Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-07-14 / 28. szám
A u g us ztu s 1 1. 1881. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 265 veles állatorvosok nyerhetik el. kik a magyar korona tartományainak polgárai. Felhívatnak ennélfogva mindama szakvégzett növendékek, és esetleg már működő állatorvosok is, kik elméleti tanulmányaik után gyakorlati kiképezésükre az álladalmi ménesekben dúsan kínálkozó alkalmat felhasználni óhajtják, hogy ez irányú 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványaikat tanulmányaikról s egyéb minősitvényükről szóló bizonyítványaikkal felszerelve legfeljebb f. é. augusztus hó 10-ig e m. kir. minisztériumhoz benyújtsák. Kelt Budapesten, 1881. évi julius hó 1. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Az alsó-zempléni lótenyésztési bizottmány elnökének válasza az ottani lótenyésztés ügyében. Nagyméltóságú Miniszter ur! 20446 szám alatt hozzám intézett nagybecsű felhivására : közölném nézeteimet ama hiányok iránt, melyeket Kocourek Ferencz zemplénmegyei állatorvos a lótenyésztés jelen állapota körül e megyében tapasztalt és egy czikksorozatban a „Magyar Föld" czimű lapban közzé tett, s tudatnám egyúttal véleményemet az iránt, mikép lehetne eme hiányokon leghamarabb s legsikeresebben segíteni, van szerencsém, mindenek előtt azt megjegyezni : — miszerint K. ur az elősorolt szomorú tapasztalatokat leginkább Zeplén u. n. felvidéki lótenyésztése körül szerezte, megjegyzései leginkább az újhelyi s attól északibb fekvésű járásokra vonatkoznak — mint azt, czikkcben kiemelt községek — Parnó, Harditsa, Terebes, Kazsu stb nevei mutatják. — Annyival inkább tartom K. ur ama positiv hanyatlásról szóló megjegyzéseit a felvidék lótenyésztésre irányozva, mert a megye alvidékén, melyet régebben ismerek — ha nem is constatálhatok szembeszökő haladást az állattenyésztés ez ága körűi, — de hanyatlást nem észleltem. Mind a mellett örömmel ragadom meg ez alkalmat, hogy kifejtsem nézetemet arra nézve, mtkép lehetne a lótenyésztés emelésére hatni ott, — hol, mint Zemplén nagy részében — a lótenyésztés mostohagyermeke a földmivelő népnek — s azért ama kevés gondot és befektetést, melyben részesíttetik — ép oly mostohán jutalmazza meg; — mely cireulus vitiosusból csak a kormány hathatós segélye folytán lesz képes a paraszt gazda kibontakozni. Zemplén felvidékének lótenyésztési viszonyait csak mint egyszer-másszor ott megforduló gazda vagy sportsmau ismerem, s igy távol vagyok attól, hogy Kocourek úr átlitásait kétségbe vonjam, — kit mint kitűnő állatorvost ismerek — s ki feladatát melegeu karolván fel, talán feketébb színekben látja a, dolgot, melyet annyira szivén hord — mint másnak feltűnnének ; — de ha ugy van, — okát nem az állam által a tenyésztő rendelkezésére bocsátott mén-anyag rosz minőségében látnám, — mert ott hol oiy alacsony fokon áll a lótenyésztés, mint czikkiró állit ja — ott minden fedezésre bocsátott Furioso, Gidran v. Saggya csak javítani fog ; — 1-ső rendű mént sem a kancza-anyag, sem a te nyésztő meg nem hálálná ugy, mint azt a jobb vidéken teszik, — hová azok szükségesek. Okát ennek leginkább a legelők felosztása folytán beállott roszabb táplálbatás és azután a lóállomány általános apadásának — és mi ezzel karöltve jár, a jobb anyag gyérülésének kell tulajdonítani ; — mert a gazdák a helyett, hogy a feltört kis legelő hiányát vetett évelő takarmá/nyfüvekkel vagy abrakkal pótolnák, — rendesen addig kinozták szűk legelőn az aránytalan számú lovat — mig az magától megtogy. Ez lehet oka nemcsak Zemplén lótenyésztése hanyatlásának, de hazánk számtalan vidéke hason bajának ; — segíteni pedig ezen csak az intelligenczia s a munkakedv emelésével lehet. Ennek elérésére már is tett a magas kormány sokat a kiállítások és díjazásokkal — a mén-állomások felállításával, melv intézmény hiányain is folyton javítani iparkodik, melyek előtte ismeretesek ; de mindez nem elég oly vidéken, bol a lótenyésztés kevés hasznot nyújt — s hol előszeretettel éppen nem viseltetik a nép iránta; — ott mó dot kellene nyújtani, hogy 1-ször, megtudja a tenyésztő, mely uton javíthatja lóállományát. 2-szor, megadni ehhez anyagilag a lehetőséget. A tenyésztés körüli értelmiség terjesztésére kívánatos volna, ha nm. minisztérium talán próbakép esak Zempléumegyébe küldene ki egy a lótenyésztés ügyével teljesen ismeretes egyént, leginkább a fedeztetés idejére, tehát februárjuniusig, kinek kötelessége lenue e megye területén létező mén-állomásokat hetenkint legalább egyezer meglátogatni. — A kanczáját a ménhez vezető paraszt gazdával beszélni, ezt a választásban tanácscsal és felvilágosítással ellátni — helytelen nézeteit megczáfolni, s mindig practice oktatni, mit tegyen egy jobb lóállomány alkotására, s neki kiszámítani, mennyivel több haszna lenne ebből. Ez által minden egyes község lóállományát látná s megtudná Ítélni, mikép lehetne azon javitani. Ily practicus oktatásnak nagy haszna lenne, főkép akkor, lia a tanácsot megfogadó a legközelebbi kiállítás és dijazäs alkalmával különös ajánlásban részesülne az ott közreműködő szakférfiú által, ki viszont felismerve a helyi viszonyokat, a bizottsági elnökökkel érintkezve, együtt közreműködhetnének a lótenyésztés emelésére, ott hol az elnökök sohasem mernek erős rendszabályokat ajánlani szakavatott tanácsadó támogatása nélkül. Nem kételkedem, hogy egy ily lótenyésztési felügyelő, ha előszeretettel viseltetik szakmája iráut, uj életet nem adna a megyei lótenyésztési bizottságoknak eme végtelen üdvös, de sok helyen igen vontatva működő intézménynek. A mi az anyagi segélyt illeti, a melyet a kormány nyújthatna a tenyésztőknél, ez abban állana: 1-ször. A mén állományok felállításával ott is, hol a községek semmi segélylyel sem járulnának hozzá, sem a lovak istállózása, élelmezése vagy a legénység ellátása körül ; s igy mindenütt a meglévő mén-anyag erejéig állítana fedeztetési állomást, ott hol azt a fentervezett intéző és vidéki elnök ajánlaná. 2-szor. Л 1 r'gatási dijakat egy minimumra kellene leszállítani, sőt egyes mének ingyen is fedezhetnének. 3-szor. Oly községek, melyek hajlandók volnának méneket venni a magyar kormánytól, azt amaz egyéves korukban bevásárolt és Mezőhegyesen felnevelt ménekbői 4 vagy 5 évi részletfizetésekre vehessék meg, ajánlat árverés utján szabadságukban állván, a mént, a bizottsági elnök és felügyelő helyeslése mellett a fedezés czéljára szabadon is a ménesbe ereszteni ; valamint ennek végével akár mint hátas, akár mint hámos lovat használni kellő felügyelet és felelősség mellett. Mennyiben lehetne ez általam ajánlott rendszabályokat az általános érdekekkel összhangzásba hozni, nem tudom, de meg vagyok győződve arról, hogy az illető megye vagy vidék az országnak eme lótenyésztésének emelésére tett áldozatokat vissza fogja kamatostól téríteni, mihelvt sikerült a gazdaság ez ágának bármi csekély lendületet adni. Kengyel, 1881. jul. 10. Nméltóságodnak alázatos szolgája Harkányi Károly, az al.-zemplénin, lóteny. bizottság elnöke. Classificatio az állami ménesekben. Ez évben is számos vendég jelenlétében tartotta meg Kozma Ferencz miniszterí tanácsos az osztályozást Bábolnán, Kisbéren, Mezőbegyesen és Fogarason, hol legközelébb befejeztetett a fontos müvelet, melynek feladata az egész tonyész-anyag minden egyes példányának rendeltetését évről évre meghatározni. — Minden egyes állat külön elővezettetik s az évjáratoknak egyenkint koruk szerint vagy nyereg alatt vagy a nagy kifutókban kell bemutatniok képességeiket lépésben, ügetve és vágtatva, s igy hosszan tartó munka az ily osztályozás, mert eltart KisbérBábolnán együtt 8 napig, Mezőhegyesen pedig szintén egy hétig; de oly élvezetet nyújt, hogy alig lesz oly tenyésztő vagy lókedvelő, ki egy ily osztályozást végig nézve, ne amaz érzéssel válna meg : „be kár, hogy már vége" ! Ez évben a hivatalosan működő tiszteken kivül a lótenyésztési bizottmányok és tenyésztők köréből jelen voltak : Kis Lajos Debreczenből, gr. Szapáry Iván, Jászay Antal Beregből, Bernrieder József és László Tolnából, Bárány Dénes Somogyból, Skublia Zalaból, Ihász Lajos Veszprémből; Foglár Barsból. Lazarevics, Damaszkin és Dadányi Temesből, Gyárfás Domonkos Erdélyből, gr. Széchenyi Pál Somogyból, S több más belföldi tenyésztő. — Külföldiek is voltak : Gr. Atteins Henrick Stiriából, gr. Yrsch Bajorországból és Garside állatorvos An liából. Az osztályozás számszerinti eredménye ez idén következő volt : Kisbéren 25 drb negyedféléves mén osztályoztatok jövőre apalóvá a telepekbe, 15 kanczacsikó pedig ménesbeli anyakanczává. 15 számfeletti ncgyedféléves kanezacsikó és 9 kisorolt anyakancza őszszel árverésre kerül. Ezek közt vannak az öreg Theresa, Hew Victoria és Thalestris telivér kanczák is. Bábolnán 22 fiatal mén a telepekbe, 14 kancza csikó a ménesbe; 15 kanezacsikó és 9 anyakancza pedig őszi árverésre osztályoztatok. Osman Pascha, törzsmén ivadékaiban, nem ' telelvén meg a várakozásnak, szintén kimustráltatok. Szaporodott pedig a bábolnai törzsmének száma egy a Sanguszko herczeg oroszországi szlavutai méneséből vett s épen az osztályozáskor meghozott Anaze nevű eredeti arab szürke 12 éves ménnel; mely igazi arab typus s némely hiány mellett sok előnynyel bir. Rendeltetése a vér-felfrissités. Mezőhegyesen a negyedfél éves kanczacsikók közül 51 anyakanczává, 32 pedig árverésre osztályoztatok ; szintúgy árverésre kerül 20 kisorolt idősebb anyakancza. A hároméves mének csak őszszel fognak véglegesen osztályoztatni. Az idén Somogyba kiadott Eredmény (Ostreger Crisis) törzsménnek hároméves esi kai oly felségesen fejlődnek, bogy e mén ismét Mezőhegyesre fog visszahozatni. Fogarason 10 hároméves kanezacsikó osztatott be a ménesbe, s miután a létszám még nincs elérve, csak kevés számfeletti ló fog eladásra kerülni. Fedeztetési eredmények. Lótenyésztésünk ujabb fejlődésére mutat ama körülménv, hogy az állami mének országszerte még soha sem használtattak fel oly mérvben, mint az épen most lefolyt fedeztetési idény alatt. Nem rendelkezünk még a teljes adatokkal, miután csak épen most fejeztetett be az idény ; de a márczius, április és május havi eredmény igen örvendetes haladást mutat. Fedeztetett ugyanis május hó végéig : A székesfehérvári méntelep területén 605 mén által 21,200 kancza. A nagykőrösi méntelep területén 543 m. által 18,500 k. A debreczeni méntelep területén 348 m. által 12,200 k.
