Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-04-13 / 15. szám

130 VADÁSZ- ÉS VERSENT-LAP. Harkányi kisasszonyt. Főuraink küzűl részt vettek a versenyeken Andrássy Gyula, Manó, Aladár és Tivadar grófok, Gr. Festetics Ta­sziló, gróf Kinsky Zdenko is eljött, herczeg Esterházy Pál, gróf Esterházy Miklós, gróf Szapáry Iván, gróf Sztáray Antal és János, báró Majthényi Izidor, báró Uchtritz Zsig- j mond, gr. Esterházy Andor és László, lovar­egyletünk buzgó elnöke gr. Károlyi Gyula, Blaskovics Miklós cs Ernő, Beniczky Gábor, Harkányi, Kozma miniszteri tanácsos, Hor­váth és Henneberg tábornokok és több más urak. — A hosszú ideig folytouosan tartó szá­razság a pályát bizony elég keménynyé^ teve, úgy bogy daczára az egész napon tartó eső­nek, az még mindig oly száraz volt, miszerint a lovak vágtatása után porzott. Már-már félni kezdtünk, hogy több lovat baj éreni majd, a mi bizony egy versenyidény kezdetén az egyes versenyistállókra nagy csapás lett volna. Eme félelmünk azonban feleslegesnek mutatkozott, mert kivéve lord Chudleight, .melynek lábai a tavalyi bajúgy látszik, még nem heverték ki kellőleg, a többi ló mind mentve maradt minden bajtól. A jó, enyhe tél folytán az egyes verseny­istállók lovai a mostani versenyeken már sokkal készebben jelentek meg, mint azt más években szokva voltunk látni, s külö­nösen jól nézett ki a gödi istállóból a há­roméves Tiinzerin-mén és Laurenzia, úgy­szintén az ifj. gr. Festetics Tasziló verseny­lovai, melyek közül a négyéves Tarany a te­let nagyon előnyére használta fel ; sokkal erő­áebb, szélesebb és mélyebb lett, s ma bizo­nyára egyike a legnagyobb versenylovaknak. Igaz ugyan, bogy a versenyben őt mi egé­szen más helyen véltük látni, de reánk e mén futása ama benyomást tette, hogy ő még nincs készen, és sokat javulhat s meg va­gyunk győződve, hogy csak rövid idő múlva is őt más versenyben sokkal jobban fogjuk szaladni látni, mint ezt az első debutje alkal­mával tevé. A Tünzerin-mént azonban nem hiszszük, hogy eredményt bírjon versenypá­lyán valamikor felmutatni. О egy versenylónak sem elég sebességével sem győzősségével nem bir. Briczi még nagyon hátra van az idomi­tásban s rosz futását a megnyitó versenyben ; leginkább ennek volnánk hajlandók tulajdo- I nítani. Ludovica a tél folytán nagyon keve- i set változott, azonfelül temperamentumba sem a legjobb; mig Strizzi szintén nem bir egy csak harmad-classisú versenyló sebessé­gével sem, s igy a megnyitó-versenyben Kisba­bának, daczára 63Va kilo terhének, nagyon könnyű játéka volt a vele futott hároméve­sekkel. Ugy látszik, hogy ő a terhet is na­gyon birjd, vinni, s ha eme hároméveseink futásából akarnáuk némi formát a még honn maradt többi hároméves felől vonni, az bizony elég szomorúan ütne ki; de mi meg vagyunk győződve, hogy amazok egész klasszisokkal jobbak emezeknél. A Kísérleti versenyben futott négy 3éves közül a főkedvencz Aneroid volt; de méltán is lehetett az, mert tavalyi kétéveseink eme legjobbika, a mellett hogy megtartotta tavalyi formáját, a tél folytán nagyon sokat is erősödött; ő egyike a legszebb hároméveseknek, melyek láthatók s valóban bámulatos ama sebesség, melylyel a pályán szintúgy repülni látszik. О ez évben alkalmasint Kincsem nyomdokait fogja követni s verhetlen lesz, mint amaz volt s igy a legszebb versenyearrier áll eme va­lóban gyönyörű kancza előtt. Borbolya szin­tén nagyon sokat erősödött; kár hogy e kan­cza oly rosz temperamentummal van meg­áldva ; ellenkező esetben nagyobb jövőt jósol­nánk néki a pályán. Foreigner Borbolyával szemben nagyon szépen ment. Ez egy nagyon tetszős hároméves mén, mely még szintén nincs készen és nagy javulási processzuson mehet keresztül. Fair Bridgette azonban ke­veset javult a tél folytán; e kancza különben még félig sincs készen s Ítéletet felőle csak majd későbbeu lehet mondani. Nagy meglepetést szült az Esterházy-dij kimenetele, melyben a gr. Károlyi Gyula ő excja által nevelt derék Mascotte II., For­bidden Fruit eme leánya, a jó emlékben ma­radt Forgószél féltestvérje, Bayonnet elég köny­nyen birá megverni. Habár mi Bayonnenak már a félmérttöld távolságot is hosszúnak tart­juk, azért Mascotte II -nek ellenében szép fu­tását mégis nagyra becsüljük s azt hiszszük, T Á R С Z A. Angliai vadászistállókban, ménesekben és versenyeken. и. Mult levelemben elfeledtem megemlé­kezni aldershoti kirándulásomról, hová St. barátommal és egy harmadik angol úri em­berrel Londonból indultunk. — Aldershot kö­zelében nagy lovassági laktanyák vaunak, hol jelenleg a 3-dik és 4-ik huszárezred, egy dragonyos ezred és négy üteg tüzérség van elhelyezve ; az ezred elnevezés itt ugyan nem egészen helyes, minthogy a béke idején való ál­lomány circa 370, mely háború esetén 5—600-ra emeltetik. Leginkább a harmadik huszárezred lovai iránt érdeklődtem, melyek harmadéve a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság közvetítésével Ma­gyarországban vásároltattak. A. hadügyminisztérium részéről ajánló levéllel lévén ellátva az ezre­deshez, ezt kerestük fel először, de sajnálat­tal értesültünk, hogy nincs honn ; helyettese, a második ezredes, igen szívesen fogadott, be­mutatott az épen a dohányzó-szobában gyü­lekező tiszteknek, kik igen elismerőleg nyilatkoz­tak lovainkról. — Rövid luncheon után, melyre az ezredes meghitt, vele együtt lementünk az istállókba. — Nem mondhatnám, bogy nagyon büszke lettem volna a szemle után hazai te­nyésztésünk eme képviselőire és bensőmben nagyon igazat kellett adnom ama dragonyos közlegénynek, kiknél a vasúti állomáson a magyar lovak iránt kérdezősködtünk, és ki azokat valóban nem a legszebb czimmel illette. A többi ezred lovai a közvetlen mel­lette lévő istálókban lévén, alkalmunk nyilt párhuzamot vonni közöttük ; a tüzérek lovai a legkiválóbbak 16—16,2 markos roppant erős csontos állatok, széles mellel, mindannyi igen jó háttal, ugy liogy nem nagy nehézséget okoz a 16—18 stone (208—234 vámfont) hordozása; mit csináljon eme teher alatt a többnyire bosszú, puhahátú 15—15,2 magas, fiatal korában roszul vagy sehogyan etetett magyar parasztló ! és pedig a 16 stone-nál kevesebbet ritkán raknak hátukra, mely terhet minden gyakorlat alatt czipelni kénytelenek. A tisztek szavai szerint, lovaink ez idén lesz­nek előszőr igazi próbára téve ; őszszel ugyanis nagy combinált lovassági manoevereket szán­dékoznak tartani, mely alkalommal fogják csak igazán megtudni, hányadán vannak lo­vainkkal. — Tartok tőle, hogy a próba nem nagyon kedvezően fog kiütni. Visszatérve mult levelem vonalára, meg­említem, hogy Shifnalból Shrewsburybe tér­tem vissza, hogy másnap Mr. Bowen Jones-t látogassam meg, kihez a Royal Agricultural Societytől volt ajánlólevelem. Őt tartják e vidék legpraktikusabb gazdájának és valóban mondhatom, hogy nem igen képzelhető czél­szerűbb gazdasági berendezés, munka- és időfelosztás, egyesitve a legczélszerűbb ta­karékossággal, mint a milyent e farmon találtam. Az összes terület 800 acre, nem Áp rilis 13. 1882. hogy belőle, kivált nagyobb távolságra egy igeu használható ló válik, mely egész sziv­vei szalad, s ugy látszik kiad magából min­dent; egy szóval, szívből és készségesen fut. Kíváncsian néztünk az akadályverseny kimenetele elé, melyre a hat concurráló Íó közül a főkedvencz Jessica volt, s ha a ver­senyben baj nem éri, hiszszük is, hogy meg­nyerte volna azt, habár Laurenziában mindig veszedelmes concurrensre akadt volna, mihelyt őt a versenyben baj nem éri. Lori, habár kissé könnyűnek nézett is ki, nagyon hűsé­gesen és szépen szaladt, de az egyenes vo­nalon a sokkal sebesebb Laurenzia mellett a rövidebbet kellett húznia, daczára, hogy mes­terileg lett lovagolva. Lord Chudleighről verseny előtt nagyon sok szépet hallottunk; annyi bizonyos, hogy elég jól ugrott, hogy azonban a verseny mint végződött volna reá, azt nem tudhattuk meg, miután abban ő letört. — Magyar Miska nem elég sebes ló, azonfelül a 6 kilo túlteher, mit vinnie kellett, megölte már előre minden esélyét. Miss Rovell nagyon jól nézett ki; neki azonban temperamentuma rosz, nagyon erő­sen kézbe megy, s mindjárt az első ároknál is felbukott. A nyerő Laurenzia nagyon szé­pen ugrott és szépen is volt lovagolva; azt hiszszük, miszerint belőle tekintélyes aka­dályversenyló fog válni idővel. A budapesti áprilisi lóversenyek. Húsvéthétfő 188-2. áptil 10., d. u. 3 órakor. Elnök: gr. Károlyi Gyula ő exc. -Verseny-igazgatóság: gr. Sztáray János, Blaskovics Miklós úr, ifj. gr. Fes­tetics Tasziló, gr. Hunyady Imre, Beniczky Gábor úr. — Ő Felségeik fogadására; gr. Károlyi Gyula. — Versenybíró : gr. Nádasdy Ferencz. — Mázsánál : Be­retvás Endre úr. — Indító : br. Orczy Elek. — Han­dicapper : Dráveczky Aurel úr. — Idő-mérő : Ifj. gr. Almásy Kálmán. — Titkár: Sárkány János Ferencz úr. I. Megnyitó verseny, 700 frt, 1600 m. Handicap. 3 éves és id. lovak számára, melyek 2000 frt érték ii versenyt még nem nyertek. Tét 50 frt, fele bánat, te­her el nem fogadás esetében 10 frt kisbáuat az egy­leti pénztár javára. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. Gr. Sztáray János 4é sg к Kisbaba a Cambuscan a Crisis, 63 Va kilo Wyatt 1 IQ. gr. Festetics Tasziló 46 p ш Tarany 56'/ 2 k. Long 2 igen gazdag talaj, de miután elegendő шепу­nyiségű trágya termeltetik és e melett a mesterséges trágyázás (csontliszt) is a rendes turnusban vau, igen jó átlag terméseket ér el. — Mr. Bowen Jones főleg tiszta Hereford ­marhát nevel, mely faj, bő hústermelő képes­sége folytán, jelenleg az amerikaiak legelső kedvencze, és valóban hallatlan árakat fizet­nek kiváló tenyészpéldányokért; ezenkívül a Shropshire-nak nevezett juhfajt tenjészti ez úriember, és e réven is igen jó hírneve van. — De ime, egészen eltérek tulajdonképeni főthemámtól, a lótenyésztéstől, melynek itteni állapotát tanulmányozni főczélom ; de tudom igea jól, hogy minden magyarországi lóte­nyésztő első sorban gazda, és azért megen­gedi, hogy még egyszer marhatenyésztésre térjek át. — Másnap innen ugyanis Birming­hambe utaztam, hol egy kiváló Shorthorn-ki­állitás és árverés volt rendezve. Körülbelől 120 tehenet és vagy 500 bikát (többnyire egyévest) láttam itt összpontosítva, az ország legjobb tenyészvidékeiről ; valóban gyönyörű rend és könnyű áttekintés volt e kiállitáson, mely egy iszonyú nagy fedett helyiségben tartatott; az árak természetesen igen variál­tak, de tájékozásul akarom megemlíteni, hogy minden tehén kikiáltási ára 20, minden bikáé 50 font volt, és ez utóbbiakból a jobb egy­évesekért 80 —100 font között fizettek, de volt több 150, 200 sőt 300 font árú is, és mindannyi eladatott három nap alatt; jellemző hogy több mint, fele amerikai számlára vásá­roltatott. Birminghamből Sutton Coldfieldbe rán-

Next

/
Thumbnails
Contents