Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-06-17 / 25. szám

JUNIUS 17. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-J.AP. 241 galma a különbféle sajátságok összehozásából áll, és mennyiben a másik fél oly sajátságokkal bir, melyek nem állnak ellentétben a nemesítésre használt fél tulajdonságaival. Rég divatos a legjobb tenyészintézeteknél az ugyanazon faj közötti keresztezésről, sőt még ugyanazon családhoz tartozó egyedek közti keresztezésről beszélni, szűkebb értelembe véve. Ily körben egyes egyedeknél, melyek felüleges vizsgálás folytán ugyanazon sajátságokkal birnak, mindig létezik bizonyos különbség. Igy igazolva van az is, ha keresztezésről szólunk akkor, ha egy eddig egy maga körében tenyésztett családba más családból hozunk vért, habár ez amazzal faj és tulajdonságokra nézve egyenrangú. Itt a keresztezés a rokonsági fokok ellentéte által feltételeztetik. Első sorban tehát keresztezés alatt a különbözb fajhoz tartozó egyedek párosítását értjük, de e fogalat és szót akkor is alkalmazzuk, ha a nem egyformaság más dolgokra is vonatkozik az egy fajhoz való tartozáson kivül. Ezért a keresztezés fogalmával teljességgel nincsen szükségképen a káros vérfertőzés fogalma összekötve. Rokonsági tenyésztés az, ha oly egyedeket párosítunk, melyek belizonyithatólag egymással bizonyos fokú rokonságban állanak, tehát akkor is, ha azok nem eredtek tisztatenyésztésből. Különböző fajból eredő keresztezések egymás között szaporíthatok a nélkül, hogy vérrokon egyedek használtatnának, ha t. i. több családban eszközöltetett egyidejűleg a keresztezés. — Ez esetet beltenyésztésnek mondjuk. E szerint minden tisztatenyésztés egyszersmind beltenyésztés, de nem minden beltenyésztés tisztatenyésztés. Á tiszta és beltenyésztés fogalmai nem függnek a rokonsági tenyésztéstől. A beltenyésztést gyakran használják ugy a tiszla, mint a rokonsági tenyésztés fogalmának kifejezésére, néha pláne arra használják, hogy a családban való tenyésztést fejezzék ki vele. — E szokás ellen bajos küzdeni; de meg kell értenünk, hogy alkalmazhatunk oly párositási módot, mely sem tisztatenyésztés, vagy annak ellentéte a keresztezés, sem pedig rokonsági tenyésztés az épen használt értelemben. Gyakran jutunk oly állatok párosításához, melyek nem tartoznak tiszta fajhoz, vagy mivel nem tartoznak valamely határozottan körülirt fajhoz, vagy mivel szándékos keresztezés eredményei, melyek azonban szintén nem vérrokonok. Ha tehát sem fajtisztasággal, sem vérrokonsággal nincs szükségképeni feltétel gyanánt dolgunk, de egyúttal a keresztezést kizárjuk, — megvan, az mit mi beltenyésztésnek mondunk. A beltenyésztést korlátozó feltételek közt a vérrokonság és fajtisztaság szerepelhetnek, — a keresztezés azonban ki van abból zárva; de csak közvetlen alkalmazásban, mert keresztezési productumok is szaporíthatok beltenyésztésileg. A beltenyésztés eredeti jelentése kétségtelenül a családban való tenyésztésre vonatkozik. Először akkor jött alkalmazásba, midőn a telivérlovak tenyésztése jött divatba. Angolúl „breeding in and in." A beltenyésztést néha a családban való tenyésztés és rokonsági tenyésztés kísérik, de ezek nem követelnek okvetlen beltenyésztést, ez utóbbi nélkül meglehetnek. Sokféle értés és tévedés elkerültetnék, ha ez mindig tisztán értetnék. Egy fajnál, egy törzs, egy családi i vagy egy tulajdonsági öszszegnél való maradás nem feltételezi szükségkép a beltenyészté, nagyobb eredményét, mert ez űzethetik akár egy első vagy nem jól sikerült keresztezésses A tapasztalás mutat fel tökéletesen sikertelen beltenyésztést is sikerült keresztezés folytán. Ténylegesen fordultak elő a legtisztább fájnál különböző egyedeknél különböző sajátságokUgyanazért tenyészczélokra szigorú választást kell az egyedek között tenni. Az u. n. kulturfajoknál az egyéni sajátságoknak sokkal fontosabb szerepe van, mint a földrajzi eredetnek ; minél jobban terjednek ezek, s minél nagyobb figyelemben részesülnek, annál inkább kell ezekhez alkalmaznunk a tiszta tenyésztés fogalmát. Rokonnak nevezzük az állatokat akkor, ha anyai vagy apai ágon, ugyanazon elődnek a vére többször, mint egyszer fordul elő. Az általános, — mint az embernél mondani szokás, Ádámról való — rokonságnak az állattenyésztésnél értelme nincsen, mivel a háziállatok eredete egy párra nem vezethető vissza. Rokonságról csak akkor szóihalunk, ha eme viszony valóban bebizonyítható. Az ember egynejüségéből levont fogalmak nem alkalmazhatók, mivel az állatoknál a házassághoz hasonló viszony nem létezik. Általánosságban minden egyes állat utódjait egy család tagjainak mondhatjuk ; — de ama különös körülmény, hogy a himteny'észállatok bizonyos értelemben a tenyészetuél nagyobb szerepet játszanak, mint a nőstények, — arra ad alkalmat. hogy a család fogalmát csak az anyára alkalmazzuk. Rendszerint egy himet több nősténynél alkalmazunk; ugyanezért ez anyától egyes családok világosabb határolásokkal származnak. Nem volna értelme, ha az apaállatokat tiszta tenyésztésre és egyúttal keresztezésre alkalmaznék, és ugyanak kor a keresztezés eredményeit és a tiszta tenyésztésből származottakat testvéreknek neveznők. Tehát igazolva vau és a gyakorlatra nézve kényelmes az, ha a családot szűkebb körben egy anyára vezetjük vissza, még ha több apáról lenne is a szó. Családi tenyésztés oly állatok párosítása, melyek legalább egy vonalba — ugyanazon apa vagy anyától származnak; mindegy akár egész, akár féltestvérek legyenek a párosított állatok. Szűkebb értelemben még lehet családban való tenyésztésről aszó ott, ha ama meghatározást ugy állítjuk fel, bogy a párositott állatok közel .bb vagy távolabb ugyanazon anyától származzanak. De tenyésztünk a szüléknek szaporodásukkal vagy unokáikkal és testvéreikkel való párositása utján. E mód: incest-tenyésztésnek neveztetik. A családi — rokonsági és incest-tenyésztésről különböző nézetek vannak, melyek ellentétességükben tapasztalatokon vélnek nyugodni ; egyértelműség e téren annál kevésbé nehéz, mert az ellenmondások legtöbbnyire az épen megbeszélt fogalmak összezavarásából erednek. Hanvay Zoltán. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZÉT. Felvidéki vadászlevelek. IV. (Fajdvadászat, fattyufajd.) Dobsina, 1880. junius 1. Tisztelt Szerkesztő ur! — A fajd vadászat nálunk is végét érte. A siketfajd a márcziusi szép napokat már felhasználva, már ezen hó vége felé kezdett jelentkezni, hasonlóan a nyirfajd. Az első elhallgatott május elején, az utóbbi azonban — bár lövéshez esélyt nem nyújtva — még néhány nap előtt is látogatta íióbortozva a hollák tetőit. Lövetett hegyeinken 2 siketfajd és 2 nyirfajd, mely csekély eredménynek oka az, hogy koczapuskásaink magok rontva esélyeiket, többnyire hibás lövésekkel számoltak be, különben fajd annyi van, sőt több, mint más években! Legnevezetesebb eseménye vidékünknek a tavaszi vadászatok köréből, hogy gróf Andrássy Manó ur szulovai holláin most május közepén egyik alerdész által egy valóságos fattyufajd (tetrao medius, Rakelhahn) lövetett. A főerdész e ritkaságot kitömte, s ha idáig méltóságos urának be nem küldte Budapestre, ugy az most is nála Olaszpatakon látható. Nagysága e korcsnak megközelíti a gyenge siketfajdét, feje nyirfajdkakasé, farka kerek mint a siketfajddá, de két farktolla némi sarlóforma görbiilést mutat. Ezen fattyufajd előtünte itt annál nevezetesebb, minthogy ezen hollákon a tulajdonos nemes gróf nagy sajnálatára siketfajd nincs s emberemlékezet óta nem is volt; ellenben van és pedig- szép számmal nyirfajddal vegyest az ezen hollákkal párhuzamosan vonuló s csak a Göllnitz vize által választott szepesmegyei iglói fenyvesekben. Hihető tehát, hogy ezen korcs ott született s ezen igló' oldalakból, hol a szakadatlan szálas fenyvesek miatt nyirfajdnak való dürgtér nem létezik, mint vendég került ide az átelleni gömöri hollákra, melyeknek kopasz tetői s hátai Dobsinától Szomolnokig a legkedvezőbb fekvésű dürgterekkel birnak, melyeken néhol egy-egy reggel 15—20 hóbortozó kakas is szemlélhető. Más lehetőség az, hogy az iglói hegyekről egy magányos siketfajdtyúk jöhetett ide, mely nyirfajdkakassal párosodván, a fattyufajdot eredményezte. Ez utóbbi nézet valószínűségét támogatja azon körülmény, hogy mmtegy két hét előtt találtak az erdőültető munkások egy tojáson ülő siketfajdtyúkot ugyanazon a hegyen, melyen néhány nappal elébb a fattyufajd került lövésre. Különben ugy hallom, hogy fadöntés vagy taposás vagy egyéb véletlenség következtében ezen fészek tojásostul elpusztíttatott, mi annál sajnosabb, minthogy belőle siketfajd vagy tán újra fatytyufajd kelhetett volna ki! Az olaszpataki erdőkben ez idén a szalonkahúzás sem volt rosz, s ellenkezőleg a felvidék snepftelenségével ott némely estve igen is szép húzások voltak. Mennyi lövetett a hosszucsőrüekből, mennyi a nyirfaj dókból, (a főerdész egy reggel maga egy s ugyanazon lesből 3 kakast puskázott le) mennyi az egyéb érdekes vadakból, medve, farkas, hiúz, vaddisznóból ? azzal a tisztelt szerkesztő urnák ezúttal nem szolgálhatok, nem lévén alkalmam az uradalmi igazgatóval találkozhatni. A főerdészt megkerestem ugyan ez iránt, de ennek könnyebb háromszor a Stromis hollára felszaladni, mint 3 sor irást papírra tenni — választ nem kaptam. Ha tehát a t. szerkesztő ur birni óhajtja ezeti változatosságra nézve egyik legelső liazai revier lőjegyzékét, ugy szíveskedjék egyenesen a tulajdonos gr. Andrássy Manó ur ő méltóságához fordulni, mihez, azt hiszem, Budapesten naponta alkalma u vilik! Hegyeinkben az őzvad májusban rendszerint ki nem heverte még a tél sanyaruságát s lövését nem is engedjük; a cserkészetet őzbakra tehát csak junius közepén kezdjük meg, a midőn: ein Junisclmss dem Bock auf's Blatt, der findet auch schon gute Statt! Midőn még megemlíteném, bogy a vadsertések határunkban elég kiméletesen viselik magokat s még csak csekély gyeptúrással jelentkeztek, vadászüdvözlettel maradok Csetneki. A bécsi galamblövész-club tagjainak találási százaléka a galamblőversenyek saisonjában, (ápr. 17-től máj. 24 ig)a következő volt. <D n bD o> "c3 n -cí n 1. Hg Trauttmansdorff K. 250 57 2. Gr. Esterházy Mihály 135 33 3. Br. Vay Dénes ' 82 24 4. Gr. Esterházy Feri 23 7 5. Sehawel I. ur 179 60 6. Gr. Apponyi Antal 142 49 7. Gr. Festeties T. 104 39 8. Br. Mecklenburg K. 212 91 9. Gr. Trauttmansdorff F. 111 49 10. Hg Czetvertynski B. 210 99 307 81 168 80 106 77 30 76 239 75 191 74 143 73 303 70 160 69 309 68