Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-08 / 49. szám

Deczember 8. 1S81. VADÁSZ- ÉS VERSEXY-LAP. ban szerepelnek a névsorban. Nevezések pedig a II. oszt. államdijra 50, a Derbyre 86, a III. oszt államdijra 49, az Ivadék versenyre 43 s az első oszt. államdijra 84 ló. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. Emiitettük a múltkor, hogy Szily László a képviselőházban a földmiv. ügyi ministerhez mintegy panaszt emelt : — hogyan van az, bogy az állam-méntelepekhői magántenyésztőknek a jobb félvér mének bérbe adatnak csekély ároD, — s kérdést tett a miniszterhez, hogy tudja-e eme (szeriDte a kisebb tenyésztőket károsító) eljárást, és meg akarja-e szüntetni? — Br. Kemény Gábor ő excja a napokban felelt e kérdésre. Tudja és ismeri a körülményt. A mének, az igaz, hogy nem drágán adatnak bérbe a jobb tenyésztőknek, mégis ezek után átlag 225 frt a jövedelem, mig a méntelepeken maradtak után deficzit van. Az állam összesen 1700 ménnel rendelkezik; ezekből csak körülbelöl 120 drb van magánkézen, jövedelmük 30000 frt. — A mi kérdést tevő ama véleményét illeti, hogy ez által talán a kisebb tenyésztők károsulnának: nem hiszi; egyébiránt az állam feladata, minél jobb tenyész-anyag termelésére törekedni, és ebben a magántenyésztőket is segitni. Ez irányt tűzte ki a kormány, s ez irányt ő (a miniszter) is megtartja tovább is. — Szily László nem elégszik meg a válaszszal. A ház azonban elégségesnek tartja azt. Az orosz birodalom lótörzsei és ten y ész-vidékei, (A legújabb hivatalos adatok szerint.) E. A moszkvai kormányzóság lovai. (Vége.) A jobb módú kocsisok kétfogatúval (caretta, fedeles kocsi) birnak. Ez rendesen posztóval van boritva s 2—4 ember számára alkalmas. Az egyfogatú droske, nagy C-rugonyokkal, fedél nélkül való, félkerek iilésû, melyen szükségből két személy is ülhet. Rosz kövezeten, gyors hajtásnál e kis droske ülésén a helyzet némely körülmények közt kétessé s kivált jó orosz lakoma után életveszélyessé is válnatik. Oroszországban az urasági kocsis az ievoscsiknak tinomitott kiadása. Ez is ép azt az ó-orosz sötétkék öltözéket viseli, mely azonban mindig finomabb posztóból készül. Derékövük gyakran igen szépen hímzett s vörös vagy cseresnyepiros szinű. E kocsisok közt nem ritkán igen szép teli-szakálú férfiakat láthatni, kik rendszerint tisztán, csinosan járnak s a hajtásban oly ügyessége! fejtenek ki

; mely gyakran bámulatot kelt. Ők lovaikat többnyire nyelvcsattantással s egyéb hanggal ösztönzik a legsebesebb ügetésre s a mellett, a tömérdek kocsik közt oly ügyesen fordulnak meg, hogy csak nagyon ritkán súrlódnak össze a kerekek. Csakhogy a hajt-'snál mindig megfeszített gyeplőre van szükség s a legnagyobb óvatosságra, mert a legkisebb tévesztés összeütközést vagy felborulást okozna. Mindenütt, a bol a lovakat „oroszosan" fogják be, a kocsis a nemzeti viseletet hordja ; de ha angolosan kocsiznak, akkor a kocsis angol szabású egyenruhát кар. Az Orlowügetőtörzshöz tartozó lovak ugy Pétervárott, mint Moszkvában különösön kedveltek ; az egy foga tuaknál egy fa-iv megy át a villán és a ló nyakán s a fogatnak biztos tartást kölcsönöz. A lószerszám az oroszoknál, mPt majdnem minden szlávnál és keletinél, fényes, ezüstözött disztmény által tűnnek ki ; a mellett rendesen még sok szíj-czafrang csüng le a ló fejéről és oldaláról. Tarka szinű szíjakat e czélból leginkább alkalmaznak. A troika hármas fogat. Ennél egy erős ügető, mint közép ló, a villába fogatik ; a két külső ló, megrövidített gyeplőszárral, mindig az utmelléken járva, folyvást vágtatva megy az ügető mellett , melynek azonban soha sem szabad felvágni. — Az orosz kocsilovaknál, kiváltképen pedig az ügetőknél, rendes eleven vérmésekletet találhatni, mi a kocsisoknak nagyon kényelmes, a mennyiben ritkán kell lovaikat ösztönözni ; ezek folyvást gyorsan haladnak előre s csak kivételesen mutatkoznak lomháknak. Kitűnő futóval, illetőleg elsőrend ű ügetővel birni, büszkesége valamennyi moszkvai és pétervári tehetősebb urnák. Ily lovakat vezényelni valódi élvezet, Nagyvárosokban alig múlik el oly nap, a melyen alkalom ne nyílnék a faburkolatú széles uczákon valóságos ügetőversenyeket látni. A legvonzóbb látványok azonban, a melyekben lókedvelők gyönyörűségüket lelik, a folyamok jegén való ügetőkocsi versenyek télen. A lovak, gazdagon szerszámozva fogatnak a parányi szánka elé s vagy a kocsis vagy magok a tulajdonosok által hajtatDak. Utóbbiak ily alkalmakkor orosz nemzeti öltönyt viselnek s vastag bekecsökben alig férnek el a szánkán ; karjuknak azonban szabad mozgásuk van a versenyző ló vezénylésére. Silberer Viktor az ügetőversenyről irt munkájában a következőt irja : „Ez ügetőverseDyeknél a jégen a vezetés és ezzel együtt minden ostor használata ki van zárva;*) az egyetlen eszköz, melylyel az ügetőt nagyobb gyorsaságra buzdítják, a kisérő lónak alkalmazásából áll» Ez egy fürge, kitartó ügető, melyen egy „poddoujni" (lovászfiú) galopban a versenyző üg°tő mellett ugy lovagol, hogy mindig előbb jár egy fejjel s ily módon az ügetőt a szán előtt a legsebesebb menetre ösztönzi. A föladat, melyre a vezető ló lovasa utalva van, rendkívül nehéz, mert ő úgyszólván reguláíora az ügetőnek s ismernie kell az állatnak ugy gyorsaságát, mint kitartását; másfelől gondosan kerülnie kell, hogy bármily okból is közel menjen az ügetőhőz vagy épen hogy azt megérintse. Ujabb időben azonban a kisérő ló alkalmazása minél ritkábban fordul elő s többnyire az idomitásnál vetetik csupán igénybe. A császári verseny dijakért v ló pályázás alkalmával a kisérő ló használata szigorúan tiltatik. Moszkva kereskedői világa már régibb idők óta kitűnt ama nemes szenvedélye által, hogy kocsilóul és paripául szép lo«akat használt s mai napság is a gazdag moszkvai kereskedők carrossierjei a legkitűnőbbek a birodalomban. A ki e városban legjelesebb Orlow-ügetőket akar látni, az csak nézzen el a déli órákban amaz utczákra, melyek a '""örzeépűlothez vezetnek s bizonynyal alkalma lesz megpillanthatni Oroszország legdrágább lovait. A birodalom legjelesbb méneseinek a tuiajdonasai pótlovaikat Moszkvába küldik s igy ott a legjobb lovak kerülnek vásárra. 1846 óta, tél idején, a chränowoy-i államménesből nagyobb számú lovakat szállítanak árverezésre az ősi i zékvárosba. De a nagy lókereskedőkben sincs itt hiány. Az első firmáknál — például Bardin és társánál — csakrem minden törzsből a legszebb lovak találhatók, különösen pedig az Orlow-ügetők igen jól képviselvék. Az e lovakért követelt árak egyelőre borsosaknak tűnnek ugyan fel előttünk, de csakhamar kibékülünk azókkal, ha e lovak kiváló képességeit látjuk. Nemesfajú angol vagy keleti vérű lóért Moszkovában 1000—2000 rubelt, sőt többet is megadnak. Végre egy jegyzékét adjuk a moszkovai kormányzóság legjobb tenyésztőinek, illetőleg ezek méneseinek; ezek legtöbbje czélszerűen van berendezve s a legjobb tenyészauyagát szolgáltatják a jelesebb keleti és orosz" tajlovaknak. A Moskovskij-kerületben a MitrofaD Sergieew Mazuiin reitowoi ménese három tenyészmén nel s tizennyolcz tenyészkanczával. A Bogorodskij-kerületben a Wocikoff V. ezredes litwinowoi ménesében 4 tenyészmén s 26 tenyészkancza. Ugyané kerületben Kolesoff S. orvosriazantzy-i ménesében 3 tenyészmén s 24 tenyészkancza. Ugyanott a Mopozoff I. ménesében Scherebshichiben 6 tenyészmén s 45 tenyészkancza. A Worcjskij-kerületben a Wocikoff P. örököseinek subbosinoi ménesében 7 tenyészmén s 56 t. kancza. A Dmitrousky kerületben Perlow S. moszkvai kereskedő smirdimoi méneeében 3 tenyészmén s 13 t. kancza. A Mosztaiskij-kerületben Schipoff N. P. államtanácsos ostaschewoi ménesében 3 tenyészmén s 33 tenyészkancza. Mind e ménesekben többnyire kocsilovakat, részben ügetőket és igás lovakat tenyésztenek. *) Jelenleg a lovak ösztönzésére többnyire ki csiny négyszögű érczlemezt használnak, mely a gyeplő közepére akkép van alkalmazva, hogy az a fart kellőleg érintheti. Amerikai versenylovak. A „Fild" czimű kitűnő angol sportközlöny f. évi november 5 iki kiadásában afentczim alatt következőket irja: A „Quartely Rewiew" 1833-ik évi juliushavi kiadásában Mr. Apperley (alias Nimród) egy igen bátor és meglepő jövendőléssel állott elő. „Amerikában a versenyek és lovak nemesitése oly nagy haladásnak örvendnek, hogy némelyek véleménye szerint egy fél század lefolyása multán, saját vérünk kiegészítése miatt, kényszerítve leszünk az Egyesült-Államokba menni. „E szavak leírása óta 48 év mult el s mint látjuk, a jövendőlés, Mr. Kenne tulajdonát képező Foxhall háromszori győzelmével beteljesedett. Foxhall,- mondja nevezett lap, jelenleg a világ legelső lova ; és noha pedigree-je tisztán angol, nagyapja és nagyanyja, nemkülönben nagyanyjának apja és anyja, az Egyesült-Államokban ellettek. Ezek után történeti fejtegetésekbe bocsátkozik, kimutatván, hogy virginiai és délcarolinai ültetvényesek telivér méneket és anyakanczákat Angliából már vagy kétszáz évvel ezelőtt vittek ki Amerikába. Elfogadható — mondja tovább — amaz állítás, hogy a telivér lovak használata a virginiai és a carolinai planter-ek által a mult században igen elterjedett volt. Igen természetes tehát, hogy ezek a planter-ek, kik ily telivér lovakon ültek, utóbb ama gondolatra jöttek, hogy barátaik és szomszédjaik lovaival megmérkőzzenek. Uyformán jöttek létre a versenyek, melyek jelenleg bizonyos meghatározott helyeken az egész országban el vannak terjedve. Ha tehát ama lovak hosszú sorozatát tekintjük, melyek Angliából az észak-amerikai continensre vitettek, csodálkozunk, hogy az Egyesült-Államok már évtizedekkel ezelőtt nem küldöttek egy Foxhallt. Amaz okok, melyek az Egyesült-Államokat arra képesiték, hogy Angliába egy és ugyanazon évben két oly lovat küldhettek, mint Iroquois és Foxhall, következőkben rejlenek. Mióta az első Derby nyerő „Diomed", melyet egy virginiai farmer több mint busz éves korában 50 sterlingért megvett, kivitetett, azóta a lóversenyek az Egyesült-Államokban igen elterjedtek. Dioraed, Virginiába történt átvitele után még több mint tiz évig élt; Virginia és Kentueky legjobb telivér lovai majdnem mind tőle számaznak. Ezek közé tartoznak : Sir Archie, Timoleon, Florizel, Botton és végre Lexington. Foxhall pedig egy Lexingtontól származó kanczának a fia.