Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-07-15 / 29. szám
J ULIUS 15. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Pótlovazási bevásárlások. A nagymélt. m. kir. föklmivelés-, ipar és kereskminisztérium rendelete folytán több megyében próbakép megtartott katonai lóvásárok eredménye tárgyában több rendbeli teljhitelű értesítést kaptunk. Noha a fölmutatott eredmények még nem is valami fényeseknek mondhatók, mindamellett kezdeményezés gyanánt ennyivel is meg lehet elégednünk, a mennyiben az egész intézkedésben — mely főleg Kozma Ferencz miniszteri tanácsos ur ő mélga buzgalmának kifolyása — üdvös intézmény életrevaló csiráját látjuk. De lássuk a vásárok eredményét. * A veszprémmegyei Lepsény helységben f. é. május •25-én tartatott meg a próba-pótlóvásár, mely az illető hatósági közegek által a fentirt napra nemcsak Veszprémmegye számos községéből, hanem a szomszédos Somogymegyéből is, összesen 218 darab ló, állíttatott elő. Ezekből 15 darabra történt alku, de három viszszaadatván, véglegesen 12 darab 250 frt átlag-áron vétetett meg. Különösnek fog tetszeni az olvasó előtt, hogy 218-ból csak 12 darab lett megvéve, mire nézve fölvilágositásul meg kell jegyeznünk, miszerint e körülmény csak annak tulajdonitható, hogy az elővezetett lovak tulajdonosai a köröztetési fültételeket nem vették kellő figyelembe. Ugyanis a kiállított lovak egy része vagy fiatalabb, vagy idősebb volt, főleg pedig nagy része hibás. Noha e népszerű intézkedésnek létrejöttére nézve nemcsak a hatóság részéről minden kitelhető elkövettetett, sőt a kiküldött vevő bizottság részéről sem volt elmulasztva semmi a ezél elérésére nézve, még sem lehet elhallgatni, hogy a vásárló főtiszt urnák a vételnél ugyan megkívántató, de tulszigoru felelősségének nagysága alább szállítandó volna, mert ez a vásár eredményét nagyban csökkenti. Az elővezetett lovaknál az előhaladás nagy mértékben volt észrevehető, mi egyedül az állami méntelepek életrevalóságának köszönhető. Értesítő megemlitendőnek tart még egy körülményt, melynek megtartása, a minisztérium által a kitűzött czél elérésére nagy befolyással lenne, nevezetesen, hogy az ily pótlóvásárok a legközelebbi városokban (a hová a vidék gravitál) tartatni szokott tavaszi országos vásárok előtt tartassanak meg, mert az eladó tulajdonos, a pénz szűke miatt, 4éves kiteleltetett lovát mielébb értékesíttetni akarja. A óaranyamegyei lótenyésztési bizottság, a nagymélt. minisztérium utasítása szerint Szentlőrinczen május 30-án és Baranyavárott junius 1-én tartatta a próbalóvásárokat. A vásárok mind a két helyen Holbein ezredes, mint a katonai lóavató bizottság elnöke által, Henneberg honvéd lovassági tábornok jelenlétében s a lótenyésztési bizottság tagjai nagy részének hozzájárulása mellett kiváló és közérdekeltséggel tartattak meg a következő eredménynyel : a) Szt.-Lőrinozen a szt.-lőrinczi s a vidéki járásokból elő vezettetett 269 darab ló s ebből megvásároltatott 12 darab. b) Baranyaváron a vásáron megjelent 464 darab ló közül bevált 22 darab. Ugy Szt.-Lőrinczen, mint Baranyavárott a kiállított lovak átalában jó gondozásra mutattak s áruk darabonkint 220 -280 frt közt váltakozott, sőt volt olyan is, melyért 340 frtot fizettek. — A megyei lótenyésztési bizottság oda törekszik, hogy jövőben a pótlóvásár minden évben egyszer vagy kétszer állán dósittassék. Székelyudvarhelyen a megyei lótenyésztési bizottmány a lótenyésztés érdekében egy 9 § ból áló szabályrendeletet alkotott, melyet közelebb az illető m. k. minisztérium jóvá is hagyott. E szabályrendelet szerint, közös ménesbe vagy szabad legelőre csupán tenyészmén igazol ványnyal elátott mén bocsáthatóki. Két-három éves ménló csikó azonban egyátalában nem. Továbbá minden tulajdonos (egyes község) köteles ingyen vagy bizonyos dijért nyilvános használatra szánt ménlovát az illető bizottságoknak megvizsgálás és iga zolványnyal való felszerelés végett bemutatni; e kötelezettség alól ama ménló tulajdonosa sem mentetik fel, ki ménlovát istállóban és kizárólag saját anyakanczáinak használata végett tartja. Oly esetben, midőn egyes tenyésztő vagy közság a bizottságnak esetleg kedvezőtlen Ítéletét ménje fölött igazságosnak elismerni vonakodik, saját költségén felülvizsgálatot kérhet az alispántól, melynek eszközléséig a bizottság határozata érvényben áll. Lótíállitssofc ós jutaloMijosztásoi Junius hó 24-én Torda-Aranyosmegy ében Tordán. Elővezettetett összesen 31 darab anyakancza szopós csikóval, 5 kancza csikó 3éves és 4 darab egyéves méncsikó, összesen 40 ló. E lótenyésztési dijosztásra több csikós anyakancza vezettetett elő, mint az előző években, általában mind erős és jó testalkatúak valának, a csikók nagy részt állami ménektől származtak. A hároméves kanczák közül kevés vezettetett eiő, és eme kevés is minőségre nézve gyenge volt. ±íz egyéves méncsikók közül egy sem találtatott alkal masnak a megvásárlásra. * « * Junius hó 27 én Szilágymegyében Szilágy-Somlyón tartatott lót. jutalomdijosztás. A pályázatra megjelent 32 anyakancza szopós csikóval, 8 kanczacsikó és 1 méncsikó, összesen 41 ló. — Az anyakanczák közül 23 állami méntől származik, valamint a 8 darab 3éves kanczacsikók mindnyájan állami mének ivadékai. — Az elővezetett anyag ugy a táplálás mint az ápolás tekintetében meglehetősen jónak mondható. — A földmivelők élénk érdeklődést látszanak tanusitani a lótenyésztés iránt és előszeretettel viseltetnek az állami mének iránt. — Az elővezetett anyakanczák meglehetős jó tenyészanyagot képviselnek, és ugyanilyet Ígérnek fiaik is. Egyéves méncsikó csak egy vezettetvén elő, s ez is selejtes volt, miért is az állam részére itt ilyen nem vásároltathatott. * a a Junius hó 29. Csongrádmegyében Nagylakon. A pályázatra megjelent 27 anyakancza szopós csikóval, és 11 kancza csikó, összesen 38 ló. Az összes elővezetett lovak jó, és legnagyobb részt igen jó conditióban voltak, a csontozat átalában erős és jó, a külső alak tetszetős és szemre való. — E vidéken a tenyésztés haladása örvendetesen észlelhető. * * * Junius hó 30-án Pest-Pilis Solt-Kis-Kun megyében Nagy-Kőrösön. Elővezettetett 19 anyakancza szopós csikóval. A hároméves kanczaesikók közül 6 darab vezettetett elő, a kétévesekből 7 darab, az egyévesekből 6 darab. Két és hároméves méncsikó 14 darab jelent meg, az egyévesekből pedig 9 darab, összesen tett a megjelent lovak száma 61-et. Az elővezetett anyag jó conditióban volt és jól ápolt. * * * Junius hó 30-án Szepesmegyében Késmárkon tartatott a lótenyésztési jutalomdijosztás. E dijosztásra megjelent 17 anyakancza, 2 egyéves kancza, 7 egyéves mén, 3 kétéves kancza, 2 kétéves mén, 16 hároméves kanczacsikó és egy 3éves mén. — Ez anyag oroszlán-része állami mének ivadéka. Az elővezetett anyag nem épen mondható jónak, különösen a 3éves kanczák, — azonban az ápolás, gondozás és a conditio kiele gitő. Az egyéves méncsikók közül csak egy vásároltatott az állam részére 150 frton. Az országos lőjegyzék. E czim alatt találja a t. olvasó, mai számunkban azon kimutatást, mely a hazai vadász-területeken 1879. év folyamán elejtett vadmennyiséget van hivatva feltüntetni. Szívesen elhiszszük es tudjuk is, hogy a czim egy kissé hangzatos s hogy a kimutatás talán csak egy részét teheti annak a mit tulajdonkép fel kellett volna ölelnie. De bármennyire igyekeztünk is ezen — vadállományunkra és úgy vadászati viszonyainkra nagybecsű statistical adatokat a valósághoz lehetőleg összegyűjteni: a minden közügyben tapasztalható közöny folytán csak részben sikerült ez nekünk, s azért e helyen szivesen mondunk köszönetet mindazoknak, a kik ezen munkához anyagot adtak. Maga a lőjegjzék összehasonlítva az ausztriai, cseh- vagy morva s más gazdagabb állományú országok hasonló kimutatásaival, minőket a „Jagdzeitung" időnkint közölni szokott: nem mondható gazdagnak ; de ha tekintetbe veszszük, hogy a kimutatás a rendes vadas-területek csak egy részét ölelte fel, s hogy nálunk a vadóvás csak a legutóbbi évtizedben kezd általánosabb lendületet nyerni, úgy az itt kimutatott egyes vadászterületek szép haladást mulatnak. A mi másutt a végösszegnek majdnem kétharmad részét szokta adni: a leisvad, fájdalom az 1879 diki tél szigora alatt nálunk annyira megfogyott, hogy a pusztulás nyomai még most is érezhetőit ; — és e baj bárba kiváló mértékben volt meg nálunk, nem kerülte el Ausztriát és Csehországot sem, — mit eléggé igazol ama tény, hogy hazai tenyésztőink közül ez évben többen foglyokat vagy fogolytojásokat sőt még fáczányokat is csak keveset vagy épen semmit se vásárolhattak az emiitett forrásoknál. Egy körülmény azonban e kimutatásban kiválóan fontos és örvendetes, liogy t. i. a kártékony vadak pusztítására kiváló gond van fordítva; az elejtett kártékony vadak összege 39,236 darab, tehát több mint negyed része az egész eredménynek, s ez bizonyítéka annak, liogy a vadóvás tekintetéből sok helyen lőpénzt fizetnek a ragadozók elejtéseért. Másrészt az egész lőjegyzék is, s különösen egyes vadász-terűletek, oly változatosságot mutatnak fel vadakban, hogy az, a különben nem fölötte nagy végösszeget kárpótolja. Ennyit előre bocsátva, talán nem lesz érdektelen, ha némi összehasonlítást teszünk a vadászati törvények életbelépte előtt, azaz lapunk korábbi évfolyamaiban megjelent hasonló kimutatásokkal s levonva következtetéseinket, eme szára/, tényekből magára a/ annyit ócsárolt vadászati törvényekre : tekintsük meg, mit mutat fel a tapasztalat e téren. Lapunk 1870. és 1871 -diki évfolyamaiban közöltünk hasonló kimutatásokat; ugy azok, mint az itt kimutatott lőjegyzék nem nagy eltéréssel egyforma területet öleltek fel, s mig az 1870-dik évi országos lőjegyzék adatai 108,064, s az 1871-dik évié 103,746 drb vadat tüntettek fel végeredményükben: az itt közölt lőjegyzék végösszege már tetemesen nagyobb, mert 151 046 drb vadban nyer kifejezést. Látható tehát, hogy a rövid 8 év, mely alatt vadászati törvényünk életbe léptettetett s melynek folytán a vadászat űzése bizonyos korlátok közé szorítva, egyátalán rendszeresebb alakot nyert; oly eredményeket mutat fel e téren, melyekből a javuás kétségtelenül megítélhető. Az egyes vadnemeket tekintve nevezetes eltéréseket találunk e kimutatásokban ; mig az 1870-dik év csak 350 drb fővadat. 881 őzet, 27282 nyulat, — s az 1871-dikí 381 fővadat, 881 őzet, és 17964 nyulat tüntet ki; addig jelen kimutatásunkban 851 fővad, 1950 őz, és 41376 nyúl van feltüntetve; ez összeg annál meglepőbb, mert épen a nvúl a fentebb (Folytatás a 278-dik oldalon.) *