Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-01-20 / 3. szám

22 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 20. 1881. az angol félvér ménesből 67 kancza közül vemhes 47, a kis Nonius-ménesben fedezett 83 kanczából vemhes 61, a nagy Noniua mé nesben 67 kanczából vemhes 48 drb. Össze­sen fedeztetett 308, abból vemhes 226. — E ménesnél Bajnok fedezett 8-at, vemhes 8, Biborfedezett 14-et, vemhes 13. Eredmény" fedezett 12 öt, vemhes 11, Tápió fedezett 20-at, vemhes 18, Vihar fedezett 16-ot, vem­hes lett 14. * * * A bábolnai ménesben összen 124 kancza fedeztetett, ebből vemhes 110. — Amurath Bajraktár fedezett ló-öt, vemhes 11, Gazlan fedezett 27-et, vemhes 24, Jussuf fedezett 32 öt, vemhes 29, Osman Pascha fedezett 40-ef, vemhes 36 drb. * * * A fogarasi ménesben összesen 73 kancza fedeztetett, ezekből vemhes 46 db. VADASZAT és LÖVÉSZET. Sárköz, 1881. jan. 9. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Az ide mellékelt három rendbeli lőjegy­zék talán nem lesz érdektelen. A 10 éves lőjegyzékből kitűnik, hogy milyen roppant számú kártékony vaddal kell a vidéken meg­küzdeni, mig a hasznos vadak létszámát csak félig-meddig is kielégitő arányban lehet i'el­szaporitani. Ez idén is nagy csapat farkasok lepik el a hótalan erdőt, nyomozásuk tehát lehetet­len és csak kettőnek elejtése sikerült. Pusz­tításaik az őzvadban már is tetemesek, s ha nem sikerül e rablókat kézre keríteni, el va­gyok reá készülve, hogy őz-állományornnak fele oda van. De azért nem csüggedünk, a harczot folytatjuk, s idővel, remélem, urai ma­dunk a helyzetnek. Egyébaráut a farkasok által okozott kárral még inkább megküzdene az ember, de a vadorzók és lesipuskások el­közigazgatási len óvszer nincsen, mert a egyének közönyössége e részben minden igyekezetet tönkre tesz. Br. Vécsey Miklós. A br. Vécseyék tulajdonát képező sárközi pagonyokban, az 1880-ik év folytán elejtett hasznos és kártékony vadak száma : Hasznos vadak. Kártékony vadak. Szarvas 21 Farkas 2 Suta 28 Róka 27 Őzbak 61 Nyest 12 Öz-suta 8 Vad-macska 5 Vadkan 2 Görény 8 Nyúl 38 Borz 1 Vadkacsa 87 Vidra 1 Erd. szalonka 11 Sas 29 Vadgalamb 31 Kánya 141 Vércse 49 összesen 287 összesen 275 A br. Vécseyék birtokát képező sárközi uradalomban, 1870-től 1880-ig elejtett hasz­nos és kártékony vadak összesítése : Kártékony vadak. Hasznos vadak Szarvas Suta Dám-bak Dám suta Öz-bak Oz-suta Vadkan Emse Nyul Császár madár Fogoly Vadkacsa Erd. szalonka Vadgalamb Fürj Összesen 55 57 24 36 534 79 29 42 926 8 99 907 676 149 264 Vidra Farkas Róka Vadmacska Nyest Görény Borz Sas Kánya Vércse Füles bagoly Összesen 10 47 359 111 93 77 25 248 1205 468 7 2650 3885 Lőjegyzék gr. Esterházy Béla ur által 1870-ik év jan. elsejétől, egész 1880-ik év decz. végéig sajátkeznleg lőtt vadakról. Hasznos vadak. Kártékony vadak. Szarvasbika 14 Szarvas-suta 5 Őz-bak 26 Őz-suta 2 Róka 45 Nyul 2009 Túzok 35 Fáczány 360 Fogoly 431 Fürj 1941 Erd. szalonka 202 Mocs. szalonka 520 Vadlúd 3 Vadrécze 1595 Szárcsa 3314 Búvár 336 Szürke- gém 132 Nagy-kócsag 2 Kis kócsag 3 Goizer 9 Cormoran 13 Fekete gólya 1 Kövi-sas 1 Kánya 202 *Apróragadozó 1717 **Különféle 407 1010 34 2 2 Vadgalamb Haris Dámbak Vadkan * Apró ragadozók alatt, varjak, vércsék szarkák értetnek. — **Különfélék alatt pedig bébiczek és sirályok. Sárosd, 1881. jan. 4-én. Palló György, erdész. Gr. Esterházy Andor ur sárosd- és diny­nyés-pákozdi vadászterületéről 1880-ik évben lövetett : 15 nyul 8 túzok 52 fáczány kakas 13 erd. szalonka 5 fogoly 509 fürj 3 haris 58 vadgalamb 425 vadrécze 1209 szárcsa 224 búvár 52 mocs. szalonka 11 fek. szalonka 1 goizer 4 kócsag 1 kanalas gém Összesen 2529 db hasznos vad. Ezenkívül lövetett még 10 róka, 52 ká­nya, 46 vércse, 81 szarka ; azaz 189 kárté­kony vad. A nagyobb vadászatokon jelen voltak: gr. Esterházy Mihály, gróf Trauttmans­dorf Ferdinand, gróf Cziráky Béla, báró Trauttenberg Frigyes, br. Vay Dénes, Nagy Elek ur, Dr. Fekete és három házi ur. Sárosd jan. 2-án 1881. Palló György, erdész. Я Ti я s о -о d -О) _ to ^ 'd я -d « р -d Z я ö t* ф >1 P О hH -a -о •"О es je В я К СО * я ьх) g СО a 5 о — 1 гО > -ф О о» о "S* ОО "о 00 тч р я ** -О М. •Ф N >> 8D Ф J nasozsso HÍJBA RqjBZS ÀjoSïq asaiçA RÍbq çuzsipmis eqsoKtn izçq inçjog BAjnq joqoq вцвэвшрвл isain Bqoj о w л t- Ci Ci PO я nasazssQ Bquopizs ;эрдэ BSOBqpBA Ощ AjoSOJ Aniizorj qoztij [пАа oo <n с­I 1_| н I I J2 73 33 ча SI СО -я Я ï> GO "M СО ООО о ói со I I - I I о 2 I О СО о ж о ОО «3 <м -я яЗ Я > 12 s £ со -л S3 = еч ti Vi -/—s й Й S -с "2 ® ® -g о 43 Д "3 Ьй со H PQ Я) Ь со h -Я 3 а я 00 оо d «Ф а и, о Körültekintés а fővárosi vadaspiaczon. 1881. jan. 10. Emberemlékezet óta soha ilyen lágy tél és soha ily kevés apró vad; — igy fohász­kodik : vadász, vadkereskedő és — vadfo­gyasztó ; és a mi a dologban a legszomorúbb, az, hogy az egész eset, — elvitázhatlan való­ság. Már az általános vadászat megnyílta silány fogoly-és nyuleredményt mutatott; a vándor madarak valószínűleg Ilonunkban viruló nagy adóktól elrémülvén — melyek az ő bőrükre is kivetvék — jobbnak látták utjukat inkább Oroszország felé venni, semhogy itt minálunk megadóztatott vadászengedély és megadózta­tott fegyverrel lövessék le magukat, s aztán megadóztatott szállítási dij mellett és fogyasztási adó lefizetése után, adóteher alatt göi nyedő vadkereskedő által eladva, s adóhátralek miatt lefoglalt asztalokon végezzék be nem sejtett adóképes mivoltukat. Elkerült benünket az idén minden ván­dor szárnyas: szalonka, kacsa, fenyves és vad­lúd, és csak egy maradt belőlük: a német Thalia — hattyúja.*) Soha ilyen évet. Ha most körüljárjuk Budapest piaczait, csak itt-ott találunk némi kevés nyulat, de mást bizony nem, és nagynehezen hoznak annyi vadat, a mennyit a nagyon is sülyedt fogyasztás igénybe vesz. És ez utóbbi (saj­nálattal kell bevallani) a város nagyságát tekintve, elég csekély, — mert lia a néhány lipótvárosi nagy vendéglő konyha nem volna: nem tudnánk, kifogyasztaná el mégis az eze­rekre rugó fáczányokat, foglyokat és őzeket. A behozatal minden vadnemben ez idén Budapestre, alig fogja elérni a más években fogyasztott mennyiség felét, a fogolyban való forgalom annak egy negyedét sem. Nyúl november és deczember havában circa 8000 darab jött csak helybeli eladásra, és pedig nagyobb vadászatokból, névleg a a gróf Károlyi Alaj os tóth-megyeri vadásza­taiból 3000; a gróf Esterházy Antal cseklészi, tallósi és wartbergi vadászataiból 1000 drb, gróf Bombelles komári uradalmából vagy 800 drb, gróf Károlyi Victor orosházi va­dászataiból 200 drb, Dréher vaáli és tordasi vadászataiból 300 drb; főherczeg József al­csuthi uradalmából 200 drb, berezeg Metter­nich biai vadászatából 200 drb, azonkívül a szomszéd határokat bérben biró fővárosi va­dásztársulatoktól 300—400 drb, A hatvani Sport Egyesület szállított 150 darabot, stb. — A nyulsereg nagyját, ugy mint más évek­ben, ez idén is a Kunság és a Tiszavidék, továbbá Békésmegye küldte fel, másod kezek által, melyek kofák és sémiták által képvi­seltetnek. A magyarországi nyúlzsákmány két har­mada különben Budapestet kikerülve Bécsbe megy, és onnan tovább nyugotnak, északnak. A kivitel e télen különben korlátolva volt a nyulak magas árai. és a hosszabb szállítást nem engedő lágy idő által. A mi az idei nyulak minőségét illeti, megjegyzendő még, hogy a magyar felvidék és Fehérmegye példányai húsosak és erősek voltak, és ezek közül szakszerű és tiszta kezelés által kitűntek a tótmegyeri, cseklészi, vaáli, alcsiUbi szállítmányok. Hústalanok, aprók és siláuyok voltak, ellenben az alföldiek és horvátorszá­giak; különben konstatáljuk azon örvendetes jelenséget, hogy évről évre, a vad czélszerübb es gondosabb kezelése, annak lelövetése után, mindinkább általánosabb lesz, minek folytán a magyar vad külföldi gúnyneve: „zsidóvad" — kevesebbé hangoztatik Bécs és Páris árú­csarnokaiban.**) Bár a vasúti szállításról is mondhatnók *) Vidékiek és a német színházban nem ismerö­süknek — megértésül annyit, hogy a színpad homlok. z atán nemzeti vagy városi czimer helyett, egy hatty q van festve. **) Ez eredmény nem kis részben e czikkek tisztelt írójának érdeme, kinek számtalan pana szai által a vadász tuak figyelmessé letuk, a va­dászszemélyzetet nagyobb figyelemre kényszeríttették a tisztább kezelést illetőleg. ' Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents