Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-03-23 / 12. szám

106 A lo megitélese a tenyesztes szempontjából. a) Telivir-anyag. (Folyt, és vége.) Arra a kérdésre, hogy mennyire kell figyelembe venni a külsői a tenyész-anyag kiválasztásánál — nem könnyű a felelet ; —e felett igen nagy vita foly mindig, s végre is kiki saját tenyésztési czéljaés tenyész-anyaga minőségének megfelelőleg itél róla. — Azok, kik a telivértenyésztés költségeit nem fizetik, tehát a félvértenyésztők, azok azt kivmják, hogy a telivér épen oly testes és mechanikailag hasonló arányokban alkotott legyen, mint a félvér; — de azt nem gondolják meg, hogy ha a telivértenyésztő nem a versenypályán kihasználásra, hanem csak a külső látszatra vásárló számára tenyésztene, nem kapná be költségeit, mert a tenyész-kanczákba fektetett capitalis, a drága fedezés és csikó felnevelés sokkal többe kerül, mint a mit félvérért fizetnek; úgy hogy ha a verseny-pályán nem tudnák anyagukat értékesíteni, az esetben vagy alsóbb rendű telivér-anyagból kellene oly olcsón nevelni, hogy költségei a félvér Fölnevelésénél többre ne rúgjanak — tehát roszúl és nyilvános próba nélkül nőnének fel, vagy az egész telivértenyésztéssel fel kellene hagyniok; és ez utóbbit sürgősen lehetne nekik ajánlani, mert az előbbi esetben anyagjuk nem lesz jó, és csak külsejére nézve fog hasonlitni a telivér könnyű formájához, de az az aczélosság, mi a telivérben e könnyű forma alatt rejlik — hiányozni fog belőlük. Telivér méneseink közül néhányan megpróbálták ezt az experimentumot, hogy t. i. lassankint, évek hosszú során át — a képesség után való tenyésztésből átmentek a látszat utáni tenyésztésre, s megtörtént velük, a mit fentebb mondtunk. Amaz időben, midőn eme ménesek még képesség után tenyésztettek, vagy legalább oly mének és kanczák után, melyek közvetlen ily anyagból' származtak : csikaik nemcsak menési képességben, de nagyságban és erőben is jobbak voltak. — A csak külső után, tekintet nélkül a képességre (vagy mint e rendszer hivei magukat kifejezni szeretik : csak „egy kicsit kevesebb" képességgel) — űzött telivértenyésztésről én is álmodoztam egykor, fiatalabb koromban ; de csakhamar és mindinkább felismertem, hogy ez eszme a gyakorlatban mit sem ér, s oda vezet, hogy aztán sem belső sem külső. A ki a. képesség utáni telivértényésztést gazdaságosan akarja űzni (nemcsak passióból s költségre nem nézve), az kénytelen csikainak jobb vásárt keresni fel, mint a mindennapit. Ily magasabb érttkesithetisi helyet csak a versenypályán talál, mely nélkül a telivértenyésztés már azért sem állhat fenn, mert a versenypálya nélkül nyilvános képességi próba sem mutat, tathatik. Hogy rövid legyek, csak annyit mondok még : hogy az olyan telivértenyésztést, mely az időnkint változó izlés szerint (a képességre való tekintet nélkül) csak a külsőre irányul: esztelenségnek tartom, mert akkor neveljen az illető inkább magas vérű fél vért; — de más részről azt is mondom, hogy a legjobb és legkipróbáltabb verseny-vérből való tenyésztésnél se felejtkezzünk meg viszont — a külsőről; ezzel tartozunk a hazai félvértenyésztésnek, melynek elodázhatlan szüksége van oly telivérménekre, melyek képességet mutattak, de másrészt külsőleg is oly termettel birnak, melylyel a hadsereg számára tenyésztendő félvér-remontáknak birniok kell — ha azt akarjuk, hogy lovasságunk anyaga ne csupán teherhordásra, de actióra is képes legyen. — Csakkogy az a nélkül is kipróbált telivér anyagnál nem szükséges az úgynevezett nhibanélküliséget o. külsőben " oly szigorúan venni, mint a ki nem próbált félvérnél. A kipróbált telivérnél minden eltérés a rendes aránytól — kitűuik az idomitás és versenyzés alatti megfeszítés által, midőn az izomzatok és kötszövetek, a csuklók erőszakos rázkódása által még inkább feltűnnek. A félvér ménnél az ily hibás aránytalanságok még erősebben megvannak talán a felszín alatt, s valószínűleg nem tetszenék ő uvasága oly hibátlannak, csak lépne ki ama tunya semmit tevésből, melyben ifjúsága óta neveltetett, s erőltetné meg úgy magát, mint a telivér a trainingben és versenyek alatt. Hogy mily hibákat engedhet meg a tenyésztő — tekintettel a ló külseje és képességére — ha tenyészanyagot akar kiválasztani, arra az mondó vagyok, hogy : telivértenyésztésnél minden perczent kevesebb képességért — három perczenttel jobb külsőt kívánnék, megjegyezvén, hogy telivértenyésztésre sohasem használnék fel más anyagot, mint képességére nézve jó második classist ; ellenben a félvér-tenyésztés számára kiválasztásnál megforditva minden perczenttel több külsőért, bárom perezant képességet ráadnék. — Olyan telivérmén után nyilvános próbatét számára tenyészteni, mely maga nem volt első, vagy legalább jó második classisú versenyló : könnyelműségnek tartanám, mert kivéve egy pár esetet, midőn csekély képességet mutatott mének után is jó versenylovak lettek (ez idáig leginkább csak Francziaor-' szágban fordúlt elő, de ott is rosz gyümölcsöt kezd hozni*) ez oly ritkaság, hogy legtöbbnyire néhány generatio és egész vagyon kellene hozzá, — mig kipróbálás által oly ménre akadnánk, melytől jó versenylovak nevelhetők lennének. Ha meggondoljuk például, hogy Angliában, hol évenkint kb. 1000 méncsikó elletik, ezek közül rendesen nem több mint egy-kettő válik be első-osztályú versenylónak, és még talán 2—3 oly jó másodclassisunak, hogy bátorkodhatunk őket versenylovak nemzésére felhasználni; és ba számba veszszük, hogy az angolok némely — nálunk igen hibáztatott alkathibáknak oda sem néznek; s végre hogy az ottani nézetek szerint legjobb anyag csak a legritkább esetben szerezhető meg : ugy fogalmunk lehet némileg a nehézségekről, melyekkel küzdeni kell, hogy teli vértenyésztésre alkalmas első classisú mént szerezhessünk, és tisztában lenni, hogy ha első képességű és legelőkelőbb vérből való származásból engedni nem akarunk —- úgy a külsőre nézve néha elnézőbbnek lenni — mint szeretnők. A mi közönségünk nem ismeri e nehézségeket, és azt kivánja, hogy a telivértenyésztésre vásárolt ménnél is meg kell lenni ama hibátlan forma minden részletének — mit a félvérnél okvetlenül megkívánni joga van. Kanczáknál is igen nehéz a legjobb vérből való és egészséges példányokat megszerezni, — de a ménekhez képest aránylag még is könnyebb, — azért azoknál nem szükséges a külsőben annyit elnézni, különben nehezen teljesíthetné a telivértenyésztő ama kötelességét, hogy a belföldi félvér számára jó és lehetőleg hibátlan külsejű apalovakat szolgáltasson, melyek a képesség mellett, fiaik és leányaiknak arányos formát is adjanak. Hogy ügyes párositás által e czélt minél inkább megközelíthessük, e végből igen kívánatos, hogy ha a tenyésztő nemcsak a családok sajátságait ismerje, melyből a kiválasztandó anyag származik, hanem igen jó, ha ez utóbbiakat személyesen is ismerte verseny-pályázásuk alatt. Arról a képről, mely a pályán legfőbb conditiójában látott versenylóról emlékünkben megmarad, sokkal előbb ráismerünk csikójára — mint arról, mely a boxból egy elhízott apaló vagy teltebb anyakaneza képében ránk kinéz. Ezeknél már hús és háj sok *) Angliában a legutolsó eset Robert the Devil, melynek apja Bertram nem pályázott ló volt, s fia még is második volt a Derbyben és megnyerte a St Legert. Szerk. A maquis-ba hatoltak. Mi az a maquis? kérdi némelyik olvasónk. Oly erdőség, mely alig áthatolható bokrokból, s oly fákból áll, melyeknek ágai csak néhány lábnyi magasból emelkednek. E törpe vegetáczió közepett itt-ott magasabb fák tűnnek elő, mintegy szigeteket képezve a zöldelő sikon. Ide menekülnek a különböző vadak. A buffalo nem az az állat, mely küzdelem nélkül legyőzni engedje magát s igy nem csodálhatni a századosnak apai aggodalmát. Nem ritkaság, hogy e dühös vad, ha megsebesül, megrohanja ellenfelét, kiüti a nyeregből s szarvával átdöfi. Rohama ily esetben oly gyors, hogy gyakran nagyon nehéz a vadásznak újra rá lőni. Ama hely, hol a vadásztársaság megállt, néhány lépésnyire esett a leshelyektől s némi falatozás után mindenki elszéledt, kijelölt állását elfoglalni. Miss Katynak oly állást jelöltek ki, mely legkevésbbé látszott veszélyesnek. Atyja jobb felől legközelebb állt hozzá, Antonio bal felől rejtőzködött el nem messze tőle, úgyhogy könnyedén beszélhetett Katyvel, a nélkül hogy a százados ezt észrevehette volna, mert egy nagy bokor választá el tőle s igy leányának csupán alakját láthatta a zöld leveleken át. A hajtók gyorsan közeledtek a fák közt ; hallani lehetett kurjongatásaikat s az eleresztett ebek csaholását. Egyszerre ágak recsegése hallatszott, a bokor kétfelé nyilt, s egy fekete, bozontos tömeg jelent meg, mely leszegzett fővel törtetett a százados felé. Két puskalövést lehetett hallani. A buffalo megállt, visszafordult s megpillantván ekkor a miss Nurson fényes öltözékét, feléje rohant. A meglepetett fiatal leány hirtelen rá lőtt, anélkül azonban, hogy golyója feltartóztatta volna a vadat rohanásában. A százados káromkodva igyekezett áttörni a bokrokon, észrevéve azt a végzetes helyzetet, a melybe leánya jutott, ama veszélynek lévén kitéve, hogy a megsebzett, nekibőszült vad dühös öklelései alatt vész el. Miss Uaty már-már a bizonyos balált látta maga előtt, midőn egy golyó sivított közelében s a vadállat, váll lapon találva csaknem közvetlen a lábai előtt rogyott össze. Antonio elérohant rejtekéből, hogy fölfogja karjai közé miss Katyt, kit a nagy felindulás miatt ájulás fogott el. Antonio egy közeli patakba mártotta zsebkendőjét s megnedvesítette Katy hálantékát, miközben a százados is odaérkezett nagy dörmögve a bokrok közül. Mikor leányához érkezett, leányát Antonio karjaiba hanyatlani látta. Majd felnyitotta Katy a szemét s mikor az a fiatal ember tekintetével találkozott, két karját fölemelte, hogy átkarolja nyakát megmentőjének. — What are you doing there? — Mit mivel ön itt? — kérdé boszúsan Nurson. A két fiatal egymásra pillantott s Katy, megfogva Antoniónak a kezét, közeledett atyjához, s aztán némi tisztelettel, mely mellett azonban az elhatározottság kifejezése sem hiányzott, igy szólt: — „I present you my future husband." — Bemutatom önnek jövendőbeli férjemet.— A százados habozott s a leány ismétlé a bemutatást. — All right, — válaszolá végre a százados , — bevégzett dolognak tekintem az ügyet. (Angolból.) WVvdeman.