Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-04-15 / 16. szám

• 148 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ÁPRILIS 29. 1880. nyilás megett kitágult s fenállva is megjárható odúba, hol egv fészek rókát talál. Az anyaróka elugrik s egy szomszéd hasadékból figyeli meg szikrázó világitóival a betolakodott vendégeket, a hat darab kis rókakölyök meg egy csomóba összebúvik. A jeles erdővéd kezébe veszi egyikét-másikát, s még harmadikat is, latolgatja, azután visszateszi s ott hagyta, azt mondván vezetőjének: kicsik még, hadd nőjjenek! E turpisság még aznap kitudódott, de már másnap az elpusztításra kiparancsolt erdő véd a rókacsaláduak s a 7 forintos lődijnak már csak nyomát üthette. Az itteni 7 erdővéd közt —• erdőmester barátom saját vallomása szerint — legmegbízhatóbbak azok, kik passiouatus vadászok s ezt én természetesnek is találom. Vadászszenvedélyök ugyanis tízszer viszi őket oly félreeső helyekre, hol máskülönben alig egyszer fordulnának meg, s igy nemcsak a különféle hasznos és káros vad tartózkodása, száma, forgása stb. iránt vannak tájékozva, hanem az erdő állapotját s annak úgyszólván minden fáját, bokrát, zegezugát tízszerte jobban ismerhetik, mint ama társaik, kik egyedül az előszabott körutakat végzik minden érdek s figyelem nélkül, s kik sokszor azt sem tudják, hogy a megszokott vonalakon csak 1—200 lépésre tovább, milyen az erdő! Vitatkozás helyett csak ennyit akart mondani Csetnelci. Még egyszer a vadászati- és fegyveraá Most,* midőn a képviselőházban oly mozgalom indult meg a vadászati törvény megváltoztatása érdekében, mely kilátásba helyezi annak újbóli tárgyalás alá vételét, helyén látnám ha első sorban a vadászok, — de a szó nemesebb érte.lmébeni vadászok — szólnának mentől többen e tárgyhoz, mert megvallom, a törvényhozó testületben eddig történt felszóllamlások czélját, irányáttekintve, félek, hogy még roszabbá válhatik a kérdéseit s igen sok tekintetben rosz törvény. Vadászati törvény a hasznos vadak megvédésére hozatik; alkotásánál ez a feladat. — Ugy hiszem ez vita tárgyát sem képezheti. — Mi módon lehet a hasznos vad állományt az országra nézve remzet-gazdászati szempontból is hasznot hajtóvá tenni ? ez a czélja. De hogy egy ily közérdekű törvény jó legyen, megfeleljen a kitűzött czélnak, mindenek előtt szem előtt tartandó: kik, mily elemek számára hozattatik; — politikai párt színezetét egy ily törvénynek nem volna szabad hordoznia, már pedig ki tagadhatná, liogy az 1872. évi VI. t. ez. a lehető legszabadelvübb alapokra van fektetve, oly országban, hol a vadász (nemesebb értelemben) a koeza puskások számához ugy áll mint 1 a 100-hoz. A vadászati törvény tiszteletben tartása ellenőriztetik-e kellőkép valamely hatósági közeg által? Nem. Ha valamely kihágás bíróság eleibe kerül: büntettetik-e oly mértékben, mint más nemű vétség? soha; — fel a legfőbb itélőszéki birákig olybá tekintenek egy vadászati kihágást, mint midőn egy érett gyümölcscsel rakott fáról, egy alatta sétáló egyet leszakit. Ily csekély érzék mellett a vad tulajdonjoga, a vad szaporodása, kímélete iránt, parányi mértékben óvszer volt és az ma is a vadászati jegy ára; legalább az a bizonyos fajta lesi puskás, ki csakis lesben tud vala mely vemhes vadat meglőni, restellette a 12 forintot megfizetni; jegy nélkül is üzi ugyan most is vadirtó mesterségét sok, de nem annyi és nem oly gyakran; korlátozva van mégis. Csak egy hivatalos vadászat mily meglepő sokaságban bujtatja elő ezen jegy nélküli vadászokat, de lőnek-e valamit? a legritkábban, s akkor is vagy egy nyulat, melyet el is tüntetnek rögtön. Kizárólagosan ezek egyedül veendilc hasznát a vadász-jegyek ára leszállításának, a vadászat és hasznos vad-állomány rovására, mert határozottan tájékozatlanságot, vagy a helyi viszonyok ignorálását árulja el azon állítás, hogy a nagyobb ragadozó vagy kártékony vad elszaporodása a vadászjegyek behozatalának, illetőleg a vadászok e miatti számszerinti apadásának tulajdonitható. Név szerint tudnám elősorolni azon havas alján fekvő községeket, a hol megbízható nagyobb vadra alkalmas vadászok voltak a vadászjegyek életbelépte előtt, s vannak ma is ép oly számban, vadászjegygyel ellátva vagy a nélkül; — tehát a vadászati jegy árának leszállításával nem a duvadra vadászók, hanem a Iesi-puskás orvvadászokés hasznosvad irtók száma szaporodnék. Nézetem szerint a vadászati jegy árát 20 forintra kellene fölemelni,*) hanem a törvényben kártékony dúvadakra előirt hivatalos vadászatok megtartását meg kellene könynyitni. A szenvedélyes vadász szívesen meg fogja fizetni a 20 frtot is, az a kinek nehezére esnék az összeg, utóvégre egy év alatt vissza is kaphatja az eladott vad, vagy bőre árából, de mindenesetre ezen fölemelés által is kevesbednék a minden czél nélküli irtása a hasznos vadnak. Keresd, márcz. 25. 1880. 1 Gróf Bethlen Gábor. *) A vadászati jegy-adó felemelését nem tanácsolnók, mert ez sok tisztességes elemet kizárva, s igy nem hozná meg az óhajtott sikert; szükséges, hogy a vadászati törvények szigorúan végrehajtassanak, — ez fog nyújtani garantiát s ez okból a végrehajtás gyakorlati kivihetfíségének modalitásait kellenék talán e kérdésnél elsfí sorban megjelölni. Szerk. Berlin, áprü 4. 1880. Tisztelt Szerkesztő ur! — Engedje meg, hogy a vadászati adó leszállitásának kérdéséhez, mqly annyi megbeszélésre ad nálunk okot, csak egy szóval járulhassak. Eltekintve mindazon pro és contra okoktól, melyek eddig ezen újból felvetett kérdés megoldásának czéljából írattak, csakis egy figyelmeztetéssel akarojs járulni. Es ez az: hogy itt Németországban most azon vannak, hogy a vadászati jegyele árát 3 márkról legalább 20 márlera emeljék. Mindezt egyszerűen vadászati okokból, melyeknek főbbjei közé tartozik: 1., hogy minden vasárnapi puskásnak van ily jegye. Már pedig ezek tudvalevőleg oly egyének, kik csupán pecsenye miatt lövik a vadat. Tehát tiltott időben is, minden kimélet nélkül, a maguk földjén, valamint becsületes szomszédjaik határárokjánál, nyakra-főre pusztítják a vadat. 2. A falusi, polgárföldi vadászatok bérbe csak ritkán adatnak, miután ily jegygyei minden zsellér ember inkább maga puskázik. 3. A mi a jövedelmet illeti, a németek meg vannak (számitások alapján) győződve, liogy a dijakkal együtt fog emelkedni. — Egyszóval, ezek kipróbálták hosszú évek során át, az alacsony dijakat; most átmennek a mi systemánkra; mi pedig a helyett, hogy hálát adnánk Szt. Hubertusnak, hogy (az egyszer) mindjárt a jó végével keztük a dolgot, el akarjuk fogadni azt a mit ők elvetettek! — Nem volna-e jobb a szomszéd kárán okulni ? — — Vagy jobb lesz-e a jövőben visszavenni a „német systemát" (melyet előbb mi kezdtünk), midőn majdan koldusbotra jutott, máris virágozni kezdő vadászatunk. ! Kupafi. Lő- j egyzéke ama káros- vadaknak, -melyek 1879-té -évben-az- árvái- közbirtokossági uradalomban elejtettek. Ulf: intőn Erdőkerülőt neve Váralja Polhora Nagy fal ii Zákamene Muttné Podjel Vittanova ö w darab szám utáni lődij 10 5 2 12 11 1 2 | 50 | 50 I 50 I 5 2 75 I 60 | 1 50 50 I 1 I 10 5 frt. frt. I frt. | frt. | frt. frt. frt. kr. | kr. | kr. I kr. frt. kr. I kr. | frt. kr. kr. I frt. | kr. kr. Összesen 21 -i 22 11 1 6 13 21 21! 2 34 20 1731 69 10| 41| 11| 10 81 21 29 33 136 21 15 mii Főerdőhivatal Árva váralján, 1880. márczius 2-án. 1| 24 26 39

j 4 41237 93 416| 05 R. V., főerdőmester. ATHLSTX8Á. A tavasz a szabadba hívja az Athlotika-Club tagjait is, mely czélra az Orczy kertben nagy költséggel (700 frt) készitett idomító pálya — viruló ligetben, a legalkalmasabb tér most. — Remélhető is hogy még a nyár beállta előtt egy zártkörű viadal fog tartatni. — A club fáradhatlan elnöke, addig is az alább közlött ujabb vetélykedéssel szaporítja az eddig szokásos programmot: Bajnoki magas ugrás. (I. Vetélykedés.) Háromszor egymásután megnyerendő. Bajnoki magasság 5 és fél ang.láb vagyis 168 centimeter.Kitüntetés: Bajnoki,Champion) czim, ezüst serleg s arany állami érem a harmadik döntő győzelemért. Egyleti ezüst érem a közbeneső győzelemért az elsőnek, bronce érem a másodiknak. — A_ bajnok czimért csak egyszer lehet egy viadalon pályázni s a dij csak a harmadik diadal után adatik ki. A mai verseny nyertese, ha megugorja a bajnoki magasságot bajnok jelölt lesz, (s köteles a bajnokságért még kétszer megküzdeni, s minden kihivást elfogadni, vagy lemond minden jogáról.) Ha a bajnoki magasságot s nki sem ugorja meg, egyszerű verseny marad, s a győztes kap ezüst egyleti érmet, (a 2. kap bronce érmet.) A bajnoki magasság mindaddig kitűzve marad, mig bajnok nem lesz. — Részletes Propositiők: 1. §. A versenyzők sorshúzás utján sorrendben ugornak. 2. §. Az elugrás 10 cm. magas ugródeszkáról tetszés szerinti rohammal történik, mérczére feltett nádpálezán át. Az ugródeszka magassága nem számíttatik be a bajnoki ugrás eredményébe. 3. §. Az ugrás 130 cm. (= angol láb) magasságon kezdődik s minden további átugrás után 5 cm.-rel feljebb emeltetik. 4. §. Ki a nádpálczát testének bármely részével leveri, ugrását érvénytelenné tette, valamint ha sikertelen roham után a deszkáról elugorva a pálezát érintette. 5. §. Minden magasságra csak egy javitás engedtetik, tehát összesen két ugrás. 6. §. Ha a bajnoki magasságot többen át-