Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-01 / 48. szám

452 jóval meghaladó „runt" adott, melynek vé­géD pár point-nel sikerült megverni a magá­nál sebesebb, de kellő training hiánya miatt megfáradt „Kudarez"-ot. A nevezések következő sorrendben tör­téntek : I. Kőlyök-rerseny. 1. Téglásy András h. k. Darázs. 2. Téglásy József tk. sz. Czipő. 3. Némethy József f. sz. Holló. 4. Kun Frigyes f. sz. Kokot. Összevetés. Darázs) — , Czipő 1 Daraz s- j Holló \ „ ... , Kokot / Ho11 0 Holló. II. Elegy-verseny. Nevezések. 1. Szemere István sz. k. Kudarcz. 2. Dókus Gyula tk. k. Zsobri. 3. Orosz Sándor f. k. Lárma. 4. Téglásy András tk. k. Vércse. 5. Cseley Gyula v. k. Tigris. 6. Görgey Pál tk. k. Szarvas I. 7. Cseley Lajos tk. k. Babos. 8. Szemere Lajos f. k. Piktor. 9. Vladár Emil v. sz. Szarvas II. 10. Ugyanez f. sz. Ilancsa. 11. Téglásy József h. k. Darázs. 12. Némethy József f. sz. Holló. Összevetés. Kudarcz I i Kudarcz rcse (Erő vesztő Kudarcz*) Vérese Kudarcz Hancsa / Tigris )„. . Piktor / Т |е п а Szarvas l.) I T ... Holló j Hol l° Lárma T Tl Ho11 0 Szarvas Ц. /Szarvas II.\ Babos 1 v Zsobri j Babo s / Vén Vércse L r, Darázs j Vércs e ) Kellemesen lepett meg bennünket és a versenyeknek kiváló érdeket kölcsönzött -— az egyleti billikomokon kivül — gr. Andrássy Manóné б mltsga által az egyletnek ajándé­kozott három tiszteletdij, valamint a gátszécs­vidéki úrnők által br. Fischer Gusztavné ő mltsága kezdeményezése folytán felajánlott „hölgyek dija", mely előzékeny figyelemért a versenyt megelőző egyleti közgyűlés mind­két irányban jegyzőkönyvileg fejezte ki szí­ves, őszinte köszönetét. E dijak, előzetes megállapodás szerint, a billikomokra felmaradt agaraknak adattak ki A gyepen megjelent hölgyek, kik verse­nyeinket szerencsésiték, minden futamot vé­gig nézhetvén, szintén kitűnően mulattak, mert a kocsik az agarász-tér egyik oldalát övedző erdő — a fülesek positiója— előtt he lyezkedtek el, s igy minden hajtásba került füles erre véve iramát, a legtöbb ballali kö­zelükben következett be. A versenyeket Gálszécsen a kasziuó ter­meiben kedélyes 40 — 50 terítékű társas ebé­dek követték és fényesen sikerült tánczes­tély zárta be, melyen a megye előkelőbb csa­ládjai nagy számmal vettek részt к a Lányi fiúk zamatos zenéje mellett pezsgő jó kedv tői kisért hajnali csárdás után azzal váltak meg tőlünk : „milyen nagy kár hogy csak, egyszer tartanak esztendőben agár-versenyt". Végül az egyesület nevében őszinte kö­szönetet mondok gr. Andrássy Manó ő méltó­ságának, ki a versenyek megtartására birto­kait átengedni azives volt. S. A. Ujhely 1881 nov. 25. Füzy Kálmán, egyl. titk. *) Kudarcz és Vércse leszármazását kérnők — ha átlag is. Szerk. H 0 R G A S Z-S P 0 E T. Horgászat penzes szemlingre. — Dr. Pelech E Jánostól. — (Folytatás.) Francis mondja: „Ha a pisztráng a fo­lyamok ura, akkor a pénzes szemling bizony­nyal azok úrnője." Külsőleg minden fajbeli rokonától, főleg abban tér el, hogy teste kö­zép nagyságú pikkelyekkel van fedve. Mig egy »/» kilogramm súlyú pisztráng vagy lazacz pikkelyei nem nagyobbak egy köles szem­nél, addig azok egy hasonló súlyú pénzes szemlingnél lencsénél jóval nagyobbak. — Ugy látszik mintha e hal átmenetet képezne a szemlingektől a ponty-félékhez. S valóban va­lahányszor a pénzes szemlinget vizsgálom, mindannyiszor megvillan agyamban a gondo­lat, hogy a teremtő, midőn a thymallust al­kotá, bakot lőtt. Pontyot akart teremteni s szemling lett belőle! — S valóban a kis, köralakú szájnyilás, az apró picziny fogacs­kák, a nagy pikkelyek, a farkúszony-villa­szerű mély kivágása egészen a pontyokra emlékeztet, mig a boneztani alkat és élet­mód a telivér szemlinget állítja a búvárkodó szem elé. — Ronalds azt mondja, hogy : „A pénzes szemling legelegánsabb alkatú hal, — szebb a pisztrángnál." — Vita tárgya nem lehet, hogy valóban kecses cs megnyerő kül­seje van; én azonban a kis fej, az arányta­lan széles vál, s hirtelen elvékonyuló fark között nem találom azt a helyes arányt, ama plasticai egységes öszliangot, mely a pisztráng páratlan alakján oly kitűnően nyi­latkozik. À pénzes szemling színét nehéz le­írni, változik az a kor, évszak és lakhely szerint. Mennél fiatalabb a hal, annál vilá­gosabb, annál ezüstüsebb. A hát általán sö­tét, zöldes szürke, mely a lias felé mindin­kább halványodik, világos kékes szürke, majd alúl tiszta ezüst fehérbe megy át. Uralkodó szin a szürke (gray.) Ezenkivül az egész testet elborító pikkelyeken többé-kevésbbé te­litett vörös, kék, ibolyaszín és zöld zoman czú ragyogó szinpompa ömlik el. A lej ol­dalán a válón s oldalakon szabálytalaDÚl el­szórva, szögletes fekete pontok foglalnak helyet. — A hátúszony — mely a hal fődi széül szolgál — kétszer o'y széles, mint a faruszony alapja, pompás bibor vörös színe­zetű s 3—4 bársonyfekete harantcsik által tűnik ki. A páros uszonyok sárgásak, a fark és alfél uszony violaszinű, a kis zsír-uszony sö tét mint a hal háta. Ha a vizből imént kie­melt halat a világosság felé úgy tartjuk, hogy azt szemünkkel egy magasságra emelve, a fényt oldalvást, vagy szemben engedjük ráesni, a pompás szivárvány szinek, s a ragyogó drága-kövek változatos színjátékában gyö­nyörködhetünk. E színpompában leginkább a hatalmas hátuszony tűnik ki. A hal hossza 30—65 cm., súlya legfeljebb két kilogramm. Jellegző e balnak sajátságos szaga, mely ha­tározottan virág-illatra emlékeztet; legtöbben a thymian-gyökér szagához hasonlítják. In­nen a hal latin — thymallus — neve. A ré­giek ama hitben éltek, hogy e növény gyö­kereivel táplálkozik, — ez azonban téves, mert a pénzes szemling soha sem vesz ma­gához állati tápnál egyebet. — Azért nevezte St. Ambrosius püspök is „ Virághalnak", a „Halak virágának" a pénzes szemlinget és any­nyira kedvelte, hogy valahányszor asztalára került, mindannyiszor magasztaló oratiókat tartott felette. A thymallust már az ókorban ismerték, mint jeles halat. Clianus volt az első, ki „De animalium natura" nagy müvé­ben említést tesz róla. Ausonius pedig igy ir róla : „Effugiensque oculis celeri levis umbra natatu." A pénzes szemling igen elterjedt folyami hal, Európa minden részében előjön. Tiszta forrás-vizet szeret, mint a pisztráng, azonban oly közel a forráshoz, oly magasan nem ha­tol mint amaz. A hegyi patakban legfelül csak pisztráng jő elő, lejebb utána az első a pénzes szemling, mire a fehér hal követke­zik. — Azonban nem minden vizben él a pénzes szemling, hol pisztráng lakik és vi­szont. Leginkább oly folyókat kedvel, melyek talaját kavics, homok' és agyag vegyülete képezi, hol tiszta vizű, csendes, mély zsom­bok, gyors folyású, sebes folyam-részletekkel váltakoznak. Iszapos, piszkos vizű folyót nem tűr meg. Különös sajátsága, hogy ugyanazon fo­lyauiak, egy-egy részletében végkép nem jő elő, holott alább, meg feljebb igen jól te­nyész. Néha egy folyóból minden látható ok nélkül végkép eltűnik, — hogy ide multán ismét előkerüljön. Kedvencz tartózkodási helyét a legsebesebb folyórészletek teszik, de ott, hol a viz legalább V 2 méter mély, s hol sebes rész­let egy csendes ponttal érintkezik. S bár öblökben, kanyarulatoknál, alámosott partok alatt, csendes mély zsombokban is előszere­tettel tartózkodik, s ez utóbbiaknak, főleg alsó részén, azok elfolyásánál : mégis főhelye csak a sebes folyó-részlet marná. — Itt választja ki gonddal lakhelyét. Zsákmánya után azon­ban nem mint a pisztráng lesekedik, mely akkor midőn táplálékát nem a fenéken keresi, egé­szen közel a felszinbez emelkedik, s onnan lesi a habokba hulló rovarokat. A pénzes szemling mindig a meder fenekén fekszik, éles szeme azonban bizton felismeri onnan is a legkisebb legyecskét és mihelyt a sebes hul­lámokba esett, villámgyorsan emelkedik föl, egyenesen a felszínre szökik érte s elkapva, újra egyenest le, lakhelyére száll alá. A ro­varok, férgek, álezák, pondrók minden ne­mével táplálkozik ugyan, de legkedveltebb cse­megéjét a kis szúnyogok, — légy-félék képezik, melyeket a vizek felszínén keres. Innen van, hogy oly páratlan készséggel megy a raűle­gyekre is. — A pénzes szemling par excellence mülégy-horgászatra való hal. — Mig a pisztráng gyakrabban a fenéken vadász s ilyenkor nem fogható műlegyekkel : addig a thymallus többé kevésbbé, — de mindig kész felszállni a légy után. Szájának alkata és kicsinysége miatt gyakran elhibázza azt, — de annál készebb újra felmerülni értté, — s igy megesik, hogy a pénzos szemling 10 — 14-szer egymásután kiugrik műlegyünkre, feltéve, bogy a horog meg nein sérté. S épen eme tulajdonsága, — hogy úgy mondjam — ügyetlensége, készségével kap­csolatban az a körülmény, mely horgászatát oly élvezetessé teszi. — Ha a pisztráng 2-szer, legfeljebb 3-szor ugrott föl legyünk után s nem sikerült horogra kapnunk, bízvást fel­hagyhatunk a további kísérletekkel — nem fog egyhamar legyünkkel törődni ; a pénzes szemling merész ugrásaiban, кос tos iveiben miket felszálltakor a habokba ir, sokkal többször gyönyörködtetheti a horgászt.Gyakran oly magasra száll, hogy széles bátuszonya tul ér a felszinen, s purpur vörös tűkre pom­pás szivárvány színjátékkal csilláinlik meg a nap sugáraiban. Máskor egész testével a ha­bok fölszine felé dobja magát, néha % mé­ternyire szökik a viz tükre fölé, s lefelé száll­tában kapja el legyüuket s elsiet vele a fe­nékre. — Noha nem ily pisztrángszerű gyor­sasággal, vehementiával száll fel, de a leg­kecsesebb mozdulatokkal, mondhatnám a leg­raffinirtabb eleganciával, mintegy modoros tempóban emelkedik fel leshelyéből s a föld­szint érintve visszafordul s ugyanily tempó­val vissza a mélybe tér meg. A pisztrángot csak megvillanni látjuk a felszinén, mintegy szikrázó, szürke vonalt, a pénzes szemling virtuozitását a kecses felmerülésben ismételten és hosszasabban bámulhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents