Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-09-09 / 37. szám

SZEPTEMBER 16. 1880. VADÁSZ- ÉS VF.RSENY-LAP. 343 lovak legnagyobb része is állami mének iva­dékai. Az elővezetett anyag igazán jónak mondható, s örömmel láthatni, hogy e megyé­ben a tenyésztés évről évre emelkedőben van. * * * Ugyancsak augusztus hó 22-én tartatott meg Pozsonymegyében Somorján is a jutalom­dijosztás és egy éves méncsikó-vásárlás, és pedig szép eredménynyel, a mennyiben 97 db ló mutattatott be a biráló bizottságnak, melyek közül 61 drb anyakancza, 17 drb három éves kancza és 19 drb egy éves méncsikó volt, mely utóbbiakból 3 drb meg is vásároltatott az állam részére. A ju­talmat nyert szopós csikók közül 3 szárma­zott állami méntől és pedig Nonius, Furioso és Polmodietól, a kanczacsikók pedig Confi­dence, Deutscher Michel és Noniustól. Cse­kély kivétellel a lovak általában jól tápláltak és gondozottak voltak. * * * Augusztus hó 23 án Esztergom-megyé­ben Párkányon tartatott dijosztás, melyre 44 ló vezettetett elő. Ezekből volt 23 anyakan­cza, 17 három éves kancza és 4 drb egy és két éves méncsikó. A jutalmat nyert lovak majdnem mind állami mcnek ivadékai, s kü­lönösen : Nonius, Pride of England, The Czár, Nordstern, Abugress, Furioso, Georg Dandin, Confidence, Omar és Exact mének után szár­maztak. A megjelent anyag általában jónak mondható, a gondozás és táplálás kielégitő; némi hiány csakis a kanczacsikóknál észlel­tetett. * * . * Hevesmegyében a jutalomdijosztás ez évben Gyöngyösön augusztus 24 én tartatott meg, habár nem is volt igen látogatott, de az elővezetett anyag jó conditióban volt, s figyelemmel vezetett tenyésztésre vallott, csak az tünt fel, hogy a csikók többnyire őzte­temmel bírtak. Legtöbbje az elővezetett lo­vaknak állami mének ivadéka és pedig: Fu­rioso, Schagya, Ostreger, Polkán, Dahoman, Nonius és Fridoliné. — Összesen elővezette­tett 9 anyakancza szopóscsikóval, 5 drb há­roméves kancza, 5 darab egyéves kancza, és 3 drb egyéves méncsikó. * * * Egy éves méncsikóvásárlás és lóteny. jutalomdijosztás tartatott f. é. augusztus hó 28 •án Dorozsmán, Csongrádmegyében. A ki­állításra a biráló bizottság elé 22 drb anya­kancza vezettetett szopós csikóval, melyek közül 6 db. nyert jutalmat; a csikók Bihar, Ecsed, Furioso és Nordstar állami ménektől származtak. Bemutattatott továbbá 14 drb 3 éves kancza csikó. Ezek közül Nordstar, Condrington és Schagya ivadékai, nem kü­lönben két darab magán méntől származók érdemesittettek jutalmazásra. — Az összes elővezetett anyag meglehetős jó conditióban volt, erős és jó testalkattal birván. Az elő­vezetett 11 drb egy éves méncsikókból 3 az állam részére vásároltatott meg. Megjegyzések a Hajdúság lótenyésztése és neveléséhez. (Vége.) Hogy Hajdumogyének lótenyésztése meg­javíttassák, a következő intézkedést kellene tenni: Valamennyi a községi legelőkön találtató méncsikót 3 éves korától lefelé, átalában pe­pedig minden a tenyésztésre alkalmatlan mént ki kellene zárni a legelőről; a tenyésztésre alkalmas méneket pedig bizottságilag lenne szükséges megvizsgálni s bizonyítványokkal látni el, egyszersmind pedig a legelők, egész ségügyi szempontból szabályozandók volnának. 2. Egyik legfőbb baj a késői fedezés, minél fogva, — ugy a mint Magyarország több vidékén történik — a községi ménekkel a fedezést már február hóban meg kellene kez­deni. Ekkor, ba még a községek nem akarnak fel­hagyni a ménesben való fedeztetéssel, — elő­ször is nem lenne oly sok meddő kancza; másodszor, a legelési időben a ménekre ke­vesebb sáritó kancza jutna s megszűnnének az afféle állapotok, hogy egy-egy mén, — mint ezt saját tapasztalásom után mondha­tom, az első 8 napban gyakran tízszer is fe­dezett; később, vagy 3 hét múlva azonban annyira ki volt szivattyúzva, hogy daczára annak, miszerint mindig 25—30 erősen sári­tó Kancza által volt környezve, néha egész héten át csak egyszer fedezett, és harmadszor, a csikók a legelőre bocsátásig már eléggé erősek lennének s kevésbbé utalva az anya­tejre s a tápláló tavaszi fűtől szépen kifej­lődhetnének. 3. IIa az itteni tenyésztők lassankint kizárólag termetes lovak tenyésztésére szánnák magukat, miután az éghajlat és a talajviszo­nyok e tenyésztésre különösen alkalmasak, s lehetne is itt a már különben is kivesző­ben levő legnehezebb Carossier fajt tenyész­teni. A mének beosztásánál azonban a kan­czák nagyságára különös tekintet fordítandó, nehogy a párzás heterogen legyen és a inén se legyen — mint eddigelé előfordult — há­rom maroknyival nagyobb mint a kancza, a mely esetben a csikók már a kancza vem­hében elnyomorodnak, s ép e miatt van az­tán oly sok nehéz-ellés, mint sehol másutt a világon. E megyére nézve legalkalmasabb mének lennének a Noniusok, azonban inkább kisebbek mint a nagyobbak; azonkívül, kisebb kan­czák száraára az utóbbi időkben Bábolnán nevelt csontosabb arab félvér mének lennének fölállitandók; telivér, legyen az akár angol, akár arab, minden tekintet nélkül kizárandó. Arab ménekkel a tenyésztés csak addig lenne folytatandó, mig a kis kanczatörzs ugy csontozatban mint testalkatban kifejlődött, s aztán termetesebb lovakat kellene igénybe venni. A nevezett mének felállítása annyiban szükséges, a mennyiben a tenyész-rayon még nagyon is vegyes. Némelyek azt fogják mondani, hogy hi­szen llajdumegye sik vidék, következéskép ama lovakat kell használatba vennünk, me­lyeket a sikságon nevelhetünk, nevezetesen a keleti fajjellegűeket. Mezőgazdasági, hadseregi és kereskedési czélból azonban mégis okvetlenül szüksége­sek az erősebb, csontosabb lovak, minélfogva a törekvésnek is oda kell irányulnia e me­gyében, hogy a keleti vér lassankint háttér­be tolassék s termetesebb mének állitassanak föl, a mivel különben nem azt mondjuk, hogy a keleti vér más megyékben ne te­nyésztessék. Hogy azonban a mének kellőleg kihasz­náltassanak, szükséges lenne amaz állomá­sokon a hol a fedezés, még eddig gyöngén ment — a méneket ama mód szerint állítani föl, mint azt tölb évvel ezelőtt Krassóme­gyében tették, a hol nevezetesen a mének in­gyen fedeznek, de az illető község a mének ellátásáról díjtalanul tartozik gondoskodni. Ezt itt annál inkább érvényre lehetne juttatni, miután, míg ott a községeknek a lótápszert venniökj kell, itt minden község­nek megvan a takarmánykészlete; az állam semmi kárt sem szenvedne ez által, miután a mének itt különben is leszállított áron fedez­nek és oly drága tápszer mellett, hogy ennek ára többre rúg, mint a fedezési pénzek. Krassómegye román községeiben, 10—15 év előtt 15=20 kanczát fedezett rendesen egy-egy mén a fedezési idény alatt s akko­riban a tenyésztés ott az egész országban a legroszabb volt; mai napság a tenyésztés itt gyorsan halad előre s egy-egy mén 50— 60 kanczát fedez s jelenleg kitűnő lovakat tenyésztenek ; persze a lótenyésztés emelésére nagyon is befolyt a kitűnő lóismerő és ló­tenyésztési elnök: Házi Mihály ur. Nálunk örökös a panasz, hogy az or­szágban nagy hiánya érezhető az állami mé­neknek és főleg e megye mindig sok mént óhajt. A méneknek Debreczenben történő ki­osztásánál rendesen oly községek, melyek két mént kapnak, négyet kivánnak és az olyanok melyek 3 vagy négy mént kapnak 5—6 mént kérnek. Ha aztán a mének az állomásra jutna, egy-egy mén 30 kanczát fedez, mig annyi mén fölállításánál, mint azt számos község óhajtana, nem 30, de csak 20 kancza jutna egy egy ménre. Hát fedezés ez? — Egy teljes korú ménnek 50—60 kanczát kell fedeznie. Mint gyakran olvashatjuk a német szak­lapokban, Hannoverában, Porosz- vagy Bajor­országban egyik-másik fedezési állomással azért hagynak föl, mert ez évben egy-egy mén átlag csak 30 kanczát fedezett. Ott is, épugy mint Ausztriában a nóriai faj-mén át­lag 55—60 kanczát fedez s annyi kanczát kellene fedeznie nálunk is nemcsak egyes ménnek, hanem átalában mindeniknek. Több gondot kellene forditani a csikók fölnevelésére különösen az első évben; télen át a nemes és értékesb csikók istállóba kö­tendők, jól táplálandók és lehetőleg szelidekké teendők ; a második és harmadik évben, mi­dőn a test növekedése nem oly gyors többé, nem sinyli ugy meg, ba kevesebb tápszert kap is; mivelhogy a parasztié-tenyésztésnél nem érdemes a csikókat 4 éves korukig in­tensiv táplálni ; néhány tenyésztőtől hallottam hogy ama csikók, melyek télen át nem tartatnak oly jól, sokkal könnyebben kiállják az idő viszontagságait és az éhséget a kiégett lege­lőn, mint az olyanok, melyek bő táplálékban részesülve bocsáttatnak legelőre, más szóval: az előbb emiitett csikók már jobban hozzá szoktak a koplaláshoz. Hogy a Hajdúság a esi kait első évben jobban táplálja s kanczáit korábban fedez tesse, jó lenne, ba katonai szempontból évenkint többször rendeztetnék csikóvásár; ily módon a tenyésztő bizonyára ösztönt nyerne, miután a mint megjegyeztem, ama községekben, me­lyek méncsikókat a magyar államnak elad­tak, a csikók már jobb táplálékban része­sültek. 4. A paták itt nagyon nyomorúságosan ápoltatnak s mivelhogy a roszul képződött pata az egész lábat elnyomorítja, sokkal több gondot kellene arra forditani. Továbbá ama visszaéléssel, hogy a két és harmadfél éves kanczákat fedezésre bo­csátják, végkép föl kellene hagyni, mert az oly kancza, mely még maga sincs kifej­lődve, erőteljes csikót sem hozhat létre. Dvorzsák, állami állatorvos. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Folyó vadászatok. Id. gr. Esterházy Miklós ő excellentiája tatai uradalmában 12-én kezdődnek a szarvas­vadászatok. A kerülő vadászok eddig mái­lőttek néhányat az erősebb kijáró szarvas­bikákból. Bánhida vidékén a mult héten egy orvvadászt fogtak el. Meglepték a mint épen lesben ült. Most kóterben ül. * * * Érdekes vizi vadászat volt a mult vasarnap, Szeniczey Ödön orsz. képviselő urnái a tak­sonyi mocsáron, Budapesttől mint egy 2 és félórányira. A 18—20 tagból álló vadásztársa­ság, egyenkint 2—300 tölténynyel fölszerelve, s a vizbegázoláshoz nekiöltözve, reggel 7 órakor találkozott Szeniczey ur lakásán, a taksonyi pusztán. Innen a reggeli után azonnal útnak indultak a vadászat színhelyére. A mindenütt átgázolható, 1—2 lábnyi mély mo-

Next

/
Thumbnails
Contents