Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-07-01 / 27. szám

A U G US ZTUS 5. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 201 szavait, hogy a cs. kir. szolgálat szüntettes­sék meg, sőt olvashattuk az országgyűlési beszédekben is, — do czikkiró urnák e kí­vánságára felhozott indokolását nem találom kimerítőnek; hisz a ménesek és telepekhez osztott legénység Magyarország területéről valók, tehát magyarok; a tisztek részben a régiekből is magyar honpolgárok, a fíatalah bak pedig kik pótlásul osztattak bo, vagy jövőben beosztandók, kizárólag magyar ifjak­ból . étetnek. — Csupán azért ne tudná szol­gálni a ménesbeli katona a magyar államot és érdekeit, mert előléptetését a közös had­ügyministeriumtól várja, nem látom be; mert az előléptetés mint értesülve vagyok a föld­mivelési m. kir. minisztérium javaslata alap­ján, s a hadügyminisztériumnak csak formai előterjesztésére eszközöltetik O felsége által; s inint fentebb emlitém: a katona magyar polgár lévén, tudja, hogy e téren nem a kö­zös hadügyminisztériumot, hanem saját orszá­gát szolgálja, és az eddigi tapasztalatok nyo­mán jól szolgálta, minthogy az ő segitségük kel test a magyar lótenyésztés oly szép vi lághirü előhaladást. Mily eredményre vezetne, ha az o téren megőszült folytonosan ezzel foglalkozó régi katona kezéből a lótenyésztést kivennők, és uj kezekre bízva, kik a lótenyésztéssel fog­lalkoztak is, de nem oly mérvben, hogy irány­adóul szolgálhassanak. Ha csakugyan a honvédség kezébe ten­nők le az országos lótenyésztés körüli szol­gálatot, ugy ismét a védtörvénybe ütköznénk, mert egy évi szolgálati kötelezettség mellett az e nemű szolgálatot nem képzelhetem el, de ha mint okvetlen szükséges lenne, 3 évre cmelnők a honvéd szolgálati idejét, az egész országgal kellene szembe szállani. A 8-dik pontbeli javaslatot indokolásával együtt elfogadom és hozzájárulok. Valamint a 9-ik pontbelit is azon kevés módosítással, hogy a tenyésztésre alkalmat­lannak bizonyult mén hatósági felügyelet mellett kiheréltessék, a kanczák pedig, a lótenyész­bizottmányok által összeírva és nyilvántartva igazolványnyal lennének ellátandók, szigorú kötelességévé tevén mind az állami mének kezelésével megbízott közegeknek, mind a községi vagy magán mének tulajdonosainak, hogy csupán igazolványnyal biró kanczák bocsáttassanak fedezéshez. Ézek után szerény véleményem az, — nyugodjunk meg a kormány intézkedéseiben, minthogy az, ismerve az ország különféle érdekeit, leghivatottabb Ítéletet mondani, — különösen a lótenyésztés terén, mert ha visz­szatekintünk az 50 es évek szomorú múltjába és szemléljük a mai óriási haladást, elmond­hatjuk, hogy a kormány megtett mindent, mit csak a körülmények és pénzviszonyok engedtek. — Nekünk marad a kötelesség a tudatlan népet oktatni és bebizonyítani, hogy a lótenyésztés és tartás körül folytatott eddigi eljárása helytelen és romlására vezet. Kelt Fogarason 1880. junius 15-én. Oltvölgyi. 1880. évi lótenyésztési jutalomdijosztások és méncsikóvásárlások. A Debreczen város és Hajdumegye részére engedélyezett lótenyésztési államdijosztás és egy éves méncsikóvásárlás f. é. jun. 20-án egész ünnepélyességgel, számos közönség ér­deklődése mellett tartatott meg. Jelen volt az Ünnepélyen Kozma Fer. min. tanácsos is. A méncsikó-vásárlásra a minisztérium részéről Xalabéri Horváth János tábornok és kir. kama­rás ur volt megbizva. A díjkiosztás a helyettes elnök s városi főkapitány vezetése alatt hajta­lott végre az illető pályabirák által; összesen 7 drb lovat állítottak ki, melyek közül fias l.ancza 34 drb volt; közülők pályadíjban részesítettek 16 ot, mi a kiállított állatok ok­szerű gondozásáról tanúskodik. Az első dijat Koszorús Lajos debreczeni lakos sötét pej kan­czája, a 2-dikat a debreczeni gazd. tanintézet sárga k s a 3-dikat Siket Bálint szürke k nyerte. — Hároméves, kétéves és egyéves kancza csikó összesen 22 drb volt kiállítva. Pályadijat nyert a 3évesek közül 6, s az 1-ső dijra a debreczeni gazd. tanintézet sárga kanczája érdeme­sittetett; a másodikra Debreczen város pej k, a harmadikra Kovács András h.-böszörményi lakos sárga kanczája. — A ketéves kancza csikók közül 4-et Ítéltek jutalomra méltónak s az első dijat a debreczeni gazd. tanintézet szürke kanczája nyerte; a másodikat Szabó Imre városi lakos pej kanczája kapta. Az egyéves kancza csikók közül egy találtatott jutalomra méltónak: a debreczeni gazd. tau­intézet pej kanczája. léves, 2 és 3éves mén­csikó összesen 21 drb volt, melyek közül öt dijaztatott s az első jutalmat Steinfeld Ignácz debr. lakos léves pej csődöre, a '2-dikat Gyulay Sándorné nánási lakos léves sg. cs., a harmadikat Földesi István újvárosi lakos léves p. cs., a 4-diket Győrffy István új­városi I. p. cs. s az 5-diket Bende József léves SZ. CS. Az egyéves méncsikók közül meg­vásároltatott 4 drb, a fentebb jelzett Gyulainé, Földesy, Györffy és Bende csikója. A vétel ár egy-egy után 150—250 frtig terjedt. A kiállítás után díszebéd volt. Junius hó 13. Ipolyságon Hont megyében. A pályázatra megjelent 17 anyakancza szo­pós csikóval, a pályázatra megjelent 21 kan­czacsikó; a pályázatra megjelent 11 mén­csikó összesen 49 ló. A kiosztott dij ból 6 anyakancza kapott 19 darab aranyat, a kiosztott dijból 6 kancza­csikó kapott 16 drb aranyat, a kiosztott 2 méncsikó kapott 5 drb aranyat, összesen a 14 ló nyert 40 drb aranyat. Az anyakancza tulajdonosok közül rlső dijat (6 ar.) nyert Szabadhegyi Géza lonthói lakos, a II. dijat (4 ar.) Zátyik József kö vesdi lakos. — A 3éves kanczacsikók tulaj­donosai közül I. dijat nyorte Hajdú János, a II. dijat Szabadhegyi Géza. A kétéves kan­czacsikó tulajdonosok közül az I. dijat Baka András, a II. dijat Kalmár József. A dijosztás nagy részvét mellett tartatott meg. Az elővezetett anyagról különösen fel­említendő, hogy majdnem mind hosszú hátuak valának. Kinézésük, ápolásuk és tápláltságuk jó. Junius hó 13-án Békés Csabán Békés megyében. Elővezettetett ezen dijosztásnál 22 anya­kancza szopós csikóval, 13 drb 3éves kan­cza, 2 drb kétéves k anczacsikó, elő vezettetett ezen 37 kanczáu kivül 30 drb egy és kétéves mércsikó, összesen tehát 67 ló. Ezen szám ból 42 drb származik állami, 25 pedig ma­gánméntől. A bemutatott anyag igen jó con­ditiónak örvendett. A jutalmazott lovak megfe­lelő testalkattal és tetszetős alakkal birtak. Általában ezen megyében a lótenyésztés jó­nak, baladottnak jelezhető. Az anyakancza tulajdonosok közül 1-ső dijat — 12 44 — nyerte Achim L. János csabai lakos, 2-dik dijat — 10 44 — nyerte Orodán János csabai lakos, 3-dik dijat — 8 44 — nyerte Göndöcs Benedek gyulai apát, 4-dik dijat — 6 44 — nyerte Breznyik János csa­bai lakos, Deutsch Mór fias-kanczái ezüs; díszoklevéllel tüntettettek ki. A 3éveselc közül 1-ső dijat — 10 rjp — nyerte Göndöcs Benedek apát, 2-dik dijat — 8 44 — nyerte Lepény Pál biró, 3-dik dijat — 6 44 — nyerte Vidovszky Károly. Junius hó 20-án Fehérmegyében Székesfehér­várott. Ezen dijosztásra elővezettetett 32 anya­kancza szopóscsikóval, 22 drb 3éves kancza, 1 drb 3éves mén, 2 drb 2éves mén, 13 drb egy éves méncsikó, összesen 70 ló. A csikós anyakanczák közül 1-ső dijat — 10 44 — nyerte Puskás Imre csőszi lakos, 2-dik dijat — 8 44 — nyerte Rabb János szentmi­hályi lakos, 3-dik dijat — 4 # — nyerte Hübner Nándor fehérvári lakos stb. A 3éves lcanczálc közül 1-ső dijat öreg Ta­kács András, 2-dik dijat Mori István, 3.dik dijat Havranek János stb. A 3éves mén, mely Lausz József tulajdonát képzi, 2 aranynyal tiintettetett ki. A 13 egyéves méncsikók közül 3 darabot Tanti G. miniszteri titkár az állam részére 160 forint átlagárban az megvásárolt. Az elővezetett állatok egy­általában jól tápláltak és a követelménveknek megfelelőleg valának. Az anyakanczák erő­sek és nemcsak a munka következtében ke­vésbé megviselt tenyészállatokat képviseltek, mely körülmény tenyésztők részéről a kellő kiméletre vall. A 3éves anyakanczák közül jutalmazott 10 drb rendkivül szépek es a fo­kozott várakozást teljesen igazoló példányok­kal tűntek fel. Különösen szép lovak vezet­tettek elő Lovasberény, Csőszi, Soponya és Boglár községek tenyésztői által. Nyilt kérdések és feleletek.*) Kérdés. Bethlen-Középfalva, 1880. junius 25. Igen tisztelt Szerkesztő ur! — Lesz-e szives engem értesitení, ha vájjon a kormány azon szándoka, mely szerint Erdélyben 5—6 állami cfikótelep fölállittassék még, mindig létez? Gr. B. A. Felelet. Utána jártunk illetékes helyen cz ügy jelenlegi állásának s azt tudtuk meg, misze­rint a hadügyminisztérium jelenleg is első sor­ban Erdély területén kívánja a tervezett ka­tonai csikótelepet feállitani, melyben a tenyész­tőktől vett 400 darab 2—3 éves, használat ál­tal még meg nem rontott kancza és herélt­csikó ötödik évéig felneveltetnék ugy, hogy azután az ezredeknél a lovak javát képez­zék. Eddig azért nem jöhetett létre e terv, mert a 2—3 helyen felajánlt helyiségek nem találtattak alkalmasaknak az intézet szerve­zésére. Főkérdés tehát most, vájjon sikerül-e Erdély valamely alkalmas pontján megfelelő helyiségeket és mintegy 4—600 hold ármen­tes jó legelőterületet találni, melyet a hadügy­minisztérium mérsékelt áron bérbe vehetne. Ugy halljuk, hogy ez irányban a nyomozások megindittattak. Szerk. Az ügető ló idomítása cs behajtása, (Folytatás.) VI. és VII. A vágtató lóból válhatik e ügetöló. — Léczelc alkal­mazása. — Ama lovakról, melyek megtartják mindkét jármódot. — A „passgeher" -ékről — a sántításról és kurtalábról. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül azon körülményt, hogy sebes ügetőink egy része eleinte a vágtató lovak közé tartozott, hogy ilye­nekké is lettek idomítva, s csak ezután csináltak belőlük ügetőlovakat. Példa erre Pe'ham, Cayuga-chief, Tip és Dart. Ezen utóbbi megfordult az én kezem alatt is. Oly egyene­sen ment mint a puskából kilőtt golyó, és egy negyedmértföldet megtetettem vele liar­mincznégy másodpercz alatt. Annyira be lett vezetve, hogy versenyre is neveztük. El is indult, s az első futamon könnyen győzőtt, hanem a másodikban átcsapott a vágtatásra, mintha meg akarta volna mutatni a közön­ségnek, hogy „tudok én vágtatni is." Nem birtam többé az ügetésre szorítani. Hanem azért hiszem, hogy ha egyszer egy lovat rá tudok venni, hogy egy bizonyos ideig üges­sen, kiidomitható az még ügetőlóvá, ha néha ki is vág. A vágtató lovat akép lehet az ügetéshez szoktatni, hogy léczeken át hagyjuk ügetni. Első lábaival csak átvágtat a léczeken, ha­nem a hátulsókkal nem képes a léczek közt vágtatni, a nélkül hogy hozzájuk ne érjen — *) E rovatban olvasóink köréből érkező minden közérdekű kérdésre szívesen válaszolunk. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents