Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-09-08 / 36. szám

338 Szeptember 8. 1881. igen sokat tettek az oroszországi lótenyész­tés és nemesítés érdekében s az egész biroda­lom háláját kiérdemelték. Ok nem csupán azt kívánták méneiktől és kanczáiklól, hogy a ver­senypályán nagy gyorsasággal tűnjenek ki, hanem ügetésük tisztasága által is. Oly lovak, melyek az ügető m>-netnemben rendellenes­séget mutattak, csakhamar kizárattak a te­nyésztésből. Gróf Orlow féltékenyen őrködött méne­sének dicsősége tölött és soha ügető mént el nem adott, csak olykor egy-egy kanczát. Be­szélték nekünk, hogy e maximát, még a gr. halála után is oly szigorúan megtartották az örökösök, bogy még I. Sándor czár is, az Or­low G. A grófnétól kért négy ügető mén he­lyett, négy heréltet kapott. Koptjeff W. orosz hippolog, 1866-ban a szentpétervári államménea igazgatójának, Grünwaldt vezérkari segélnek a következő­ket jelentette az ügetők gyorsaságáról és ren­des menetneméről : „ E nagyszerű lovak moz­gása oly rendes volt, h gy a ló farára egy tele pohár vizet lehetett volna tenni, a nél­kül, hogy abból kiömlött volna, oly nyugod­tan haladt a ló gyors ügetésben s csak a végtagok vitték gyors, rendszeres, kimért lép­tekben előre az ügetőt, melyről csak a pa­ták iiteme adott hirt. Szemtanúk beszélték nekem, bogy a Potjosnai, a gróf e ked­venez heréitje lábainak mozgása oly gyors volt, bogy ha az ember szemét ügetésére iráoyzá, ugyanabban a pillanatban mind a négy fényes patkóját egyszerre látta a lég­ben. Idősebb emberek beszélik, hogy a gróf Ugetői, a 200 fonal*) távolságot körülbelől 30 másodpercz alatt futották meg s emlékeznek, hogy a verseny alatt a gróf szolgáinak egyike tányérnagyságú órával állott ott, hogy futama végeztével pontosan értesíthesse a grófot ama gyorsaságról, melylyel a lovak a távoi, meg­futották. Ritkán vett igénybe több időt egy ló 30 másodpercznél. Miután a gróf ily módon a pálya végét elérte, áthajtott a félkerek görbületen — kö­rülbelől 60 fonalon — lépésben ; akkor újra megvonta a gyeplőt s ismét beröpülte üge­tője a 200 fonalat a pálya túlsó végéig s a görbületet megint lépésben járta be. Ha ő ily módon négy pályahosszat futott be üge­tőivel, egy másik szánba tilt a gróf vagy másik droskéba s újra kezdte ugyanazt a gyakorlatot. Nagyobb távolságot azonban soha sem kivánt tőlük." Az ujabb kor versenypályáin az Orlow­tigetők — Moerder adatai szerint — csaknem többet visznek véghez, mintchränovoyi őseik. A Newa jegén a nagy versenyeknél gyak­ran 12 werstnyi távot kell egy tourban meg­futni. Oroszországban jelenleg csak azokat a lovakat nevezik ügetőkn°k, melyekegy werst­nyi távot legkevesebb 2 perez alatt meg­futnak. Gróf Orlow A. G. halála után (1812.) Schiskin W. vette át a chränowoyi ménes igazgatását ; e férfi is sokat tett 1830-ig az ottani ügetőtenyésztés érdekében. Folyvást ügyesen és szakértelemmel működött s külö­nösen az ügető-sport iránt való előszeretetet élesztgette nagy buzgalommal. Csak attól az időtől fogva jelentek meg a hires Orlow-he­réltek Moszkva és Pétervár utczáin és ver­senytérein. Az ügetők tenyésztése — irja Silberer Viktor — Oroszországban uj lendületet nyert, midőn Schiskin igazgató egy külön ménest alapitott s abban ugy méneket, mint kanczá­kat az Orlow iigetőtörzs legjobbjaiból válasz­tott ki tenyésztésre s a tenyésztményeket eladta, mert csak ez által nyilt először al­kalom, a valódi Orlow-ügető kanczák szá­mára megfelelő mént, habár drága pénzen is, megszerezni. Már akkor is szívesen fizet­*) Egy fonal = 7 angol láb, orosz mérték sze­rint 3 archin. tek Schiskinek egy-egy jó ménért 1000 ru­belt, sőt többet is. Még nagyobb lendületet vett azonban az ügető-teuyésztés, midőn a kormány 1845-ben a chränowoyi ménest Orlow grófnénak eladta s a valódi ügetőtörzs­maradványt gondosan föntartotta, szaporította s ménéi által a méntelepeket átalánositotta. A negyvenes évek végén s az ötvene­sek elején nemcsak a woroneschi és tambowi kormányzóságok különböző helyein, hanem közép- és dél- Oroszország több helyén — különösen a fekete föld regiójában — sok mé­nes szerveztetrtt ügetők tenyésztése czéljából, melyek közül az utóbbi időkben nem egy, igen szép képességet tanúsított. Mi itt, minden más ménes előtt, a her­czeg Orlow Miklós pody-i ménesét emiitjük föl, melyben 1876-ban körülbelől 100 kanczát s tizenhat mént használtak a tenyésztésre. Brust.Disitzin adatai szerint, ott 24000 hold föld szolgál e nagy ménes fentartására. A berezeg a ménesből csak a hibás lovakat adatja el, valamennyi jobb lovat vagy ő használja tenyésztésre, vagy elajándékozza. Unterberger azt mondja a pody-i ménesről, hogy ő ott a legszebb ménes-épületeket látta, melyek a legizlésteljesb architecturával emel­tettek. A ménes-udvar magaslaton van. Lent a mélyben, balra a pody-i templom látható, jobbra egy sírkert, dús rétek, arbuza és dinnyeföldek s ezek közt kigyózik a lóked­velők által jól ismert Bitjuga. Az épületek négyszögöt képeznek, mely egy nagy udvart kerit be, s melybe a téres manége is benyú­lik. Utóbbi egy, nagy ablakokkal ellátott páholy által kétfelé választatik s a falakat szép domborművek és a berezegi czimer di­szitik. Az istállók Podyban nagyon magasak és tágasak. A mének boxokban állnak, a kanczák oly állásban, mint Potschinkowban. Csikóudvarok nincsenek, azonban minden té­len intézkednek, bogy a csikók minden idő­ben élvezhessék a szabadban a nekiek szük­séges mozgást. (Folyt, köv.) tígetŐTerseny Budapesten. 1881. október 17-én déli 1 órakor a városligetben. Pálya a tó mellett egyszer körül 2346% meter. I. Részvényesek dija. Magyar honpolgár tulajdo­nában levő s Magyarországban nevelt 6évesnél nem idősb lovakkal, négykerekű, négyiilésü koesi, pálya kétszer körül. Tét 20 frt. l-ső dij 1000 frank, 2-dik dij 300 frank, 3 dik dij 100 frank. 4-dik dij tét. II. Egyesek adományai. Bármely korú az osztr.­magyar monarchiában nevelt lovakkal, — szemközti kocsizás ; négykerekű, négyiilésü kocsival, pálya kétszer körűi. Tét 20 frt. Első dij 500 frc, 2-dik dij 150 frc, 3-dik dij 50 frc, 4-dik dij tét. III. Critérium idő elleni ügetés az osztr.-magyar monarchiában nevelt 6évnél nem idősebb lovakkal, 4kerekű 4ülésű kocsival-pálya egyszer körűi, tét 20 frt. Idő 4 perez 11 mp. mint azou idő, mely alatt nyilvános versenyben ezen pálya már befuttatott. Dij 1000 frank. Ha több fogat teszi meg a kitűzött idő alatt, ugy a jobb idejű a dij nyerője;a második kettős tételt kap. IV. Egyfogatú verseny. Minden lóvá', tetszés sze­rinti kocsival, pálya egyszer körül. Tét 20 frt. l-ső dij 500 frank, 2-dik dij 200 frank, 3 dik dij 100 frank, 4-dik dij tét. V. Fiakker-verseny. Budapesti számozott s ren­des nyilvános állomással biró fiakker fogatok részére; pálya egyszer körül szemközti indulás. Tét 5 frt. l-ső dij 100 frt, 2 dik dij 50 frt, 3-dik dij 10 frt, 4-dik dij tét. Nevezni bármikor lehet az uj lóvásártéri hivatalos helyiségben, elzárva október 16-án déli 12 órakor. Minden indításhoz az inditó oszlopnál is nevez­hetni kettős téttel. л tét le nem fizetése disqualifikál. A nyerő a dijak után 5% fizet. Belépti jegy — Plaques 2 frt, mely az egész ló­kiállitáshoz is érvényes. A lótenyésztés emelésére alakult részvény-társa­ság Budapesten, 1881. augusztus Dóban. Az igazgatóság. * * *• Társaságunk részéről mind ama tisztelt részvényeseink felkéretnek, kik az 1880-ik évre részvényenként járó 3 forintnak ügető­verseny-czélokra leendő felajánlása tekinteté­ben még nem nyilatkoztak, bogy a 3-ik szá­mú részvény-szelvény beküldése mellett mi­elébb emez osztalékra nézve rendelkezni mél­tóztassanak. Felkéretnek továbbá mind azok, kiket ügető versenv-dij gyűjtése tekintetében fel­szólítani voltunk szerencsések, eljárásuk ered­ményét velünk tudatni annyival inkább szí­veskedjenek, mert az „egyesek adományai" czimen f. évi okt. 17-re egy ügető dijat mái­ki istüztünk." A lótenyésztés emelésére alakult részvény­társaság Budapest 1881. aug. hóban. Az igazgatóság. * * Nyilvános nyugta. A f. évi október 17-én Budapesten tartandó iige­tőversenyhez, egyesek adományai czimen gróf Pálffy Géza ö méltósága ivén, — gr. Kálnoky 5 frt, báró Apor Gábor 5 frt, br. Szentkereszty Béla 5 Irt, See­thal Ferencz 5 frt, Pótsa József 5 frt, Fabianits 5 frt, br. Hügel 5 frt és gr. Pálffy 5 frt, összesen 40 frt küldött be, miért is legnagyobb köszönetünket nyilvánítjuk. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság Budapesten 188!. augusztus hóban az igazgatóság. Nyilat használó vadászok. Gr. Széchenyi Imre (az ifjabb) ki amerikai uta­zásairól, illetőleg a mezei gazdászat és állat-tenyész­tés körűi különböző éghajlatok és tartományokban tett megfigyeléseiről oly érdekesen és tanulságosan beszél a „Magyar Föld "-ben — s mely közlemények­ről azt hiszszük, igen maradandó benyomást fognak tenni ; legujabb levelében Uj-Mexicóról (honnan múltkor gr. Andrásy Manóval együtt vadászati jegyzéküket küld ­ték lapunknak) és annak népéről a régi aztekek ma­radékairól s azok életmódjáról beszélve, felemliti: , A férj szabad idejében vadász és pedig nyíllal, melyet még nagy ügyességgel kezelnek. Hogy a nyilat tol­lakkal elláthassák, e czélra (tehát tolla miatt) szelidi­tett sasokat tartanak. A vad állatok bőréből na­gyon czélszerű szabású ruhát készítenek, valamint többelijöket, a „MocassiDt" is, (mely nem más, mint puha bocskor) miután a bőrt művészileg puhára dol­gozták." Felemliti aztán, hogy e pueblo indiánok na­gyon emlékeztetnek a mi kedves uj testvéreinkre, a bosnyákokra; azok is bocskorban járnak, azok is fa-ekével szantanak, vas-szög nélkül készült, fatörzs­ből készített, küllő nélküli kerekeket használnak ; aztán a paripáknak zablája és a kengyelvasak alakja — mintha csak utánozni akarná törökös testvérein­ket, — bár ez utóbbi pont — jegyzi meg az éles tájékozásű iró — összeköttetésbe hozható a régi mó­rok által részint a törökökre, részint a spanyolokra átvitt szokásokkal." * * * A „Magyar Föld", melynek mint napilapnak lét­rejöttét igen melegen üdvözültük annak idején, mert a mit ő hirdet — (a helyes és szorgalmas gazdálko­dás) olyan szükséges a sok felesleges politikai na­pilap közta magyar társadalomnak - mint a minden­napi kenyér, többször megtiszteli lapunkat is, és egész hosszú czikksorozatokat, vagy kisebb közleményeket is átvesz — anélkül, hogy a forrást megnevezné, melyből azt meriti ; legfeljebb oda szúrja néha szö­vege közé a V. V.-ét. Nem szóltunk eddig s nem szólnánk most sem, ha azt nem látnók, hogy tiszt, collcgánk mily érzékeny - ha ellenében enged­nek meg ilyesmit a napi lapok ; azért azt hiszszük, elég a nagy erkölcsi reformátor szavaira emlékeztetni őt is : „A mit magadnak kívánsz — azt tedd másnak is." Egy heti lapnak ugy is nehéz álláspontja van mainap — ások czápa közt (napilapok), melyek válo­gatás nélkül a közélet minden eseményét fölfalják. Irodalom. Sport-lcönyvtár. Sárkány Ján. Fer. lovar­egyleti titkár s a „Vadász- és Versenylap" szerkesztője összeállításában s Wilekens C. F. és fia czég kiadásában közelébb a fen­tebbi czim alatt több füzetben igen figyelem­gerjesztő, tanulságos s részben érdekfeszítő sport-olvasmány jelent meg, a többi közt a Cariudo (a köztünk élő Coburg Fülöp herczeg) érdekes és kedélyes vadász-naplója négy vi­lágrészből; továbbá a jó lovak és hires lova­sok tetteiből számos hiteles adat ; műlovasok világa ; jeles cirkus-lovasok és lovasnők élet­rajza; vadász-elbeszélések több világrészből

Next

/
Thumbnails
Contents