Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-07 / 27. szám

254 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP Julius 21. 1881. mert midőn jogi szempontból öDmagára vaD utalva, szellemi, még mindig gyámkodást igénylő álláspontja sem közigazgatásilag sem törvénykezésileg megvédve nincs. E befolyások alatt, melyek naponkint nehezednek, természetes, hogy a tehetősebb telkes gazdák enyésztével, a lóállományn/ik is alább kelle szállnia. A lótenyésztési bizottság, önmaga is elárasztva az élet terheivel, e téren nem állhatta útját a baj terjedésének, — azon csekély téren pedig, a melyen működhetett, s némi enyhülést netalán eszközölhetett volna, inegakasztatott a fedeztetési állomások felállításának modalitása által, melyet a nméltóságú kormány követelt, de a mely itten még ez idő szerint is kivihetetlen. Ama költségek képezik itt a lapis offensionist, melyeket az állam nem fedez, melyek utóbbi években nagyobbodtak azzal : hogy az istállópénz, illetőleg annak bérleti vagy kiállítási összege megvonatott. Ezek az absolut kormány szakában, s az átmenet egy pár éveiben, ama községnek, mely az állomásra a szerződést megkötötte, az illető szolgabíró által a kerületből, kivetés s hozzájárulás utján aránylag — megtéríttettek. A minő mérvben eme coactiv eljárás alkotmányossági szempontból el-elhagyattatott, egymás után megszűntek legjelentékenyebb állomásaink. A lótenyésztési bizottság ezt látva, a nagyméltóságú minisztériumhoz felterjesztést intéztetett általam, melyben a körülmények felfejtése után hangsulyoztatik az : hogy az eddig gyakorlott rendszer mellőzése, a lótenyésztés ügyének nagy hátrányára lesz. Nem mulasztá el a bizottság, mint azt az •/. alatt 1.1. mellékelt megye-jegyzőkönyvi kivonatok igazolják, ez ügyben felkérni a megyét is. — Azonban a viszonyoknak megfelelő intézkedés nem történt, s a bizottság számos éveken át a királyhelmeczit, és később a homonnait kivéve, csak ugy volt képes fedeztetési állomásokat létesiteni, ha magánbirtokosra akadt, ki ünterhére vállalkozott 2, legfeljebb 3 apalovat elhelyezni. Ilyen állomások voltak, nem is egyidejűleg, csak időközonkint Lasztomérban, Málczán, Gálszécsben, s Cselejben ; s ezek csekély erejük s némileg magánjellegüknél fogva, a nép részéről alig hozzá férhetők. Igen természetes, hogy az ekként majdnem parlagon lefolyt számos évek a lótenyésztés ügyét elő nem mozdíthatták ; ez idő szerint azonban, miután a költségek fedezésével megfelelőbb eljárás gyakoroltatik, némi lendület félre nem magyarázható, s nyilvánul abban, hogy az állomások szaporodnak, az apalovak mindeniken nagyon igénybe vétetnek, s az ez évi jelentkezés államménekre jóval terjedtebb; s eme jelenségekből látható az is, hogy a költségek fedezésének mikéntje itt lényeges szerepet játszik. E kérdésnek megoldása, akár akként, a mint az ismét gyakoroltatik, s minálunk egyedül gyakorlati, akár akként, hogy minden költség az állam által fedeztessék, mi nem várható — önmaga is haladást és javulást fog előidézni, az kérdést nem szenved ; — de bizonyos az is, hogy miután igeu sok más factorok léteznek, melyek ugy e téren, mint általában a haladás útjában állanak, kellő s lehető arányú előmenetel olynemű nem csekély számú kérdések mikénti megfejtésétől függ, melyek a lótenyésztési ügy keretén kivül állnak. E rövid vázlata után az eddig történteknek, s az ügy jelen állásának, t. t. kell még a nméltóságú minisztériumnak jelentenem, hogy ugy a gazdaságegyleti, valamint a lótenyésztési bizottság elnökségéről lemondtam, de vaiamint a jövő választásig ideiglenes szolgálatomat a lótenyésztés ügyétől megvonni nem kívánom, ugy a nméltóságú minisztérium ama kívánalmát, hogy annak érdekeit képező kérdések terjedtebb bizottságban tárgyaltassanak — előmozdítani el nem mulasztom. Kelt Kladzánban 1881. jun. 26-án. mély tisztelettel : Madár Kristóf. Visszatekintés a hazai lótenyésztés fejlődésére, különös tekintettel a telivér angol lovak tenyésztésére s versenyekre. (Vége.) A pesti versenyek megnyitása idejében az angol telivér-tenyésztés még nem lévén anynyira elterjedve, hogy csakis angol telivérek pályáztak volna, a futó lovak nagyobb része angolarabs tnlivérek keresztezéséhői állott, de arabs telivérek is pályáztak. Ezeket a hetesi versenyek első éveiben Csapody_ hozta a gyepre, de mindannyi közül csak „Adánd" nevű, az El-Bedavi fajból származott ritka szép arany pej ménje birt diadalt aratni. Ez közvetlenül a futás után Milos szerb fejedelem részére 600 db aranyért, akkor hallatlan nagy árért, vétetett meg. „Adánd"- volt az utolsó arabs telivér, mely nyilvános pályán versenyzett. A lótenyésztésnek áltaiában, de különösen a versenylovak tenyésztésének emez átmeneti korszakában, Hunyady és Festetics grófoknak, Czinderynek és Csapodynak lévén meg a legnemesb tenyésztési törzsanyaga, a dijakat rendesen ezek lovai nyerték, — de ez csak addig tartott, mig az országon kivüli tenyésztők, különösen Lichtenstein és Trauttmansdorff herczegek telivér angol lovai versenytársul fel nem léptek ; mely alkalommal elvitázhatlanul kitűnt : hogy az angol-arabs keresztezés, bármily nemes vérű legyen is, a telivér angol lovakkal gyepen versenyezni képtelen. Ez időtájba esik a versenylovak tenyésztése körül kekövetkezett ama második mozzanat, melyben nem telivér angol lovak a sikversenyekről végképen leszoríttatván, csak akadályversenyekre használtattak. A telivér tenyésztésnek gyors és sikeres haladásával azonban később ezt a teret is el kellett hagyniok. El nem mulaszthatom : hogy ez alkalommmal egy sportbéli unicumot fel ne említsek. Ugyanis Csapidy „Marbek" nevű sga kanczája, daczára annak, hogy2éves korában első jobb lábszárát eltörte, mint tökéletesen kigyógyult, Hetesen még néhány dijat nyert. Versenylovakat nevelő tenyésztőink és ménes-tulajdonosaink meggyőződvén arról, hogy a keresztezett anyag csak némi sikerrel is, gyepen versenyezni képtelen, oda törekedtek, hogy minél jobb telivér angol anyagot szerezve, arabs ivadékú szép és erőteljes lovaikon mihamarább túladhassanak. — E kitűnő tenyészanyag egy része most ama ménes tulajdonosok birtokába ment át, — kik tenyésztési czélul szép paripák s jó hámos lovak nevelését tűzték ki. Másik része pedig a kisbirtokosok tulajdonába kerülvén, a tenyésztés átalános emelkedésére gyakorolt leginkább befolyást. A tenyésztés ez irányának ama kedvező körülmény adott rendkivüli lendületet, hogy az országban állomásolt lovas ezredek parancsnokságainak, tiszti szolgálati lovaknak (charge-lovaiknak) szabad kézből való bevásárlása megengedtetett; s igy gyakran megesett, hogy egy és ugyanazon ezred parancsnoksága bizonyos ménestulajdonosok egész felállítását évenkint rendesen megvevé. A telivértenyésztés gyors haladásával évről-évre élénkebbé vált versenyeknek, a hetesi gyep, de kivált a helyi viszony többé meg nem felelt. Leginkább egy semleges olyan központi helyiség hiányzott, melyben főleg a különválni szerető s független mozgáshoz szokott idegenek kényelmesen találkozhattak volna. Elhatároztatott tehát, hogy a hetesi versenyek a pestiekkel egyesit ve legyenek; a mi, ha jól emlékezem, 1842-ben meg is történt. Mig a hetesi versenyek inkább patriarchalis jelleggel birtak, — a pesti gyep, melyen a Károlyi-, Nákó-, nemzeti-» és hazafidijért már sok Magyarországou kivüli ló is futott, csakhamar nemzetközi jelleget öltött, s ha eleinte csak a bécsi és prágai, későbben már a berlini s boroszlói, végre pedig már a németországi egyéb, valamint a franczia, sőt angolországi pályákkal is, sikeresen versenyezhetett. Telivértenyésztőink az időtájban mindenelőtt a vér nemesítésére törekedvén, a m: sszának és izmosságnak párhuzamos fejlesztésére kevesebb figyelmet s gondot fordítottak. E körülményre vezetend vissza ama nehéz és csekély eredménynyel járt tusa, mely főleg hosszabb futásoknál a magyarországi gyengébb testalkatú és ezeknél sokkal izmosabb külföldi lovak között vívatott, melyben rendesen br. Bethmann és gr. Henckel lovai lettek nyertesek. — De a gyakori vereség, lehangolás helyett, tenyésztőinket inkább arra serkenté: hogy minél gyorsabb, de egyszersmind erős és izmos lovakat nevelve, a külföldi tenyésztőket ez irányban is elérjék s ha lehet megelőzzék. Ez élénk, mozgalmat az 1848—49-ik évi események félbeszakiták. A bekövetkezett, minden politikai mozgalmat 15 éven át tökéletesen kizáró időszak főleg arra használtatott fel, hogy az egész országban hanyatlásnak indult gazdaságok s a marhatenyésztés ismét emelve legyenek ; ezzel kapcsolatban a Magyarországban tetemes károkat szenvedett, Erdélyben pedig majdnem végleg elpusztult lótenyésztésre s ennek a változott viszonyokhoz arányosított alkalmazására is kiváló nagy gond fordíttatott, s az igényeknek megfelelő irányába tereltetett. Eme törekvésre, a br. Wenckheim Béla indítványa folytán s elnöklete alatt alakult csákói falka-vadászat által gyakorolta a legnyomatékosbb üdvös behatást, hogy az egész ország sport-embereinek Csákó térén rendes találkozóhelye, — nemcsak a telivérek s jó féivérek, de a kisbirtokosok és volt jobbágyság közönségesebb fajú munkáslovainak helyes és okszerű tenyésztésére vonatkozó elvek ott lettek megvitatva s megállapítva. s a ménestulajdonosok által tettleges segélyében is részesült nagy közönségbe onnét szivárogtak át. A pesti gyep, ha jól emlékezem, 1852ben nyittatott meg újra, s fenállása egyelőre 10 évre kötelező, évi tiz forintos részvények kibocsátása által biztosittatott. A versenytér, ez uj berendezése idejében majdnem oly puszta hely lévén, mint a Rákos egyéb részei, ifj. gr. Batthyány István indítványára parkszerű befásitása határoztatott el. Eme, gr. Batthyány felügyelete alatt teljesített nagykiterjedésű munkálat azonban sokkal több költséget igényelt, mint a 10-frtos részvényekből kikerült volna; a hiányzó összeg tehát adakozás utján gyűjtetett, melyhez a főváros is, az ültetendő fák és cserjék részben tett felajánlása által szintén tetemesen hozzájárult. — Alig mult el pár év s e térnek a gondosan ápolt ültetvények kies alakot kölcsönözve oly gyorsan nőttok, hogy a régi versenytért ma már árnyas nagy fákból álló ligetecskék környezik. Mellékesen legyen ielemlitve, hogy ezt, miután most már mint ilyenre szükség nincs, csekély befektetéssel a legszebb fáczányossálehetne átalakítani. Mind a mellett, hogy telivértenyésztőink a korábbi években tapasztalt tenyésztési mulasztásokat helyre ütni törekedvén, nemcsak az országban már meglevő, de a külföldön vásárlandó tenyészanyag megválasztására is nagyobb gondot fordítván, Kisbér és Kincsem vívmányai által bizonyitott örvendetes hala-