Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-04-29 / 18. szám

VADÁSZ- ÉS VEBSENY-LAP. 169 Telivér csikók árverezése. A földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium részéről ezennel közhírré létetik, miszerint folyó évi május hó 10-én déli 1 óralcor a kisbéri m. kir. álladalmi ménesben következő egy éves angol telivér csikók fognak, azonnali készpénz fizetés mellett, nyilvános árverés utján eladatni. 1. mén pej ap. Cambuscan a. Cataclysm. 2. „ sárga ap. Cambuscan a. Crisis. 3. kancza sárga ap. Cambuscan a. Firefly. 4. „ pej ap. Cambuscan a. Craftou Lass. 5. „ sárga ap. Buccaneer a. Verbena. 6. „ pej ap. Buccaneer a. Affinity 7. „ sárga ap. Buccaneer a. Merry go-round 8. mén pej ap. Buccaneer a. Imperatrice. 9. „ sárga ap. Buccaneer a. Java. Ezen árverés czélja a telivérnek a monarchiában való terjesztése lévén, vételre csak oly magyar vagy osztrák honpolgárok bocsáttatnak, kik állandóan a magyar-osztrák monarchiában laknak s magukat kötelezik arra, hogy a megvett ló Süllel külföldnek el nem adatik, hanem verseny-pályájának bevégezte után is, mindig a monarchia területén fog tartatni. Ezen feltétel természetesen csupán a kisbéri államménesben nevelt csikókra nézve szól, mig gróf Festetics ur csikai minden feltétel nélkül bocsáttatnak árverésre, S igy ezekre külföldi vevők is árverezhetnek. Minden egyes csikónak kikiáltási ára, becsértéke alapján, bizottságilag meg fog határoztatni, s ezen áron alul egy csikó sem adatik el. A megvett csikók, iugyentartás mellett még nyolcz napig a ménesben maradhatnak; ezen idő alatt azonban minden eshetőség a vevőt terheli. Az árverést a foldmivelésiigyi m. kir. minisztérium biztosának felügyelete mellett Cavaliero Ferencz ur fogja vezetni. Ugyanekkor árverés alá bocsáttatnak Festetics Pál gróf úr tulajdonéit képező 1. kancza sárga ap. Buccaneer a. Csillag. 2. „ sárga ap. Buccaneer a. Bimbó 3. mén pej ap. Remény a. Florican. 4. „ pej ap. Labancz a. Miss Ellis. Ezekre azonban megjegyeztetik, hogy külföldi kivitelre is megvásárolhatók. Budapesten, 1880, április hó ő-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumtól. Ménes- és gyepujdonságok. Kisbér testvére hazajött Angliából (fődre, Bécsig Elemér is vele jött. Gr. Esterházy Móricz Pápáról 5 lovat klild a pesti ügetőversenyekre. Az Alpin-Studfarm-ban az idén május 24-én, Cseklyészen május 26-án lesz az lévesek árverése. Amott 9 db csikó, emitt 6 db egyéves és 4 db 2éves kerül árverésre. Birtokváltozás: Laurenziát (ap. Cambuscan a. Sophia Lawrence: megvette Harkányi Károly úr; — Rollát pedig (ap. Ostreger a Donna Mária) Söllinger kapitány — gr. Zichy Bélától. Az előbbi csinos paripa; az utóbbit valószínűleg a kisebb akad.-versenyekre akarják használni. Mínesjubilaeum. A cs. kir. udvari ménes Lippizában, melynek jeles lovai a Fogarasi ménes törzsét is képezik, 1580-ban alapíttatott az akkori osztrák kormán} zó, Károly főherczeg által. E ménes 300 éves fenállásának emlékére pünkösdhétfőn Lippizában fényes ünnepélyt rendez, a főudvari lovászmesteri hivatal, s ez alkalomra külön emlékirat fog kiadatni a lippizai ménesekről. A Pesti Jockey clubtól. Hirdetmény. A f. évi május hó 6., 8 és 9-kén tartandó pesti lóversenyekre jegyek és páholyok az alább emiitett helyeken kaphatók, és pedig: a) A Pesti Lovaregylet titkárságánál (Nemzeti Casino II. em.) 1. Földszinti páholyok mind a 3 napra előfizetve. 45 frt. 2. Ugyanazok egyes napokra, (ha maradnak), a versenyt megelőző este 7 órától fogva á 20 „ 3. Első emeleti 1 5 sz. páholyok, jobbra, balra 3 napra 30 „ 4. Ugyanazok egyes napokra a •>. sz. alatti feltétellel á 12 „ Plaques mind a 3 napra 15 „ Ugyanaz 1 napra á 6 „ b) Rózsavölgyi és társa zenemiikereskedésében (Kristóf-tér). I. emeleti páholyok csütörtök és vasárnap á 12 „ Szombaton á io „ Plaques 3 napra á 15 „ Ugyanaz 1 napra á 6 „ Hintójegyek a pálya belsejébe, mely azonban nem jogosít fel a nyergelő helyre belépésre, á 10 „ Lovagló jegy a pálya belsejébe 1 „ Támlásszék naponkint á 3 „ I. oszt. zártszék á 2 „ II. oszt. zártszék á l „ III. oszt. ülőhely á 60 kr. Állóhely (keritett) a tribün mellett jobbról, balról á 30 „ Belépti jegy a versenytérre á 20 „ c) Plaque-ok kaphatók továbbá Brachfeld F. férfi-divat és fehérnemű kereskedésében Dorottya-utcza 7. szám alatt és Szemek és Mayer utóda váczi utczai nagy szivarkereskedésében. Husz kros jegy nélkül sehol és senki sem léphet a versenytérre, kivéve nagyobb értékű jegygyei. Lovas és kocsijegyek. Minden a soroksári útról a versenytéri allééra beforduló kocsi számára jegy váltandó, és pedig: Kétfogatú hintó vagy bérkocsi á 1 frt Egyfogatú kocsi á 50 kr. A lovagló és hintójegyek a pálya belsejébe, a 30 és 20 kros álló jegyek külön-külön sátorban a versenytérre bevezető kapu előtt válthatók. Az i frtos és 50 kros kocsijegyek a soroksári útról a versenytérre befordulásnál álló jegyszedőknél váltandók, és feleúton az ellenőröknek átadandók. A titkárság. Merénylet országos lótenyésztésünk ellen.

0) 11. Egyheti nyugodt és higgadt megfontolás után is megmaradunk e czim mellett, melyet gróf Keglevich István ur ő méltóságának a „Magyar Föld"-ben közlött czikksorozatára a mult héten első felhevülésiinkben megkezdett válasz homlokára irtunk. Igen is! Merényletet követ el orsz. lótenyésztési ügyünk ellen az, ki már már azt javasolja, hogy az állami mének ménszáma minimumra apasztassék, azaz oly csekély számú kis törzsükre, melyből csak elsőrangú *) A borsodmegyei lótenycsz-bizottmány iigybuzgó elnöke ezzel befejezi gr. Keglevich István támadásának visszautasítását. Az első közlemény megjelenése óta — a mult hét folyamában — számos oldalról vettünk nyilatkozatok at, ugy a közönség köréből, mint egyes kiváló elösmert ten} észtők részéről, kik a támadást alaptalannak, a visszautasítást pedig teljesen indo koltnak találják. Meitzer nag} érdekű közleményének ugy mult heti részét, mint a jelen befejezést is kefelein omatban megküldtük a ..MAGYAR FOLD" szerkesztőségének, hogy abban alapban is megjelenjék a czáfolat, mely a támadást hozta. Nevezett szerkesztőség szíves is volt az első köziemén} t lapjának három számára elosztva, vezérczikként közölni; miért az ügy érdekében köszönettel tartozunk. A szerkesztőség. csődörök legyenek tenyészthetők; hogy eme kis törzsökből származó csikókat is már egy éves korukban árvereztesse el az állam; hogy a Kisbéren tartandó elsőrangú 3—4 telivér csődör által csupán az állami ménesek kanczái fedeztessenek, s a magántenyésztők kanczái e ménekhez el ne fogadtassanak; hogy az állami méntelepek feloszlattassanak, s az azokban levő mének a községeknek és magántenyésztőknek subventio mellett tartásra átadassanak. Pedig mindezen egyes javaslatokat a gróf urnák sok egymással homlokegyenest ellenkező nézeteket meglehetős zavartan tartalmazó — czikksorozatából majdnem szószerint idéztük. Mily időelőttiek, mily tévesek s mily veszedelmesek a gróf urnák e nagyobb szabású merész javaslatai, azt — ugy hiszszük — már az első közleményünkben bővebben kifejtett ügy állással eléggé kimutattuk. Ma igéretünk szerint a javaslatok indokolásában foglalt részletekre térünk vissza, s a gróf ur egyes aranymondásait (?) iparkodunk az igazság górcsöve alatt kellő világításba helyezni; mert az indokolás részletei között számos oly téves állítást találunk, mely a tájékozatlanabb közönséget könnyen félrevezethetné. Első és legnagyobb tévedése a gróf urnák az, hogy lótenyésztésünknek általa is elismert emelkedését első sorban a szerinte általánosan jobb tartásnak és felnevelésnek tulajdonítja, mihez „csak kis mértékben" járult volna az állam és magántenyésztők által tartott jobb csődörök használata. „A hol a paraszt kanczáját idegen, jobb csőkörhöz vezeti, fáradságot, sőt néhány forintnyi költséget nem kimélvén, ottan meg vannak „ő benne a tenyésztés fejlődésének kellékei, az „a csikót jól fogja ápolni és tartani, annál in„kább, mert pénzébe került a hágatás, és a csikóból jó ló is lesz, mert jól neveltetett, nem „pedig mert jobb csődörtől származik; megengedem, hogy szebb, tal 'n sebesebb, kitartóbb is „lesz, mint ha a községi méntől származnék, „de erősebb vagy nagyobb bizonyára nem." Szó szerint idéztük e famosus passust, mely azt bizonyítja, bogy a gróf ur ama meggyőződést vallja és azt terjeszteni iparkodik, bogy a lótenyésztés a nagyobb szakértelem és jobb gondozás folytán javult országszerte ott is, hol állami csődörök vagy azok ivadékai nem használtattak; ott pedig, a hol használtattak, a jobb apaállatok csak , kis mértékben" járultak az eredményhez, mert — úgymond — a csikóból jó ló lesz, mivel jól neveltetett; nem pedig, mert jó csődörtől származik stb. No méltóságos gróf ur! — igen kár volt a tenyésztésre vonatkozó im eme nézeteit tollából kiereszteni, melylyel értésünkre adta, a mit eddig nem tndtunk, bogy a ki állami lótenyésztésünket kíméletlenül elitélé, az félvértenyésztéssel sokat nem foglalkozhatott, vágyba igen, ugy gyanítjuk, hogy az elért eredményt a tenyésztő közönségnek miért nem bocsátotta bírálata alá. V. valamint bebizonyitotta azt is, hogy mennyire ismeri a köznépnél a tenyésztés fejlődésének kellékeit kifejtve, midőn azt hiszi, hogy, mert 2—3 frtot fizetett valaki kanczájának fedezéseért, már az csikóját is jól fogja tartani. Hogy ez mennyire ellenkezik a valósággal, azt hiszem, nem kell tovább fejtegetnünk. Lótenyésztésünk állapotának e szép jellemzése után áttér a gróf ur a részletezésre, s az országban létező és létesiteudő anyagnak osztályozására. Megvalljuk, hogy e részletezést még eredetibbnek tartjuk, mint az általános jellemzést. Vau ugyanis a gróf ur szerint Magyarországon négy figyelemreméltó faj: u. m. az angol telivér faj, a nehéz paraszt ló faj, a könnyű paraszt ló faj, és a luxus ló faj. Eme