Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-09-09 / 37. szám

SZEPTEMBER 9. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-DAP. 341 Soltykoff Carnival csikója Scobell, mely 9 stone 6 font alatti roppant terhe mellett is főkedvencz volt, de a mély talaj és nagy teher alatt egy hoszszal későn érkezett. Ti­zenegy csikó futott. Lord Falmouth most egymásután 3 évben nyeri el e nagy 2éves versenyt, és pedig Jeanettel, Wheel of For­tune-nel és Bal-Gallal; tavaly Bend Or nyerte a westminsteri hg számára. Bal Gal-1 Archer lovagolta, s két nappal később a második nagy 2éves versenyt a „The Rous Memorial Stakest" is megnyerte vele, egyetlen ellenfele akadván csak a közel 14,000 frtnyi tetemes dijért. Angliában még arany talajon futhat a jó anyag. Két kisebb értékű két éves versenyt az amerikai hires apaló Leamington két iva­déka nyert, mind kettő Lorillard ur tulaj­dona; és pedig a Lavant­Stakest (5 furlong, 860 £ érték) az ismeretes Iroquois mén-csikó 9-2 alatt; ellenfelét Mr. Gretton sárga kanczája Isola Madra (8*8) és Mr. Curti p k Canace (8-6) könnyű tekert vittek. A másik versenyt (The Molecomb Sta kes) 6 furlong hosszú pályán Mr. Lorilland Paw­paw sárga kancza csikó ja nyerte a westminsteri hg Meteora nevű sg kanczája és Mr. Craven pej ménje Capuchin ellen. — Ellenben Iroquois másnap megveretett a Findon Stakes egy furlonggal hosszabb pályáján Mr. Chaplin sg kancza csikója Wandering Nun által (ap Hermit a Vaga.) A nagy handicapek közül a The Steivard Cup-öt (% mfd 300 font, 71 nevezés, melyre huszonnyolcz ló indult Mr. Crawfurd 4é Elf kingje nyerte 7'8 alatt, lord Hastings 5é Hak­torpeje ellen, mely egy stonneal többet vitt, harmadik volt az amerikai Mr Ten Brook 5é szürke ménje Veto mely csak 6 7 vitt. A kissé hoszabb távolságú Chesterfield Cu­pöt (1 mfd és 2 furlong, 50 nevezés) Mr. nyel élőknek, a hússal táplálkozó állatokkal szemben. Elmondok önöknek egy esetet röviden, melynek az utóbbi napokban szemtanúja vol­tam ; tiszta világításban tüntetem föl e vi­déknek farkast-rókát helyettesitő ragadozóját, a Vjilfrast. Itt, hol terjedelmes sikok s végtelen rengetegek terülnek, hihetetlen mennyiségben találhatók a kérődző és ezekhez hasonló ál­latok; de bezzeg vannak is hozzá elegen oly ragadozók, melyeknek azok éléskamarájukat képezik. Valamenynyi ragadozók között leg­veszedelmesebb a Vjilfras, külsejére némileg a borzhoz, de magaviseletére és erkölcsére nézve a medvéhez hasonlít. Ez állat lustának látszik, de mindamel­lett hihetetlen erélyű. Testalkata vaskos és ala­csony, feje széles, orra tompa; fülei, lábai rövidek, s karmai hatalmasok ; különben fo­gai sem megvetendők; harmincznyolcz erős, nagy foga van, mindig készen a működésre. Képzeljenek önök ezekhez sötét barna bőrt, lompos farkat s némi fogalmat nyerhetnek a világ egyik legravaszabb állata felől! Ravasz, a gyomra végett, mert egyéb gondolata, vágya törekvése nincs, mint enni, örökösen csak enni. Némely irók azt állítják, hogy e raga­dozó nem táplálkozik mással mint állati hul­lákkal s a dögöt, minden más tápszernél többre becsülik. Nyáron sok egeret és mor­motát elpusztít. Járása lomba, tekintete álmos azt hinnők nem képes a vadászatra s mind­azáltal sikerrel vadásznak. Főtápszerük leg­inkább egerek és lemmingekből áll. Követi a farkast és rókát, ama reményben, hogy az általok ejtett zsákmánybúi ő is osztozhatik. De szükségből egyedül is vadászgat s ravasz­sága által még az iramszarvast is képes zsák­mányává tenni. Fölkuszik egy fára s leka­parja a zuzmót, mely a földre hull. Az iram­szarvasok oda mennek, hogy azt megcseme­gézzék s ekkor egyre ráveti magát a fáról, Bragg 3é Victor Emanuel nevű pej ménje nyerte meg canterben Sword Dance és Ex­mouth ellen; 15 ló futott. A Goodwood Cupöt (á 1/ 2 mfd 300 £) me­lyet harmadéve Kincsem hozott haza — most Mr. Perkins hires kanczája a 4é Dresden China nyerte; egyetlen ellenfele lord Bradford 4é Chippendale ménje volt. Hogy az ily hosszú versenyek megfutá­sánál az időtartam minden évben más: azt legjobban illustrálja a Goodwoodcup. Mig Isonomynak a mult évben esak öt perezre és nyolez másodperezre volt szüksége a két és fél mértföld megfutásánál, addig Dresden Chi­na, az idei győztes, egy fél másodpercz hiján egy perczczel szükségelt többet, vagyis a fentebb emiitett távot 6 p. és 7% mp. alatt futá meg. Kincsem 1878-ban ugyanazt a versenyt öt perez és 14 mp. alatt futotta meg, mig 1876-ban Hampton 4 p. 56 mp. alatt s 1874-ben Doncaster 3 másodperczczel kevesebb idő alatt végezett hasonló távot. Nevezések a lovaglók egyletének kolozsvári akadályver­seny dijára. 1. Schawel Victor id. p h Jack 2. Sónyi Sándor id. p h félv. Nameless 3. Br. Wesselényi Miklós id. p m félv. Bálbi 4. Br. Bánffy György 6é sg k félv. Erzsike. 5. T. B. szövetség id. der k félv. Patti 6. Br. Bornemisza Pál nev. gr. Teleky G. 4é h Tulipán 7. Vaeano kapit. id. f k Zebetta 8. Albrechtovich 6é p h Ravasz. Kolozsvárit, 1880 September 5-én. Bartha Lajos. Verseny-naptár 1880-ra. Debreczen (24) sept. 11, 12. Kolozsvár (25) sept. 17, 19. Soprony (27) ...... . sept. 25, 26, 27. Bécs, őszi (32) okt. 3. és 5. Pardubitz (30) okt. 10. Pest őszi (9) okt. 17 és 19. Hevezési zárnapok. Szeptember. 1 O.Kolozsvár. Polgárdij Nevezés. Bartha Lajos Asszonyságok-dija. Tiszteletdij. — — főtér 2. Eladó verseny. 500 franc. . . - — Vigasz-verseny. Handicap. . .Teherközl. Akadályverseny Nevezés. ll.Soprony.Reiter-club akadály-vers. 300 frt. — — Mr. Cavaliero. 15. Bécs. Kis Handicap. 800 frt. . . . Nevezés. Mr. Cavaliero. Kladrubi-dij. 2500 frt. ... — — Nyeretlenek versenye 800 frt. — — Akadályvers. Handicap. 800 frt. — — Nyeretlenek versenye 800 frt — — Handicap. 1000 frt — — Trial-Stakes. 2000 frt. ... — — Gátverseny. Handicap. 1200 frt. — — Akadályvers. Handicap. 800 frt. — — 15.Kolozsvár.Vigasz-verseny. Handicap.. . Kisbánat. Bartha Lajos. 18. Pardubitz. Pardubitzi nagy akadályvur­Mr. Cavaliero. seny. Handicap. 5000 frt. .Teherközl. 20. Pest, 2évesek versenye. 5000 franc. Nevezés. Sárkány J. F. Ritter-dij. 250 db arany. . . — — Hatvani-utcza Akadályv. Kisbéri-dij. 1000 frt. — Nemz.Casino. Kladrubi-dij. 2000 frt. . . . — — Kancza dij. 5000 frank. ... — — Handicap. 1000 frt — — Akadályverseny tiszteletdij . — — 21. Bécs. Reiterclub akadályv. 300 frt. — — Mr. Cavaliero. kikaparja a szemét, miközben megkapaszko­dik hátán, még csak az őrülten összevissza futkozó állat, végre kifáradva, valamely fá­nak ütődve lerogyik. Beszélik, hogy nemcsak az iram-, de még a jávor-szarvassal is épugy elbánik, torkába harapva s megfojtva azt ; sőt azt is állítják, hogy a Léna partjain még a lovakat is megtámadja s nagy pusztitást okoz bennök, ugy szintén elvétve a szarvas­marhát is, szintén torkon harapja azt. Átalá­ban e falánk telhetetlen állatot nem szenved­heti egyetlenegy vadász sem, — mert hát a mesterségükbe avatkozik és sok galibának okozója. Ha valamely vadász nem fedi el jól föld­del az elejtett vadat, a Vjelfras nem sok lel­kiismeretet csinál a dologból s habozás nél­kül hatalmába keriti azt. Falánksága még arra is rávetemeti, hogy a csalétkül kitett dögöt a tőrből kiemelje. A vadászok lépteit nagy előszeretettel követi s szemmel tartja őket nem dobnak-e el valamely ínyére való falatot, legyen ez akár csalétek, állati belek, vagy csak egy fogolynak a feje, e soha jól lakni nem tudó állat mohón falámolja azt föl. A mely részt a Vjelfras ott hagy, az utána kullogó róka lakmározgat azon, mely ép ugy követi ezt, mint az oroszlánt a sa­kál, hogy a maradékot élvezhesse. Az emberek télére rendesen jól ellátják magokat vaddal s ezeket oly gondosan elrej­tegetik, hogy ember nem könynyen akadhat rá; de bezzeg ott a Vjelfras, melynek nagyon finom a szaglása s bizonynyal rábukkan az eldugott éléstárra, ba azt megszimatolja. Bármily mélyen legyen is az a hó alá­rejtve, tőbb lábnyira és oly súlyos kővel bo­rítva, melyen a rókának minden ügyessége megtörik: a vjelfras erejének és szívós kitar­tásának ez nem akadály. Hiába, ennek az ál­latnak rettenetes étvágya van s ez legyőzi lomhaságát, folyvást tevékenységre ösztönözve. A Vjelfras kövér még oly időszakban is midőn a farkas éhen vész el. Ha a vadászata tél idején nem a legsze­rencsésebben üt ki, megtámadja a hódak kunyhóját s iparkodik azon rést törni s ilyen­kor a hódaknak menekülniök kell, nehogy a veszélyes ellenség agyarára kerüljenek. No mert a vjelfras, noha nem igen szeret a viz­ben tartózkodni, mint a vidra, mégsem irtó­zik attól, ha gyomra ösztönzi s gyakran lát­ták már halakat is kapni el. A vjelfras a lappok kunyhóiban is nem csekély kárt szokott olykor okozni. Rést tör a tetőn, s az éléstárul szolgáló padlás tartal­mát ugyancsak megtizedeli. Ez állat folyvást talpon van, éjjel-nappal s ha nagyon ki van táradva, gödröt ás magának a hóban s bele­fekszik. A vjelfras nem megvetendő ellenség. Jóllehet vad és nagyon erős állat, mindamel­let sem száll szembe az emberrel, csupán akkor ha előle nem menekülhet. Még sok kutyával is nagy bajjal jár legyűrése. Olykor fölkapaszkodik egy fára s ha a kutya alatta van, hátára ugrik s megfojtja erős karmaival Bundája nagyon becses és finomságra vetél, kedik a legszebb menyétével, nagyon köny­nyű az, és sok meleget tart. A kamcsatka­iak valamenynyi prém közt a vjelfrasnak a prémét becsülik legtöbbre. Vannak a benszü­lött nők közt, kik a fülök mellett két ily prémet viselnek ékesség gyanánt s egyegy kedvesebb ajándékkal vőlegény nem lepheti meg a menyasszonyát, mintha vjelfras-prém­mel lepi meg. * Ez állat jelenleg Svécziában, Norvé­giában, a lappok földén és Nagy-Oroszm-szág­ban, Szibériában, Kamcsatkában és Észak­Amerikában található még. *

Next

/
Thumbnails
Contents