Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-08 / 49. szám

Deczember 8. 1S81. VADÁSZ- ÉS VERSEXY-LAP. ban szerepelnek a névsorban. Nevezések pe­dig a II. oszt. államdijra 50, a Derbyre 86, a III. oszt államdijra 49, az Ivadék versenyre 43 s az első oszt. államdijra 84 ló. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. Emiitettük a múltkor, hogy Szily László a képviselőházban a földmiv. ügyi minister­hez mintegy panaszt emelt : — hogyan van az, bogy az állam-méntelepekhői magántenyész­tőknek a jobb félvér mének bérbe adatnak csekély ároD, — s kérdést tett a miniszter­hez, hogy tudja-e eme (szeriDte a kisebb te­nyésztőket károsító) eljárást, és meg akarja-e szüntetni? — Br. Kemény Gábor ő excja a napokban felelt e kérdésre. Tudja és ismeri a körülményt. A mének, az igaz, hogy nem drágán adatnak bérbe a jobb tenyésztőknek, mégis ezek után átlag 225 frt a jövedelem, mig a méntelepeken maradtak után deficzit van. Az állam összesen 1700 ménnel rendel­kezik; ezekből csak körülbelöl 120 drb van magánkézen, jövedelmük 30000 frt. — A mi kérdést tevő ama véleményét illeti, hogy ez által talán a kisebb tenyésztők károsulnának: nem hiszi; egyébiránt az állam feladata, mi­nél jobb tenyész-anyag termelésére törekedni, és ebben a magántenyésztőket is segitni. Ez irányt tűzte ki a kormány, s ez irányt ő (a miniszter) is megtartja tovább is. — Szily László nem elégszik meg a válaszszal. A ház azonban elégségesnek tartja azt. Az orosz birodalom lótörzsei és ten y ész-vidékei, (A legújabb hivatalos adatok szerint.) E. A moszkvai kormányzóság lovai. (Vége.) A jobb módú kocsisok kétfogatúval (ca­retta, fedeles kocsi) birnak. Ez rendesen posz­tóval van boritva s 2—4 ember számára al­kalmas. Az egyfogatú droske, nagy C-rugo­nyokkal, fedél nélkül való, félkerek iilésû, melyen szükségből két személy is ülhet. Rosz kövezeten, gyors hajtásnál e kis droske ülésén a helyzet némely körülmények közt kétessé s kivált jó orosz lakoma után élet­veszélyessé is válnatik. Oroszországban az urasági kocsis az ievoscsiknak tinomitott kiadása. Ez is ép azt az ó-orosz sötétkék öltözéket viseli, mely azonban mindig finomabb posztóból készül. Derékövük gyakran igen szépen hímzett s vörös vagy cseresnyepiros szinű. E kocsisok közt nem ritkán igen szép teli-szakálú férfiakat láthatni, kik rendszerint tisztán, csinosan járnak s a hajtásban oly ügyessége! fejtenek ki ; mely gyakran bámu­latot kelt. Ők lovaikat többnyire nyelvcsat­tantással s egyéb hanggal ösztönzik a leg­sebesebb ügetésre s a mellett, a tömérdek kocsik közt oly ügyesen fordulnak meg, hogy csak nagyon ritkán súrlódnak össze a kere­kek. Csakhogy a hajt-'snál mindig meg­feszített gyeplőre van szükség s a legnagyobb óvatosságra, mert a legkisebb tévesztés össze­ütközést vagy felborulást okozna. Mindenütt, a bol a lovakat „oroszosan" fogják be, a kocsis a nemzeti viseletet hordja ; de ha angolosan kocsiznak, akkor a kocsis angol szabású egyenruhát кар. Az Orlow­ügetőtörzshöz tartozó lovak ugy Pétervárott, mint Moszkvában különösön kedveltek ; az egy foga tuaknál egy fa-iv megy át a villán és a ló nyakán s a fogatnak biztos tartást kölcsönöz. A lószerszám az oroszoknál, mPt majdnem minden szlávnál és keletinél, fényes, ezüstözött disztmény által tűnnek ki ; a mel­lett rendesen még sok szíj-czafrang csüng le a ló fejéről és oldaláról. Tarka szinű szí­jakat e czélból leginkább alkalmaznak. A troika hármas fogat. Ennél egy erős ügető, mint közép ló, a villába fogatik ; a két külső ló, megrövidített gyeplőszárral, mindig az utmelléken járva, folyvást vág­tatva megy az ügető mellett , melynek azonban soha sem szabad felvágni. — Az orosz kocsilovaknál, kiváltképen pedig az ügetőknél, rendes eleven vérmésekletet ta­lálhatni, mi a kocsisoknak nagyon kényel­mes, a mennyiben ritkán kell lovaikat ösz­tönözni ; ezek folyvást gyorsan haladnak előre s csak kivételesen mutatkoznak lomháknak. Kitűnő futóval, illetőleg elsőrend ű ügetővel birni, büszkesége valamennyi moszkvai és pétervári tehetősebb urnák. Ily lovakat vezényelni va­lódi élvezet, Nagyvárosokban alig múlik el oly nap, a melyen alkalom ne nyílnék a faburkolatú széles uczákon valóságos ügetőversenyeket látni. A legvonzóbb látványok azonban, a melyekben lókedvelők gyönyörűségüket lelik, a folyamok jegén való ügetőkocsi versenyek télen. A lovak, gazdagon szerszámozva fo­gatnak a parányi szánka elé s vagy a ko­csis vagy magok a tulajdonosok által hajtat­Dak. Utóbbiak ily alkalmakkor orosz nemzeti öltönyt viselnek s vastag bekecsökben alig férnek el a szánkán ; karjuknak azonban szabad mozgásuk van a versenyző ló vezény­lésére. Silberer Viktor az ügetőversenyről irt munkájában a következőt irja : „Ez ügető­verseDyeknél a jégen a vezetés és ezzel együtt minden ostor használata ki van zárva;*) az egyetlen eszköz, melylyel az ügetőt na­gyobb gyorsaságra buzdítják, a kisérő lónak alkalmazásából áll» Ez egy fürge, kitartó ügető, melyen egy „poddoujni" (lovászfiú) galopban a versenyző üg°tő mellett ugy lovagol, hogy mindig előbb jár egy fejjel s ily mó­don az ügetőt a szán előtt a legsebesebb menetre ösztönzi. A föladat, melyre a vezető ló lovasa utalva van, rendkívül nehéz, mert ő úgyszól­ván reguláíora az ügetőnek s ismernie kell az állatnak ugy gyorsaságát, mint kitartását; másfelől gondosan kerülnie kell, hogy bár­mily okból is közel menjen az ügetőhőz vagy épen hogy azt megérintse. Ujabb időben azonban a kisérő ló alkal­mazása minél ritkábban fordul elő s több­nyire az idomitásnál vetetik csupán igénybe. A császári verseny dijakért v ló pályázás alkal­mával a kisérő ló használata szigorúan til­tatik. Moszkva kereskedői világa már régibb idők óta kitűnt ama nemes szenvedélye által, hogy kocsilóul és paripául szép lo«akat hasz­nált s mai napság is a gazdag moszkvai kereskedők carrossierjei a legkitűnőbbek a birodalomban. A ki e városban legjelesebb Orlow-ügetőket akar látni, az csak nézzen el a déli órákban amaz utczákra, melyek a '""örzeépűlothez vezetnek s bizonynyal alkalma lesz megpillanthatni Oroszország legdrágább lovait. A birodalom legjelesbb méneseinek a tuiajdonasai pótlovaikat Moszkvába küldik s igy ott a legjobb lovak kerülnek vásárra. 1846 óta, tél idején, a chränowoy-i állammé­nesből nagyobb számú lovakat szállítanak árverezésre az ősi i zékvárosba. De a nagy lókereskedőkben sincs itt hiány. Az első fir­máknál — például Bardin és társánál — csak­rem minden törzsből a legszebb lovak talál­hatók, különösen pedig az Orlow-ügetők igen jól képviselvék. Az e lovakért követelt árak egyelőre borsosaknak tűnnek ugyan fel előt­tünk, de csakhamar kibékülünk azókkal, ha e lovak kiváló képességeit látjuk. Nemesfajú angol vagy keleti vérű lóért Moszkovában 1000—2000 rubelt, sőt többet is megadnak. Végre egy jegyzékét adjuk a moszkovai kormányzóság legjobb tenyésztőinek, illetőleg ezek méneseinek; ezek legtöbbje czélszerűen van berendezve s a legjobb tenyészauyagát szolgáltatják a jelesebb keleti és orosz" taj­lovaknak. A Moskovskij-kerületben a MitrofaD Sergieew Mazuiin reitowoi ménese három tenyészmén nel s tizennyolcz tenyészkanczával. A Bogorodskij-kerületben a Wocikoff V. ez­redes litwinowoi ménesében 4 tenyészmén s 26 tenyészkancza. Ugyané kerületben Kolesoff S. orvos­riazantzy-i ménesében 3 tenyészmén s 24 te­nyészkancza. Ugyanott a Mopozoff I. ménesében Sche­rebshichiben 6 tenyészmén s 45 tenyészkancza. A Worcjskij-kerületben a Wocikoff P. örökö­seinek subbosinoi ménesében 7 tenyészmén s 56 t. kancza. A Dmitrousky kerületben Perlow S. moszk­vai kereskedő smirdimoi méneeében 3 tenyész­mén s 13 t. kancza. A Mosztaiskij-kerületben Schipoff N. P. ál­lamtanácsos ostaschewoi ménesében 3 tenyész­mén s 33 tenyészkancza. Mind e ménesekben többnyire kocsilo­vakat, részben ügetőket és igás lovakat te­nyésztenek. *) Jelenleg a lovak ösztönzésére többnyire ki csiny négyszögű érczlemezt használnak, mely a gyeplő közepére akkép van alkalmazva, hogy az a fart kel­lőleg érintheti. Amerikai versenylovak. A „Fild" czimű kitűnő angol sportköz­löny f. évi november 5 iki kiadásában afent­czim alatt következőket irja: A „Quartely Rewiew" 1833-ik évi julius­havi kiadásában Mr. Apperley (alias Nimród) egy igen bátor és meglepő jövendőléssel ál­lott elő. „Amerikában a versenyek és lovak nemesitése oly nagy haladásnak örvendnek, hogy némelyek véleménye szerint egy fél század lefolyása multán, saját vérünk kiegé­szítése miatt, kényszerítve leszünk az Egye­sült-Államokba menni. „E szavak leírása óta 48 év mult el s mint látjuk, a jövendőlés, Mr. Kenne tulajdonát képező Foxhall háromszori győzelmével beteljesedett. Foxhall,- mondja nevezett lap, jelenleg a világ legelső lova ; és noha pedigree-je tisztán angol, nagyapja és nagyanyja, nemkülönben nagyanyjának apja és anyja, az Egyesült-Államokban ellettek. Ezek után történeti fejtegetésekbe bo­csátkozik, kimutatván, hogy virginiai és dél­carolinai ültetvényesek telivér méneket és anya­kanczákat Angliából már vagy kétszáz évvel ezelőtt vittek ki Amerikába. Elfogadható — mondja tovább — amaz állítás, hogy a teli­vér lovak használata a virginiai és a carolinai planter-ek által a mult században igen elter­jedett volt. Igen természetes tehát, hogy ezek a planter-ek, kik ily telivér lovakon ültek, utóbb ama gondolatra jöttek, hogy barátaik és szomszédjaik lovaival megmérkőzzenek. Uyformán jöttek létre a versenyek, melyek jelenleg bizonyos meghatározott helyeken az egész országban el vannak terjedve. Ha te­hát ama lovak hosszú sorozatát tekintjük, melyek Angliából az észak-amerikai conti­nensre vitettek, csodálkozunk, hogy az Egye­sült-Államok már évtizedekkel ezelőtt nem küldöttek egy Foxhallt. Amaz okok, melyek az Egyesült-Államokat arra képesiték, hogy Angliába egy és ugyanazon évben két oly lovat küldhettek, mint Iroquois és Foxhall, következőkben rejlenek. Mióta az első Derby nyerő „Diomed", me­lyet egy virginiai farmer több mint busz éves ko­rában 50 sterlingért megvett, kivitetett, azóta a lóversenyek az Egyesült-Államokban igen elterjedtek. Dioraed, Virginiába történt átvi­tele után még több mint tiz évig élt; Virgi­nia és Kentueky legjobb telivér lovai majd­nem mind tőle számaznak. Ezek közé tartoz­nak : Sir Archie, Timoleon, Florizel, Botton és végre Lexington. Foxhall pedig egy Le­xingtontól származó kanczának a fia.

Next

/
Thumbnails
Contents