Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-09-02 / 36. szám

336 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSZTUS 12. 1880. ATHLETIK A. Szekrényessy távuszása. Szirmay gyors- és Zubovics távlovaglásának, a komáromi távevezősöknek, a Londontól Pestig aczél paripán utazó Zmertychnek egy méltó társuk akadt. Szekrényessy Kálmán aug. 29-én szerencsésen átúszta a Balatont Siófoktól Füredig. az utat délelőtt 11 óra 7 percztől kezdve délután 5 óra 52 perczig, vagyis 6 óra 45 perez alatt tette meg. Szekrényessy a mai reggeli hajóval Siófokra ment, nehogy a szél által felkavart hatalmas hullámcsapás ellen kelljen úsznia. Vele mentek PázmáDdy Béla s Labrés főhadnagy, mint birák. Siófokon jó beolajozás után a kőrakpartról a vizbe ugrott. Négy csónakon kisérték. A csónakok közül kettő pár óra múlva visszament; viszszament az orvos is, ugy hogy nem lett volna segítség épen mikor esetleg szükség lett volna rá. De fölösleges volt a segítség. Az uszó, kinek izmai bámulatra mél tón edzettek, könnyen hasítá a hullámokat és folytonosan beszélgetett kísérőivel. Fél négykor láthatólag kifáradt, annyira, hogy a kísérők erős vélelme szerint csak kevés reménysége volt. Miután azonban megpillantá a még másfél órányira fekvő uszodát, felbátorodott. Szélsebességgel haladt előre. Egész délután a füredi parton nagy élénkség uralkodott, a vidékről nagyszámú parasztság tódult be a ritka látványra, a fürdő vendégek egész serege talpon volt. Szekrényessy elé többen rándultak vitorlás hajókon, sajkákon, sőt némely usz.ók is órákra eléj3 mentek fogadtatására. Megérkezése perczében az uszodában a fürdő előkelősége várt reá nagy koszorúval, csokrokkal, öt-hat nemzeti lobogóval. Viharos éljenzésben részesült. Az angol konzul által, ki családjával csónakon eléje sietett, háromszoros hipp-hipp hurrahval üdvözöltetett. A füredi főorvos Szekrényessy üterét megtapogatván, konstatálta annak rendes dobogását. Az usz.ó megdürzsöltetván, pár csésze teát s kalácsot kapott; többet ennie nem volt megengedve. Agyba küldetett, később másodszor megdörzsöltetett, azután jó vacsorában részesült. Általános elismerés és lelkesültség veszi körűi. Egészsége iránt semmi aggodalom. Természetesen Szekrényessy most a Balaton és a nap bőse, miután eddigelé hasonló távuszásra Magyarországon senki sem vállalkozott. Ugyan e tárgyra vonatkozólag magától Szekrényessy úrtól a következő részleteket nyertük : A Balaton átúszása. Minmagunkról kell Írnunk, tehát nehéz dolog áll előttünk. Egyik nagy politikai napilapunk különtudósitója igy kezdi táviratát: „Szekrényessy átúszta a Balatont. Amit a vállakozón kivül valaki alig hitt lehetségesnek : Szekrényessy Kálmán ma átúszta a Balatont legnagyobb szélességében." A Balaton tengeri kígyója valóban már tulhosszú időn át kisértette a kételkedőket, mig végre is sikerült azt kiirtanunk. Némely hírlapunk a szónak szoros értelmében képte1 nségnek állította a „magyar tenger"-t Siófok es Balaton-Füred között átúszni; eme nézet egészen természetszerűleg elragadt azután a nagy közönség egy részére is, és mert jó magunk meg folytonosan hirdettük ugyan, hogy okvetlenül meg fogjuk kisérleni a távuszást, azonban az uszásunk kivitelét a hihetetlenül kedvezőtlen időjárás következtében egyik napról a másikra voltunk kénytelenek elhalasztani, tehát bizony nemcsak egy ember akadt, aki még azt híresztelte, hogy az egész dolog nein egyéb mint — ah de hallgassunk. No persze az illető derék emberek azonban ily állitásuk daczára is megmutatták, hogy mennyire távol állanak az angoloknak sportügyekben kiválólag nyilvánuló gentlemanlike fölfogásához, mert daczára annak, hogy a fogadási ajánlatok aránylag igen kedvezők voltak rájok nézve, (1:3 = tehát csupa háromszoros tételt kellett volna tenniök), épen ők nem fogadtak ; pedig nyereségük — az ő távolról sem lovagias nézőtök szerint — bizonyos lett volna. Persze eme körülmény annál kedvesebb volt másokra nézve, mert ama hitben, hogy a Balatont nem képes senkisem átúszni, a legnagyobb rohamossággal tartották fogadási ajánlatunkat. Ez az előzmény egyik része. A távuszásra egy tavaly Berlinben, a császári pár aranynásza alkalmának megünneplésére adott estélyen történt fogadás adott alkalmat. Az idő, azaz sem nap, sem év, de még hónap sem volt meghatározva. Tervben volt már tavaly ; de az illetők nem értek rá Füredre rándulni. Hogy némileg mégis tájékozhassam magamat a Balaton vizéről, annak széléről, környékének időjárásáról, tavaly szeptemberben nebány napot töltöttem a kies Füreden. Ez alkalommal minden előleges közlemény nélkül — nem akartam, hogy beszéljenek, vagy Írjanak róla — oly távolságot úsztam meg, aminőt rajtam kivül, — Füred nagyérdemű igazgatójának, Écsy Lászlónak rendkívül pontos jegyzetei, történeti adatok, sőt még a néplegenda szerint is még soha senki sem, t. i. Tihanyból a füredi uszodán túl és viszsza Tihanyba. Valami egy hónappal u=zásom után, több napilapunk mégis értesült eme távuszásomról s irtak róla. A nagy közönség nem ösmerte azonban a távolságot, s igy csakhamar elfelejtették az egész dolgot. Miután a berliniek részéről a folyó idény egyik ,— bármelyik napja tűzetett ki táv úszásom megtartására, tehát mult hó 10-kén hivatalosan jelentkeztem a budapesti athletikai-kltib titkárságánál: az athletika érdekében neki, tervezett távuszásoraat előre bejelenteni Nagy örömmel fogadták, kivált az egylet kitűnő einölte, Esterházy Miksa gróf, aki e pár hét alatt egyik szeretetreméltó kérdezősködésre a másikat táviratoztatta nekem. Az alelnök, Thaisz Elek. Budapest főváros főkapitánya, szinten meleg érdeklődést tanusitott a Jáváidnak" Ígérkező athletikai vállalat iránt. Az egylet buzgó jegyzőjével abban egyeztünk meg, hogy név serami esetre sem lesz közölve, — csupán az általam remélt siker után: no de ember tervez és hírlapjaink végeznek; mivel egyik életrevaló napilapunk már a kezdő-betűkből ki birta betűzni nevemet és persze azonnal közölte azt. Nem volt ugyan sürgősebb dolgom, mint az illető hírlapnak egy fél czáfolatot küldeni be, azonban ez mitsem használt; mert az a mulat ságos eset történt, hogy másnap összes lapjaink nem az én ezáfolatomat közülték, hanem a rejtvények megoldásához különösen érthető munkatárs tölfedezését. Trainingben semmikép sem voltam. Utójára 1874-ben úsztam, már amit úszásnak nevezünk; 1878-ban egyetlenegyszer úsztam és pedig a Tiszában; tavaly csupán tizenegyszer s az idén*— egy hosszadalmas, kinos betegség után. a mely a zord tél folytán ágyhoz láuczolt — julius 10-ikén kerültem először hideg vizbe, még pedig uotn is uszodába, hanem a budapesti „Depiny"-féle fürdő" ici-pici kosarába. Időközben Budapestről Bécsbe is föl kellett rándulnom, úgyhogy midőn mult hó 23dikán ide megérkeztem, összesen csupán 11szer voltam úszni. Daczára, hogy 22-ről 23dikára csupán három óra ötven perczet aludtam; reggelim egy pohár „budapesti" aludttejből s egy „vizes" zsemlyéből állott ; daczára, hogy budapesti lakásomról — ferencziek bazárja — gvalog mentem — összes podgyászomat bónam alatt vive — a budai indóházba; ott több levelet irtam; daczára hogy Füredre érkezvén, csupán egy tál ételt ebédeltem; daczára hogy a lég időközben 16 fokra szállott le: délután az itteni uszodából Tibanynak indultam ; még pedig úszónadrágban, beolajozás, uszósapka és ladikkiséret nélkül. Bölcsészettel, kivált lélektannal foglalkozók azt állitják ugyan, hogy ez utóbbi körülmény határozottan hátrányos befolyással van, kell, hogy legyen a 'sikerre nézve; ez azonban, noha elösmerem ez állitásnak elméleti jogosultságát, nem láttam azt — jómagamon — gyakorlatilag bebizonyulni. A Balaton erősen hullámzott, sőt Tihany felé közeledvén, a hullámok folytonosan erősbödtek; egy szép vitorlás kétszer is elsuhant mellettem ; másodízben — valószinűleg gyanitván már kilétemet, noha a fürdőben senki sem tudott meg valamit megérkezésemről — meleg „éljenek"-kel üdvözöltek. A tihanyikereszt alá érkezvén, két perezre a partra kellett másznom, — a hegyes kövek ugyancsak kellemetlenek voltak — hogy jelt rakjak. A hűvössé vált szél egészen áthűtött, ugy hogy bezzeg siettem vissza a 19 foknyi vizbe. A rendkívül erős parti hullámok nehéz akadályát legyőzvén,a mindinkább csilapuló víztükörben gyorsan úsztam visszafelé; este egészen elállott a szél, s én tükörsima felületű vizben kerültem vissza. Elindultam: 4 óra 20 perezkor, visszaérkeztem 8 óra 37 perezkor ; tehát aránylag lassan úsztam; persze utam végén — a csöndes viz által marasztalva — szándékosan úsztam igen lassan. Legkisebb fáradságot sem érezvén, este résztvettem, ama tánczestélyben, amely reggeli 2 óráig tartott. Másnap azután első dolgom volt jóbarátimat táviratilag figyelmeztetni, hogy minél magasabb összegekbe fogadjanak mellettem; mert a siker igen valószínű. Szekrényessy Kálmán. Irodalom. Das le. le. Hofgestüt zu Lipizza vom 1Ö80— 1880. Ot fénynyomatú tájképpel és egy térképpel. Kiadja a cs. kir. fő-lovászmesteri hivatal. — Nagy 4 rét 1—145 oldal. E munka csak egy pár száz példányban, mint kézirat van nyomatva, s tartalmát a lipizzai ménes története, s fejlődése a különböző időkben, képezi. Alkalmilag majd bővebben. * * * Előfizetési felhívás „Magyarország czimertára" czimű munkára. Ez érdekes mű a m. birodalom országos, megyei és városi czimereit, továbbá a nevezetesebb községek pecséteit, fogja tartalmazni megfelelő szövegmagyarázattal. A munka kivitelére közönségünk által jól ismert szaktekintélyek vállalkoztak. A szöveg megirását Tagányi Károly orsz. levéltári tiszt vállalta el, báró Nyáry Albert m. tud. akad. tag szellemi támogatása mellett a czimerek és pecsétek képeit Rumbolt Bernát, czimerfestő és Altenburger Gusztáv, czimerbuvár készitik. A munka 3 főrészből álland, a következő beosztás szerint. Az első rész magában foglal 34 országos, tartományi és állami, 100 megyei és területi, 50 sz. kir. városi és 166 rend. tan. városi czimert. A második rész 600 mezővárosnak, a barmad k rész pedig 550 nevezetesebb községnek czimereit és pecsétét fogja tartalmazni. A munka 15, havi füzetben jelenik meg, mindegyike 10 táblával és minden osztály czimereivel a megfelelő arány szerint. Az első füzet október 1-én jelenik meg. Egy füzet ára 2 frt. Az egész munka előfizetési ára 25 frt. Előfizetési pénzek Altenburger G. és Rurabold B. czim alatt Budapestre, Muzeumkörut 29 sz. küldendők. * * * „ Gróf Széchenyi Béla expeditiójáról Khinánában és a Tibet-Khina határon," Lóczi Lajos előadása a Term. t. társ. estélyén 1880 május 14-én; egy térképpel. Ez igen érdekes egy füzetre terjedő munka ára 20 kr, kapható Killián Frigyesnél Budapesten.