Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-11-24 / 47. szám

440 látni e szegény állatokat, kivált mikor oly­kor takarmány hiány is fordul elő. Az igáslovak tenyésztésének javitása vé­gett a kormány, ujabb idők idők óta, a leg­jobb külföldi "fajok vérét vezeti be s talán előszeretettel a nehezebb, tehervontató, lassú léptű állatokét. Az ottani parasztok szükség­letének leginkább megfelel a teherhuzásra alkalmas, de könnyen mozgó ló, mivelhogy ott átlag igen nagy távolságokat kell menni. Tambow környékének fuvarosai a fuva­rozásra az utóbbi időkben a legjobb sikerrel párositák a kirgiz és kalmük lovakat, me­lyek 30—40 rubelért az alsó Wolgánál kap­hatók és jó legelőn s rendes istálló-táplálás mellett eléggé kitartóak. Az 1876-iki összeszámláláe szerint a tam­bowi kormányzóságban 732.078 drbra ment a lovak száma. 209 magán-ménesben akko­ron 644 fedező mén és 5187 anyakancza volt. Ezek tulajdonosai nagyobbára kocsilo­vakat tenyésztettek s csak kis részben pari­pákat. 149 ménesben gyors tigetőket tenyész­tenek, melyek közül gyakran Oroszország leggyorsabb ügetői kerülnek ki. Tambow városban már jó idő óta igen czél­szerűen szervezett állami fedező mén-telep van, melyben az 1876-ik évben körűlbelől 70 kü­lönböző fajú mén állíttatott föl. 19 fedező mén a paripafajhoz tartozik s többnyire ke­leti vérű. 19 mén Orlow-ügető, 21, a nagy erős igásfajhoz tartozik s 11 a közönséges igásfajhoz. A tenyésztési üzlet a tambowi nagyobb ménesekben a leggondosabban el­lenőriztetik ; a legfiatalabb, még tapasztalat­lan tenyésztőknek a méneshivatalnokok ad­nak tanácsot és sohasem hiányzik a biztatás az okszerű tenyésztés módjára nézve. Tambow és Woronesch valóban verse­nyeznek egymással a tenyésztésben az első­ségért. A szentpétervári liadkormáuyzóság a tam­bowi kerületből nagy számmal kapja a leg­jobb tüzérségi, szekerészeti stb. lovakat, me­lyek rendesen mindama tulajdonságokkal bir­nak, melyeket most az e fajú lovaktól köve­telhetni : erővel gyorsasággal és kitartással. A tenyésztők kötőül je'enleg kitűnnek ott hg Wiasensky Leonid, Salvelieff ezredes stb, kik elsőrangú iigetőket is tenyésztettek. C. A Pensa kormányzóság lótenyésztése E kormányzóságon — mely 705. 37 földr. négyszög mértföld, 1,197,400 lakossal bir, —a Moksa és Sura vizek folynak át. Sik föld, mér­sékelt magasságú halomsorokkal s mindenütt fekete föld a talaj. Pensanak fele mivelés alatt álló föld, több mintegy harmadrészét erdő borítja, mely a legszebb tölgyfából áll. A sik egy het-ed része pompás rétség. A ta­laj termékenysége e kormányzóságban különö­sen nagy, az égalj szelid ésjkellemes s csak oly­kor, nyár közepén fordul elő aszály. Terménye gabna, kender, len, különféle kerti gyümölcs, zök.ség s tömérdek erdei gyümölcs. A mar­batenyésztés nagymérvű. Többféle termeivény külföldre szállíttatik, mint pl. szappan fagy­gyú, bőr és gyapjú. Utóbbinak egy nagy iészét az ottani posztógyárakban dolgozzák fol. Pen­sában számos főúrnak és nemesnek kastélya van a szebbnél szebb birtokokon, némelyik jól rendezett parkkal ellátva. A tenyészálla­tokra az utóbbi időkben nagy gond forditta­tik ott. Igen gyakran értékes tenyészmén ta­lalható nemcsak előkelő urak birtokában, de egyes parasztok tulajdonában is. Az 1876 dik évi számítás szerint e kor­mányzóságban 60 magánméues volt 202 mén­nel, 1232 anyakanczával, egészben 345,800 ló, tehát tekintélyes állomány Kelet-jDroszor­szág többi kormányzóságáéval szemben. Pensában leginkább erős kocsilófajokat tenyésztenek. А 66 ménes közül 45 kizáró­lag vontatólovakat tenyészt s egyetlen egy sem egyedüli paripákat. Huszonegy ménes­ben különféle czélokra tenyésztenek, de ezek­ben is leginkább olyanokat, a melyek dologra alkalmasak. Fájdalom, a kormányzóság északi részein még sok parasztnak igen csekély silány lo­vacskái vannak, melyek itt-ott tenyésztésre használtatnak. A legutóbbi időkben azonban lehető figye­lem fordittatik az okszerűbb tenyésztésre s a silányabb fajok mindinkább tünedeznek, s helyet engednek az okszerűleg tenyésztett lo­vaknak. A ezári méntelep s a nemesség jól berendezett magánménesei, ugy látszik, elő­nyösek a silányabb gebék kiszorítására. Pensa kormányzóságban több helységben élénk lóvásárok tartatnak, melyeken 3—500 különféle fajú ló Állíttatik föl. Tekintélyesebb ménessel biró tulajdono­sok Persában, a többi közt, hg Manzyreff Miklós, Nirotmortreff udvari tanácsos, Sabo­roff százados, hg Schahowskai Mária, hg Druszky-Sokolinsky stb. a nyomort érezni. No, de majd talán észre­térnek az Írországiak s a rókasport újra élén­kebb lendületnek örvend. Jelenleg a követ­kező nevezetesebb falkák működnek Íror­szágban: A County Galway-Ъеп Mr. Barton Perste-é, kit szerencsére nem üldöz amaz ellenszenv, mely a birtokosokkal szemben oly sok lie lyeu uralg az országban. Jól szervezett fal­kájával jó idénynek nézhet eléje. Sir J. Nugent //«mWe-éknek szintén ör­vendetes kilátásuk van. Falkájuk kitűnő, ró­kájuk nagy számmal van s a vidék a sport iránt eléggé barátságos hajlamot mutat. A Kihlare-ok, a veszély oszoltával most már újra munkához fognak. A jó szervezet­ben ott nem lévén hiány, hét. meeten nyolez kill nek örvendhettek. Kilkennyben Capt. Heartopp vadászgat, kit az albérlők nagy szívességgel fogadtak. A Limerick-County társaság bővében van a rókának; a The Louth szintén elég kölyköt talált. A Queens County-Ъеп róka szintén bőven vau ugyan, de a politikai viszonyok miatt a falka nem működhetett. A Tipperary társulat jól kezdte a kölyök­hajtást. A West Д/епгА-екпек 75 kölyök-fészkök volt járásukban. Aug. 3-dika és okt. 10-dike közt 14 kill volt; tiz róka pedig agyon zak­lattatott, holott hetenkiut csak egyszer volt vadászat rájok. A Yunghal-harrier-falka átalakult s a jelen idényben már rókára vadászott. a * , * A nyulvadászatra nem épen voltak a vi­szonyok kedvezőtlenek. Itt-ott egy-egy falka megszűnt ugyan, de más helyeken meg ujak keletkeztek, ugy bogy a mérleg megüti az általános mennyiséget. A Hindoue к kel jelen­leg Mr. Clarke vadászgat Minehead körül és Estmoortól délnek; Mr. Goynne Phillips falkája Tiverton és South-Maltoa körül szép, vad vidéken zaklatja a nyulakat ; Wolverton lord megunva a nagyszájú vérebeket, most szintén karrierekkel vadászgat. Falkáját sok tapin­tattal állitá össze az Earl of Peoubrock és Midlothian kennelekből. Működnek még : a Brighton, Easton-Park is, kisebb-nagyobb sze­rencsével. A H. P. H. falka nagyon megsza­porodott; 34 pár fiatal kopót. vásároltak Ha- milton herczegtől, melyek mindau nyia a Sir Thomas Boughey nagybocsű fajából való. Van ezeken kivül még néhány falka, jólle­het a nevezetesebbek közül vagy hármat szétugrasztott a politikai viszály. Igy a Capt. Gray falkáját eladták, a Rock Hount falka s a Mr. Stacpool falkája megszűntek mű­ködni. A Newbridge-falka most egy bizott­mány vezetése alatt áll. Ennyi az, mit vázlatosan a három király­ság parforce-vadászatainak illusztrálásául adni érdekesnek tartottunk. D. A nischnij-noirgorodi lovak. Az 1,262,913 lélekkel biró nischnij-now­gorodivagy nischegorodi kormányzóság 951,16 földr. négyszög mértföldet foglal el. A Wolga, Sura, Wetluga és Oka folyók liasitják át e kormányzóságot, a folyók jobb parti részét kivéve meglehetős sik területtel bir. Euuek fele erdővel van borítva, kétharmada pedig szántóföldűl szolgál s a fekete földön több­nyire gazdag aratás mutatkozik. Nischni-Now­gorod, a Samara kormányzósággal egyetem­ben, a két czári székváros gabnatárául, élés­kamrájául szolgál. A kormányzóság több he­lyén, a földmiveiés mellett a gyáripar is szé­les kiterjedésű s télen át a lakosságnak a legfőbb foglalkozást adja; ugyauis 628 gyár 15 ezer munkást foglalkoztat. Népe oroszok­ból, mordvinok, karakalpakokból és cseremi­zekből áll. Egyes helyeken sok német tele­pült is található. A földmiveiés mellett igen sokau — különösen a mordvinok és oroszok — ló-, marha- és juhtenyésztéssel is foglal­keznak. Legfőbb kiszállítási czikkek : gabna, kender, ló, marha, faggyú, szappan, enyv, borjú- és báránybőr, kidolgozott bőr stb. Nisclmi-Nowgorod Oroszország egyik leg­nagyobb kereskedővárosa s tömérdek kara­ván gyiilőhelye, hol a nyári hónapokban na­gyon élénk hajóközlekedés vau, ugy a Wolga mint az Oka folyóról. Országos vásárok al­kalmával nagy lóvásárja is vau, mely alka­lommal gyakran ezernél több ló állíttatik föl. A mi a nischegorodi lótenyésztést illeti, erről orosz hippologok következőleg irnak : E kormányzóság klimatikus viszonyai, kiváltkép pedig a talajminőség, mint szintén a legelők s rétek buja volta, — mely utób­biak itt tápláló édes füvek és növényekkel vannak sűrűen boritva — teszik e vidéket különösen alkalmassá a lótenyésztésre. Nohi\ ujabb időben a gabnatermelés végett sok le­gelőt törtek föl, s e körülmény miatt a ta­karmány is némileg megdrágult, mindamel­lett is nyújt e kormányzóság a lótenyésztők­nek oly előnyt, mely a többi északkeleti és keleti részbe eső kormányzóságokban nincs meg oly mérvben. A lovak száma itt való­ban meglehetős nagy. 1876-ban körűlbelől 232,000- re rúgott s az utóbbi években még jelentékenyebben növekedett, több uj magán­ménes keletkezvén, és a régiek közül is több, jóval nagyobb terjedelmet öltött. A lovak nagysága és testalkata Nishe­gorod különböző vidékein nem egyforma ; magasságuk 1.40 és 1.60 meter közt válta­kozik. A parasztok által nevelt lovak a fe­keteföldi régió nagyobb igás lovai és az északvidéki erdei lovak közt a középutat tart­ják. A bolashnai és gorbatowi kerületben, hol a mordvinek számosan laknak, a lovak kisebbek, 1,40 meter magasak. A legtöbb és legjobb ló — jeles igás faj — a lutoja­nowi kerületben tenyésztetik. 1876-ban 9 ma­gánménes volt ott 28 ménnel és 305 anya­kanczával. A sergacskii és vasilicskii kerületben néhány tatár család is lakik, melyek a régi ta­tárfajból tartottak néhány kanczát tenyész­tésre. Ezeknek ivadékait, ugy mezei mun­kára mint fuvarozásra örömmel vásárolják, mert SZÍVÓS állatok s kevéssel megelégesznek. Általában véve e kormányzóságban a lovaknak jó testalkatuk, többnyire száraz fe­jők vau s erőteljes tagokkal, kemény, kissé széles patákkal birnak. Jt, lovak közül i<*eu sok, a liviandi poroszkált testalkatára emlé­keztet s nem valószínűtlen, hogy korábbi időkben рогозгка ménekbe többszörösen fe­dezteték a parasztok régi fajú lovaikat. A nomek elkülönítésére itt a paraszt gazdaságokban a ménesekre nagyon kevés gondot fordítanak. A lovak általában minden kor- és nem- különbség nélkül közös lege­lőn vannak. Oly párosodások történnek aztán itt, a melyek nem mindig kívánatosak. Fé­lig kifejlődött csikók fedeznek és fedeztet-

Next

/
Thumbnails
Contents