Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-21 / 29. szám

270 VADÁSZ- ÉS VERSESY-LAP. Julius 21. 1881. hoszszal és a másodiknak beérkezett Eyer­field által egy nyakkal lett megyerve, da­czára gr. Metternich Frigyes ügyes lovag­lásának. Oehlschläger urnák különben e pá­lyán nagyon kedvezett a szerencse, mert az elsőnapi versenyen Diemen lovával (ap. Dami any. Defence) a harzburgi dijat nyerte meg. Flohtanz és Lippspringe ellen elég könnyen két hoszszal. A kétnapi 8 verseny közül az ő istállója nem kevesebbet, mint 7 nyert. Gr. Vitzthum 5é p ménje Direktor (ap. Blue Gown a Miss Dolphin) mindkét napi verse­nyen nyert egy-egy dijat, első nap a Herzog Julius vadász-versenyt, és másnap pedig a Haus Radau diját, melyhez a tiszteletdíjat a brémai konzul H. H. Meier adta. Andrássy П., mely Direktor ellenében mindkét nap másodiknak futott, oly szép formát mutatott, hogy első napi versenye után magas árért Hoffmann hdn. birtokába ment által, ki őt az akadálypályán topábbra is ki akarja hasz­nálni. Hogy mily részvétnek örvendett Harz­burg, legjobban kitűnik abból, hogy a nyolez verseny közül kettőben hét, a többiben öt, négy, és csak is a Konversations-dijban, melyet az öreg Fnrlev nyert meg, indult 2 ló. A münsteri versenyek e hó 13 án szin­tén nagyszámú közönség előtt mentek végbe. A főérdekeltség a nagy handicap akadályver­seny körűi központosult, melyet hét versenyző közül gr. Schmettow pej ménje Dieppe Sayers által lovagolva, nyert meg másfél hoszszal Citizen ellen. E versenyre a kedvencz a gr. Esterházy Miklós Broadway Swellje volt, de csak harmadiknak érkezhetett be tiz hoszszal Citizen után. Kíváncsiak lettünk volna Lady Shrewsburyre e versenyben, mint érkezett volna be ily classisú lovak mellett, mint a fentemiitettek; de minden esélyét egy bukas­sal eltemeté, épen ugy, mint Nemesis és Cam­bridge is ; Sir Garnet vonakodott ugrani és ő is egészen kiesett a versenyből ; különben Citizent is baj érte, mert futás közben egy lovas csendőrrel összeütközött, és ezáltal ira­mából egészen kiesett, mi ha nem történik, talán mégis nyeri a versenyt. Broad Arrow bukásáért gr. Kinsky különben kárpótolva lett, mert sárga kanczája Fleurette a west­fáliai akadályversenyt könnyen nyerte öt hosz­szal The Rook és Cincinnatus ellenében. Fu­tottak még e versenyben Tamerlan II. és Fitz Clarence. Az 1500 már'.t államdijat (vadász­verseny) br. Loe р. k. Eintalt nyerte meg Cramm ur Freitagja ellenében. » ТЧ * * Donna Christine disqualifikatiója Német­országban mindig nagyobb s nagyobb port ver fel és az dlető szakközlönyökben ez eset felől többféle nézetkülönbségek hozatnak nyilvánosságra. Az ügy különben a berlini Jockey-club legfőbb itélő birósága elébe van terjesztve s nagy érdekkel várjuk majd az Ítélethozatalt, mely különben, azt hiszszük, hogy az ő előnyére fog eldöntetni, mert na­gyon igazságtalannak tartanánk azt, Ha egy lovat, mely az egy és fél kilo túlterhet, mit egy hivatalos közlöny hibás kiszámítása kö­vetkeztében jóhiszemúleg visz, annak hibá­jáért disqualifikálnának. — A dolog külön­ben ugy áll, hogy a bécsi III dik osztályú államdij bau Toni von Gomba nagy bánattal lett bejegyezve, mert ama távirat, melyben érette kisbánat jelentetett, 24 óráig hevert és a titkár kezéhez az csak idő után érke­zett; az ügy azonban a bécsi igazgatóság ál­tal megvizsgáltatván, Toni von Gomba bevé­tetett a kisbánatot jelentett lovak közé, a Wochen-Renn-Kalender azt aztán e szerint közölte is, de az érték kiszámításánál meg­feledkezett róla s igy lett Donna Christine nyereménye a Ill-ik osztályú államdij ban 3780 frtra téve 3730 frt helyett, s lovasa a Renard-dij ban 3780 frtért viendő terhet, azaz 4 x/ 2 kilót jelentett be , pedig csak 3 kilót kellett volna vinnie. Donna Christine már eléggé büntetve lett az által, hogy egy és fél kiloval vitt többet mint kellett volna,mely nélkül talán, daczára Aaron általi kiszorittatásának, mégis megnyerte volna a versenyt. — Egy­idejűleg az Ítélettel, természetesen, Donna Christine óvása is Aaron ellen fog tárgyal­tatni, s nem valószínűtlen, hogy itt is az ő előnyére fog az itélet eldőlni, miután Aaron általi kiszorittatását sokan egész határozottan látták. A „Sporn" czikkírója különben na­gyon el van keseredve a nálunk gyakori hibás versenyértékek kiszámítása miatt s azt tanácsolja, hogy adjanak ki Németország ­ban egy Oesterreichische Renn-Kalendert, hogy tudják magokat, a lovaink által itthon nyert versenyortékek felől biztosan tájékozni. * * * Odaát Angliában a newmarketi verse­nyek után közvetlenül a liverpooli, kempton­parki és ezzel egyidejűleg a manchesteri ver­senvek tartattak meg. A newmarketi verse­nyekre visszatérve, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az oly hiressé vált apalónak Hermitnek, nem kevesebb mint öt csikaja lett nyertes tekiutélyes dijakban. Ha tekin­tethe veszszük, hogy odaát is mennyire ke­resettek a Hermit csikók, s mennyire nagyra becsülik eme vért, a legszerencsésebb viv­máuynak tarthatjuk telivértenyésztésünk to­vábbi fejlesztésére, hogy Gunnersburyt sajá­tunknak nevezhetjük, a legnagyobb remé­nyekkel nézünk e mén, mintapaló működése elébe s bizonyára szép sikereket is fog fel­mutathatni, kivált ha pár jó kanczát is fog kapni; következtethetjük ezt abból, hogy édes testvérje Nelly (ap. Hermit any. Hippia) az „Exeter-Stakes u-ben sántán ment az induló ponthoz s mégis elég könnyen nyerte a ver­senyt. St. Marguerite pedig, mely most odaát egyike a legjobb kétéveseknek, a Chesterfield ­Stakest nagvszerű stílusban liozta haza tulaj ­donosának. Igaz ugyan, hogy a July Stakes­ben Kermesse ellenében holtversenyben Dutch Ovennel csak harmadiknak jöhetett be ; a kancza különben ez év legnagyobb kétéves dijaira van engagirozva, jövő évre pedig az 1000 guineára, az Oaksra és a St. Legerre. Hogy mennyire keresettek a Hermit-csikók odaát: legjobban bizonyítja az, miszerint Mr. Chaplin 9 egyéves csikóját, melyek közül nyolez, Hermit után van nevelve, 5000 font sterlingért adta el Lord Wiltonnak. * * * A liverpooli versenyeken többnyire ki­sebb mezőnyök indultak s különösen csakis az elsőnapi Molyueux cup és a másodnapi Liverpool cup birtak nagyobb érdeket felköl­teni, már értékességöknél fogva is ; az előb­benit Lord Hasting 3é sga ménje Sir Mar­T A R С Z A. A Wesselényiek mint lótenyésztők és versenyzők. Festői dombon fekve a zsibói kastély, messzire látható, s vendégszerető falai jelen­tékeny távolságról hívogatják az arra utazót meglátogatására. A kegyelet mély érzelmeivel tekint a hazafi e kastély ormaira, s lelke előtt elvo­nulnak a fényes Wesselényi nemzetség diszko­szorúzta elődei, egy egész sora oly férfiak­nak, kiknek lelkök telve vala lángoló bon­szeretet, az igazi hazafiság fenkölt, tiszta ér­zetével, kik csak a haza javát hordták szi­vükön. A költőnek Murány vára, Széchy Mária jutnak eszébe, a lókedvelő pedig megkettőz­teti lépéseinek gyorsaságát, hogy minél hama­rább azt a helyet érje el, bol minden arasz­nyi föld, nyomát mutatja annak, miszerint itt egy dúsan megáldott szellem a lótenyész­tés nemesitésére, előmozdítására és tenyész­tésére anuak geniusaként működött. л kastélv erkélyéről átlátja az ember a lótenyésztésnek szentelt nagyszerű építménye­ket s ama számos nagyobb, részint kisebb távolságban az uri laktól eső, terjedelmes ültetményekkel körzött (Padocks) legelőket, me­lyeknek egy részét a Szamos metszi át ; e legelők a lovaknak gazdag, erős táplálékot nyujtauak, dombos, hegyes részük elősegíti izomerősitő mozdulataikat és egészséges ki­fejlődésüket. Zsibó vidéke, legrégibb idők óta, a lovakat megkedvelt és gondosan ápolt gyer­mekeinek tekinti. A Wesselényi-féle lovak eredeti szár­mazása már ki nem puhatolható; a lótenyész­tés kezdetének időpontja e családnál az élő­kor homályába vész. A régibb időkben sem jegyzőkönyvek vagy lajstromok nem vezet­tettek s e lovak birása egyedül végrendele­tekből, vagy vagyonosztási okmányokból mu­tatható ki, úgymint egyes iratokból is kitű­nik, hogy egyes családfők a fejedelmeknek vagy más előkelő egyéneknek kitűnő lovakat ajándékoztak. A zsibói, badadi, drági és kerékligeti Wesselényi-féle ménesek 1734-ig egy törté­nettel birnak ; ezen időben kezdett, az előtt a Wesselényi együttes megnevezés alatt is­mert tenyészet a zsibói és badadi ménesben ágat hajtani. Ama tény, bogy a Wesselényi-nemzet­ség a lótenyésztést századok óta a legnagyobb kiterjedésben folytatta, Ferencz bárónak, — ki annak idejében Báthory István királyt Lengyelországba követvén, mint a király főud­varmestere, uradalmait Erdélyben és Magyar­országon két fiára hagyta, — ebbeli 1573 évben kiállított okmány által is nyer meg­erősítést, a mennyiben a hazájából távozó főúr világosan lócsordákról tesz említést, — lo­vait mint különösen háborúban való haszná­latra alkalmasakat ajánlja, és kiemeli, hogy mily nagy szolgálatokat tettek neki e lovak, a török és német elleni hadjáratokban, gyak­ran mentvén meg életét, és győzelemre és dicsőségre vivén őt. A 17-ik században is gyakran tétetik említés a Wesselényi-{k\e lovakról, nevezetesen I. Lipót császár és Spanyolországi Margit 1660 deczember 9-én megtartott lakadalma alkal­mával emeltetik ki ama 6 pompás ló, me­lyekkel Wesselényi Nándor (Széchy Mária 2 ik férje) a magyar főurak élén Bécsben tartá bevo­nulását. A 18-ik században Pál báró, ki mint II. Rákóczi Ferencz vezére, lengyelországi rokonai­hoz menekült vala, megkegyelmeztetése után 14 kanczát és néhány mén lovat hozott ma­gával Zsibóra istálóiba, mely állatokat szám­űzetése alatt Lengyelországban a fekete ten­ger mellékén és Törökországban beszerzett vala. — E lovak a zsibói ménesbe bekebe­leztettek, mely intézetet különben István báró az akkori háborús időkben csak az által men­tette meg a végelpusztulástól, hogy mihelyt háború tört ki, a ménes lovait Oláhországba hajtatta, s a béke helyreállítása után ismét visszahozatta. A lakadalmának fényéről szóló chronika Különösen dicséri a saját tenyész­téséből származó kocsilovakat, valamint a kitűnően idomított nyerges lovakat. Mint már emlitőlc, István báró fiai 1734-ben megosztozkodtak a ménesen. Mindkettő ka­tonaviselt ember és kitűnő lovas volt s kü­lönös lóbarátok hírében állottak. Ez évben kezdődik a badadi és zsibói ménesek külön története és utóbbinak leírá­sát báró Wesselényi Miklósnak, a ménes je­lenlegi birtokosa édes atyjának engedem át, alább közölvén utóbbi által 1825 január 26-án Seifert von Temaeker szász királyi őrnagyhoz intézett fölötte érdekes levelének következő kivonatát. (Fordításban.) * * * Az, ki saját tulajdonát leirja, könnyen a részrehajlás gyanúját vonja magára; mint­hogy azonban több önéletiró mégis ama jól megérdemlett sorsban részesül, bogy szavait elhiszi, magam is bátorkodom mé­nesem leirásánál hasonló pártolásra számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents