Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-02-10 / 6. szám
FRBR UÁR 10. 1881 . Két medve rövid históriája. (Vilany és gőz utján.) Munkácsról kapjuk a következő tudósítást. Iván ploszkai erdőkerülő f. évi jan. 31kén a szinyáki völgyben, a Csorba alatt czirkálván s egy vén odvas szilfát gyanúsnak találván körüljárá azt, miközben az odúból egy medve ütötte ki fejét. — Iván erdőkerülő, nagy bölcsen, nyugodtan hagyá a medvét és sietett főnökének Hornoch erdésznek bejelenteni, ki szintén nem volt rest, és segédjével kiment az erdőrészbe, és körűlcsapázta azt, s meggyőződött, hogy a medve nem váltott ki, miről lovas legény által azonnal jelentést tett az öreg jubiláns fővadász mesternek, ki jan. l-én sietett azt Bécsbe táviratozni, mire 2-án megjött a válasz, hogy Fürstenberg Emil hgnek van szánva a medve, s az 4-dikén d. e. meg is érkezett Munkácsra, honnan délután 2 órakor Polifka fővadászmester kiséretében kikocsizott Polenára. Másnap reggel gyalog kimentek az erdőrészbe, Hornock erdész és két segéddel, s miután körüljárták a fát és síir üséget s meggyőződtek, hogy a medve nem távozott el : a fővadászmester akként állitá fel a berczeget, hogy az legközelebb a fához, annak nyilását jól láthatá, s a többi vadász is körűlfogá azt. Ezalatt az egyik erdészsegédet azon utasítással küldé a fa háta mögé, hogy döngesse tmg azt, s ugraszsza ki a medvét. Midőn az hátulról halkan a fához közeledett, észrevevé, hogy azon az oldalon is van nyílása a fának, s amint belenézett, egy fiatal (lèves) bocs bámuló pillantásával találkozott ; erre megdöngeté a fát, mire mindjárt kiugrott egy anyamedve, s utána csakhamar két boci is. Fürs tenberg hg az anyamedvére háromszor lőtt futása közben, mire az — 150 lépésnyire a gaurtól összerogyott ; időközben az egyik boesot is meglőtte, de a máJk a sűrűbe menekült s eltűnt. Az anyamedve 138 kilogrammot, fia 50 kilogrammot nyomott. Képzelheti on örömünket. Ez körülbelől 11 órakor történt, s miután a berezovai réten, egy kissé falatoztunk, visszaindultunk Polenára, s onnan behajtattunk Munkácsra, hova este 6 és fél órakor érkeztünk. A herezeg még azon éjje ,: vonattal (éjtél után 2 és fél órakor) visszautazott Bécsbe, s a két medvét is magával vitte. — (Az öreg medvevadász — mint látszik —még jól birja hál'istennek, s 51-dik szolgálati évét ismét szerencsésen nyitotta meg régi metierjével, a medvevadászattal. Isten éltesse sokáig. Szerk.) * * * Utólag még sietünk ehhez hozzá tenni, hogy Fürstenberg hg. 7-én érkezett Bécsbe, s a két medve délután a Schönborn-palotában volt kiállitva, hol a Brüsselből épen megérkezett Rudolf koronaherczeg is megtekinté azokat. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 47 Vadászati viszonyok Francziaországban. A francziák majdnem annyira becsülik a vadászatot, mint az angolok, ha ugyan abban a la Manche csatornán tuli szomszédaikat nem is érik utói. Francziaországban nagy gondot fordítanak arra, hogy a vadászati idény szorosan megtartassék. Ott azonban a vadászat befejezése ezúttal január 5 dikétől 16 káig hosszabbittatott meg. Ugyszinte a végrehajtó hatalom mindent elkövet, hegy az orvvadászatokat megakadályoztassa. Minden igyekezetük daczára azonban ez igen nehezen sikerül. Jelenleg ugyan a francziáknak nincs nagy okuk panaszra, hogy a vadorzók kilövik a vadat, mert ez idén a vad száma Francziaországban igen nagy. Azonban a vadorzóknak vannak más veszélyesebb versenytársaik, ezek pedig a vaddisznók és farkasok, melyek az idén rendkívül számosak és veszedelmesek. A farkasok ugyanis pusztítják a vadat, még talán inkább, mint a vadorzók. Л vaddisznók pedig az emberek életére nézve veszedelmesek. Minap is a Vosges departmentben egy vadkan egy családapának hasította fel busát. Általán véve a vaddisznók ez idén mindenütt Francziaországban támadólag lépnek fel, mit legtöbben annak tulajdonúnak, hogy ez idén a° makktermés igen bőséges volt s a makk tüzesiti és vaditja a vaddisznókat. Mindezeknél fogva egy társaság Estereiben Bourgogneben nagy baj tó-vadászatot fog tartatni vaddisznókra és arra Nizzából Monacoból és Cannesből sok vendéget várnak, sőt amerikaiak is nagy számmal készülnek a vaddisznó-vadászatra jőni. A mi a farkaso kat illeti, a kormány egy ideig megvonta a segélyezést ama vadászokra nézve, kik majdnem kirekesztőleg a farkasok kiirtásásának szánták magukat és a legrégibb időkben a capitaine de louveterie elnevezés alatt igen tekintélyes szerepet játszottak, most azonban, hogy a farkasok annyira elszaporodtak Francziaországban, a kormány belátta, minő szükséges itt a louveterie fenntartása, és ezt ezentúl is fogja segélvezni, sőt Balensi Emánuel urat ki is nevezte lieutenant de la louveterienek, kivált midőn azt jelentették, hogy a farkasok Joinville-le-Pont faluba berontottak és a majorságban iszonyú pusztításokat vittek végbe. Ezen komoly és nagyobbszerű vadászatokon kivűl még a galamblövés is, mely egyébiránt nem egyébb időtöltésnél, sokai nak szórakozásul szolgál és ez még márczius végéig fog tartani Montecarloban. Vad-óvó rendszabályok Amerikában. Az őserdők hazája és csak nem régen még a vadászok kanaanja: Észak-Amerika is kezdi már belátni a vadóvó egyletek szükségességét. A 100 év sőt még csak az 50 év előtti időkben is képzelmeinket meghaladó számban látszott Amerikában a buffaló és a szarvas, vadpulyka. Ma már ez másképen áll. A kapzsiságig fajult vállalkozási szellem a vadállományra is rá vetette szemét. Winchester-puskával, sőt némely helyeken kartács-löveggel halomra lőttek minden vadat a melyből nuskivonatot, ebeknek való biscuitet stb. e félét gyártottak és tette ezt boldog boldogtalan, mert a vadállomány gazdátlan volt széles Amerikában. Ez eljárás eredménye természetesen a vadállomány tulcsökkenését eredményezte. Az amerikaiak azonban praktikusabbak lévén nálunk, jó előre intézkednek a vadóvó rendszabályok életbe léptetése által elejét venni a vadállomány teljes kipusztulásának. Erre nézve a Field a következőket közli : Noha az Egyesült északamerikai államokban általánosan megalapitott vadásztörvények nem léteznek, mind a mellett minden egyes területek hoznak a vadászatra nézve oly rend eletekei, melyek törvényes erővel bírnak és nagyon is szigorúak. De azért mégis a világon nagyobb vadpusztitók a yankeeknél nem léteznek s ezek e szabályoknak fittyet hánynak; ennek oka az, mivel a vadász törvények foganatositása s az azok feletti őrködés oly emberekre van bizva, kik a nép által választatnak állásaikra és ha a hozott szabályokat szigorún alkalmaznák, választóik egyikét vagy másikát sértenék meg, sőt ellenségeikké tennék. Mult évben julius havában azonban NewYork állam bizonyos számú vad megőrzőket nevezett ki, kik rendes fizetést és útiköltséget is kapnak az államtól. Mindeddig ugyan nem tudjuk minő sikerrel működnek ; ha szigorún alkalmazzák a törvényeket, melyeket ez állam hozott, akkor a vad azon államban csakugyan meg lesz védve a kiöletéstől és ez törvények oly szigorúak, hogy azokhoz e tekintetben Európa egyetlen va dásztörvénye sem hasonlítható. Igy jelesül repülő vadra nézve csak bizonyos meghatározott időben szabad vadászni, ide számitvák a vadkacsák, vadludak és szárcsák is. Ezeket sem nappal sem éjjel lámpás világa mellett nem szabad lőni 50 dollár bírság terhe alatt, sőt kacsa-fegyvereket ez első szakban sem szabad használni; nemkülönben vitorlás vagy gőzhajóval is tilos azoknak üldözése, kivévén a longislandi öbölben, az Ontario tavon és a Hudson folyón Nyack alatt. A yankeek igen jól tennék, ha Long Islandban is tilalmaznák a vadászatot, mivel épen itt pusztíttatott ki majdnem minden vad. Eme rendeletek ellen egyébiránt a vad dal kereskedők igen erélyesen tiltakoztak, ől ugyanis a vadat jég közt hónapokon át egészen frisen tartják, s ha eme törvénynél fogva nálok vad találtatik, arra hivatkoz nak, hogy ez amaz időben lövetett, melyben a vadászat meg van engedve. De a long islandi vad-megőrző-társulat e mentséget nem akarja tekintetbe venni, és csak annyiban engedett a vadhússal kereskedőknek, bogy a vadat csak egy hóval a vadászati idény beszüntetése után tarthatják fel vendégeiknek. Most a vad-megőrző-tár sulat és a vadhusárusok egyiránt készülnek folyamodni az Egyesült-Államok parlamentjéhez, az első, hogy határozataikat törvény által szentesítsék, az utóbbiak, hogy a jé,.len tartott vadat elárusíthassák. Majd megválik, mit határoz a törvényhozás. PHONOGRAPH. Erzsébet királyné ő felsége f. hô 14-kén fog Angliába utazni, hol számára egy 12 lóból álló istállót rendeztek be ; a királyné saját vadászistállójából csak 2 ló van ezek között. A királyné kíséretében lesznek, br. Nopcsa, Festetics M. grótnö és hg. Liechtenstein Rudolf. A vadászatokon a királyné kisé röje Captain Middleton lenne. Az ashi akadályversenyeket, minthogy a versenytér a Combermere parkhoz közel esik, elhalasztották e hó 24-kére, remélvén, hogy már akkora a királyné Angliában lesz s a versenyeket magas látogatásával emelni fogja. Ez okból a versenytér jókarba állításán erősen doígoznak. A lótenyésztés emelésére alakult társaság legutóbb tartott igazgatósági ülésében a közgyűlés ha támapját állapította meg f. évi márczius 6 dik nap jának d. e. 10 órára az ujlóvásártéri hivatalos helyiségben. A társaság, mint halljuk, most fog első izben osztalékot adni részvényeseinek ; 3 frt részvényenként s ezen felül 700 frt vitetik át a iövő év javára, a teljesen meglevő elapvagyonon felül. — Ha meggondoljuk, hogy e mellett három évi működése alatt, lódijazásokra— az állam által adott dijakon felül — 1Ö97 drb tiz frankos aranyat és 1400 frt pénzt osztott ki, (tehát 6000 frton felül), úgy az eredmény életrevalóságra mutat. A „Dunántuli rendes közgyűlését pedig e hó 11-ikén vitás kérdésekben galt alapszabályok jury megválasztása a f. é. ménkiállitás versenyegylet" f. hó 19-én tartja ; a bécsi Jockey-club bizottsága tart egy ülést, melynek tárgyát a bíróság megválasztása (a felülvizs74 §-a értelmében) és egy 5 tagu képezendi ; utóbbinak feladata lesz előkészületeit megtenni. A sport uj neme jött divatba közelébb Indiában. Ugyanis a philippini szigetek unatkozó angol gentlemanjeinek az jutott eszökbe, hogy az indiai bivalyt (Carábao) turfra idomitsák s versenyt futtassanak vele. A gondolat tetté vált s néhány manillai fiatal ur, a közeli Mariquina síkjaira hat carabaót állított ki futtatási czélból. A tervezett sikversenyt azonban a bivalyok önkénye akadályversenynyé változtatta, a menynyiben a pocsolyakedvelő állatok egyike az egyik iockeyt egyenesen egy mocsárba vitte s nyakig me rűlt be vele a sűrű iszapba ; persze a vezető bivalynak legott akadt követője — kitört egy másik is, mocsárba terítve lovasát; egy harmadik bivaly a korláthoz dörzsölte jockey-ját; három azonban nem esett ki a versenyből s esze-veszetten vágtatott a czélhoz az összesereglett ültetvényesek nagy örömriadása mellett, kik élénken megtapsolták az első dijat nyert bivaly tulajdonosát. A verseny után pompás lakoma . volt zenével, haDgversenynyel stb. Hogy az ujDemű látványosságnak lesz-e még folytatása s állandó gyökeret ver-e a kezdeményezett bivalyverseny : az még a jövő titka. Tallós kimúlt! Mint a mult csötörtökön (febr. 4.) Baltazzi Hektor ur Pesten beszélé, bátyjának Arisztidf Á - .»HfM
