Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-09-29 / 39. szám

——• 360 VADASZ- ÉS VK.RSESY-LAP. Szeptemb er 29. 1881 ronyi versenyek szellemi éltetőjét, gr. Széchenyi Kálmánt, hg Esterházy Pált; jelen voltak gr. Stockau, gr. Páltfy, gr. Esterházy Miklós, br. Majthényi Izidor, gr. Batthyány Elemér, br. Üchtricí Zsiginonl. br. Ambrózy Lajos, gr. Csíky Béla, gr. Forgács Ágoston, hg Rohan, Blaskovics Ernő, Inkey A., Baltazzi Arisztid, Jé key főhadnagy, br. Deviez és sok más ur. A pálya bár kissé mély volt, de azért az a lovakra semmi káros befolyással nem bir: és öriimmel konstatálhatjuk, hogy a mee- ting alatt azokat semmi komolyabb accidens nem érte. A lovak többnyire jól néztek ki s elég trison mentek az induló ponthoz, ha­bár a hirtelen beállt hideg, mely első nap volt legjobban érezhető, aligha nem volt behatás­sal, kivált a kétévesek némelyikének futására. Az Esterházy-dijra nevezett 16 ló kö­zül hat fogadta el a terhet, s ezek közül Cavaliero volt a főkedvencz, daczára 67 kilo legmagasabb terhének. A mén jól is nézett ki és hűségesen is szaladt, de az egyenes vona Ion kénytelen volt Csapodárnak engedni. Ugy látszik, itt már nyomni kezdte őt a teher. Bébének jó esélyében is sokan biztak; a kan­cza jól is uézett ki; de azt hiszszük, hogy az egv mértföld neki sok; a harmadnapi vigasz­versenyben, mely csak 1200 meter távolságú, sokkal nagyobb teher alatt egészen más tor­mában sztladt. — Sogrodda kissé fáradtnak látszott, ugy szintéu Pista is; valószínűleg még nem pihenték ki kellőleg a nyári né­metországi fáradalmakat. Toni von Gomba egészen roszul szaladt, egy pillanatig sem volt versenyben, pedig könnyű terhe alatt őt egész más helyen kép­zeltük látni; kár, hogy e szép mén egészen el veszté temperamentumát. Nyárban mutatott szép formájához legkevésbbé sem hasonlit most. Csapodár bókkal szebben ment, mint legutol­jára Bécsben; nagyon szép szivósságot fejtett ki az egyenes vonalon és a távoszlopon túl már biztosítá magának a versenyt. Sikerült indulás után Pista vette át a vezetést, egy hossznyira követve Csapo­dártól; utána jött Bébé, Sogrodda, Cavaliero csomóban, hátul Toni von Gomba az indulás­ból kissé megkésve. Az utolsó fordulónál cso­mósodott a mezőny, Cavaliero feljött Csapó dárhoz, s az egyenes vonalra befordulva, ez utóbbi kettő a vezető Pistához. Toni von Gouiba már itt egészen kiesett a versenyből. A távoszlop előtt Sogrodda és Bébé lettek legelőbb hajtva s lassankint ők is maradozni kezdtek; a távoszlopon tul Pistát is hajtani kellett, mig Cavaliero és Csapodár erős pa­ceben jöttek a czélpont felé, mely előtt pár öllel Cavaliero is hátrálni volt kénytelen és Csapodár másfél hoszszal biztositá magának ellenében a győzelmet. Nagy volt az élénkség és sürgés-forgás, midőn a biró harangja megkondult a Polgár­dij nyergelésére. A tavaly nevezett 43 esz­tendős csikó közül nyolez vállalkozott e két­évesek legnagyobb dijának elnyerhetésére, s valóban szép látványt nyújtott, midőn a nyolez csikó elvégezve utolsó készületeit, egyideig a birói páholy előtt körben lépdegélt; hat kö­zülük régibb ismerősünk, mig l'eron i ca és Vol­tige most jelentek meg nyilvánosan először. Mindkettőjükhöz istállójukban nagy remé­nyek voltak fűzve, s mindkettő méltán meg­érdemelheti a bennök vetett bizalmat; ritkán lehet egy pár szebb és tetszősebb kétévest látni ezeknél ; correctűl alkotva, a versenyló egész formájával birnak; szőrük, kivált előb­benié, ragyogott mint a bársony s mindket­tőből bizonyára jó hároméves fog válni; a kettő közül utóbbi nekünk mégis jobban tet­szenék; még a fejlődésben kissé hátra lévén, most sok feles hust is vitt magán. Ugy látszik, még sokat fog fejlődni; hatalmas tag­arányai s ama szép hosszú galop, melyben a biró előtt elcanterezett az induló poDthoz, egy első classisú versenylovat sejtet benne rej­leni. A főkedvencz azonban a sz.-mártoni is­tállóból a baden-badtni Zukunftspreisban Gyöngyvirág után másodiknak érkezett Bujdos volt, s olyan nagy volt a bizalom iránta, hogy Lehman csak egyenlő pénzt adott el­lene. s vétetett is nagyobb összegekig. Igaz ugyan, hogy midőn tudva lett, miszerint a szent­mártoni ist álló idomárja Gyöngyvirág részére lett megmázsálva, kissé kételkedni kezdtünk, nem-e mégis e kanczában bizik istállója jobban; de midőn meghallottuk, hogy Grimshawnak (ki az istálló ré.-zére már többször lovagolt ez évben) választása volt a két csikó bárme­lyikét lovagolhatlí, és ő Bujdost választá , eme kétely egészen eloszlott. Az eredmény egé­szen az ellenkezőjét bizonyitá, és ebből lát­szik legjobban, hogy versenyeken mennyire nem lebet egész biztos számításokat tenni. A mén bár a legjobb startot kapta, egy pilla­natig sem volt a verse .yben, de ezért e ver­senyéről semmi következtetést vonni nem vagyunk hajlandók, mert baden-badeni futása, hol 3 kilo tulteherrel ki nem lovagolva meg birta verni Paneaket és Michel Angelót, oly eredmény, melyből más tehetség látszik ki, mint a mit itt mutatott. Gyöngyvirág vitte a társaságban a legnagyobb terhet, f>6 1/ 3 kilót, és Kincsem e niéee-je ily magas terhe alatt oly szivósságot és kitartást fejtett ki, mely mindenkint bámulatra ragadott. Már a nyer­pont előtt vagy 20 öllel lerázott magáról minden két, és végtére is elég könnyen nyert vagy két hoszszal. Taurus jó futása bizo­nyára nagy örömet okozhatott tulajdonosának, habár a második helyre futását részben Ve- ronica lovasa (Madden) elszeleskedésének kö­szönheti, ki midőn Gyöngyirág által megelőz­tetett, veszve látván az elsőséget, felhagyott a hajtással, s eme jó alkalmat Taurus lovasa felhasználva, az utolsó pillanatban Veronica elébe hozta a méDt. Gr. Henckelnek az idén a két­évesekkel sehogy sincs szerencséje, s nyá­ron az oly sokat igérő Albionnak esett baja, most meg Pancakeval történt valami, hogy meg nem jelenhetett e szép díjért, s igy csak Grand Buccaneert küldhette az ütközetbe; e mén azonban túlságosan nagy mint kétéves, galoppja is egyenetlen még, s igy komolyan a versenybe bele sem szólhatott, ugy szintén a Mrs Day mén sem. The Caliph azonban jó ne­gyediknek futott fel a társaságban s ez min­denesetre sokat jelentő, mert a verseny elei­től nagyon sebesen lovagoltatott. A számtalan zápindulás (mi hetet szá­moltunk) valóban az izgatottságot a legnagyobb fokra emelte, s bizonyára bele telt egy jó fél­óra a mig Mr. Cavalieronak sikerült a fiatal társaságot elereszteni, mi aztán nagyon szé­pen sikerült. A csikók eleinte csomóban men­tek jó sebes iramban és annyira zárva, hogy egy lepedővel be lehetett volna őket teríteni; a a pálya felén aztán kissé kivált Veronica, Gyöngyvirág, The Calipli és Taurus, mig Buj­dos, Grand Buccaneer és Mr. Day mén már itt a második sorba estek vissza, aztán Bujdos kissé később egészen ki is esett a verseny­ből. A nyerpont előtt pár öllel Gyöngyvirág feljött Veronicához, s heves küzdést kezdett vele, mi csakhamar Gyöngyvirág előnyére dőlt el, és a kancza aztán elég könnyen ment el mint első a birói páholy előtt. Az utolsó ga­lopp-ugrásban Taurus megelőzte Veron icát s egy fejjel verte meg őt a második helyért. A Kancza-dijban Monerula válalkozott Donna Christineval megmérkőzni, de Mone­rula ugy látszik, most nincsen formájában, mert az egy és háromnegyedrész mértföld távolsá­gon, mi Donna Chrístinenak már sok, általa egészen könnyen veretett meg, habár az ira­mot Monerula eleitől sebessé akarta is tenni. Különben is Monerulát egész más classisú ló­nak tartjuk, mint Donna Christinet, s ennek könnyű győzelmét egészen indokoltnak véljük. Az államdijban Miss Pleydell és La Gon­dola indultak egyenlő teher alatt, és ama vé­leményben vagyunk, hogy ha a verseny elei­től sebes le't volna, akkor Miss Pleydell nem szoríthatta volna meg ugy Gondolát, mint az igy történt. Egészen a czélponttól 1000 mé­terig lassú galoppl.au ment a két kancza, innentől aztán sebes pacceben jöttek fej fej mellett, egész a távoszlopig, hol mind a ket­tőt erősen kellett hajtani, mig végtére a czél­pont előtt pár ölnyire La Gondola jobban állván a verés alatt, ki-só előre iött s érdek­feszítő küzdelem után egy nyakkal veré meg Miss Pleydellt az első helyért. A gátversenyre hat 1* lett félnyergelve. Hilarius csak a/ induló ponthoz ment, hogy a vigasz versenyre képesittessék. E versen) re a kedvenczek Cobweb és Austria egyenlően voltak. Austria itt egy kilót codált Cobweb­nek s általa a versenyben aztán könnyen ve­retett is meg. Nautilus szépen ugrott és ment egészen az utolsó sövényig ; itt aztán nem birta az iramot a két kanczával tartani és kiesett a versenyből. Bálványos nem elég se­bes ló, hogy ily társaságban jó esMylyel me­hessen és már a szemközti oldalon egészen meg volt verve. A Voltella-mén elejétől nem volt versenyben, galoppja nekünk nagyon merevnek tetszett és azon felül ugrani sem tud; igy aztán a negyedik sövénynél el is esett, s lovasa Hausi meglehetősen meg is ütötte magát. Meg kell itt emlitenünk, hogy Cobwebet Busby nagyon szépen nyugodtan lovagolta. Legjobb sikver seny-jockeyink ugylátszik, hogy nagy előszere­tettel kezdenek gátversenyekben is lovagolni. A vezetéssel Bálványos ugrott el, követve Ausztria, Nautilus, Cobwebtől, kissé hátrább a Voltella-mén. Ily sorrendben mentek majd­nem az utolsó előtti sövényig, hol Bálványost a vezetésben Austria váltotta föl, közvetlen követve Nautiüus és Cobweb által. Az utolsó sövény előtt Cobweb feljött Austriálioz, Nau- tilus pedig kissé visszaesett; a* utolsó sö­vényt együtt ugrotta a két kancza; innentől aztán Cobweb könnyen előre jött és canter­ben nyert két hoszszal. Nautilus meglehetős harmadik. Bálványos feltartatott. Az erre következő Reiter-Club-akadály­versenyben csak Alice és Sapperment indul­tak. Vezetett eleinte Alice, csakhamar azonban felváltotta őt Sapperment. Az első akadályo­kat szépen vette a két ló, de Sapperment egy árkon sokáig vonakodván ugrani, igy egészen kiesett a versenyből, és Alice igy egészen könnyen nyerhette a versenyt vagy 100 hoszszal. * * * A második napi versenyek egy cseppet sem maradtak hátia az első napi után. A Széchenyi-dij és a dunántuli nagy handicap érdekfeszítő küzdelmeket nyújtottak. Az e napi versenyek az 1000 frtos Festetics-dijjal vették kezdetüket, melyért La Gondola ma­gában járta körül a pályát. Az erre következő Széchenyi-dijban tiz lóból álló nagy mezőny indult, és ez volt a meeting alatt a legnagyobb is. E verseny Veronica győzelmével végződött, és szívből gratulálunk tulajdonosának e szép győzelem­hez, kit ez évben oly annyira üldözött a ver­senyekben a balszerencse. A kedvencz különben Veronica és Kitty volt, de ez utóbbi, bár a versenyt ő vezette, vagy 100 meterrel a czélpont előtt vissza­esett és helyét Veronicának volt kénytelen átengedni, mely Madden által most szépen, várásra lovagolva, az utolsó pár méteren na­gyon szép sebességet fejtett ki. Tittle Tattle Voltige után jó harmadik lett, utána közvet­len Pierrot jött s ugy aztán a többi. Három­szor meghiusult indulás után végtére a ne­gyedik sikerült. A lovak csomóban indultak és csakhamar Kitty látszott kissé a mezőny élén menni, közvetlen követve a többitől. Körülbelől 600 meter befutása után eleinte Voltige, aztán Veronica jött előre, s itt már mindegyiket erősen hajtották ; ily sorrendben mentek is el a birói páholy előtt. A dunántuli nagy handicapra öt ló lett.

Next

/
Thumbnails
Contents