Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-03-10 / 10. szám

Szerkesztőségi iroda: Pesten Nemz. Casino II em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok is. Megjelenik a lap minden csütörtökön­E I ö f i z et és. Egész évre. . . . 12 frt Félévre 6 „Vadász- és Versenylap* szerkesztőségébe PESTEN, Nemzeti Casino épület intézendők. ; VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAK-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉS2-BI20TTMÁNY0K HIVATALOS KÖZLÖNYE. 10. sz. Budapest, 1881. márczius 10 XXV. évfolyam. HIVATALOS. A pesti Lovaregylettöl. Az 1881-iki pesti lóversenyekre, melyek 10 napra terjednek, egész évre szólló jegyek előre válthatók — de csak a mázsálóhelyre az alólirt titkárságnál, és pedig, Urak számára 40 frtért Hölgyek „ 25 E jegyekkel — melyek egyes napokra aránylag drágábbak lesznek — minden hová lehet menni, és ülőhelylyel birnak a nagy-tribune I. oszt. Megbízásból a pesti Lovaregylet titkársága. TELIVEREK és V ERSENYEK. Erdélyi viszonyok. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Br. Bánffy György czikke által kényszerittetem apró miseriáinkat nagyobb cynismussal ismételten nyilvánosság­ra hozni. Megvallom nem örömest teszem ; egy­felől jól tudom hogy a nem erdélyieknek ezen thema szellőztetése nem csak hogy egészen közönyös, de már felette unalmassa is vált; másfelől magunknak se hasznunk, se dicső­ségünkre nem válik. Kénytelen vagyok mégis az igazság érdekében br. Bánffy téves értesü­lésen alapuló állításait megczáfolni ; ezt tőlem veterántól rosz néven nem veheti ő, ki te­nyésztéssel soha, versennyel csak egy év olta foglalkozik. Kezdetbe sokszor eldobtam a suly­kát magam is; indítványoztam, sőt vittem is keresztül olyanokat, miknek czélszeriitlen, ká­ros voltáról később önmagam győződtem meg; 19 évi tapasztalat után tul vagyok már e tapogatódzáson, s ha egyebet nem tanultam, tudom könyvnélkül Erdély lótenyésztésének, versenyügyének krónikáját; ismerem viszo­nyainkat, bajaink kutforrását, és ismerem a kezünk ügyében levő — gyógyszert, melyet alkalmazni kellene. Talentumokkal születik az ember; de a tapasztalatot szerezni kell. Mindenekelőtt- válaszolok az 1880-iki választmányi gyűlés — és az államdijjak feltételeire vonatkozókra. Engedje meg tisz­telt szerkesztő ur, hogy a mult évi állam­dijjak történetét egyszer mindenkorra lehető röviden elmondjam, megjegyezvén, hogy min­den egyes állításomat a kezem között levő adatokkal igazolni is tudom. Ismeretesek a tisztelt Szerkesztő Ur előtt 1879 végén és 1880 elején a V. és V. lap ban megjelent, br. Bánffy Ádám és általam irt czikkek az államdijak kérdésében. Hason szellemű magán levelezést folytattam br. Bán­ffy Ádámmal ; és miután minden pontba meg­egyeztünk, én akkor Zsibón levén, levélben felkértem br. Bánffy Ádámot, lenne szives vá­lasztmányi gyűlést egybehivatui, s ott a kettőnk által megallapitott államdij propositiókat jóvá­hagyás véget előterjeszteni ; br. Bánffy Ádám azonban azt válaszolta, hogy megvárja mig én is Kolozsvárit leszek. Pár hét múlva be­költözvén Kolozsvárra, alig telepedtem meg, első dolgom volt Válaszútra menni br. Bán­ffy Ádámhoz; akkor már nagyon sürgőssé válván a dolog, ketten megállapítottuk az ál­lamdijak propositióit és a miniszterhez felkül­dedő kérelmünket a már köztünk régebb megállapított értelemben. Jüzen propositiók és a folyamodás — br. Bánffy Ádám sajátkezü­leg irott impuruma most is kezem közt van — a titkár urnák lemásoltatás végett átada­tott; ugyanaz br. Bánffy Albert mint elnök előtt felovastatván, általa aláíratott és a miniszter­hez felküldetett. NB. A feltételek közül a lemásolásokon vétségből kimaradta „felnevelt" szó. A hogy erről értesíttettem, én is részes levén a téve­dés elkövetésében, azonnal irtam a tisztelt Szerkesztő urnák, kérve, hogy illető-helyen e tárgyban szíveskedjen a kellő informatiot megtenni; ennek következtében a „felnevelt" szó fel is lett véve a propositiókba. Ezen szabályellenesnek látszható tény­nek — mely szerint nem a választmányi gyű­lés, hanem csak mi négyen : az elnök, B. B. Ádám, a titkár ur és én, végeztük el a fen­tebb emiitetteket — oka az volt, hogy a mi­niszterhez benyújtandó kérelmünk megírása és felküldése felette sietős volt ; és nem volt már idő egy, a szabályok értelmében egybehí­vott választmányi gyűlés megtartására. A leg­közelebbi választmányi gyűlésen, melyen je­len voltak gr. Bánffy György, br. Bethlen István, B. Bánffy Ernő, gr. Teleky Géza, B. Bánffy György, Bartha Lajos titkár és ma­gam, bejelentettem, hogy az államdijak felté­teleit B. Bánffy Ádámmal együtt elkészítve azok már fel is lettek a miniszterhez küldve. A gyűlés ezen feltételeket minden részleteivel elfogadta és azok vitatkozás tárgyát se ké­pezték, nem csak hogy nem képezték, de sőt a Hölgyek-dija, Eladóverseny és Akadályver­seny feltételei is azon elvek szem előtt tar­tásával lettek megállapitva, melyek az állam­dijaknál irányadók voltak. Az Erdélyi-dij fel­tételeit már azelőtt megállapította volt hason­szellemben B. Bánffy Ádám, ki annak gyűjté­sét eszközölte. Ugy az erdélyi, mint az em­iitett 3 dijban szórói-szóra ugyanazon teher­könnyebbséget fogadta el a választmányi gyű­lés az erdélyi szülék ivadékai számára, mint az államdijakba. Téves tehát B. Bánffy Gy. állítása, mint ha az 1880-iki államdij propositiókoak az a.:. à

Next

/
Thumbnails
Contents