Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-02-24 / 8. szám

60 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. a Mr. Balenzi -lèves Saint-Leonja (ap Dollar, Spirite nyerte a legnagyobb teher alatt egy hosszal. Marquis de St Saveur Rosporden nevű kanczája és 5 más vetélytárs ellen. — Az erre következő „Prix de'fevrier" steeplechase handicapet (3000 franc, 3200 méter) a Mar- quis de St. Saveur 6é Logrono ménje (ap. Trocadéro, a Trop Petite) nyerte — Mr. Child idős Oiseleur ménje és még két Jó ellen. Daczára, hogy az előkelő világnagy része a. deli tengerparti mulató helyeken van, más részről tarsangol — még is "sok előkelő látogatója volt a gyepnek, még több volt azonban az üzlet világból, melyből pár év óta, mint Angliában, egy egész classis támadt, mely csakis a totalisateurök (ott Pari mutuell, tnelv a longehampsi és vincennesi versenyeken hiányzik) végett látogatja a gvepet, s mely már tavaly is sok rakonczátlanságot mutatott. Most is a versenyek második napján nagy zavart támasztott. Ugyanis a „PrixHungerfordban", a nap legnagyobb dijában (8000 frc, Steeplechase-han- dicap, 4600 meter) Mr. Borda 4é Capucinja és Mr. Blanc hasonkoru Ballonja, roppant küzdés közt, fejjel fej mellett oly egyszerre rohantak el a czélpont előtt, hogy a nézők helyéről nem lehetett kitalálni a győztest. Midőn pedig a bíró Capucint nyilvánitá győz tesnek, a közönség, melynek nagyobb része Ballonra fogadott : nem akará ezt acceptálni (ilyen dolgok tavai Vesinetben történtek), s lár mázva követé a mázsához menő lovakat, s kiváná az ítélet megmásitását. Csak az intézők hirtelen intézkedése, bogy az utolsó verseny elindittassék, széleszté el a lármázó tömeget a pályáról. — Ugyanott Mr. Balensi Proserpinája, egy 5 éves kancza, mely ez nap egy akadályversenyt nyert, pár nappal később a reggeli gyakorlat közben, egy ugrásnál oly szerencsétlenül bukott el, hogy nyakát szegé, s lovassa (Fix jockey) arczán igen nagy sérülést szenvedett. * Ekközben a vesineti gát- és akadályversenyei folyó hó 10-én futtattak le. A coucurrensek nem igen voltak jobbak az az auteilli versenyzőknél, azonban a középszerűségek meglehetős élénk érdekeltséget keltének, a mennyiben nagyon együtt tartottak. Igy a Prix du Pecq-ben Deacon alig egy fejjel győzte le Ismailiát. Különben a versenyek következőleg folytak le : a Prix du Peck 15U0 frankjára első lett a 2500 meter pályán Coward id. p m (a Cardinal York a Cory- bantica) a Le Blois 4é Ismailiája ellen. A Prix de Février 2000 frtos akadályversenyében Dorlodotnak Myette m. sga к (a Troca- déro a Orpheline) győzött egy hoszszal a Mr.Childesid. Oiseleurje ellen. A Prix du Pad- dock gátverseny 2000 franc dijáért 4 versenyző közül a Mr. Summers 5é p m Whysky (ap Vermont a Highland-Sister,) tetszés szerint nyert több hoszszal a Mr. Boon 6é Hol- landais p m ellen. — „A Prix du Lac" 1500 francjáért hét ló közül egy hoszszal győzött a gr. Almaviva 5é p m Lodi (ap Petit Ca- poral a Pâquerette) a gr. Foiard 4é Dynamite-ja ellen. A kolozsvári állam-dijak ügyében. Tisztelt Szerkesztő ur ! A V. V. lapok febr. 17-diki számában Gyepérdeküek rovata alatt a kolozsvári államdijak propositióira vonatkozó közleményében a br. V . B. betűk alatt csak engem érthetett, s ezzel szemben magam igazolásául taitozom azon nyilatkozattal: hogy én azon tétsl megváltoztatásában „Erdélyi mének vagy lcanczák ivadékai 2

l/

3, mindkettőé 4 kgmmal kevesebb* részes nem vagyok, és nem is helyeslem azt, valamint a 200 ar. dijnak 3é versenyéből minden korú lovakévá tervezett átalakítását sem. Valamint az erdélyi lótenyésztés egy év eltelte alatt nem változhatott, az én nézeteim se változtak. Nem azért törtem lándzsát akkor az erdélyi lótenyésztés és versenyügy erdekében. hogy most, akkor vallott elveimet megtagadjam." Az akkor elmondottakra hivatkozom azon ujabban felhozott kifogással szemben, miszerint az erdélyi szülék ivadékai által élvezett teherkönynyebbségben a Magyarországon nevelt mének és kauczák nem részesülvén, amazok nemcsak a külföldről importáltakkal, de a Magyarországon neveltekkel szemben is élvezik a teherkönnyebbséget; ezt teljesen jogosnak is tartom. Azt kivánni, hogy importált szülék ivadékai egyenlő teher alatt fussanak az Erdélyben neveltekével, — oly képtelenség, hogy с thémával tovább foglalkozni felesleges. Erdély lótenyésztése fájdalom oly kezdetleges állapotban van, hogy e tekintetben nagyobb a különbség Erdély és Magyarország, mint Magyarország és Anglia közt. Magyarországon szükségesnek látták volt, a belföldi szülék ivadékait az imDortáltakéval szemben teherköunyebbségben részesíteni az államdijakban. Ma már irányadó körökben ki van mondva, hogy a Magyarországon nevelt anyag nem roszabb az angliainál, tehát teherkönnyebbségre nincs annak szüksége. Ezen feltevés alapossága felett Ítélni hivatva nem vagyok ; de azt ugy hiszem senki se fogja kétségbe vonni, hogy hasonló eljárás Erdélybe semmivel se volna indokolható ; és azt is elfogja mindenki ismerni, hogy egy kis kedvezmény az erdélyi szülék ivadékára nagyon is reá fér, még a Magyarországaikéval szemben is ; anélkül, hogy azáltal a jobb tenyészanyag behozatala meg lenne nehezítve. Ezt látszik bizonyítani azon körülmény is, hogy daczára annak, hogy az erdélyi szülők ivadékai számára kért kedvezményt már 1880-ban megkaptuk, épen ez óta — és nem tévedek, lia azt mondom, hogy ennek következtében — vett az import és a magyarországi anyag utáni kereslet eddig egészen szokatlan lendületet Erdélyben. Hogy többet ne emiitsek, tudtommal most először történt, hogy gr. Teleky Géza, egyike Erdély kiválóbb sportstnaneinek, Angliából importált és Kisbéri ménektől vemhes anyakanczákat vásárolt ; valamint br. Bánffy Adám is most 1881-ben küldte először kanczáit Kisbérre, még pedig egyet importált, kettőt belföldi ménhez, honn maradt kanczái számára pedig Magyarországon nevelt méDt bérelt; mult évben is magyarországi ménnel fedeztetvén kanczáit. Gr. Teleky Géza is, ugy a mult évben mint az idén, Magyarországon nevelt méneket bérelt. Hogy mindez a 2 és fél illetőleg 4 kilo teher könnyebbség behozatala után történt, arra mutat, hogy ma gok az illető tenyésztők se tartották azt több nek, mint a mennyit a nem Erdélyben nevelt szülék ivadékai az Erdélyben neveltekének adhatnak. Fájdalom még nagyon sokáig igénybe fogja venni az erdélyi tenyészanyag e kedvezményt, mely mellett még mindig elég előnye lesz a magyarországi szülék ivadékának. Attól sincs miért tartani, hogy ez káros befolyással lenne ujabb tenyészanyag behozatalára. Ellenkezőleg, ösztönzés lesz csakis igazán jó anyag szerzésére; nem levén érdemes ezután mindentéle olcsó, a magyarországiak által kimustrált, semmire se jó, hibás tenyészanyagot megvenni. Csak nyereség lesz az erdélyi lótenyésztésre nézve, ha ez állatok a Királyhágón tulmaraduak. Nehogy részrehajlással gyanusittatliassam és igazolandó azt, hogy nem a versenypropo sitiókat törekszem saját lótenyésztésem után modificálni, hanem megfordítva : szabadjon tenyészanyagom jelen állásáról pár adatot felhoznom, a miért is bocsánatot kell kérnem a V. V. lapok tisztelt olvasóitól, hogy ilyesmikkel untatom, de igérem, ha unalmas is, legalább rövid leszek. Három éves és idősb lovaim nem erdélyi szülék után vannak nevelve. Két évesem FEBRUÁR 24. 1881. van három, ezek közül kettő erdélyi kancza ivadéka, a 3 dik nem az ; a nem erdélyi kancza ivadéka^ nem 2 és fél, hanem 10 kiloval jobb a más ' kettőnél. Egyévesem van négy fele erdélyi, fele nem erdélyi kanczákból ; a mennyire eddig Ítélni lehet: az arány itt is olyan forma lesz. Mult évben összes kanczáimaf, melyek fele erdélyi, fele nem erdélyi nevelésű, nem erdélyi mének fedezték. Az erdélyi szülők ivadékai részére tavai kért teherkönyebbség megszavazása következtében haza hoztam a Kisbéren bérben levő Prince-Parist. Nem volt elég e kedvezményt kieszkölni, gondoskodni is kellett a tenyésztő közönség részére Erdélyben nevelt jó ménről is. Es hogy azt mindenkinek hozzáférhetővé tegyem, 1881-re saját 6 kanczámou kívül 30 idegen telivér kancza számára — pedig enynyi nincs is egész Erdélyben — reserváltam helyet, 25 uiood huszonöt forint fedezési dij mellett. A mi még az Erdélybe szokásos olcsó fedezési dijakhoz képest is nevetséges csekély összeg. Tekintve hogy Bois-Roussel 80, Kalander 50, Cognac 50, Diophautus 40, Rothschild 35, Séraphin 35 frtért fedeztek, nem terhelhet az a vád, mintha azon körülményt, mely szerint az egyetlen jó Erdélybe levő mén az én birtokomban vau, az által igyekeztem volna kizsákmányolni, hogy ezen ménhez hozzájutást magas fedezési dijak által megnehezítve, az Erdélyben nevelt mének ivadékai számára megszavazott kedvezményt monopolisálni kívánnám. Az itt elősoroltakbói kitüDik, bogy az én jelsulegi lóállományomat illetőleg közömbös dolog a czélba vett módosítás keresztül vitele ; mert a mi egy részének hátrányos, az a többinek előnyös volna. Felszólalásom^tebát nem saját, hanem az erdélyi lótenyésztés és versenyügy érdekében történik, melynek érdekeit most is mint mindig szivemen hordom. A kérdéses és czélba vett módosítás keresztül vitelében nagy veszedelmét látom az erdélyi lótenyésztés és versenyügynek ; és ezért határozottan ellene v agyok e módosításnak. Végül azon megjegyzésével a kérdéses közleménynek , hogy az államdijak proposition minden évben változtatni nem tanácsos, különben nem le'net a tenyésztéssel biztos irányban haladni: teljesen egyet értek. A propositiokban ide-oda kapkodás átmegy a tenyésztésre is ; hogy ennek mi következése lehet, azt min denki tudja. Véleményem szerint a 300 és 200 ar. államdii feltételei lényegesebb pontozataikkal 810 évig kell hogy azok maradjanak, a mik 1880-ban voltak. Kolozsvár 1881 feb. 2. Br. Wesselényi Béla. Kiválóbb franczia lovak 1880-ban. (Folytatás.) 3é Nature s к (ap Westminster a Nu- dity) gr. Lagrange. Futott 19-szer. Első lett 7-szer, második 5-ször. Legértékesebb nyereménye volt Deauville gyepén az állvány-dij (8950 frc.) és Paris gyepén a Prix de Villebon (8687 frc.) Összes nyereménye 37875 frc. 3é Arnold sga m (ap Marengo a Mathil- de.) E. Cutler. Futott 7-szer, első volt 5-ször. Legértékesebb nyereménye a Derby du Midi a bordeauxi versenypályán (14400 frc.) Fitz Ceylon, Brigand s más két versenytárs ellen. Összes nyereménye 34650 frc. 3é Poulet sga m (ap Peut-Etre ti Printanière) gr. Lagrange. Futott 12-szer. Első lett 6-szor, 2-dik 3 szor. Legértékesebb nyereményeit Páris gyepén aratta és pedig a Prix du Cédreben, nyereménye 11900 tre es a Prix du Juinban (11750 frc.), amabban Le Liout és Muscadint verte meg, emitt Viveurt, Ismémet, Milánt és Seymourt egyenlő teher alatt. Összes uyereménye 34300 franc. 3é Fleuret p. m. (ap Consul a Fleurette) gr. Lagrange. Futott 12-szer. Első volt há-