Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-06-08 / 23. szám

208 V

ADASX- is VKERSENY-LAF. szerte, öt vármegye kivételével, hol különös helyi viszonyoknál fogv» s dijosztással együtt öszszel fog megejtetni. Márczius második telétől május közepéig vsn eme csikóvásárlás legjobb ideje. Ekkor még nem herélnek nálunk, s igy egy része a jó csikóknak nem vész el a vásárlás előtt. A vásár megtartása után pedig rögtön kiheréltetheti a gazda el nem adott méncsikait, s igy aztán legelőre bocsátva, megszabadul a különtartás gondjaitól. Ajánljuk tehát és reméljük is, hogy jövőre összes lótenyészh zottmányaink megegyeznek ez időszak választásában. Igy aztán már az első nyarat is a jó mezőhegyeei legelőn tölthetik a csikók. Ez idén ápril és május hónapok alatt 31 vármegye területén 40 helyen jelent meg a földmivelésügyi minisztérium két vásárló biztosa: Horváth altábornagy és Tanti miniszteri titkár, s vettek összesen 180 darab egyéves méncsikót. Miután talán a tenyésztés állapotára is némi — bár nem biztos — világot vet az: minő arányban oszlanak el a vett csikók az egyes vidékekre, közöljük vármegyék szerint feltüntetve a vett csikók számát. Fehérmegyében vétett 8, Győrinegyében 5, Zemplénin. 8, Ungm. 2, Beregm. 2, Szabolcsin. 8, Hontm. 1, Barsm. 2, Komáromra. 7, Pozsonyin. 10, Nyitram. 8, Esztergomm. 3, Zalam. 7, Somogyin. 8, Borsodra. 7, Gömörin. 8, Szepesin. 2, Turóczm. 3, Aradra. 1, Veszprémin. 5, Tolnám. 21, Bácsm. 7, Csongrádra. 3, Szatinárm. 3, Pestm. 9, Jász m. 11, Biharm. 2, Hajdúm. 3, Békésm. 6, Temesm. 2, Torontálm. 5. Legelső helyen áll ismét ugy a megvett csikók számát és minőségét, mint egyáltalán az elővezetett anyag jelességét tekintve Tolnamegye. Az Ozorán elővezetett — mintegy 80 méucsikó minősége valóban olyan volt, hogy minden tenyésztő szive örülhet annak. — Somogyban és Torontálban még nyáron és őszszel is fognak csikók vétetni a dijosztás alkalmával — szintúgy Trencsén, Soprony, Sáros vármegyékben és Erdélyben három helyen. Ossezesen tehát évenkint mintegy 200 egyéves méncsikó vétetik meg, s ebből az eddigi tapasztalatok szerint négyéves korában legfejebo 130—135 alkalmas apaló válik, mely számból a legjobb 30—35 a méntelepekbe sorozható, s mintegy 100 darab évenként az egyes községeknek 3—400 forint áron több évi részletfizetésre lesz átadható. A két évelőtt vásárolt 82 csikóból ez év őszén talán 45—50 apaló fog kikerülni, mire az egyes lótenyész-bizottmányokat már most jó eleve figyelmeztetjük. Visszatérve az ez évben eddig vásárolt 180 csikóra, felemiitjük még, bogy azok átlagára 182 forintra rúgott. Legolcsóbb ár volt 150 trt, legmagasabb ár 275 forint. A mi a megvett csikók származását illeti, most már csak olyanok vásároltatnak, melyeknek származása legalább apai részről fedeztetési jegygyei kimutatható, s előnye van az olyan csikónak, melynek jó alkatú anyját is bemutatják, vagy legalább annak jó származását is igazolják. Ez idén a megvett csikók anyái is talán fele részben bemutattattak. Apai részről beigazolt fajta szerint a 180 csikó közül 60 drb angol, 35 drb arab, 35 drb Gidran, 30 drb Nonius, 15 drb lipiczai és 5 drb norfolki jellegű. Ez arány is némileg világot vet — az állami mének fajta szerinti számának figyelembe vételével — arra : minő vér mily sikert eredményez Magyarországon. A megvett 180 csikó között alig van 20 mely nem állami méntől származik, s ezek is többnyire uri méneseknek saját ménjei után valók. Községi mének után csak 3 csikó volt megvehető. — Bár csak minél elébb javulna ez arány, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy jóalkatú és apaló minőséget igérő csikók többnyire csak az állami mének után származnak, s ez elég szomorú, mert ez annak a jele, hogy igen kevés a jó magán és községi mén; pedig állami mén csak 1900 van, kellene pedig az országban legalább 5000 jó apaló. — No de reméljük, hogy es állapoton 1 —2 évtized alatt épen az egyéves méncsikók vásárlása, jó felnevelése, s az igy nyert jó apalovak kiosztása segíteni fog. VADASZAT és LÖVÉSZET. Fénygömb a lőfegyverekre. (Glühkorn.) Tavaly volt, hogy revieremben egy erős bak lett volna lelövendő, mely rendes forgását bizonyos időben pontosan megtette ugyan, de oly későn jött ki mindig a sűrűből, midőn már fegyverem végén a legyet nem láthattam s hiába akartam czélba venni. Igy többször hiába voltam künn az esti lesen : kivehettem a bak körvonalait, de nem látván puskám végét, nem tudtam rá irányozni. Időközben hallottam a Glühkornról, s hozattam (Pestről, Kirner J. puskamüvestől, Szervita-tér) két ily ténygömböt, s mindjárt meg is próbáltam. Midőn kimentem az esti lesre, már csillagos volt az ég, de a hold még nem jött fel. — Mig a fénygömböt a rajta levő ruganynál togva fegyverem végére erősítettem, — hallám a bak csörtetését, mely a szokott időben csakugyan kiváltott; nem sokára kivehetém körvonalait. Mintegy 40 lépésnyire hagyám közeledni, s amint oldalt haladt — czélba vevém s tüzelék. A bak jó vállap-lövéssél — a golyó bevágását jól hallám — alig egy pár szökellés után összerogyott, s mindjárt fel is találám; sipoin hangjára, a kerülő, kit már előbb megrendelék, csakhamar ott termett, s nagy megelégedéssel tértem haza. Végül megjegyzem, bogy e phosphor fénynyel (mint a szentjánosbogár) világító gömböt minden fegyverre lehet elhelyezni s huzamosb ideig használni, csakhogy minden használat előtt egy óráig napvilágon kell tartani (legczélszerübb, ha az ember kalapja mellé tűzi) ; ha éjjel akarja az ember használni, erős gyertyafénynek kell előbb kitenni. A budapesti vadfogyasztási adóról. A folyó őzcserkészetekkel kell kezdenünk, bár erről nem lehet valami [sokat irni. Nem azért, mintha tárgya nem volna elég érdekes, mert hiszen a bolt-idény soha se lehet egyhangúbb mint ez időtájt, — de a tudósítások oly gyéren szállingóznak hozzánk, hogy miattuk akár ne is beszélnénk az őzbak-cserkészetek eddigi sikereiről. A nagyobb vadászterületeken a törvényben megengedett vadászati idő óta folytatják a lelövést szorgalmasan. Csak a pesti piaczra a mai napig Jankovich Gyula öreglaki uradalmából 25 drb, gr. Festetics Tasziló berzenczei uradalmából 16 db, gr. Széchenyi somogyvári uradalmából 8 drb, gr .Wenckheim Géza gerlai uradalmából 7 drb, gr. Chotek Rezső futtaki uradalmából 5 drb, gr. Vécsey Miklós sárköz-újlaki uradalmából 10 db őzbak került eladásra — s ennél bizonyára többet tesz ki a lopva lőtt s hasonló uton itt elárusított Szele és szarvasok száma! Valóban csodálatos az, hogy az „Orsz. magyar vadászati védegyletinek s korábban a „Sport-Egyesület"nek illetékes helyen ez érdemben tett megkeresései, ugy nemkülönben lapunk alapos felszólalásai, nem tudják eme visszaéléseket megszüntetni! A budai vámvonalon most is, miként évek óta, egész biztossággal csempészik be nemcsak a lopott őzbakot, de az özkecskét, szarvas-bikát és sutát is. E baj legfőbb okát kétségkívül ama tévedés képezi, melyért az 1872-dik évi vadászati törvény annyiak megrovásában részesült, hogy t. i. a közbiztonsági közegeknek és a vámkirendeltségnek e visszaélések kipuhatolása és feljelentése nem tétetett hivatalos kötelességükké s bogy egyúttal, főleg ez utóbbiaknak, a feljelentőt megillető hányadlész nincs törvényileg biztositva. Másrészt kétségtelen, hogy a tulmagas fogyasztási adó is oka annak, hogy a vad-csempészet nálunk mindig virágzó üzlet marad. Valóban absurdum az, hogy Európában, körülbelől nekünk kell vadjaink után a legnagyobb fogyasztási adót fizetnünk! A dicső angol nép, miként minden intézményében — itt is páratlanul áll ; a világ egyik legnagyobb városának : Londonnak lakossága nem ismeri a fogyasztási adót; a francziák világvárosában pedig — igaz hogy szintén páratlanul Európában — a fogyasztási adó összes bevételei a várost illetik; Páris lakásainak kényelméhez tehát, ez a 200—300 millió frankra tehető évi bevétel nem kis mértékben járulván, az adónem fentartásának megvan az alapos indoka. Egyébütt, ha fenáll is emez adónem, legalább mérsékelt az s nem esik az adóelv és alap consequentiájának rovására. Az alábbi példákból érdekes összehasonlítást lehet tenni. A mi fogyasztási adónk általán négyszer, ötször sőt többször annyi, mint másutt. Ebből a tapasztalatlan külföldi azt a következtetést vonja le : hogy Európa minden nagy városa között, bizonyára mi adjuk a legtöbb kényelmet a lakóknak, mert a fogyasztási adó után kivetett pótlék ép oly aránytalan magas, mint maga az adó ; — mennyire csalódik a szegény halandó, ha pár napra ellátogat hozzánk s nyilvános mulatóhelyeinken csak egy padra leülve pihenőt tart, hol „Buchwald et comp." mint a padok tulajdonosa azonnal lefüleli és meg kell fizetnie a pihenést. Szégyen, de igaz, hogy fővárosunk idáig jutott, hogy itt a tisztaság fentartásáról, a közegészségügyről, a lakók kényelméről — daczára az elviselhetlenségig magas megterheltetésnek — ázsiai fogalmak szerint intézkednek. De hát minek beszélnünk erről? — térjünk vissza tárgyunkhoz; — ime a tények: A fogyasztási adó : Bécsben . . 3 frt 04 kr. Hamburgban . 1 „ 50 „ Drezdában (lfnt) után ... — Prágában . Gráczban . Budapesten Bécs . . 'Prágában . Gráczban . Budapesten Bécsben . Hamburgban Prágában Gráczban Budapesten Bécsben Hamburgban Prágában . Gráczban . Budapesten (Bécsben Hamburgban Egy drb vad- (Prágában . sertésért Gráczban . (Budapesten Bécsben Drezdában. Prágában . Gráczban . Budapesten Bécsben Drezdában. Prágában . Gráczban . Budapesten Egy darub szarvas-bika vagy szarvastehén után Egy darab szarvasborju vagy egy drb dámvadért E>y drb őzért Egy drb vadsüldőért 1 52 68 31 15 26 Egy db nyúlért Egy darab fáczányért 1 1 4 2 1 1 4 ; - „ 76 - Л 20 - Л 26 - Л 43 2 Л 50 - л 76 - л 20 - Л 35 - Л 43 3 Л 2 Л 31 - Л 75 1 „ 52 1 „ 26 4 Л - л 16 - „ 15 - л 8 - л 9 - л 20 - л 31 - л 15 - л 15 - „ 17 - „ 40