Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-07 / 27. szám

250 volt, s e versenyt meg is nyerte volna biz­tosan, ba egy gát ugrása után meg nem bot­lik s ez által lovasától meg nem vál. Eg­lantin egy akadályt vonakodott ugrani hozzá ez meg még második versenye is lévén e napon, komolyan számitásba sem jöhetett. Allright pedig nem elég jó, hogy az öreg Chiefnek a győzelmet kétessé tehette volna. * * * A főérdekeltség természetesen az oyen­hauseni akadályversenyben központosult, mely­ben a handicapertől Romance volt a legki­sebb teherrel dotálva, s habár a futam e versenyben, előbb pályatévesztéssel, aztán bu­kással végződött is reá nézve, de nem hisz­szlik, ha ez mind nem is történt volna, hogy Wiener Bitzet, daczára a hat és fél kiló te­herkiilönbségnek, mi közöttök volt, meg birta volna verni; mi Wiener Bitzet még jóval több fonttal jobbnak tartjuk nála. Trompeter, mely talán megnyerhette volna e versenyt még nem ugrik jól és biztosan, mindeu ugrás utáu sok tért vészit, azonfelül az Irish bankot, és más akadályokat is vonakodott ugrani — s ezáltal egészen elvesztette minden esélyét. Strasidlo pedig mindig rosszabbul és roszab­bul fut, s ez évben, ugy látszik, egy cseppet sincs formájában s igy aztán Wiener Bitz­nek könnyű játéka volt e versenyben; ő azon­ban oly szépen ugrik és oly jól megy, hogy őt erősebb társaságban is mindig számba le­het venni. Hét órakor végződtek a versenyek és a kocsik sorsa egymást érte az oyenbau­seni gyepen hazafelé, nem kiméltetve meg azonban az erős porfellegektől, mi bizony a kocsizást nem igen tette kellemessé. * * * A hamburgi lóversenyek második napján roppant nagy néző közönség tódult ki a ver­senypályára, hogy a Derby kimenetelének, mely ez évben oly érdekfeszítő versenynyé alakult, szemtanúja lehessen. A részvényes helyek a legdíszesebb női és férfi-közönséget foglalták magokban, és az e napi meeting a legünnepisebb szint ölté magára. Lovaink ottani szereplésével, habár a nagy dijat a Dorbyt el is vesztettük, egyáltalában meg le­hetünk elégedve. Taurus, Sogrodda, Donna Christine és Aaron, mindegyik szép győzel­mekkel hagyhatá oda Hamburgot. * * * Mint már mult számunkban emiitettük, La Gondola a Derbyt Cäsar ellen három ne­gyedrész hoszszal veszité meg. Cäsar egy gyönyörűen és korrekktül termett 15-3 ma­gas, erőteljes mén, mely a hamburgi kőke­ménységű pályán hetek óta a legerősebb mun­kákat végezte, anélkül hogy lábaira káros befolyással lett volna az; a verseny előtti na­pokban mindig több és több barátot nyert magának, feltűnő szép és köunyü menési mo­dora által, úgyhogy a verseny előtt már csak 2 : 1 re lehetett ellene kapni. Vederemoval egyenlően, a fogadásokban. Mireánk annyival is érdekesebb e mén győzelme, miután mind­két nagyapja, ugy Cambuscan rniüt Kettledrum, nálunk van, és tenyésztőink elég könnyen érhetik el ugyanezt a keresztezést és talán szerénytelenség nélkül mondra, jobb classisú anyagból, minő Billesdon és Advance, me'yek a versenypályán nem mutathatnak fel oly eredményeket, mint pl. Amaranthus, Altooa és több mások minálunk, ugyan e mének után. Gr. Bockdorff fáradságának a lónevelés te­rén a legszebb gyümölcseit aratá Hamburg­ban egy másik három évesével, Folengoval az elsőnapi nayy handicapet, és a Derby után következő 2000 márkás handicapet nyervén meg. La Gondola kissé könnyűnek látszott, csak két nappal a verseny előtt jött Ham­burgba, miután az ottani kemény pályán erős munkát nem akartak vele végeztetni. Azért nincsen kizárva alehetőség, hogy őe versenyt megnyerhette volna. Madden talán kissé jókor jött vele előre, azonfelül futás alatt ostorát is el­veszté, hozzá a pálya keménysége, mi nékie nem volt annyira inyére, mint Cäsarnak, de meg, lovasa -sem lehetett öly jól disponálva, mint máskülönben ; igy e körülmények erősen számbaveendők és ezért kiváncsian nézünk a baden-badeni nagy dij elébe, hol mindkettő újból fog egymással találkozni valószínűleg; előbb azonban alig fogunk biztos felvilágosí­tást nyerhetni. Vederemo jól nézett ki, bár őt is kissé köunyünek tartották; lehet, hogy a szükségesnél több munkát végzett. Orient erősen köhögött s másnap beteg is volt s tu­lajdonosa már-már tüdőgy eladástól féltette őt, mi azonban szerencsére elmaradt, s e betegségé­nek tudandó be a Derbyben kapott rosz he­lye. Flatterer nagyon szépen ment, úgyszin­tén Blue Monkey is, mely csak egy nyak­kal veretett meg Vederemótól a negyedik helyért. A harmadik napi kétévesek handicapjét T Á R С Z A. Kivonatok vadászati naplómból. (Gróf Pálffy Józseftől.) (Folytatás.) Február 1-én. A bivalyokat csakugyan kizaklattam rqjtekökből ; ma egy 30—85 darabból álló csordával találkoztam s egy — körülbelől 8 mázsa súlyút (8 golyóval) lőttem ; meglehetős tűzkeresztség. Az egész társaság közakarat­tal ellenem támadt; én egy perez alatt el­puffogattam minden tölténykészletemet, jobbra­balra az engem körülvett állatokra ; 5 bivaly e közben nehéz sebet kapott. Reméuylem, holnap néhányat közülök feltalálhatok. Este a folyónál egy antilopot elhibáztam. Február 2. Ma a bivalyt tevék segélyével haza hoz­tuk; körülbelől 12 mázsát nyom feltörve; pompás darab. Sajnos, hogy a megsérült biva­lyokat nem találhattuk meg ; három ezek közül halálosan megsebesítve, azonnal ledob­bant; nekem azonban vissza kellett térnem a sátorba, mert elfogytak a töltényeim. Ma azonban a nyomokat már befújta' a szél s az ebek a vérnyomokat nem akarják követni. Az, a mi a lövés után fel nem bukik, el van veszve. Ma egy igen erős bivalyesordát több óráig követtem,de ez a folyótól oly messze elvezetett engem, hogy föl kellett vele hagy­nom. Én aztán egy pompás szarvú derék kudu-bakot lőttem, mely feltörve mintegy 4 mázsát nyomott. Holnap reggel a folyam men­tén tovább vonulunk fölfelé. Február 3. Ma nagy cserkészetet tartottam az abisz­sziniai előliehegyek közt, azonban kevés va­dászszerencsével. Reggel átkeltem a folyón, hol egy teteit (antilope-tehént, abissziniaiak thorája) hibáztam el, aztán egy 20—25 da­rabból állott bivalyfalkát követtem. Az egész szabad terület nem engedte, hogy 130 lépés­nél közelebb juthassak hozzájuk; át meg át lőttem egy bivalyt, kétségkívül a legerőseb­bet a társaságban ; roppantul vérzett ; én négy óráig követtem a nyomokat, azonban a bivalyok ma nem voltak oly harczias ked­vökben, mint a minap s nem juthattam többé lövéshez. Rendkívül szívós állatok ezek s még az Express-Riflenek sem sok hatása van. Délután a nyomokat, messze bent a hegyek közt, oda kellett hagynom s visszatértem a folyóhoz, hol fél óráig pihentem, mig a lo­vak megérkeztek. Három vizi lónak a moz­gadozásaibau gyönyörködtem, mig ezek észre nem vettek s ekkor kénytelen valék egy hatástalan lövést tenni egyikökre. Aztán haza tértem s pár perez alatt hat gyöngytyú­kot lőttem a konyha számára, öt perczczel később pedig egy hatalmas Defasa bakot (Co­bus Defasa) s vagy 20—25 antilopot láttam a vizben állani. » j a bécsi kétévesek eladó versenye nyerője, mely Almának lett keresztelve, nyerte meg Erb­prinz ellen, melynek a nemen kivül két kilót adott. Sem Jaquitta, sem Borbolya nem bír­ták magas terhüket elég sebesen vinni e ver­senyben. Ha egy kis összehasonlítást teszünk a mostanáig tutott német kétévesek és a mieink között, akkor mostanáig az eredméuynyel bizonyosan meg lehetünk elégedve, mert hi­szen Taurus, Aneroid, Alma és Briczinél is, mely­nek hannoveri győzelméről a táviró meghozta a tudósitást, a mostanáig kihozott kétéve­seink között többen jobbak vannak, ezek pe dig a németországiakat még teherkülön­bözöttel is mindig megverték. Kár hogy Al­bion a nagy eriteriumban nem indulhatott (a vaggonból kiszállása közben térdét erősen meg­sérté) különben alig lehetett volna tőle e dijat elvitatni. A Renard-dijban csak a mi lovaink: Aaron, Donna Christine és Theorist indultak, s lehet ha Aaion Donna Christinet az egye­nes vonalon útjából ki nem üti, megforditva érkeztek volna be. Theoristuak, mely vagy tizenöt hoszszal érkezett be utánok, a távol­ság volt kissé kurta, különben ő most Vede­reini.nak szolgált vezető lóul; mint tudjuk, oda­haza is ugyané szolgálatra használtatik fel, s igy valósziuüleg többet dolgozott, mint az néki, erős idegzete daczára is, inyére lett volna; másképen nem tudjuk magunknak megmagyarázni a tizenöt hossz különbséget, mig)Bécsben májusban az államdijban ugyan-e távolságon csak bárom hoszszal veretett meg általa és Dombrowa által. Donna Chris­tine tulajdonosa Aaron ellen adott be óvást a kiszorítás miatt; Theorist tulajdonosa meg Donna Christine ellen, hogy egy és fél kiloval több terhet vitt, mint kellett volna, és azt előre be nem jelenté. Okot erre a bécsi har­madosztályú államdi.ban való nyereség hibás kiszámítása szolgáltatott. A Renard-dij feltéte­lei között ez áll: lóra mely legalább 5000 márkot nyer egy versenyben 3 kiloval, és ha legalább 7500 márkoi nyer, 4 1/ 2 kiloval több ; a hivatalos Osterreichische Wochen Renn-Ka lenderben e dij értéke 3780 frt, azaz 7560 márkkai lett kihirdetve, igazában azonban e dij csak 3730 írt, azaz 7460 markot tett ki. Donna Christine tulajdonosa a hivatalos Renn­Kalenderhez tartván magát, 4 1/ 2 kilo teher­többletet jeleDtett be és vitetett is lovával. A hamburgi versenybíróság a két óvást egyszerre tárgyalván, a Donna Chistine elleni A sátortól 500 lépésnyire, a viz szélén egyszerre egy hatalmas oroszlánt pillanték meg, mely a mint engem észrevett, lehevere­dett s lábait keresztbe tévén, bámult reám. Körülbelől 180 lépésnyire volt tőlem. Én to­vább megyek, mignem egy bokorhoz érek, mely nekem derékig ért s az oroszlántól 120 lépésnyire esett. Abban a perczben, midőn fegyveremet arczomhoz kaptam, fölugrott s pár szökkenéssel elérte a part melletti bokrot. Én nem akartam ily távolságból lőni, miután holnap vagy holnapután ugy is okvetlen kö­zelembe kerül. Egy fél óráig követtük a nyomokat a sűrűségben s láttuk, hogy itt az oroszlánnak tanyája van, de őt magát nem pillanthattuk meg. A szürkület miatt ma kénytelenek voltunk az üldözéssel fölhagyni. Az egész jelenet a folyó melletti fövénytor­laton játszódott le, hol fedezett cserkészet lehetetlen volt. Az oroszlán épen a vizhez készült leszállani ivás végett. Február 4. Ma reggel sokáig jártunk az oroszlán csapái után, de, sajnos, siker nélkül; aztán fris bivalycsapákra találtunk, melyek minket roppant sűrűbe vezettek, hol a csorda kö­rülbelől 30 lépésnyire tőlünk megfutamodók, a nélkül hogy én azt láthattam volna. Egye­lőre föl kellett hagynom a nyomokkal. Egy tetelre lőttem igen messziről s elhi­báztam ; láttam vagy száz antilopot is s egy falkából egy kudut, egy vadkecskét és egy őzbakot lőttem.

Next

/
Thumbnails
Contents