Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-05-18 / 20. szám

180 VADÁSZ- ÉS VERSKNY-LAP. kivánDÍ-valót hátra ; különben nagyban fo­kozta az érdekeltséget aznap ama szeren­csés körülmény, hogy azt a Bpesten időző fel­ségek, a király és királyné is jelenlétükkel megtisztelni méltóztattak. Az idő is, habár kissé hideg volt, nem volt annyira tűrhetetlen, mint az előtte való napon s igy oly szép számú és diszes közön­séget láthattunk kint a gyepen, minőt Pesten csak nagyon ritkán. Jelen voltak az itt időző aristocratia és Lovar-egylet ugy női mint férfi tagjai teljes számmal. A versenyek le­folyása, habár az egyes futamokban a mező­nyök kicsinyek is voltak , érdekeltségben nem hagytak semmi kivánni-valót, és érdekfe­szítő szép küzdelmek és meglepetések jellem­zik azokat. Kíváncsian néztünk a Batthyány­dijban Donna Christine szereplésére, lesz-e az induló ponthoz vezethető? s ha igen, meg fog­ja-e birni legsebesebb háromévesünket Aneroi­dot verni ? és ez a verseny kimenetelének már előre nagy érdekeltséget kölcsönzött. Kit­tynek jó esélyében csak nagyon kevesen biz­tak; a kancza a versenyben aztán elesvén, ezzel minden jó esélyt, ha birt volna is egé­szen eltemetett, hozzá még első lábát is oly mértékben megrántotta, miszerint alig lesz új­ból ősz előtt pályára kihozható. Donna Chris­tine jól elindulva, bárom negyedrész mértföl­dig ugyanannak a sebes lónak mutatta ma­gát, mint a minő tavaly volt, távolságán túl azonban rohamosan esett vissza, úgyannyira miszerint Aneroidnak az utolsó pár száz mé­teren nagyon копюуй dolga lett ellenében. Aneroid ez idő szerint kondicziójának tető­pontján van; ritkán lebet nála szebb, ará­nyosabb versenylovat látni, szőre ugy fény­lik mint a bársony ; bizonyára még sok szép verseny áll előtte a folyó verseny-idény alatt, melyben aligha lehôt őt megverni. Ily sike­rült productum aztán (melyhez tenyésztőjének és tulajdonosának csak gratulálhatunk) bátran meg is érdemli a szép nyereségeket. A másodosztályú államdijban Balaton és La Gondola mérkőztek első izben egymással ; a verseny nagyon lassú iramban lett majd­nem a távoszlopig futva, s eme körülmény idézte elő ama, lehet mondani közvéleményt, miszerint a verseny La Gondola részére el lett lovagolva; hogy ez azonban nem ugy volt, azt Balaton kellőleg megmutatá a va­sárnapi első osztályú államdijban, melyben pacere lovagolva nemcsak La Gondolát veré meg sok hoszszal, de a vele futott többi lo­vat is. Hogy Balaton ez idő szerint idősb lo­vaink legjobbika, azt alig lehetne kétségbe vonni, s hogy eme jóságát csak most mutat­hatá meg : az ama körülményben rejlik, mi­szerint őt tavaly idomitás alatt többször baj érvén, egészen készen az egész nyár folytán nem volt kihozható ; őszre aztán (habár már akkor is nagyon szép formát mutatott) még sem volt jóságának tetőpontján, s egy egész téli training és szünet kellett, hogy a most mutatott jó formát elérhesse, s igy majdnem sötéten maradva, csakis tulajdonosa és az is­tállóhoz közel állók sejthették, hogy mily jó Balaton, s innen aztán a történt meglepetés. Bizarr a Vándorló ivadék verseny meg­nyerése által egy nagyon használható hűséges lóként mutatá magát, melyre mindig bizni lehet; körömszakadtig tud küzdeni, s kiad magából mindent amivel bir. Igy e verseny­ben is Veronicával az utolsó pillanatig na­gyon szép versenyt futott. Perdócz elveszté minden esélyét ama sebes iram által, mely­ben eleinte levagoltatott, s a verseny végén egészen ki is esett abból. A Széchenyi-dij a Sophia-Lawrence kan­cza könnyű győzelmével végződött Bayonne ellenében; Altona ez édes testvérje meg is érdemié e dijat, habár az néki nem lett volna oly könnyű, ha Bayonne csak legkevésbbé is formában van; ő ez évben nagyon rosszul szaladt, s ugy tudjuk miszerint tulajdonosa gr. Hunyady Imre el is vitette őt a trainiog­ből és egyenesen Kisbérre küldte; belőle bi­zonyára egyike válandik a jobb és szebb anyakanczákDak, s meg vagyunk győződve, miszerint e téren nem hagyandja tulajdonosát ugy cserbe, mint azt a versenypályán tette. A szép Sándor-dij gátversenyért nagyon közepes mezőny indult és a Silly könnyű győ­zelmével végződött is. Miss Rowel nagyon lassúnak mutatkozott e versenyben, Balga pe­dig nem volt fit, azonfelül rosszul is ugrik, miáltal minden ugrásnál sok tért vészit. Mint már mult számunkban emiitők (mi­szerint alig hiszszük, hogy az első napon tutott kétévesek közül valamelyik hivatva látszanék jövő évi nagyobb hároméves ver­senyeinkben nagy szerepet játszani) a mult vasárnapi kétévesek futása által ez állitásunk aligha igazoltnak nem látszik. Az első napon nyerő Árva, mely egy kilo tulteherrel há­tán, társait oly könnyen veré meg, e verseny­ben esak nagyon közepes szerepet játszott s már a távoszlopnál meg volt verve ; igaz ugyan, miszerint e versenyben 2 1/ i kilót kellett adni vele futott társainak, s hogy nagyon zavaró­lag hathatott futására az napon mutatott nagy idegessége is, melynek következtében egy hibás indulás után Smart csakis nagy nehe­zen birta őt feltartani ; de ha ez nem történik is, alig hiszszük miszerint, ő a versenyt még rendes körülmények között Í3 megnyerhette volna. Ugylátszik a kétszáz méterrel hoszszabb távolság neki már kissé sok. Elegant Discre­tion és Fiddle is, nagyon könnyű lovaknak lát­szanak, ugy hogy őket sem számithatjuk az első classisu lovak közé. Igy az első napon futott kétévesek kö­zül csak Cambrian volna még hátra, de ennek másodszori futása oly ellentétet képez az előb­benihez, mit mérlegelni alig volnánk képesek ; mert mig első nap az egész versenyen keresz­tül egy pillanatig sem jött számitásba, máso­dik futásában már oly sebességet (szívóssággal párositva) fejtett ki, mi majdnem mindenkit bámulatba ejtett. A startnál sok hoszszat vesztve, azt már az egyenes vonalon oly sebességgel hozta be, mi valóban meglepő volt, s Albert­iéi való végküzdelme az utolsó pár ölön, mely­ben csak egy nyakkal lett a mén által megverve, igazán nagyon szépnek mondható. Cambrian már most körülbelől 16 markos, valóban nagyon racinglike ló, mely még a nyár folytán nagyon sokat javulhat, s bizonyára még szép carrier áll előtte, az idei verseny campagne alatt Albertnél ritkán látni szebben kifejlett két­évest; ő már a tél folytán (Megyeren látoga­tásunk alatt) nagyon feltűnt; szép erős lá­T Á R С Z A. Angliai vadászistállókban, ménesekben és versenyeken. ív. Az eaton-hall-i kastély és park részle­tes megtekintése után, melyek hatalmas be­nyomást tettek rám, délután 5 óra tájban visszaértem Chesterbe, és igy még elég időm volt eme régi várost megszemlélhetni, ódon építkezésű utczáival és a saiátszerű sétányok­kal a házak első emeletén ; Chesternek igen csinos versenypályája is van, mely főkép a ver­senyek láthatása szempontjából igen előnyös helyzetű, minthogy egy katlanban fekszik és köröskörül minden pontról kényelmesen lehet látni a versenyeket, melyek közül a május első hetében futandó Chester-Cup a legérté­kesebb. Este ismét Liverpoolban voltam, hogy a másnapi Grand National futásánál jelen lehes­sek. Reggel ugyan borús volt az idő, de mégsem gondoltam, hogy olyannyira kelle­metlenné váljék, mint ahogy tényleg történt. — Minthogy Lincolnban igen kellemetlen tapasztalatokat szereztem a „Grand Stand"-en tartózkodást illetőleg (ott ugyanis a roppant tolongásban tárczámat búzták ki a zsebemből), ez alkalommal cab-et béreltem és ennek te­tejéről szemléltem a versenyeket, minek foly­tán még amaz előnyöm is volt, hogy a köz­beeső pausákat, a borzasztó zivatartól mene­külve, a kocsi belsejében tölthettem. A nagy és félmértföldes akadályverseny e viharban természetesen még sokkal nehezebb és en­nélfogva érdekesebb is volt; bukás volt és annyi, hogy nem lehetett panaszuk az ezek iránt különösen érdeklődő és a bukások szá­mára is fogadást ajánló bookmakereknek ; 12 inditott ló közül csak négy érkezett be lo­vasával, egy ló pedig a második körülfutás­nál lovasát veszitve, minden akadályt egye­dül vett a többi lovak előtt és körülbelől egy hoszszal mint első érkezett be. A nyertes „Seamare" egy fiatal sportsman (Lord Manners) tulajdona, ki lovát maga is lovagolta és igy tí volt az első lord, ki e veszedelmes pályán lovát győzedelemre vezette ; különös volt e tekintetben a publicum antipathiája ez urlo­vas ellen, mely a fogadásokban nyert kifeje­zést; — eleinte ugyanis úgy hirlett, hogy a lovat maga trainerje Jewitt fogja lovagolni a versenyben, és amaz időben a ló meglehetős favourit is volt, mert csak ötöt vagy legfel­jebb hatot adtak ellene ; midőn azonban tu­domásra jutott, hogy tulajdonosa fogja ve­zénylem, rögtön tizet egy ellen fogadtak el, és igy álltak a fogadások az indulásnál is. Megemlítem itt ama különös „double event" fogadást is, melyet Lord Manners e győze­lem által nyert ; ugyanis jelentékeny össze­get fogadott 50—1 chance-al, hogy egy san­downparki jelentékenyebb versenyt és a nagy liverpooli akadályversenyt fogja megnyerni e lovával, saját maga lovagolva és mindkét versenyt igen szépen nyerte. Különös, hogy az akadályversenyekben az irlandi lovak és különösen Linde trainer istállója olyannyira dominálnak; mindkét első kedveücz (Mohican és Cyrus) emez istál­lóból való volt; a győztest magát Linde csak pár hóval ezelőtt adta el Lord Mannersnek. E fölény, úgy látszik, az idomitás korai meg­kezdésében leli magyarázatát; mert mig az angolok csak ama lovakat idomítják az aka­dályverseny-pályára, melyekkel sikversenye­ken nem nyerhetnek semmit, addig az irlan­diak már a kétéves csikót akadályokkal el­látott kifutókban tartják és folyton csupán erre a czélra idomítják; nagyon természetes, hogy a sikversenyekben messze vannak az angoloktól és azokat sohasem fogják elérni. Az utolsó napi liverpooli versenyek igen csekély jelentőséggel birtak és a nézőközön­ség is csak egy ötödét képezte az első napi­nak, bár az idő ez nap inkább kedvezett. A mi a versenypályát magát illeti, úgy ez bizonyosan a legnehezebb és legveszélye­sebb mindazok közül, melyeket itt láttam; de az akadályokat magukat illetőleg a pesti noyy vizes árokhoz hasonlithatót eddig sehol sem ta­láltam, és mint hallom, egy Írországi pályát ki­véve, ilyen nem is létezik sehol ; a pálya ne­hézsége főleg abban áll, hogy körülbelől fele felszántott talajon vezet keresztül és tekintettel a dJ/j mértföldre, ez nem csekély nehézség. A versenyek láthatása szempontjából ez talán még roszabb, mint a lincolui pálya, és a nagy állvány tetejének kivételével valóban nincs hely, honnan az ember az egész ver­senyt áttekinthetné; e hely pedig olyannyira zsúfolva van, hogy tisztességes embernek nem igen kerekedik kedve az ott gyülekező pub- licum közé keveredni. J#. L.

Next

/
Thumbnails
Contents