Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-11-03 / 44. szám

November 3. 1S81. VADÁSZ- ЁЗ VERSENY-LAP. 413 a második és harmadik között. Két hoszszal utána Poulett negyedik, Incendiary ötödik, Pireus hatodik. Érték 2017 £ az elsőnek. Október 16-án. The Dewhurst Plate. 300 £. Kétéveseknek. Táv 7 furlong. 89 aláirás. Lord Falmouth p к Dutch Oven a Dutch-Skater a Cantiniere 8-13 F. Archer 1 Mr. R. S. Evans p m Marden 8 9 J. Goater 2 Mr. C. Perkins p m Bonaparte 9 9 Snowden 3 Lord Stratford p к Maritomes 8"6 F. Fordham é Lord Wilson p m Hautboy 8.9 Rossiter 0 Fogadások 3 : 1 Dutch Oven, 7 : 1 Maritornes, 10 : 1 Marden és Bonaparte. 20 : 1 Hautboy ellen. Küzdés után körülbelöl egy hoszszal nyerve; 2 hossz a második és harmadik közt. Érték 1557 £ az el' sőnek. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Az orosz birodalom*) lótörzsei és tenyész-vidékei. (A legújabb hivatalos adatok szerint.) (Folytatás.) A korábbi idők egyik leghíresebb ménje volt Lowky fekete mén, Lebed IV. fia, Chrünowoyból. E mén rendkívül gyorsan ügetett. Wissapur sötét pej mén is hires ló volt Podyban ; ennek igen bosszú sörénye és farka volt, valódi ügető váU-lappal s nagy patákkal. Nyugodt állásában e ló az Orlow-ügetők hollaudi származására emlékeztetett ; mozgás közben azonban arab ló látszott benne rejleni. A pody-i paripafaj sok ideig a legelőnyösebben volt képviselve Jochont fedezőmén által, melynek törzsfája a Saltan I. vérben gyökerezett, melyet 1774-ben gr. Orlow A. G. Arábiából szállíttatott be. A ménes mai napig is kitűnő állatokat mutathat föl e paripafajból — egészben 5 ménnel és 29 anyakanczával, — melyek nagy gyorsaságuk, elegendő magasságuk és ügyességök által átalános hirre tettek szert. Az Orlow-féle ménes ügetői közül említésre méltók: a Pavline, Arab, Bulcy mének és a Nesabwennaya anyakancza, melyek közül mind a négy, mint tenyészló és kitűnő átörökítő képességű tünt ki. A Nikolaewitsch Miklós nagyberczeg tscbesmenskai ménesében 14 fedező mén és 91 anyakancza van, melyek részben arab, részben angol telivérek, nagyobb részt azonban elsőrendű ügetők.**) A nagyherczeg ép oly szakértő, mint szenvedélyes lótenyésztő ; ő őrködik régi jóliirű, pompás ménesének tenyésztése fölött a legnagyobb szigorral s csakis a legjobb lovakat alkalmazza tenyésztésre. Mi, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy e ménesről teljes rajzot adjunk; megemlítjük, azonban a többi közt a jeles Tugoy mént, mely a szentpétervári kiállításon 1879-bon egy nagy dijt nyert. A paripafajból Tschesmenskában a Dant mén tünt ki előnyösen, szép alakja és jó járása által; 1879-ben a nagyherczeg e lova is jutalmat kapott. Végre megemlítendő itt még az Ochotnikow Wassyli őrnagy ménese Alexieewkában, hol most 12 fedező mén és 63 anyakancza van az ügetőtörzsből ugy, mint a paripa- és igás fajból. E ménesben is szakismerettel történik a tenyésztés s sok ló tüntetett ki máiszép képességet e ménes ivadékai közül. A woroneschi kormányzóság legnagyobb magán-ménese felől, mely a Strabow Mitrofan uré, sajnos, nem nyerhettünk adatokat. Az Orlow-féle ügető lovak magassága átlag 1.65 meterre tehető ; azonban sok oly *) Kezdetét lásd lapunk 29-ik, folytatását 31, 32, 33, 35 és 36-ik számában. **) E telivér pepiniere először Seopin városban (Rjázan kormányzóság) állitatott föl, melyet keletről és Angliából vásároltak. Midőn a kormány 1843-ban Orlow grófnétól a woroneschi kormányzóságban földeket vásárolt, akkor vitték át először a ménest Tscliesmenskàba s csak később Chriinowoyba. példány van, mely alig nő nagyobbra 1.60 meternél. E lovak legtöbbj e imponál erőteljes, arányos testalkatával. Száraz fejük s szép nagy szemök van, s e tekintetben keleti származásukra emlékeztetnek. Homlok és orr ritkán képeznek egyenes vonalat, utóbbi gyakran kissé kikanyarodik. A fej rendesen magastartású s a kissé erős, de különben jóidornú nyakkal igen szép öszhangban áll. Szíigyének terjedelme nem jelentékeny, sőt igen gyakran kissé laposnak és csak mérsékelt mélynek látszik, habár mellcsontjában hosszú, úgyhogy a légzési szerv terjedelme, legalább egy irányban, kielégítőnek mondható. Az Orlow-ügetők száraz marja lassankint széles, erős hátba megy át, mely különösen a vesék táján tömör szokott lenni. Hosszú faruk többé-kevésbbé csapott, rendszerint sajátságos domborodással, de nem mint a friez és hollandi lovaknál rendesen lenni szokott, kétfelé választott vagy rovaté kos. Telt lágyékok töltik ki a legjobban a bordák és vékonyok közt levő keskeny tért. E lovak tagjai többnyire kitűnő izomzattal birnak. Széles és hosszú váll-lapjaik feszes, tisztán jelzett izmokkal boritvák, rézsut fekvésük van s a keresztcsonttal majdnem egyenes, olykor kissé tompa szöget képeznek. A könyökcsontok a szügytől elállanak, az első lábak alkarjai hosszak, a szárcsontok rövidek, a csülkök sem nagyon hosszúak s többnyire jóállásúak. Lábaik mérsékelt erősek a csuklóknál. E lovak nagy patái rendesen jóidomúak. Az előkaroknál rendszerint jó izomzat mutatkozik. Az Orlow-ügetőknek rendesen puha, ruganyos bőrük van, finom szőrrel boritva. Sörényük és farkuk tömöttek és hosszúak s a bokacsontnál is a szőr, melyet csak ritkán nyírnak le. A farkukat nem igen szépen hordják. Feketék és szürkék e törzsnél leggyakrabban fordulnak elő; azonban láthatni ugy Chritnowoyban, mint más ügetőfaj ménesben, sok pej és sárga lovat is. Csaknem ugy látszik, mintha ez utóbbi szinek most az Olowoknál divatba jőnének. Altalánosságban az ügetőfajnál sok hórihorgas, ne:n nagyon jó derekú s nem igen nemesió található, melyek szemünknek eleintén, kivált ha csak „egymás közt" állanak, nem igen tetszősek ; azonban csakhamar kibékülünk alakjokkal, ha mozgásba jőnek. Ilyenkor feltűnően változnak. Már lépésben túllépik a hátulsó lábak az elsők uyomait ; ügetésben pedig még inkább, úgyhogy, ha mind a négy láb elvégezte akczióját, nagyon gyakran három testliossz van hátrahagyva. Silberer V. azt mondja: „Keményen zabiára dőlve, szépen fentartott, meggörbített nyakkal, élénk temperamentummal dolgoznak e lovak, oly jól és egyenletesen, mint valamely gép. Mig az első lábak térdben erősen meghajolva csaknem a derekat verik, addig a hátulsó lábak az első lábak patkónyomán tultolatnak s egyes pillanatokban mind a négy patkót a levegőben lehet látni megcsillanni s a mellett a far oldalmozdulata csaknem észrevehetlen. Egy első klasszisú orosz ügetőnek a gyorsasága a ezári Orlow ménesben, mai napság olyan, hogy 3 kilometert 4% perez alatt hagy hátra s ily gyorsasággal nagy kitartást tanusit; e számnál 2 : 32 felel meg egy angol mértföldnek." A chrilnowoyi ménes-krónika az ottani ügetőtörzs képessége felől több más eset közül a következőket eraüti még föl: „1815, évben I. Sándor orosz czár meglátogatta a gróf Orlow ménesét Chriinowoyban s az eléje vezetett lovak megszemlése után a czár egy kirándulást akart tenni Tschesmenskára, a hol most a Nikolajevics Miklós nagyherczeg ménese van s e czélból Orlow grófnak legjobb hármas fogatát parancsolta elő. Tscliesmenska Cbrünowoytól köriilbelől 30 kilométernyire fekszik. Az ut akkoriban még nagyon rosz volt — ma valamivel jobb. A troika villája közé egy ügető volt fogva: ettől jobbra-balra az utmelléken két telivérió futott, melyeknek az ügető mellett folyvást galopban kellett menniük A tschesmenskai uton mind a két mellékló összerogyott s kimúlt, mig az ügető, a bevégzett ut után oly erőben volt, hogy a czélhoz érve, a czárnak két órai pihenése után, a visszatérésnél újra használható volt. Két uj angol fajú mellékló lett az ügető mellé fogva, de ezek is ép oly sorsra jutottak, mint az előbbiek : kimúltak a nagy megerőltetés miatt, mig az Orlow-ügető frisen, elevenen érkezett meg Chriinowoyba s később is még több ily utat tett meg." (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Pusztulnak a medvék. Vétsén (az uradalomhoz tartozó ficzkói bükkösben) okt. hó 11-én, br. Kemény Kálmán med ve-vadászatot rendezett. A vadászaton jelen voltak; ifj.gr. Teleki Sámuel о. k., gr. Teleki Domokos, gr. Teleki József, br. Boruemisza András és Maeskási Ferencz. Az oroszlánrész ifj. gr. Teleki Sámuelt illeti, ki a nevezett napon három medvét lőtt, m. p. kora délután az első hajtással egyet, este felé pedig a második hajtással kettőt. Ugyanakkor br. Kemény Kálmán is elejtett egyet. A vadászatot fényes vendégség követte. Agarászat, kopászat. Pesti róka falka. Okt. 27. Találkozás a szentmihályi pusztán, hol egy szarvas-suta bocsáttatott ki, mely azonban inkább csak szoktatásul eresztetett el, s 25 pereznyi előnyt nyervén, szimatját nem vehették a kopók. Erre a szentmihályi kis réten 4 rókát észlelvén, ezek egyikét hajtatták a kopókkal, mely jó szimattal Csömör felé vitte a vadászokat, s 25 pereznyi futam után egy lyukba menekült. — Annál jobb futamot nyújtott egy másik róka, mely a szentmihályi erdőhöz vezetett fel s 45 perczig tartó jó lovaglást adott, mig a csömöri szőliőkbe menekült, hová a kopókat nem bo. csátották. Okt. 29-én a Páskál-malomnál lett volna találkozás ; de a hóesés miatt nem lévén kilátás jó vadászatra, sa pestiek közül senki sem jelenvén meg, a master, Baltazzi úrral és br. Loeval 12% órakor visszalovagoltak a 8-as rejthez, melynek vize a sok eső által annyira megáradt, hogy a rókákat kiöntve, azok a hegység felé vonultak fel. El is indultak keresésükre, és a sikátori ültetvényekben egyet felvévén, az idei legjobb vadászatok egyikét adá 1 óra 25 pereznyi tartó runnel, mely alatt a róka, először a csömöri szőllők felé futott, majd megfordulva, mély völgyeken és szakadásokon át (hol több elakadás történt) egész Mogyoródig futott ismét, bol a szőliőkbe menekült. Okt. 31. Szent-Mihályon volt ismét találkozás, délelőtt 11 órakor, esős, borús időben, de a kibocsátott szarvas tehén a legpompásabb vadászatot nyujtá; bár a felázott mély talajban a lovak csak nehezen tarthatták a pacet. A szarvas Szent-Mibályról nagy körben először a czinkotai nagy iteze felé, onnan pedig Keresztárnak vitte a falkát, hol az erdőben néhány pereznyi fenakadás (Check) után Kőbánya felé, onnan pedig minden tétovázás nélkül a szőllők ön át a régi versenytér felé futott, mielőtt azonban ezt elérné, a közeli nádasba menekült, honnan a kopók nem tudták kihajtani; néhányan ott vesztek, többen a legjobbak közül (félig megfagyva a hidegvízben) vétettek fel nyeregbe, s kérdsé A