Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-02-10 / 6. szám

FRBR UÁR 10. 1881 . Két medve rövid históriája. (Vilany és gőz utján.) Munkácsról kapjuk a következő tudósí­tást. Iván ploszkai erdőkerülő f. évi jan. 31­kén a szinyáki völgyben, a Csorba alatt czirkálván s egy vén odvas szilfát gyanúsnak találván körüljárá azt, miközben az odúból egy medve ütötte ki fejét. — Iván erdőke­rülő, nagy bölcsen, nyugodtan hagyá a med­vét és sietett főnökének Hornoch erdésznek bejelenteni, ki szintén nem volt rest, és se­gédjével kiment az erdőrészbe, és körűl­csapázta azt, s meggyőződött, hogy a medve nem váltott ki, miről lovas legény által azon­nal jelentést tett az öreg jubiláns fővadász mesternek, ki jan. l-én sietett azt Bécsbe táviratozni, mire 2-án megjött a válasz, hogy Fürstenberg Emil hgnek van szánva a medve, s az 4-dikén d. e. meg is érkezett Munkácsra, honnan délután 2 órakor Polifka fővadászmester kiséretében kikocsizott Polenára. Másnap reg­gel gyalog kimentek az erdőrészbe, Hornock erdész és két segéddel, s miután körüljárták a fát és síir üséget s meggyőződtek, hogy a medve nem távozott el : a fővadászmester akként állitá fel a berczeget, hogy az leg­közelebb a fához, annak nyilását jól láthatá, s a többi vadász is körűlfogá azt. Ezalatt az egyik erdészsegédet azon utasítással küldé a fa háta mögé, hogy döngesse tmg azt, s ugraszsza ki a medvét. Midőn az hátulról halkan a fához közeledett, észrevevé, hogy azon az oldalon is van nyílása a fának, s amint belenézett, egy fiatal (lèves) bocs bá­muló pillantásával találkozott ; erre megdön­geté a fát, mire mindjárt kiugrott egy anya­medve, s utána csakhamar két boci is. Fürs tenberg hg az anyamedvére háromszor lőtt futása közben, mire az — 150 lépésnyire a gaurtól összerogyott ; időközben az egyik bo­esot is meglőtte, de a máJk a sűrűbe me­nekült s eltűnt. Az anyamedve 138 kilogram­mot, fia 50 kilogrammot nyomott. Képzelheti on örömünket. Ez körülbelől 11 órakor történt, s mi­után a berezovai réten, egy kissé falatoz­tunk, visszaindultunk Polenára, s onnan behajtattunk Munkácsra, hova este 6 és fél órakor érkeztünk. A herezeg még azon éjje ,: vonattal (éjtél után 2 és fél órakor) vissza­utazott Bécsbe, s a két medvét is magával vitte. — (Az öreg medvevadász — mint látszik —még jól birja hál'istennek, s 51-dik szolgálati évét ismét szerencsésen nyitotta meg régi metierjével, a medvevadászattal. Is­ten éltesse sokáig. Szerk.) * * * Utólag még sietünk ehhez hozzá tenni, hogy Fürstenberg hg. 7-én érkezett Bécsbe, s a két medve délután a Schönborn-palotá­ban volt kiállitva, hol a Brüsselből épen megérkezett Rudolf koronaherczeg is megte­kinté azokat. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 47 Vadászati viszonyok Francziaországban. A francziák majdnem annyira becsülik a vadászatot, mint az angolok, ha ugyan abban a la Manche csatornán tuli szomszédaikat nem is érik utói. Francziaországban nagy gondot fordítanak arra, hogy a vadászati idény szorosan megtartassék. Ott azonban a vadászat befejezése ezúttal január 5 di­kétől 16 káig hosszabbittatott meg. Ugy­szinte a végrehajtó hatalom mindent elkövet, hegy az orvvadászatokat megakadályoztassa. Minden igyekezetük daczára azonban ez igen nehezen sikerül. Jelenleg ugyan a francziák­nak nincs nagy okuk panaszra, hogy a vad­orzók kilövik a vadat, mert ez idén a vad száma Francziaországban igen nagy. Azonban a vadorzóknak vannak más veszélyesebb ver­senytársaik, ezek pedig a vaddisznók és farkasok, melyek az idén rendkívül számosak és veszedelmesek. A farkasok ugyanis pusz­títják a vadat, még talán inkább, mint a vadorzók. Л vaddisznók pedig az emberek életére nézve veszedelmesek. Minap is a Vos­ges departmentben egy vadkan egy család­apának hasította fel busát. Általán véve a vaddisznók ez idén mindenütt Francziaország­ban támadólag lépnek fel, mit legtöbben annak tulajdonúnak, hogy ez idén a° makk­termés igen bőséges volt s a makk tüzesiti és vaditja a vaddisznókat. Mindezeknél fogva egy társaság Esterei­ben Bourgogneben nagy baj tó-vadászatot fog tartatni vaddisznókra és arra Nizzából Mona­coból és Cannesből sok vendéget várnak, sőt amerikaiak is nagy számmal készülnek a vaddisznó-vadászatra jőni. A mi a farkaso kat illeti, a kormány egy ideig megvonta a segélyezést ama vadászokra nézve, kik majdnem kirekesztőleg a farkasok kiirtásá­sának szánták magukat és a legrégibb idők­ben a capitaine de louveterie elnevezés alatt igen tekintélyes szerepet játszottak, most azon­ban, hogy a farkasok annyira elszaporodtak Francziaországban, a kormány belátta, minő szükséges itt a louveterie fenntartása, és ezt ezentúl is fogja segélvezni, sőt Balensi Emá­nuel urat ki is nevezte lieutenant de la lou­veterienek, kivált midőn azt jelentették, hogy a farkasok Joinville-le-Pont faluba be­rontottak és a majorságban iszonyú pusztítá­sokat vittek végbe. Ezen komoly és nagyobbszerű vadásza­tokon kivűl még a galamblövés is, mely egyébiránt nem egyébb időtöltésnél, sokai ­nak szórakozásul szolgál és ez még márczius végéig fog tartani Montecarloban. Vad-óvó rendszabályok Amerikában. Az őserdők hazája és csak nem régen még a vadászok kanaanja: Észak-Amerika is kezdi már belátni a vadóvó egyletek szük­ségességét. A 100 év sőt még csak az 50 év előtti időkben is képzelmeinket meghaladó számban látszott Amerikában a buffaló és a szarvas, vadpulyka. Ma már ez másképen áll. A kapzsiságig fajult vállalkozási szellem a vadállományra is rá vetette szemét. Win­chester-puskával, sőt némely helyeken kar­tács-löveggel halomra lőttek minden vadat a melyből nuskivonatot, ebeknek való biscui­tet stb. e félét gyártottak és tette ezt bol­dog boldogtalan, mert a vadállomány gazdát­lan volt széles Amerikában. Ez eljárás ered­ménye természetesen a vadállomány tulcsök­kenését eredményezte. Az amerikaiak azon­ban praktikusabbak lévén nálunk, jó előre intézkednek a vadóvó rendszabályok életbe léptetése által elejét venni a vadállomány teljes kipusztulásának. Erre nézve a Field a következőket közli : Noha az Egyesült északamerikai álla­mokban általánosan megalapitott vadásztör­vények nem léteznek, mind a mellett minden egyes területek hoznak a vadászatra nézve oly rend eletekei, melyek törvényes erővel bírnak és nagyon is szigorúak. De azért mégis a világon nagyobb vadpusztitók a yan­keeknél nem léteznek s ezek e szabályok­nak fittyet hánynak; ennek oka az, mivel a vadász törvények foganatositása s az azok feletti őrködés oly emberekre van bizva, kik a nép által választatnak állásaikra és ha a hozott szabályokat szigorún alkalmaz­nák, választóik egyikét vagy másikát sérte­nék meg, sőt ellenségeikké tennék. Mult évben julius havában azonban New­York állam bizonyos számú vad megőrzőket nevezett ki, kik rendes fizetést és útiköltsé­get is kapnak az államtól. Mindeddig ugyan nem tudjuk minő sikerrel működnek ; ha szi­gorún alkalmazzák a törvényeket, melyeket ez állam hozott, akkor a vad azon állam­ban csakugyan meg lesz védve a kiöletés­től és ez törvények oly szigorúak, hogy azokhoz e tekintetben Európa egyetlen va dásztörvénye sem hasonlítható. Igy jelesül repülő vadra nézve csak bizonyos meghatá­rozott időben szabad vadászni, ide számitvák a vadkacsák, vadludak és szárcsák is. Ezeket sem nappal sem éjjel lámpás vi­lága mellett nem szabad lőni 50 dollár bír­ság terhe alatt, sőt kacsa-fegyvereket ez első szakban sem szabad használni; nemkü­lönben vitorlás vagy gőzhajóval is tilos azok­nak üldözése, kivévén a longislandi öbölben, az Ontario tavon és a Hudson folyón Nyack alatt. A yankeek igen jól tennék, ha Long Islandban is tilalmaznák a vadászatot, mivel épen itt pusztíttatott ki majdnem minden vad. Eme rendeletek ellen egyébiránt a vad dal kereskedők igen erélyesen tiltakoztak, ől ugyanis a vadat jég közt hónapokon át egé­szen frisen tartják, s ha eme törvénynél fogva nálok vad találtatik, arra hivatkoz nak, hogy ez amaz időben lövetett, melyben a vadászat meg van engedve. De a long islandi vad-megőrző-társulat e mentséget nem akarja tekintetbe venni, és csak annyiban engedett a vadhússal keres­kedőknek, bogy a vadat csak egy hóval a va­dászati idény beszüntetése után tarthatják fel vendégeiknek. Most a vad-megőrző-tár sulat és a vadhusárusok egyiránt készülnek folyamodni az Egyesült-Államok parlament­jéhez, az első, hogy határozataikat törvény által szentesítsék, az utóbbiak, hogy a jé,.len tartott vadat elárusíthassák. Majd megválik, mit határoz a törvényhozás. PHONOGRAPH. Erzsébet királyné ő felsége f. hô 14-kén fog Ang­liába utazni, hol számára egy 12 lóból álló istállót rendeztek be ; a királyné saját vadászistállójából csak 2 ló van ezek között. A királyné kíséreté­ben lesznek, br. Nopcsa, Festetics M. grótnö és hg. Liechtenstein Rudolf. A vadászatokon a királyné kisé röje Captain Middleton lenne. Az ashi akadályverse­nyeket, minthogy a versenytér a Combermere park­hoz közel esik, elhalasztották e hó 24-kére, remélvén, hogy már akkora a királyné Angliában lesz s a ver­senyeket magas látogatásával emelni fogja. Ez okból a versenytér jókarba állításán erősen doígoznak. A lótenyésztés emelésére alakult társaság leg­utóbb tartott igazgatósági ülésében a közgyűlés ha támapját állapította meg f. évi márczius 6 dik nap jának d. e. 10 órára az ujlóvásártéri hivatalos helyi­ségben. A társaság, mint halljuk, most fog első izben osztalékot adni részvényeseinek ; 3 frt részvényenként s ezen felül 700 frt vitetik át a iövő év javára, a teljesen meglevő elapvagyonon felül. — Ha meggon­doljuk, hogy e mellett három évi működése alatt, ló­dijazásokra— az állam által adott dijakon felül — 1Ö97 drb tiz frankos aranyat és 1400 frt pénzt osztott ki, (tehát 6000 frton felül), úgy az eredmény életreva­lóságra mutat. A „Dunántuli rendes közgyűlését pedig e hó 11-ikén vitás kérdésekben galt alapszabályok jury megválasztása a f. é. ménkiállitás versenyegylet" f. hó 19-én tartja ; a bécsi Jockey-club bizottsága tart egy ülést, melynek tárgyát a bíróság megválasztása (a felülvizs­74 §-a értelmében) és egy 5 tagu képezendi ; utóbbinak feladata lesz előkészületeit megtenni. A sport uj neme jött divatba közelébb Indiában. Ugyanis a philippini szigetek unatkozó angol gentle­manjeinek az jutott eszökbe, hogy az indiai bivalyt (Carábao) turfra idomitsák s versenyt futtassanak vele. A gondolat tetté vált s néhány manillai fiatal ur, a közeli Mariquina síkjaira hat carabaót állított ki fut­tatási czélból. A tervezett sikversenyt azonban a bi­valyok önkénye akadályversenynyé változtatta, a meny­nyiben a pocsolyakedvelő állatok egyike az egyik iockeyt egyenesen egy mocsárba vitte s nyakig me rűlt be vele a sűrű iszapba ; persze a vezető bivaly­nak legott akadt követője — kitört egy másik is, mocsárba terítve lovasát; egy harmadik bivaly a kor­láthoz dörzsölte jockey-ját; három azonban nem esett ki a versenyből s esze-veszetten vágtatott a czélhoz az összesereglett ültetvényesek nagy örömriadása mel­lett, kik élénken megtapsolták az első dijat nyert bi­valy tulajdonosát. A verseny után pompás lakoma . volt zenével, haDgversenynyel stb. Hogy az ujDemű látványosságnak lesz-e még folytatása s állandó gyö­keret ver-e a kezdeményezett bivalyverseny : az még a jövő titka. Tallós kimúlt! Mint a mult csötörtökön (febr. 4.) Baltazzi Hektor ur Pesten beszélé, bátyjának Arisztid­f Á - .»HfM

Next

/
Thumbnails
Contents