Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-04-15 / 16. szám

LQTBHYÉSZTBS. Állami méneseiiilc az 1880. fedeztetési idény alatt. (Párosítás.) IV. (Vége.) Afogarasi ménes, mint tudjuk, csak 1874-ben alapíttatott az ország hegyvidéki lótenyészté­sének emelésére. — Tulajdonképen „szombat­falvi" ménesnek kellene hivni, meri az anyakanczák, törzsmének, választott csikók és felállított lovak s a ménesparancsnokság szék­helye Alsó-Szombatfalván vaunak; az esztendős csikók Alsó-Ucsán, a két- és hároméves mén­és kanczacsikók pedig télen a felső-veniczei és komárai istállókban, nyáron által pedig a lupsai havasi legelőkön, hol éjen át is csak nyitott szárnyékokban találván menedéket, ily felnevelés mellett megnyerik az edzettség és szervezeti szilárdság ama fokát, melyet a foga­rasi anyának, mint hegyi lótenyésztésünk tenyész-forrásának, elérni kell. Mind e nevezett helységek azonban a 12 mértföld hosszában szétszórt, és mintegy 5000 hold mezőgazdasági birtokból és 7000 hold erdőből álló fogarasi ménes-uradalomnak egyes részeit képezik, s igy a legújabb állami ménes nem törzshelyéről: Szombatfalvárói, hanem Fogaras városától kölcsönözte nevét, hol pedig csupán a gazdasági igazgatóság székel. A ménes anyagának jellege és szárma­zása tulnyomólag lipiczai; mert eredetileg a lipiczai udvari ménesnek a Karst vidékén évszázadokon alakult hegyi fajtájára vezethető vissza majdnem minden egyes anyakancza, j mely most a szombatfalvi legelőt járja. Eme spanyol és arab vérkeverésből alakult fajta ma már annyira megállapodott, hogy túlnyomó előnyeivel mint némely hibáival oly jellegzett kitűnő törzseket képez, hogy bátran állithatni, miszerint a lipiczai anyagnál jobb keleti szár­mazású középnagyságú hegyi lóval ma sehol a világon nem birunk. A Fogarason tenyésztett lipiczai lóban megvannak részint kifejlődve részint pedig lappangva mindazok a kitűnő tulajdonságok, melyek a karsti udvari ménest hajdanában oly hiréssé tevék, s melyek az utóbbi idők­ben magán Lipiczán (a Trieszttől 3 órányira fekvő udvari ménesben) sok tekintetben mó­dosultak ; miután ott csak igen csekély rész­ben tenyésztetik ma már tisztán a régi hegyi ló. Arab telivér apák által ugyanis magasabb, szebb és fényűzési czélokra alkalmasabb, de sokkal kevésbbé tagba szakadt csontos, és erő­teljes lovakat tenyésztenek most Lipiczán, mint hajdanában. — A hajdani tiszta lipiczai fajta tudomásunk szerint ma már Fogarason kivűl csak Jankovich Elemér therezováczi ménesében tenyésztetik 10—12 régebben Lipiczáról került kanczával; és Radautzon, hol azonban ma már csak egynehány lipiczai kan­cza van. A fogarasi ménesben 155—162 centi­meter magasságot érnek el a lovak, s igy átlag 15 markosak. Az alak első sorban nem a szépség, hanem a jóság — a soliditás és kitartás jellegét képviseli. Erős fej, nem épen hosszú nyak, kissé keveset jellegzett már, hosszú de erős derék, rövid de igen erőteljes far, igen mély, széles bordás test, oszlopszerű vastag, csontos rövid lábak, roppant szilárd­ságú izületek, kicsiny, nem épen széles de el­Lapunk mai száma 10 oldal­pusztithatlan aczélkeménységű paták ; magas, gyors és igen haladó briliáns járás: eme tulajdonságok képezik jellegét a mai fogarasi lónak és magától indikálják, mit kell megtar tani s mit javítani ez anyagban. — Főczél, hogy a lehető legnagyobb tömeg mellett a középmagosságon túl ne menjenek, mert ugy az erdélyi, mint a magyar kárpátvidéken a 15 markos zömök mének tehetik csak a leg­nagyobb hasznot. Jelenleg a fogarasi ménesben 80 anya­kancza van, melyből 18 a Conversano, 15 a Favory, 12 a Maestoso, 10 a Pluto-családhoz tar­tozik apja után ; 10 tiszta régi székely fajtájú az erdélyi havasokban a mult évben vett anyakancza; a többi 15 pedig vegyes lipiczai, erdélyi és arab származású, ezek között van 6 Schagya-kancza is, mely az őseitől kapott lipiczai vér és hegyi jellege miatt jött Mező­hegyesről Fogarasra. Az összes anyakanczák törzskönyveit vizsgálva azt találjuk, hogy csak mintegy két harmada, ugy apja mint anyja után, lipiczai származású. A kiegyenlítés s a jelleg megrögzése tehát egyelőre a főczél Fogarason. Törzsmének dolgában Fogarasnak van leg­nehezebb helyzete a négy állami ménes között. Angol vagy arabs mént az egész világon válogathatunk, ha Kisbéren, Mezőhegyesen vagy Bábolnán részint a túlságos beltenyész­tés veszélyeit kikerülni, részint pedig uj Correctorokat alkalmazni akarunk; lipiczai mént Fogaras számára azonban magunknak kell nevelnünk, vagy pedig csekély részben a fent emiitett gyértartalmú forrásokra va­gyunk útalva. Jelenleg a fogarasi ménesnek 5 törzs­ménje van. Az öreg meggypej 157 centimeter 16. sz. Budapest, 1880. április 15. XXIV. évfolyam. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőségi iroda: Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok is. Megjelenik a lap minden csütörtökön. Előfizetés Egész évre 12 frt. Félévre 6 „ „Vadász- és Versenj'-lap" szerkesztőségébe PESTEN, Nemzeti Casino épület intézendők.

Next

/
Thumbnails
Contents