ivadékokba átörökitni. (Önként érthetőleg a kancza ép ugy, mint a mén, bírhat nagy egyedi képességgel.) A faj konstánsságra alapuló átörökitési tehetségnél, nézetem szerint, nagyon lényeges jelentőséggel bir : mikép állt elő a faj, vájjon csupán a klimatikus és talaj-viszonyoknak huzamos időn át bizonyos, esetleg ép azon a vidéken tartózkodott lovakra való befolyása által, melyek aztán, minden idegen lónak közzékeverése nélkül, folyvást egymásközt párosodnak; avagy vájjon, mint az angol telivérnél, az eredeti törzsalapi tó lovak azonkívül még különös tekintettel képességükre választatnak-e ki és aztán szintén idegen elemek belevegyülése nélkül, azonban a képességek által kitűnt állatok kiváltképen való alkalmazásával a tenyésztésre (ez áll az arab telivérre nézve is) tenyésztetnek-e tovább ? Az igy képződött törzsekben sokkal jobban bizom én, az átörökítés állandóságát illetőleg, mint az előbbiekben. És ezzel én, habár más uton, ugyanarra az eredményre jutok, a melyre Nathusius, ki „

Constanz in der Thierzucht' czimű értekezésében az angol telivér-fajról szóról szóra ezeket mondja : „Az angol telivér ló, betűszerinti értelemben, mind az öt világrészben bebizonyította fölényét ; a jó állatok oly összlete áll ezekből rendelkezésre, mint semmiféle más tenyésztésben ; minden tenyésztési alapelv és minden ellenmondás, sőt minden nyilt és titkos ellenségeskedés daczára, amaz angol raagántenyésztések még mindig az a forrás, melyből átalában, közvetve és közvetlenül, merítünk. A jelenkori telivérió azonban nem azért oly kitűnő és konstans, tulajdonainak átörökítésében, mert tizenkét nemzedéken át'/xoso részt (vagy néhány egységét e törtszámnak) a Byerly-Türken, Goáolphiu vagy DarlayArabian vérből megőrzött, hanem mert kitűnő kipróbált s jónak talált apja volt ; ez jó volt, mert ép olyan nagyapja volt ; ősapja jó volt, mert ama bárom jónak bizonyult s nem ama sok nem jónak talált de szintoly tiszta faj keleti lovaktól eredt — a mai telivérió mindamellett nemkevésbbé jeles és nem megbizhatlan a tenyésztésben, azért hogy mi, őseinek negyedrészére nézve bizonytalanságban vagyunk ; de ez a maga nemében oly kitűnő azért is, mert apja nem az árnyéka után lett megbirálva, melyet alakja a versenypályára vetett, de, daczára az e képben való némely vélt hibáknak, ereje s az abból származott képesség után, és azért mert apjának édes testvére talán a tenyésztésre mellőztett, daczára szebb árnyalatának s vérugyanazonosságának. (Folyt, köv.) VADASZAT és LÖVÉSZÉT. Bécsi galamblövészet Hétfőn, május 22-én. I. Lövészet. Tiszteletdíj 200 frt értékben s 200 frt készpénz. Tét 25 frt. À tétek 40% ja az elsőé, 30°/

0-ja a másodiké, 20°/

0-ja a harmadiké. 10 galamb, 4 hiba kimaraszt. Hg Croy K. 1234567891011121314*) Gr. Esterházy Mihály 12345«78910111213 0 Hg Auersperg E. 1234567891011 П1. Hg Trauttmansdorff 1023456708910 0 Gr. Trauttmansdorff F. 123456700890 Br. Mecklenburg 01234506780 Schawel J. ur 01234567080 Br. Springer A. 01020 *) Compromise folytán megosztatott. Pénteken, május 26 án. II. Lövészet. Dij 300 frt. Tét 30 frt. 40% az elsőé, 30% a másodiké s 20% a harmadiké. 12 galamb, 4 hiba kimaraszt. Hg Croy K. 123456078910110121 megGr. Esterházy Mihály 1234506789101100 Josztat. Gr. Festetics 'Г. 123045067891011 III. Schawel J. ur 1234506708910 0 Hg Trauttmansdorff 102034560 Br. Mecklenburg 120345060 Lövésben voltak még : br. Aehrenthal, gr. Apponyi A., gr. Erdődy Rud., Van Son R. ur, br. Springer A., gr. Trauttmansdorff F. Szombaton, május 27 én. III. Lövészet. Tiszteletdíj 120 frt értékben és 180 frt készpénz. Tét 30 frt. 40% az elsőnek, 30% a másodiknak, 20% a harmadiknak. 12 galamb. Br. Mecklenburg 123456789101112 L Gr. Trauttmansdorff F. 1234567891011012 II. Gr. Apponyi Antal 12345670891011012 ffl. Gr. Esterházy Mihály 1234567890100 Hg Trauttmansdorff 1234567891000 Hg Croy K. 123040567 Schawel J. ur 10200 Br. Springer Ю00 Athletika és testgyakorlatok. Velocipéde-verseny Bécsben. A bécsi Bicycle-Club első kísérlete meglehetős eredményre vezetett s a közönség is nagyon érdeklődött iránta. Persze a bécsi club még nem állja ki a konkurrencziát idegen amateurökkel ; valamenyi főbb versenyben meg is veretett s ha tagjai nem akarják jövőre is a n igyobb dijakat idegeneknek engedni át, jobb train'igj. kc. jőniök. A prágaiak ellenben mint