Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-01-05 / 1. szám
VADÁSZ- ÉS VÜKSENY-LAP. 3 71. czikk. A birónak egyedül vagy csupán egy 2-ik biró társaságában lehetőleg zárt helyen (birópáholy) kell tartózkodnia, s ezt csak akkor hagyhatja oda, ha a nyertes és a helyet kapott lovak visszajövet elmentek a nyerőoszlop előtt; szintúgy köteles helyén lenni, mielőtt a lovak indításra mennek. A biró itéli meg mily sorrendben haladtak el a lovak a nyeroszlop előtt ; köteles egy lóval többet helyezni, mint a mennyi dij az illető versenyben Dyerhető — ha a versenyző lovak száma ezt megengedi ; köteles továbbá eladóversenyben lehetőleg minden lovat helyezni. A biró tartozik az általa helyezett lovak nevét felírni, elhatározását a szükségesnek tartott megjegyzésekkel ellátni, s a tehermérővel azonnal Írásban közölni. A biró Ítélete haladéktalanul szó-szerint a mérlegkönyvbe irandó, s a mérlegelő kötelessége, a beirás helyességét aláírásával bizonyitni. A biró írásbeli határozatai végérvényesek. 72. czikk. A tehermérő az erre rendelt helyiségben tartozik a lovasok súlyát saját bevallásuk Szerint ugy a verseny előtt megmérni, mint a verseny után visszamérni; köteles továbbá a verseny előtt a megmért lovasok által lovagolandó lovak számainak s netaláni tultehernek (az erre kijelölt jelző táblán) való kifüggesztésére; verseny után pedig a nyertes és helyezett lovak számainak kitűzésére a biró ebbeli közlése alapján — ha a viszszamérés kellőleg megtörtént — felügyelni, valamint panasz esetére, ennek kiírását is, az e czélra kijelölt táblán elrendelni. 75. czikk. Az intézők pénzbüntetéseket önállólag szabhatnak és lovarokat a lovaglástól felfüggeszthetnek. Lótulajdonosok s idomárok illetéktelenségét azonban csak a „döntőbíróság" mondhatja ki. Minden pénzbeli büntetés az ausztriai Jockey-club „lovar-nyugdij-alapja" javára adandó. 76. czikk. Ha valaki az intézők határozataival vitás esetekben nincs megelégedve, jogában áll az ítéletet a „döntő bírósághoz" fellebbezni. Ily felebbezések az illető versenytitkárságnál — az intézők határozatának kézbesítésétől számítandó négy hét leforgása előtt — Írásban Dyujtandók be, s ez által a döntö-biróság elnökének azonnal tudomására juttatandók. Az elnök — az ügy sürgőssége szei'int — határoz a biróság egybehivása iránt. Az intézők ítélete mindaddig érvényben marad, mig a döntő bíróság ítélete ki nincs mondva. Azausztr. Jockeyclub élethossziglan választott tagjainak jogai a versenyeket illetőleg — megválasztásuk után következő l-sö januáriustól kezdődnek. Akadályverseny-szabályok. A magyar-osztrák monarchia részére. Ugyanazonosok a sikverseny-szabályzattal, kivévén a következő szakaszokat, melyek megváltoztattak és kipótoltattak. 5. §. a) Minden versenyügyben hivatalos közlönyül az: „OesteiT.-ungar. Wochen-Rennkalender" tekintendő, és az ausztriai Jockeyclub és a pesti Lovaregyleti „Verseny-igazgatóságok" egy-egy e czélra kijelölt tagja fogja azt ellenőrizni. b) Nyilvános versenynek tekintetik belföldön az : melynek feltételei a „Oest.-ung. Wochen Renn-Kalender"-ben közzététettek. Külföldi nyilvános versenyek az illető ország verseny-törvényei szexúnt értelmezendők. e) „Nem nyertes"-nek (Maidenhorse) tekintetik oly ló, mely még 200 frt értékű nyilvános akadályversenyt nem nyert. d) „Nyex-tes" lónak tekintetik oly ló, mely legkevesebb 200 trt értékű nyilvános akadályvex-senyt Dyert ; kivételt képeznek a gát-, sikverseDyek és magánfogadási versenyek nyerői. Függelék. Szabályzat a telivér lovaknak a „méneskönyvbe" leendő kötelező beigtatása tárgyában. Minden telivér csikó, mely valamely magyar-osztrák birodalombeli tenyésztő birtokában van, még az ellés évében a „Méneskönyv bizottságnál" (Bécs Jockey Club) „pontos leírás mellett" bejelentendő. „Telivér-csikó" nevezet alatt azok értendők,_ melyeknek leszármazása az angol, amerikai, Iranczia, német vagy az osztrák-magyar méneskönyvek, vagy más rendesen vezetettek — alapján kimutatható. A csikó „pontos leirása", a nyert név, neme, szőre és netáni ismertető jeleinek közlésében áll. Hasonlólag pontosan bejelentendő az apa- és anya— ló neve is. Ha a csikó anyja ugyanazon évben több mén által is fedeztetett volna, minden hozzá bocsátott mén neve felsorolandó, ama sorrendben, melyben egymásután következtek. Ha a csikó anyja a „Méneskönyvben" még beigtatva nem volna, ugy annak leszármazása is pontosan bejelentendő. 2. §. A fentebb megállapított bejelentés elmulasztásáért — ha a be nem jelentett ivadék esetleg valamely versenybe neveztetnék — az időszerinti tulajdonos és pedig egyéves csikónál 50 frt, 2éveseknél 100, 3éves és idősbeknél 200 frt külön birságban marasztalandó. E büntetési összeg a tételekkel együttesen fizetendő le, s az 1881. évi versenyszabályzat 26. és 27. §-ainak hatái'ozmányai e bii'ságokx-a nézve is érvényesek. Ha pedig a ló nem indul s érte a bírság be nem fizettetnék, akkor a tulajdonos ez összeg erejéig a „hátralékosok jegyzékébe" felveendő, mely jegyzékre nézve az 1881. évi vei-senyszabályzat 30., 31. és 32. §-ainak hatái'ozmányai épugy alkalmazandók, mint a „bánattal adósok" jegyzékében foglaltakra nézve. Ifj. gr. Esterházy Móricz ő méltósága (pápai) azon 4000 frtról, mit az uj versenytéri épitkezéseki'e kölcsönzött a pesti Lovaregyletnek, lemondott a Nemzeti dij tőkéjének gyarapítására. Budapest 1882, jan. 3. Elnöki megbízásból a titkárság. vadászatoknál vagy akadályversenyeknél sikeresen lovagolhatnak, de tagadjuk az ily lovasok sikeres működését carousselek alkalmával, példa a sok közül következő. Meg talán emlékezetében lesz a tisztelt olvasóknak, hogy néhány év előtt egy Bécsben megtartandott caroussel terve, iskolalovasok hiánya miatt, majdnem megbukott, hogy az illető résztvevő urak mulasztásaikat (az iskolalovaglásbaD) bámulatra és elismerésre méltó szorgalommal jóvá tették, tudva levő dolog, csakis ily módon vált lehetővé egv oly magasztos látványosság jelenetezése, mely még most is minden igazi lovas emlékezetében tovább él. Az iskolalovaglás ápolása különféle, sőt jótékony czélokra is felhasználható lenne, — miután mai nap divatban van, jótékony czélokra tánczvigalmakat, lakomákat, estélyeket stb. rendezni; nem lehetne-e hasonló czélokra lovas-ünnepélyeket, carousseleket rendezni? Minthogy azonban szerénytelenség volna a különféle jótékony' egyletekhez tolakodni, vagy egyet közülök a másik rovására előnyben részesíteni, azt hiszem, hogy a carousselek bevételeit versenyczélokra , versenydijakra, (vagy egy alapítványra kiöregedett, vagy a versenyek alkalmával szerencsétlenül járt jockey-ek segélyezésére) lehetne felhasználni. A bevételeket évenkint, és addig kellene tőkésíteni, mig a kamatok egy szép dij kitűzését megengednék). Nem tagadható, hogy országos lótenyésztésünk, kiváltképen a telivértenyésztés, Kozma Ferencz miniszteri tanácsos jeles vezetése alatt, soha nem sejtett előhaladást tett, mindazonáltal koi'ántsem állítható, hogy az már oly széles alapon nyugodnék, miszerint szükségtelen volna tovább is oda igyekezni, hogy az ügynek minél több hive szereztessék. A telivértenyésztést még ma is nagyon csekély terjedelemben űzik, — miután pedig az országos lótenyésztést, átalánosságban, csak a telivértenyésztés lendítése által leliet emelni — ezt viszont csak a training és versenyek által, szükséges oly eszközökre gondolni, melyekkel azt hathatósan támogatni lehessen, ezt pedig csak számos és jelentékeny, hosszabb időre biztosított vei'senydijak kitűzésével lehet elérni. Az állam közreműködése e tekintetben még nagyon csekély, — a lovar-egylet pedig a tele kitelhetőt már is legnagyobb elismerésre méltó mértékben megtette, s a felette szükséges pompás, szakszeriileg berendezett ujversenytér létesitése által, évekre fosztotta meg magát magasabb és nagyobb számú dijak kitűzésének lehetőségétől ; magán emberek és a vidéki lakosság szintén nincsenek abban a helyzetben, hogy ez érdemben áldozatokat hozzanak; szükséges tehát mást eszközt és módot kitalálni, hogy a verseny-sportnak uj lxivei támadjanak; ez pedig az iskolalovaglás kedvelése, üzése által lehetséges. A ki egyszor a lovaglás kellemeit ismeri és alapelveit elsajátította, az tovább is fog menni, mert az élvezett öröm arraindítandja, hogy az ügynek pártolókat gyűjtsön a lovaglás iránti hajlam szélesebb körökre fog terjedni; — továbbá az iskolalovaglás kiterjesztése és ismex-ete (a fővái'osi divatot utánozva) a cax'oussel lovas ünnepélyek, jeu de barre, dij-lovaglás sat. megtartását oly vidéki városokban is elő fegja segiteni, hol fedett lovai'dák már léteznek. Az ilyféle mulatságok a szerényebb vagyonnal biró osztályoknak is az előadásokban való részvételét lehetővé tennék, mert nem oly költségesek, sem pedig oly drága és értékes lóanyagot nem igényelnek mint a lóversenyek; a szépnem is bizonynyal öi'ömest részt vesz ily előadásokban, s ezáltal annak fokozott éi'dekességet fog kölcsönözni. Andx-ássy Gyuláné grófnő ő méltósága megpenditésére mult évben Budapesten nagyon sikerült caroussel tai'tatott meg; a kezdet már is meg van, az pedig ama reményre jogosítja fel a lókedvelő nagy közönséget, hogy az, a mi oly szerencsésen és oly szép sikerrel ment végbe, a folyó téli idény folyama alatt méltó folytatását találandja. Ama körülmény, hogy mi a carousselek megtartása mellett lándzsát törünk, abban a tényben leli magyarázatát és főokát, hogy az, ki egy carousselben való részvétét bejelenté, kénytelen azt betanulni, és a próbákban lovagolva részt venni; az pedig hoszszabb időt vévén igénybe: az illető kényszerítve van, gyakorta, figyelemmel, kellemmel és szépen lovagolni. Kelebia, 1881. decz. 22-én. BAnyafy Frigyes, ménesmester.