Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-04-29 / 18. szám

ÁPRILIS 15. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 175 hatok, hogy azok is nemcsak a tilalmi időszakokra, de más tekintetekben is eltérnek egymástól, valamint a mi törvényünk is helyenként eltér amazoktól, de ez nem lényeges. Hibái vannak. Ezeknek orvoslása után is azonban pium desiderium marad a hasznosvadak felszaporodása ott, a hol a dúvadak szaporodnak. Nálunk bizony elég jó ez a törvény. A hasznosvad szemlátomást szaporodik. A mi a vadászjegyek csekély jövedelme zését illeti, ennek nem az az oka, hogy az intézmény rosz; hanem leginkább az, hogy a törvénytisztelet erénye mai napság annyira elposványosodott társadalmunkban, hogy alig akad itt ott egy bátor lelkű személyesitője. Ez bizony kétségbeejtő tapasztalat. Másrészt oka az, hogy az illető közegek helyenkint vagy a kellő kötelességérzet hiányában az ellenőrzést egészen elmulasztják, vagy pedig más elfoglaltságuk mellett nem is győzik. Segédkezzenek hát saját érdekükben maguk a vadászok, mint itt. Mire országos rendőrségünk lesz, okvetlenül mindenütt segítve lesz e bajon, elébb nem. Van törvényünk, bíróságunk, csak rendőrségünk nincs. „Wo kein Kläger, dort kein Richter." Itt vádlóra van szükség. Most millió apró kihágás, mulasztás történik a nélkül, hogy a biróság vagy hatóság tudomására jutna. Különösen a közérdek megsértése már fel sem tűnik. Majd jobbra fordul ez is. Egy uj és felette boszantó Kijátszása a törvénynek azon élelmes találmány, hogy egyes circumspectusnak a község elöljárósága "bizonyítványt ad, hogy a község erdejének felügyelője, habár más községben is lakik, — a községbeli orvvadászoknak detto, hogy a községi vadászterületnek őrei. Mások 2—8 cselédjegyet váltanak s 2—3 orvvadászszal, a kik nem cselédek, vadásznak. Ez eléggé indokolja a jegyadó apadását ott, a hol az ellenőrzés következtében jegyre még is van szűkség. Idején volna, hogy a kormány ez irányban intézkednék. Hogy sok község a vadászatot bérbe nem adja, annak az az oka, hogy ott befolyásos lesi puskások laknak, a kik most is űzik törvénytelen mesterségüket; és a vadászatijegy intézménynek ismételt napirendre hozatalától reménylik, hogy ez az adó maholnap eltöröltetni, vagy leszállittatni fog. Egyébiránt a vadászati jog a föld tulajdon jognak elválaszthatlan tartozéka lévén, a bérbeadást erőszakolni nem lehet. A dúvadakra adjanak a megyék lődijakat különösen ott, a hol az alpesi legeltetés divik. Saját hatáskörükben vessenek ki minden künn legelő szarvasmarha, vagy ló után 2 krt, juh után 1 és fél krt és kezeskedem, hogy ebből fényes lődijak fognak kikerülni s a szegény népen segítve lesz. A lőpor adó lehetetlen. Ez osztrák és magyar egyedáruság. Minthogy hazánk és Ausztria határain vámsorompók nincsenek, a tárgy árai ugy vannak rendezve, hogy a külömbség csempészet által haszonhajtó vállalatot ne képezhessen, ez által biztosíttatott minden résznek a saját fogyasztása által bekövetkező jövedelem. A lajthántúliak az ár felemelésére soha rá nem állanának s ha mi behoznék, a csempészet megindulna. A többire nézve hozzájárulok e lapok 12. es 13. számaiban megjelent, alapos szakavatottsággal és viszonyaink hű ecsetelésével adott érvelésekhez. Magam is óhajtanám, hogy a „Sport egyesület," mint leghivatottabb, karol ná fel most ez ügyet, a midőn mi tirailleurök puskaporunkat már elprücskéztűk. Bocsánatot kérek untató hosszadalmasságomért. Mondhatom, hogy nem önzés, de tiszta ügyszeretet vezérel. Álkotmányos állam vagyunk. Szóljon a törekvéshez jó akarattal mindenki, , hogy sikerüljön s köszönhesse az utókor. Építsünk Diana istenasszonyunknak uj templomot — a romok fölébe. Hozzon kiki lelkiisméretessége szerint egy követ hozzá! A mester dolga lesz megmondani jó-e a fenséges építményhez? — ha nem, a kerítésbe kerül, melynek az lesz hivatása, hogy jövendőre az atyáskodó tolakodókat szentélyünkből távol tartsa, nehogy megfertőztethessék. D. G. Az ügetöversenyek idénye a küszöb előtt áll. Ugy fővárosunkban (május 2-ikán déli 12 órakor a városligetben,) mint Bécsben (május 27-én és 30-án ésjun. 6-án) érdekes nyeremények lesznek, melyekre méltó lesz pályázni mindazoknak, kik jó ügető lovak birtokában vannak. Annak idején már közöltük mindkét-rendbeli ügetőversenyeknek programmját, azonban röviden ismételjük, hogy az egyik kétfogatú, négykerekű, négyűlésü kocsiversenynél az első dij államdij egy tgo arany értékű bábolnai kancza lesz; a másik kettősfogatu négykerekű és iilésü kocsival való verseny első dija pedig 200 frt értékű tiszteletdíj. Mindenikben csak magyar honpolgárnak Magyarországon ellett lovai pályázhatnak, azzal a különbséggel, hogy az utóbb emiitett tiszteletdíjért bármely korú ló, mig az előbb nevezettnél 6 évesnél nem idősb lovak. Érdekes lesz a bérkocsi-verseny is, budapesti számozott fiakkerek részére, melynek első dija 200 frt, br. Podmaniczky Géza által adva. A bécsi ügetőversenyeket, melyeknek programmját közelébb már adtuk, most nem részletezzük. Végül megemlítjük, hogy a „jó mezei lovasokat díjazó társulat" Bécsben május 18-án reggel tiz érakor kezdi meg előlovaglását a Práterben. A Rudolf trónörökös pártfogása alatt álló emez egylet igen szép dijakat tűzött ki. Igy a díjlovaglásnál 1-ső dij, tiszteletdíj király ő felségétől s egyl. dij 1000 frt; 2-dik dij, Rudolf trónörökös ő fenségétől tiszteletdíj, s egyl. dij 800 írt; ezenkívül vannak még tiszteletdíjak Albrecht és Vilmos főherczegektől, mint szintén a nassaui herczegtől. A dijugrásoknál három dii lesz, u. m. királyné ő felsége tiszteletdija és 40 arany ; egyleti tiszteletdíj s 50 frt s végre egyl. tiszteletdíj. A Jeu de barre"ia. az 1-ső dij királyné ő felségétől 25 arany; a második dij Ugyancsak ő felségétől 15 arany. Valamennyi versenyző nevezése május 13-ikáig, estig, a titkárságnál jelentendő (Opernring 9.) Hiszszük, hogy ez érdekes versenyeknek, — melyekben a közönség a jó, szabatos lovaglásban gyönyörködhetik, — nagy közönsége lesz, kivált ha tudjuk, hogy e rendező társulat elnöke és lelke gr. Török Miklós vezérőrnagy, ki a közelebb lefolyt carronssel ünnepély rendezése illetőleg megteremtése által feledhetlen nevet vívott ki magának. VEGYESEK. A lótenyésztési társaság istállóiban íiagy élénkség uralkodik; a dijjazásra felküldött lovak szépsége felülraulja a mult évi kiállítást. Zichy Lívia grfnő négyese, Pálffv Geraldin grfnő rendkívüli két Dangu sárgája, Stubenberg gr. 10 drb lovai, gr. Korniss, Teleky Géza gr. lovai, köztük négy egérszörü székely ponni, gr. Károlyi Gyula négyese ésrendkivüli vadászlová, gr. Álmásy Kálmán 4es sötét peje, Kégl György 4-es Gidrán-ja, Teleki Gyula gr. két telivér paripája, Jankovits Elemér, Dőry Lajos, Fay Béla lovai stb. nagyon emelni fogják ezen lókiállitás érdekességét. Ügető verseny lovak naponkint gyakoroltatnak a város erdőben s az uj lóvásár téren. _ Vevők közül is már egy berlini megjelent, a ki negyven hátas lovat kiváu venni. A lódijazáshoz a Jury következőleg alakult meg: Br. Orczy Béla, gr. Esterházy Miklós, Blaskovits Miklós, gr. Szápáry Iván és a földmivelési minisztérium kiküldöttje. Ügető versenyhez: gr. Szápáry Antal, hg Odescalchi Gyula, gr. Migazzy Vilmos, gr. Batthyány Elemér, gr. Héderváry Khueli Károly. .Indítók; Szitányi Károly és Hahermayer. Mint a mult évben, ugy kilátás van re4, hogy a lódijazást és űgetőversenyt az udvar is legmagasabb megjelenésére méltatni fogja. A lódijazás, lóárverés és ügetőversenyhez plackolc 2 frt válthatók a társaság hivatalos helyiségében és Medetznél; (váczi uteza) egyedül a lókiállitáshoz belépti dij 50 kr. Kincsemről pár nap óta rosz liirek szárnyaltak, s egy napilap meg is emlité, hogy egy csikótól rúgást kapott. A dolog csakugyan igy van.. Már hetekkel ezelőtt történt a baj, de trainerje és tulajdonosa nem hitték, hogy az komolylyá váljék. Azonban a kancza jobb far-csontján történt zúzás — ugy látszik erős, s alkalmasint csonthártya-lob, mi miatt hosszabb ideig nem fog futhatni. — A dolog sportkörökben — természetesen — nagy sensatiót okoz; eredménye valószínűleg az lesz, hogy a nagy dijakb m kétszer háromszor több ló fog indulni, mintha a „nyerő-gép" (e biztos veszteség) ellenében kellene küzdeniök. Az öregebb jó lovaknak — Kincsem kiestével. roppant tér nyilik a versenyekre; s a hg Hanau istálló Harry-Hallal, Baltazzi Arisztid ur a derék Tallós és Nil Desperandummal, br. Springer Isolanival — ha mult évi képességüket még birják e lovak — dominálni fognak a nagy államdijjakban. Herbert idomár, ki ápril 18 án a bécsi akad. ver senyben Wartenburg-gal elbuk itt, s ez alkalommal lábczomb-csonttörést, s fején is erős sérülést szenvedett. a körülményekhez képest elég jól van, s felépülése várható. — A bukás egy egészen sima pályarészen történt, hol azonban, némely gödrök, lazán voltak homokkal betemetve; a sebes iramban rohanó Wartenburg egy ily helyen elő lábaival besülyedve bukfenczet vetett; Herbert nem jutott alája, de a nagy esés súlya alatt — vagy mint ő hiszi az utána jövők valamelyikének gázolása alatt történt baja. A Margitszigeten, Budapest e kies paradicsomában május 2 án (vasárnapi nyilik meg a fürdői saison. Nem hivatalosan már néhány nappal ezelőtt megnyílt, s párszor már magunk is élveztük a reggeli órákban. Nem csodáljuk, hogy ez igező helyet — melyben hasonlót Európa csak keveset mutathat föl — évrőlévre többen látogatják nemcsak hazánkbél, de a külföldről is, mert ily tiszta, kényelmes fürdőket nagyritkán találni. Az idény tartamában állandóul két zenekar fogja mulattatni a közönséget, az egyik fogadónál katonai zenekar, a másiknál a rimaszombati népzeDésztársuIat. A sziget jelenleg már teljes tavaszi pompájában diszlik, s nagyon megérdemli, hogy a főváros közönsége mentül gyakrabban keressen ott üdülést és szórakozást a napi gondok, bajok után. Széchenyi Béla gióf ázsiai útjáról két igen érdekes levelet irt Zichy Géza grófhoz: A szenvedélyes utazó egész utja vadregényes volt, igen magas hegyeket kellett áthágniuk, s a nehéz ut fáradalmait nyomorúságos viskókban, az időjárás viszontagságaitól szenvedve, voltak kénytelenek kipihenni. A fáradalmakat a nemes gróf jól elviselte. A tibeti népről kedvezőtlenül nyilatkozik. E vidéken igen sok rabló él, ugy hogy tartva a nép élhetetleL3égétől, 50 katonából álló fedezet mellett utazott. A gróf kisérete inkább szenvedett az uton, mint ő maga, egy katona Kung-Kuanban meg is halt. Útjában alkalma volt több ritka madárfajt megismerni, uj lovakat, néhány tibeti hegyi lovat is szerzett, melyek hegyi utakon bámulatos ügyesen és biztosan mennek. A grófot útjában egy tolmácsa cserben hagyta, de még sikerült egy chinai keresztényre szert tenni, s tibeti tolmácsával együtt ezek képezték a közvetítőket. Lhassa felé a gróf utja elé legyőzhetlen akadályok tornyosultak. Tibetben forrongást szült az a hir, hogy idegen jő az országba, s a lakosok esküt tettek, hogy nem eresztik be. A khinai helytartó félt attól, hogy a merész utazót szerencsétlenség érhetné, s óva inté őt utja folytatásától, de eredménytelenül, a gróf csak a megkisérlott előretörekvésben tett kedvezőtlen tapasztalások után. a kedélyek izgatottsága mellett lehetetlenné vált úttól riadt vissza. Érdekesen ismerteti a gróf leveleiben a tibeti viszonyokat, a mesterségesen szitott ellenséges indulatot. A gróf belátva, hogy Tibet előle elzárva maradt, elhatározta haza indulni s erről értesiti sógorát. A csabai galamblövészek, — mint a „Békésmegyei Lapok"-ból olvassuk, — Stark Adolf ur város alatti tanyáján, a mult héten, üveggömb lövészeti kísérletet tartottak, mely a májusban tartandó versenynek mintegy próbáját képezte. A sport ez új nemét ott is igen érdekesnek találták és a megjelent közönség igen jól mulatott az elhibázott lövéseken. A lövészet hősei Sztraka György és Wieland Károly urak voltak, 20 lövés közül 11—11 jó lövéssel s igy egyik sem kapta meg a csinos virág bokrétát, mely a győztesnek szép kezek által lett volnaátnyujtandó. (B. Lapok.) Eladó egy irish-Setter, 3-dik mezőben, minden tekintetben kitűnő vadászeb. Többet szóval e lapok szerkesztője

. _______ "Felelős szerkesztő éí kiadó-tulajdonos: SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ.