Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-08 / 49. szám

460 Deczember 8. 1881 Diomeddel megkezdvén a kivitelt, vállalkozó vérrokonaink nem állapodtak meg, hanem még igen sok Üerbv- és St.-Leger-dijnyerőt importáltak. Fentiekből tehát azt le- bet következtetni, hogy az Unióban jelenleg nincs egy állam sem, a hol tenyésztők részére telivér mén nem, lenne kapható; és mi azt hiszszük, hogy Észak Amerika végtelen continensén az éghajlat, viz és talaj a lovak fejlődésére oly kedvező, hogy valószinű, miszerint Foxhall és Iroquois csak „avant courier

u-jei a még jövendő hatalmas paripáknak. Előrebocsátjuk, miszerint Iroquois New-Jer- sey államban született, mi azonban azt hiszszük, hogy jövőben a legjobb amerikai lovak a Potomac és Ohio folyók déli részén fognak születni. Megjegyezzük, miszerint Mr. J. R. Keene, a Foxhall tulajdonosa, némelyek állitása szerint, Virginia völgyében egy Meemes Farm nevű birtokot vásárolt; e birtok oly kerületben fekszik, honnan már sok előkelő versenyló került ki, s az amerikai turfhoz oly viszonyban áll, mint a yorkshire-i Rich- mond és környéke a mienkhez. Az amerikaiaknak csak egy hátrányuk van s ez abban áll, hogy zabjuk jóság tekintetében, az angol, skót és irlandi zabbal össze sem hasonlítható. Bármint legyen is я dolog, Iroquois és Foxhall nagy győzelmei által felbátorítva, telivér ménesük fölemelésére még inkább fognak törekedni. Végül, nagykiterjedésű országuk oly sok különféle levegőt, melegségi fokot, talajt nyújt, hogy talán ott a legjobb angol-vér oly tökéletesbülésnek fog örvendeni, hogy a lóversenyek központját az anya-szigetről — mely azok bölcsője volt, — nemeokára egy a nyugati félgömbön levő kedvezőbb continensre tehetjük át." Mindenkit, ki lapunkban valamit közölni akar, tisztelettel kérünk, hogy küldeményét leykésöbb kedden délutánig beküldeni szíveskedjék. Távirati tudósítások szerdán délig még értékesíthetők. A Szerk. VADASZAT és LÖVÉSZÉT. Mult november hó 28—30-án tartattak meg gr. Apponyi Károly ő méltóságának tolnamegyei hőgyészi uradalmában a szokásos őszi vadászatok, melyeken lövetett 4 darab őzbak, köztük kettő még agancscsal, 48 nyul, .3 róka, 35 fáczány kakas, (tyúkok kiméivé lettek) és 5 suholy. A vadászatokon részt vettek a háziuron kivül fia gr. Apponyi Géza, gr- Apponyi Sándor, gr. Esterházy Ernő, Perczel Dezső és gr. Széchényi Sándor. Meghívás. A tervezett „Pesti Galamb-lövész-egylet" alakuló gyűlésére (1881. decz. 18-àn este szinház után) az eddig magukat aláirt urakat ezennel meghívja Budapest, 1881. decz. 6. Gr. Esterházy Mihály. * * * Ekkorig a következő urak, — szám szerint 29 en — irták magokat tagokul alá: Ifj. gr. Festetics Tasziló,Gr. Esterházy Ferencz, Dfíry Lajos, Gr. Nádasdy Ferencz Jankovics Gyula, Gr. Zichy Béla, Gr. Esterházy Mihály, Gr. Teleki Gyula, Gr. Esterházy Béla, Br. Jeszenszky István, Kégl Pista. " Gr. Zichy Antal, Gr. Zselénszky Róbert, Gr. Andrássy Tivadar, Br. Radvánszky Géza, Simonyi Dénes huszár fhd. Br. Majthényi Izidor, Ivánka Oszkár, Br. Springer Gusztáv, Meszlényi Pál, Blaskovics Mik'ós, Gr. Keglevich Gyula, Gr. Batthyány Elemér, Gr. Esterházy Andor, Br. Mecklenburg, Sztankorznszky, Br. Springer Alfréd, Br. Radvánszky Béla. Br. Podmaniczky Géza, Agarászat, kopászat. A pesti falkavadászatok. November 28. Találkozó Gödön, hová Pestről a vadász-társaságot külön vonat vitte, mely déli 12 órakor ért oda. О felsége a ki. rály és királyné Gödöllőről lóháton párperczczel előbb már oda megérkezett. Miután a vadász-tarsaság lóra ült, elsőben is a Duna mellett fekvő remisehez lovagolt, hol azonban rókát nem találván, innen a téglagyár melletti covert kereste fel, mely a Váczra vezető országút mellett fekszik. Itt hosszabb keresés után a kutyák bent a coverben egy rókát killeltek. Ez alatt egy másik róka szaladt ki a coverből, mi egy vadász úr által észrevétetvén, a kutyák nyomára vezettettek, mi aztán egy hosszabb ideig tartó runre nyújtott alkalmat. Göd körül vezetvén a vadászatot ; a szimat azonban nem volt jó s többszöri check után azt a kutyák egészen el is vesztették. A harmadik róka Göd közelében egy ákáczosban vétetett fol, mely aztán Dunakeszi felé vette irányát, innen balra iramodva egyenesen a csomádi erdőnek tartott. Az iram az erdőig nagyon sebes volt és check nélkül egy óra hosszáig tartott, a róka aztán az erdő másik szélén lyukba menekült ; megkísérelték ugyan a lyukból kiásni, de nagyon mélyen lévén bent, az sikertelen maradt. A vadászat véget érvén, О felségeik Sz.-Jakabon keresztül egyenesen Gödöllőre lovagoltak. Az úrnők közül csupán Baltazzi Hektorné Ugarte grófnő vett a vadászaton részt. Nov. 29-én. Találkozó a czinkotai nagy itczénél, déli 12 órakor. Ugyanaz a szarvastehén lett eleresztve, mely már egyszer a Sikátor melletti nagyszerű vadászatot nyujtá. A kutyák nyomra eresztetvén, a vadászat Sz. Mihálynak vette irányát, itt a nagy vizes árkon átkelve, a szarvas Sikátornak tartott és a csömöri szőllőhegyek mellett közel fekvő nádas со verbe, mely szinig vizzel van tele, menekült. Ama reményben, hogy a szarvas e coverből magától fog kijönni, a kutyák visszaverettek, de bizony ő a covert el nem hagyá és megkísérelték a kutyákkal onuan kizaklatni, azonban ez sem sikerülvén, a társaság a palotai coverhez lovagolt, hol aztán nemsokára egy róka lett felvéve, mely Czinkotának vette irányát, többszöri check után a szt. mihály-csömöri fasornál azonban későbben a kutyák egészen elveszték a nyomát. E futam egy fél óráig tartott és az a többszöri check miatt elég lassú is volt ; a szarvas utáni iram azonban, mely 30 perczig tartott, kivált eleinte, nagyon sebes volt. A vadászaton részt vett ő felsége a király is, az úrnők közül pedig ott voltak EdelsheimGyulay báróné és Baltazzi-Ugarte grófnő. Mint értesülve vagyunk, Gödingről ujabban négy szarvas érkezett Megyerre, mi aztán lehetővé teendi e kedvelt vadászat gyakoribb tartását. A mándoki falkavadászatok. A nyiregyház csapi vasúti vonal tuzséri állomásától körülbelül egy fél órányira Szabolcsmegyének már kiesebb és kultiváltabb vidékén már fekszik a mándoki kastély, hol a házi ur gr. Forgách László vendégszerető házánál, a vadászidény beálltával évenkint egy nagyobb társaság szokott egybegyűlni, hogy ott annak nyulfalkája után vadászva, kedvencz sportját élvezhesse. A jó talaj a coupirozott vidék, és az e falka utáni erős runök, mik a lovaglást élveztessé, de egyúttal nehézzé is teszik és gyakran a lovas egész képességét és terrain-ismeretét igénybe veszik, bizonyára még soká jó emlékezetben maradandnak az e falka után vadászó társaság előtt. Nagyon könnyen megtörténik, hogy ha a vadász csak egy pillanatig is tétováz valamely erosebb akadály átkelésénél, a vadászatot aztán véglegesen elveszíti, mint az ez évben is már egyszer megtörtént, hogy az egész társaság, a inastert és gr. Forgách Istvánt kivéve, kissé tétovázván, aznapra elveszté egészen a vadászatot. — A mándoki uradalom nagy kiterjedése és a szívélyes házi urnák a szomszéd urakkal való jó egyetértése lehetővé teszik, hogy a vadászat nagyon változatossá válik, és a meetek minden nap más helyre tehetők, mi a vadászatoknak rendszerint különös érdeket szokott kölcsönözni. A master két nagy falkával rendelkezvén, rendszerint minden nap van vadászat, mit ő személyesen szokott vezetni, mely munkában neki gyakran testvéröcscse gr. Forgách István segédkezik. A kopók két falkába vannak beosztva, egy sebesebb és egy lassúbba. A kastélytól nem messzire fekvő tágas, jó levegővel biró és jól gondozott kennelekben körülbelül 70 kopó van elhelyezve, és a vadászistállóban álló hunterok, melyek jegyzékét alább közöljük, bizonyára a legjobb classisba sorolhatók, mik egy angliai vadász-istállónak is bizonyára csak diszére szolgálnának; hiszen egy Maid of Erin, Mary-Ann, Leinster Lilly, Kettledrum-Anisette vagy Vortex, ideáljai a jó vadászlónak. Az e vidéken lenni szokott erős nyulak rendszerint erős vadászatokat is nyújtanak s gyakran megesik, hogy egy-egy róka koma is be-beszámol vitorlájával, bár ez ritkábbantörténhetik, miután e vidéken kis számmal vannak s nagyon nehezen találhatók, s bizonyára érdekes olvasmánynyal szolgálhatna a masternek a vadászatokról vezetett naplója, melyben mily sok szép és erős vadászatok hű leírása létezik arról, e sorok irója volt szerencsés meggyőződhetni ; különben amaz eredmény, mit e falka 10 évi működése után bir felmutatni a legnagyobb bizonyíték annak jósága mellett, s kivált ha nem hagyjuk számitá8on kivűl, miszerint e vidék már hidegebb klímával birván, a vadászatok, rendszerint egy vagy két héttel is hamarább végződnek, a beállott fagy következtében, mint az Magyarország délibb vidékein végződni szokott. 1881-ben a kazsui részvény-vadásztársulat feloszolván, gr. Forgách László, ki akkor ama falkának is mastere volt, az ottani falkát átvette és 1872-ben mint saját falkájávai kezdé meg Mándokon a vadászatokat. 1873-ban a Ragendorfról Pestre átjött falkát hozatta el, aztán 1874-ben Angliából hozott kopókkalfrisítéazt fel. 1878 és 79-ben midőn a kolozsvári falka szintén feloszlott, az ottani falka vezérkutyáit vette át, s osztá be saját falkájába, mig ez évben gr. Károlyi István, ki Pesten tölté a vadászidényt, volt szives Nagy-Károlyban lévő nyulkopóit használatra átadni, melyek ez idő szerint ott jó szolgálatot tesznek. Az 1872-ik évben 43 nyul-killel záratott el a vadászat. 1873-ban 31, 1874-ben 60, 1875ben 31, 1876-ban 49 és 3 róka 1877-ben 44 és egy róka. 1878-ban 38 és egy róka, 1879-ben 24, 1880 ban 34 és egy róka, mig az ez évi idény eredményét a vadászat zárta után adjuk. A 9 évi eredmény 354 nyul és 6 róka volt, mely eredményre valóban büszke lehet egy master. Résztvettek ez idényben a vadászatokon : a szeretetreméltó lady patronessen kivül, Komis-Vécsey Marie grófné, a háziurnő testvérei br. Sennyey Marie és Ilona, br. Senynyey Lajos, gr. Szirmay Vincze, br. Wesselényi Béla, gr. Forgách István és Sándor, gr. Lónyay Menyhért és Gábor, gr. Vay Ti bor, br. Sennyey Miklós és István, Botka Béla, Jármy Imre, Miklós, Ödön és András urak és a háziúr szives meghívása folytán pár hétig e sorok irója is. Nem hagyhatjuk említés nélkül ama szép és bátor lovaglást, mit az ott vadászó úrnőktől láttunk, kik közül br. Sennyey Ilona szép lovaglása különösen feltűnt. Sokáig emlékezetes marad e sorok irója előtt ama valóban élvezetes pár hét, mit e szívélyes társaság körében átélvezni szerencsés volt.