Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-06-17 / 25. szám

Ápr I li S 15. 1880. 5 klgrmmal kevesebb, ménre 1 és fé), telivérre -2 és fél klgrmmal több. Erdélyi mén, vagy kancza ivadé­kára 2 és fél, mindkettőére 4 klgrmmal kevesebb. Erdélyen kivül elletett lóra 7 klgrmmal, nem Erdély­ben idomítottra még 4 klgrmmal több. Lóra, mely gát- vagy akadályversenyben még nem indult, 3 klgrmmal kevesebb; gát- vagy akadályverseny nyer­tesére 3 kilogrammal több. Tét 30 frt, fele bánat. Tét- és bánatokat a 2-ik ló kapja a pályaköltségek levonása után. Nevezés sept. 10 ike déli 12 óráig. Megjegyzések. 1. Bármely versenyre csak egyleti részvényes nevezhet lovat s ilyen is csak: ki bona fide nevezi lovát. 2. Részvényesnek csak az tekinthető, ki a ver­senyekig e czélra szerkesztett nyilatkozatot — hogv 10 évig az egylet részvényes tagja óhajt lenni - alá­írja és az első évi részvénydijat 10 frtban lefizeti. 3. Részvényes sem idomár, sem üzleti lovar nem lehet. 4. Minden nyereményből 5"/ 0 az egyleti pénztár javára levonatik. 5. Minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor ndul, 5 frt indulási pénz és 5 frt gyeppénz az egyleti pénztárba fizetendő. 6. Teheregységíil a kilogramm szolgál, távolság­nál a meter. 7. A bejelentéseknek a dij külön megnevezésé­4 el, a lovar színeivel, a ló származásai al, a terhek pontos kiszámításával kell az egyleti titkárhoz intézett bérmentes levelekben történni. 8. Csak levél vagy táviratilag tett nevezés ér­vényes, mely nem később, mint a kitűzött napon és időben kell, hogy a titkárhoz megjöjjön. 9. Az illető lótulajdonos urak és idomárok figyel­meztetnek, hogy eltérőleg a pesti vagy más magyar országi pályákon fennálló szokásoktól, a kolozsvári lovaregylet határozatából, valamennyi tét- és bánat­összeg a versenyek előtti este 6 óráig a titkárságnál befizetendő, ellenkező esetben oly lovak, melyekért a tételek emiitett ideig be nem fizettettek, pályázásra nem eresztetnek. 10. Mindennemű tudakozódás, bejelentés és neve­zés ily czim alalt: „Versenyt illető" Bartha Lajoshoz Kolozsvárit, főtér 2-ik szám, bérmentesen intézendő. A lovaregylet megbízásából: Bartha Lajos, egyleti titkár. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Verseny-naptár 1880-ra. Lemberg junius 27, 29. Kolozsvár sept. 17, 19. Debreczen sept. 11, 12. Soprony ( ) ....... sept. 25, 26, 27. Bécs, őszi ( ) okt. 3. és 5. Pardubitz okt. Pest őszi (9) okt. 17 és 19. Ménes- és gyepujdonságok. Birtokváltozások. Patterny kapitány megvette Jessica p h sz. 1876. ap Rotschild a Eugenie King Tómtól, br. Wesselényi Bélától. Ugyanaz megvette Serpolette sga h ap Rothschild, a Sylph Elcott-tól, ugyanattól. Carl v. Möess megvette Syrene p h sz. 1873. ap Zetland a Sylph, Eleottól, ugyanattól. Pollinger J. B. ur megvette Chelsea sga mént (ell. 1876.) a Cremorne a Deerdale (O. G.-B., vol. I., pag. 55), br. Spinger Gusztávtól. Jansen százados megvette Miss Rovel fek. kan­czát (ell. 1875.) a Meteor a Moawija (0. G.-B., vol. I. pag. 163), gr- Tarnowski-Dzikówtól. Dőry Lajos ur megvette Flytrap p k (ell. 1859.) a The Flying Dutchman a Birviudtrop, (0. G.-B.) vol. I., pag. 82.) Jankovich Gyula úrtól. Ugyanaz megvette Niczky leány, p k (ell 1875.) a Dualist a Merry Bird (0. G.-B., vol I., pag. 151.) gr. Zichy Bélától. Ugyanaz megvette Traviata p k (ell. 1871.) ap Doncaster a Favontta (0. G.-B. col. I. pag. 71), gr. Batthyány Elemértől. Ugyanaz megvette Margaréta p k (ell. 1870.) a Sprig of Shillelagh a Lalla (előbb kis Vixen.) Ö.-U. G-B. vol. I. pag. 103.) és Virago sg k (ell. 1870.) a Starke a Purchase (0. G.-B., vol. I. pag. 191), gr. Kinsky Zdenkotól. Gr. Berchtold S. eladta Hopeful p k (ell. 1872.) a Victorious a Tneobalda (0. G.-B. vol. I. pag. 221.) br. Loudon E. nek. Ugyanaz eladta Mountain Deer-kanczát, a Ibis (0. G.-B. vol. I. pag. 164.) ugyanannak. Gr. Sztáray Antal megvette Pagode p k (ell. 1867.) a The Nabob a La Toucques anyja, Melbour­netól, (0. G.-B. vol. I. pag. 175), br. Kotz száza­dostól. Br. Löbneysen ezredes megvette Basswelt p m (ell. 1872.) ap Giles I., a Cartouche, (0. G.-B. vol. i., 235 pag. 34), Baltazzi .Arisztid urteil és eladta ugyanezt gr. Rosenberg főhadnagynak. Dreher Antal ur megvette Espagniola p k (ellett 1870.) ap Palestro, a Emiliana, (0. G.-B.. vol. I. pag. 69), Van Son Robert úrtól. Itj. gr. Kinsky Rudolf megvette Vonzó p k (ell. 1877.) ap Virgilius, a Attraction, (0. G.-B., vol. I., pag. 16), gr. Esterházy Mihály tói. Gr. Schlick megvette Hilarius p m (ell. 1876.) ap Laneret, a Lady May, (0. G.-B., vol. I., pag. 21), gr. Esterházy Mihálytól. Baltazzi Arisztid ur megvette Chloe p k (ell. 1874. ap Cambuscan, a Tzaritza, (0. G.-B., vol. I., pag. 226) gr. Esterházy Mihálytól. Meichl T. ur megvette Queen Bess p k (ell. 1872.) ap Diophantus, a Miss Eleanor, (0. G.-B., col. I., pag. 157), gr. Esterházy Mihálytól. Dőry Jenő ur megvette Crafton Lass p k (ellett 1860.) ap King Tom, a Mentmore Lass, (0. G.-B., vol. I., pag. 47), a kisbéri in. kir. államménestől. Ugyanaz megvette Beesving p k (ell. 1863.) ap Newminster, a The Sphinx, (0. G.-B., vol. I., pag. 21), ugyanattól. Kimúlt: Br. Wesselényi Béla Abbess sg kanczája, (ell. 1859.) a Robert de Gorham a Mary, a Elis, a Margra­vine. (G. St.-B. col. X. pag. 1.) Külföldi gyepek. Berlini nyári versenyek. ELSŐ NAP. Péntek, junius ll-én d. u. 4 órakor. Kanczá: kisérleti versenye. Club-dij 1500 márka, 2 és 3éves belföldi kanczáknak. 900 meter (24 aláirás.) Br. Oppenheim E. 3é sg k Diplomaiin a Monseig­neur a Soeur oe Compromise 69 kilo (bezár. 2 kilo külön) Sopp Id. gr. Henckel Hugó 3é fek. k Siikerhet, 67 kilo Busby 2 Graditzi por. kir. főménes 2é sg k Thekla 53 kilo Gillam 3 Br. Knigge 2é p k a Hymenaeus a Herzogin 53 kilo Ifj. Piamer 0 Br. Oppenheim E. 2é sga k Sclavin 53 k. Barton 0 Hg Hatzíeldt F. 2é sga k Goldperle (elébb Gyönyörű gyöngy) 56 és fél kilo Harding 0 Cyprinus Cephalus) is, noha az épen megá­radt viz nem igen kedvezett sportunknak, ínég sem volt az egészen eredménytelen. — Néhány egy félfontos, kél darab 1 fontos, s több kisebb hal került horogra; csalétküi a zavaros viz miatt csakis gilisztát használhat­tunk. Gyula barátom, ki a sport, minden ér demleges nemeért nemcsak lelkesülni tud, de ügyessége, élénk megfigyelési képessége, főleg pedig példányszerü pluck-jével rendszerint annyira is viszi, hogy gyakorlatai mintegy a tökély bélyegét viselik magukon: a fehér hal horgászatát is tanulmányozni kezdte, miköz­ben többször szép sportjai voltak, 2 fontos fehér halat több izben fogott. Egyszer mindenkorra kérem itt a. nyájas olvasót, de még inkább azon horgászokat, kik 3—4 fontos pisztrángokat, 8—10 font súlyú lazaezokat, meg még súlyosabb csuká­kat szoktak fogni, ki ne nevessenek minket, ha egy font súlyú halainkat nagyoknak ne­vezzük. Ez végre is egészen relativ fogalom, miként a gazdagság, vagy szépség; irányadó mindenesetre csak a folyó nagysága. A Dobsa patak egy félfont súlyú pisztrángja már nagy, mig a Vágnak hasonló példánya még lcicsiny s alig jő tekintetbe. — A pisztrángra vonat­kozólag azonban mégis általános érvényű sza­bály, hogy az egy font súlyút már „nagy"­nak nevezzük. A fehér hal horgászatáról e helyütt nem szólhat, án behatóbban, csak annyit említek meg, hogy bár e bal nem megy oly mohón a horogra, s távolról sem küzd oly erélylyel, mint a Salmonidák, mely utóbbi körülmény legtöbbet von le horgászatának értékéből ; mégis általán jól veszi a horgot, teljesen meg­érdemli a horgász figyelmét s teljes joggal tekinthető "sport-hal"-nak.*) Oly módon s oly csalétkekkel fogható, mint a pisztráng; a gi­lisztát talán legszivesebben veszi, nem ke­vésbé a kabóczát, szivesen ugrik a mű légy után is, a nagy fehér hal pedig jól veszi a halacskát vagy békát, épen mint a csuka. A műlegyek közül fehér halra én azokat hasz­nálom, mikkel pisztrángot szoktam fogni, Gyu­la barátom legbiztosabbnak a Soldiert találta, és a White rnoth-i s a mi emlitésre méltó, különösjó sikert látott a közönséges házi legyektől (ter­mészetesektől); egy kirándulás alkalmával midőn két kis horog volt sugarára kötve, azok mindegyikére 1—2 házi legyet szúrt föl, ily módon közvetlen egymás után négy doublet­tet csinált, egy dobással két-két halat fogva. Kár, hogy a fehér bal husa nagyon szálkás, e miatt kevés becse van, különben elég ízletes, főleg ha helyes készités által vizenyősségétől megfosztatik. Sokan nagyon szeretik, sőt vannak kik magasztalják. Walton azt mondja róla, hogy ha kicsiny, legfeljebb fél fontos, helyesen készítve nem oly rosz, mint közönségesen tartják. Egy más angol sport iró igy ir róla: „Szabadjon emlitenem, Sbort-hal oly hal, mely par excellence horgászatra j alkalmas. — A harcsa például, bár mennyire keresett tárgya is a halászoknak nagysága s husa miatt, mivel j horogra nem megy, semmikép sem tekinthető sport­halnak. hogy a fehér halat csak frissiben kell elké­szíteni : tisztítsátok meg jól, dörzsöljétek be erősen sóval, vagy facsarjatok rá czitromot, aztán művészileg praeparált páczban hagyjátok feküdni néhány óráig, ezután lassan főzzétek ki eczetben, s mindenek felett engedjétek, hogy megemlitsem, miszerint a hal minden­esetre „absolutely unedible" lesz!" Talán még sincs egészen igaza. Több helyt horgásztam még ez évben fehér halra, Rozsnyón, hol egy pár lelkes hor­gász társaságában jártam be a Sajót, Berzétén Tornalyán stb., de mindenütt igen silány ered­ménynyel. A hal ki van pusztítva, — csak most, midőn a horgászat iránt felébredt az érdekeltség, kezdenek a folyók gondozásához hozzá járulni s a halak ellen maszlag és ará­dynattal folytatott irtóháborút beszüntetni, vagy legalább ellene lépéseket tenni. Leginkább sajnáltam, hogy Sajó- Göműrre tett kirándulásom, hol Sz—y Miklós úrral szándékoztunk pár napig horgászni — siker­telen volt. Két izben tettünk kísérletet, de a folyóhoz érve, alig raktuk össze légybotja­inkat, midőn egy-egy a felső vidéken átvo­nult zivatar ugy megárasztotta a folyót, hogy egy negyedóra alatt megtelt a meder sürü agyagos vizzel, mely csokoládénak is beillett volna. MindeD szorgalmam daczára csak 3 középszerű fehér halat sikerült fognom; két­szeresen fájlaltam a kudarezot azért, mert Sz. Miklós ur évek óta akkor vett kezébe elő­ször botot. Itt már jókora viz a Sajó, helyen­ként szép öblei, kanyarulatai vannak, nagy fe­*

Next

/
Thumbnails
Contents